A TRIATLON PEDAGÓGIÁJA

Az előadások a következő témára: "A TRIATLON PEDAGÓGIÁJA"— Előadás másolata:

1 A TRIATLON PEDAGÓGIÁJA
TRIATLON edző továbbképzés Százhalombatta, A TRIATLON PEDAGÓGIÁJA Készítette: dr. Szatmári Zoltán

2 TELJESÍTMÉNYSZERKEZET
KÉPZÉSI TÉNYEZŐK NEVELÉSI TÉNYEZŐK EGYÉB TÉNYEZŐK TELJESÍTŐ KÉPESSÉG Képesség-ismeret-tudás TELJESÍTŐ KÉSZSÉG Mobilizáló erők BEFOLYÁSOLÓ KÖRÜJMÉNYEK Gátlló és serkentő tényezők SZEMÉLYISÉG TELJESÍTMÉNY

3 A TELJESÍTMÉNY ÖSSZETEVŐI I. (teljesítményszerkezet)
I. Teljesítő KÉPESSÉG (képzési tényezők: képesség, ismeret, tudás) Motoros képesség (koordináció, kondíció) Technika, taktika Organikus feltételek Erőnlét Ismeretszerzés Módszertan, oktatás, szervezés

4 A TELJESÍTMÉNY ÖSSZETEVŐI II. (teljesítményszerkezet)
II. Teljesítő KÉSZSÉG (nevelési tényezők), mobilizációs erők Szükségletek Elvárt erkölcsi tulajdonságok kialakítása Igénykeltés, érdeklődés Motiválás a testmozgásra Személyi tulajdonságok kialakítása (akarat, önuralom, kitartás, becsvágy, önállóság, szerénység, sportszerűség, bátorság stb.) Oktató – sportoló kapcsolat

5 A TELJESÍTMÉNY ÖSSZETEVŐI III. (teljesítményszerkezet)
III. Befolyásoló KÖRÜLMÉNYEK (egyéb szubjektív) gátló és serkentő tényezők Egészségi állapot Szociális viszonyok életmód, miliő Időjárás, klíma Diszpozíciók, tehetség, temperamentum Kapcsolatteremtő készség Szerek, eszközök

6 Pedagógiai alapfogalmak
Pedagógia (neveléstudomány): A nevelés gyakorlata az iskolában, az iskolán kívül és az iskolát megelőző nevelési rendszeren belül. Nevelés: A személyiség valamilyen tulajdonságának vagy valamire való alkalmasságának spontán vagy tervszerű kialakítása. Területei: testi, értelmi, érzelmi, esztétikai, erkölcsi. Oktatás: a tanítás-tanulás szervezett formája. Didaktika (oktatáselmélet): a pedagógiának a tanítás-tanulás tartalmi, szervezeti és módszertani kérdéseivel foglalkozó ága. Képzés: speciális oktatási folyamat, a képzésben résztvevők szakmai képesítést nyernek.

7 A sportoló személyiségfejlesztése, mint pedagógiai cél
a) A sport és személyiségjegyek - Motiváltság, az érdeklődés határozott irányultsága. - Teljesítményigény, magas igénynívó. - Sikeréhség, élménykeresés. - Akaraterő, fegyelmezettség, bátorság. - Fegyelem, akarati uralás. b) A személyiségfejlesztés és a teljesítménymotiváltság - Erkölcsi értékek létrehozása. - Teljesítményszükségletre nevelés. - Helyesen adagolt sikerélmény. - A teljesítmény állandó ellenőrzése, értékelése, javítása.

8 A sport és a nevelési folyamat összefüggései
A sport az egyén személyiségének céltudatos, tervszerű, szervezett folyamatban végzett fejlesztése. A sport önálló társadalmi jelenség, sajátos önálló célrendszerrel, tartalommal, sajátos színtereken folyik. Nem a nevelési rendszeren belül helyezkedik el, de van nevelési hatása. A sportoló felkészítése a teljesítményt szolgáló céltudatos pedagógiai folyamat, de nem egyenlő a sportoló nevelésének egész folyamatával.

9 A nevelés főbb színterei és ezek kapcsolata
Családi nevelés. Az iskolai nevelőmunka. Tárgyi sportkörnyezet. Személyi sportkörnyezet. Az edző és a sportoló munkahelyének kapcsolata. Egyéb nevelési hatások: Sportvezetés Szurkoló Tömegkommunikáció

10 A transzfer pedagógiai értelmezése
Áthelyeződés, ami az idegi impulzusok irradiációjában nyilvánul meg. Transzfer elvek: Feladatok gyakorlásának feltételei hasonlóak; Különböző ingerek ugyanazt a reakciót követelik meg (pozitív transzfer); Ugyanarra az ingerre más reakció kifejtés (negatív transzfer); A tanulandó részek szoros kapcsolatban vannak; Feladatok kifáradásig történő gyakorlása; Az első feladat begyakorlottsága erős; Két feladat közötti erős kognitív kapcsolat esetén; Gyakorlatok közös működési elve nyilvánvaló; A sportban szerzett személyiségtulajdonságként nyert magatartás áttevődik a más élettérre is.

11 Konfliktushelyzet, stresszhatás
A sportolói szerepkör mint konfliktushordozó. A konfliktusok forrási a sportban; az igénynívó és a teljesítmény ellentmondásai (felfokozottság). Siker és kudarc elviselésére nevelés, a sikerélmény transzferálása. Teljesítőképesség-határok kitágítása, fájdalomtűrésre nevelés. Személyek közötti kapcsolatokból fakadó konfliktushelyzetek leküzdése a sportban. Konfliktusmegoldások (nevelési stílusok). Leküzdés ill. megelőzés szempontjai: reális önismeret, követelmény, célkitűzés, előrejelzés, elemzés; sikerigény átvitele; konfliktusok gyors rendezése, tisztázása; közösségi érzés fejlesztése.

12 Igénynívó, önértékelés, értéktudat
Az igényszínvonalat az önismeret, tudásunkba vetett hit, az önbizalom mellett az egyénnek tartós irányulása, kötődése, érdeklődése is meghatározza. Az elvárás, a célkitűzés és az igényszint közösen határozzák meg a teljesítményt. Aktuális igényszint: a teljesítményt előzetesen befolyásoló állapot. Az igénynívó fejlesztése: tevékenység, teljesítmény, reális önismeret, közösségi igény, határozott és intenzív érdeklődés, élmények (siker, kudarc) kezelése. A versenyek jelentősége.

13 ALAPVETŐ NEVELÉSI TERÜLETEK A TRIATLON SPORTÁGBAN

14 Jellemnevelés Önállóságra, aktivitásra nevelés (cselekvés, vállalkozás, kezdeményezőkészség) Kitartásra nevelés (monotóniatűrés, tartós érdeklődés és figyelem, biztos motivációs bázis) Önfegyelemre nevelés (temperamentum): Önuralom Helyes önértékelés Szabályok, követelmények ismerete, elfogadása Kollektívához való alkalmazkodás Küzdeni tudásra nevelés (önmagunk túlhaladása, pozíció megerősítése, ellenféllel egyénileg ill. csoportosan, képességhatárok kitágítása) Módszer: gyakorlás erőfeszítést igénylő helyzetekben, értékelés, visszajelzés.

15 Világnézeti nevelés A világra (természet, társadalom, gondolkodás) vonatkozó tudományos ismeretek, meggyőződések átfogó rendszere. Feladatok: Átfogó tudományos szemlélet kialakítása Pozitív meggyőző erejű tapasztalatok átadása Pozitív érzelmi kötődések kialakítása a valósághoz Elvekkel, tapasztalatokkal megegyező magatartásra formálás. Alapvető módszerei: (egyéni, csoportos beszélgetések, viták; önképzés igényének kialakítása; példák, tapasztalati anyag elemzése, értékelése; saját személyes állásfoglalás.

16 Közösségi nevelés A sport közösségfejlesztő tényezői:
Közös célkitűzések Együttes tevékenység Jó teljesítmény Kollektív magatartás Összetartozás (szociális érdeklődés) Közös élmények Hagyományok kialakítása, egyesületi „ereklyék” Eszményképek A sportközösség struktúrája (szociometria): Összetétel; kapcsolat; működési tér, funkció, vezéregyéniség.

17 Közösségi nevelés módszerei
A közösség szervezeti életének kialakítása; Egyénekhez méretezett követelmények; Sikerélmény biztosítása minden szinten; Perspektíva nyújtása, célok kijelölésével; Közösségi hagyományok kialakítása, ápolása; A közösségen belül az egyénekkel való foglalkozás.

18 Erkölcsi nevelés - Testi-lelki egyensúly megteremtése.
Sportolás közben az erkölcsi normák átélése. Egységben alakul az erkölcsi meggyőződés, az érzelem és a tevékenység. Kiemelkedő sportolók erkölcsi mintaadásának jelentősége (az edző is mintaadó!). Munkamorál fejlesztése: pl. pontosság, rendszeretet, munkafegyelem, kollektivitás, felelősségtudat. Transzferálható tulajdonság. Területek, módszerek: Megismerés: ismeretek, tájékozódás, értékrend Akarás:érzelmek, lelkiismeret, döntés Alkotás: gyakorlás, tevékenység, viselkedés

19 Humanizmusra nevelés - Alá, fölé- és mellérendeltség kezelése.
Emberséges hangnem, bánásmód. Tiszteletadás. A viselkedés követelményeinek ismertetése, meggyőzés. Különneműek egymással való érintkezése. Az edző-sportoló kapcsolat a leghatékonyabb területe a humanizmusra nevelésnek. -

20 Kreativitásra nevelés
Az alkotóképesség pszichikai alapja a divergens gondolkodás (originalitás, érzékenység, redefinició, adaptív és spontán hajlékonyság, könnyedség, folyékonyság, kidolgozottság). A kreativitás: A fejlődést magában foglaló képesség Szociális kreativitás Expresszív (kifejező) Produktív (létrehozó) Felfedező Operatív (végrehajtói) Felfedező újító Konformizmus: gátolja a kreativitás kifejlődését (túlzott módon bemutatásra kerülnek a megoldások) Módszerek: problémamegoldást igénylő (szokatlan, újszerű) helyzetek önálló megoldása.

21 Értelmi nevelés (alap-, sportműveltség)
Az optimális terhelést biztosító testmozgás a szellemi frissesség egyik előfeltétele: A sport nevelő hatása a megismerő tevékenységünkre – a mozgás észlelése, megfigyelése. Az önmegfigyelés jelentősége és fejlesztése. Mozgásmegfigyelés és elemzés látott minta alapján. Az emlékezet fejlesztése a mozgástanulás közvetlen eredménye, de előfeltétele is. Alkotó gondolkodás fejlesztése önálló döntések, új megoldások keresésével.

22 Akarati nevelés Az eredményes sporttevékenység elképzelhetetlen az akaraterő, és egyben az akarat fejlesztésének iskolája. Negatív testi-lelki jelenségek leküzdésében külön-külön és együtt is fontos az akarat. A nehézségek tudatos leküzdésére nevelés a sporton keresztül (kimerülés, fáradtság, félelem, bizonytalanság stb.) A fejlesztéshez sok gyakorlás szükséges, értelmi és érzelmi ráhatással összekapcsolva.

23 Egészségre nevelés Az ember bio-pszicho-szociális lény.
Higiénia: személy, táplálkozás, öltözködés, környezet, nemi (az ellenkező nem tisztelete, titoktartás). Napirend, életrend kialakítása (tanulás, edzés, szabadidő), ellenőrzése. Tanácsadás, felvilágosítás. Baleset-, betegségmegelőzés, elhárítás. Testtartás nevelés.

24 Esztétikai nevelés I. Az esztétikai élmény tudatos átélésére való nevelés (szemléltető, esztétikailag kifogástalan példaadás). A szép megoldások értékelésére történő nevelés (helyes önértékelés). A környezet véleményének értékelő megnyilvánulása. Állandó értékelés összehasonlítás, példaadás a mozgás kivitelezésben.

25 Esztétikai nevelés II. A formai megoldások esztétikumának állandó számonkérése. A sportoló ösztönzése egyéni alkotásra. A járulékos sportkörnyezet (tárgy, eszköz, felszerelés stb.). A közösség ötletgazdag, ösztönző véleményének kihasználása (egészséges közvélemény). Az esztétikai élmény tudatos átélésére nevelés, az egyes megoldások rendszeres értékelésén keresztül.

26 Nevelési irányelvek a triatlonban
Akarati döntések, érzelmi megalapozása. A közösségi tudat formálása. A sportszerű magatartás felépítése. A sportolói szerep pozitív vállalása. A követelmények szubjektív (belsővé) vállalására való ösztönzés. A sportegyesületi élet demokratizmusának fejlesztése, ápolása. A közösségi pozíció célirányos fejlesztése.

27 Nevelési módszerek a triatlonban I.
EMPATIKUS képesség A nevelés folyamata: a) szokásformálás, b) modellek közvetítése, c) meggyőződés-formálás. Módszerek: Szóbeli kifejtés. Beszélgetés. Szemléltetés. Gyakoroltatás Hibajavítás. Segítségnyújtás. Önálló munkák.

28 Nevelési módszerek a triatlonban II.
Nevelési célzatú beszélgetés. Társak, edzők, élsportolók személyes példája. Követelés. Gyakoroltatás – szokások kiépítése. Ellenőrzés – értékelés. Buzdítás – büntetés.

29 Főbb ajánlások A nevelés sporttevékenységben a sporttevékenység által valósuljon meg. A személyiségfejlesztés leghatékonyabb közege. A nevelőmunka és a teljesítménynövelés között elválaszthatatlan összefüggés van. Az oktatás és nevelés összehangolása. Nevelési lehetőségek kihasználása. Megfelelő kölcsönhatás edző, tanítvány és szülő között.

30 Az edző, mint pedagógus, az edző pedagógiai modellje
a) Önmagával szembeni tulajdonságok: - Cselekedetei összhangban vannak elveivel. - A követelmények teljesítésében élen jár. - Tudását állandóan bővíti. - Edzői munkáját egész emberként végzi. - Mer kezdeményezni, kockáztatni, újat kipróbálni. b) Másokhoz való viszonya: - Szakmai, emberi tudás, tekintély. - Ismeretek, tapasztalatok átadási képessége. - Törődés, gondoskodás, segítőkészség, bizalom, igényesség, őszinteség - Humánus magatartás, modoros magatartás. - Külső megjelenés. - Szülőkkel, tanárokkal, kollegákkal, vezetőkkel, médiával való kapcsolat.

31 Köszönöm a figyelmet!