A Munka Törvénykönyve és a nők

Az előadások a következő témára: "A Munka Törvénykönyve és a nők"— Előadás másolata:

1 A Munka Törvénykönyve és a nők
Personal Hungary Női Fórum 2012. november 15. Bálint István Főigazgató-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2 A magyar népesség korcsoportos megoszlása , 2012
A magyar népesség korcsoportos megoszlása , január 1-jei állapot szerint Forrás: DEMO, Eurostat

3 Foglalkoztatási ráta alakulása a 15-64 éves népesség körében Magyarországon
Magyarországon a éves nők alig több mint fele tartozott a foglalkoztatottak körébe a II. negyedévi adatok szerint: a foglalkoztatási ráta értéke 52,2%-ot tett ki, amely 10%-ponttal marad el a férfiak foglalkoztatottságától. Bár hazánkban a nők foglalkoztatási szintje relatív kisebb elmaradást mutat az EU országainak átlagához viszonyítva, mint a férfiak esetében, az elmúlt évtized trendje azonban azt volt, hogy az unióban a női foglalkoztatás ütemben bővült, és a magyar nők lemaradása relatíve csökkent II. negyedévében 6,6%-ponttal maradt el a magyar női foglalkoztatási ráta értéke az EU-27-re jellemző 58,8%-tól Forrás: LFS, Eurostat

4 A nők foglalkoztatási rátája az Európai Unióban
2012. II. negyedév Magyarország az előző év azonos időszakához viszonyítva az 5. legmagasabb női foglalkoztatási ráta növekedést könyvelhette el, 1,7%-kal Málta, Észtország, Luxemburg és Litvánia után. A sárga vonallal jelzettek esetében csökkent a foglalkoztatási ráta értéke. Forrás: LFS, Eurostat

5 A nők foglalkoztatási rátája és eltérése a férfiak rátájától az Európai Unióban II. negyedévben 2012. II. negyedévében 6,6%-ponttal maradt el a magyar női foglalkoztatási ráta értéke az EU-27-re jellemző 58,8%-tól. Az Eu átlag feletti eltérés 10 tagállam körében figyelhető, a legmagasabb Málta esetében volt II. negyedévében, ahol 28,6%-kal volt magasabb a férfiak foglalkoztatási aránya a nőkénél. Forrás: LFS, Eurostat

6 A nők foglalkoztatási rátája korcsoportonként,
2012. II. negyedév A évesekre számított foglalkoztatási ráta értéke azonban jelentős szóródást mutat korcsoportonként. Hazánkban ugyanis a gyermekvállaláshoz kötődő ellátások európai viszonylatban relatív hosszú idő távolmaradását teszik lehetővé a nők számára a gyerek születését követően. Ehhez járul hozzá, hogy a munkába való visszatérést a családi és munkahelyi kötöttségek összeegyeztetését segítő intézmények hazánkban nem igazán elterjedtek (pl. a részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége). Ha a gyermekvállalási életszakaszt követően hasonlítjuk össze a magyar nők foglalkoztatási szintjét az EU átlagával már nem tapasztalunk elmaradást, így a 40-44, éves nők 77%-ot meghaladó illetve az éves nők 73%-os foglalkoztatási rátája meghaladja az EU-ban mért átlagos ráta értékével. A különbségek az 55 éves korosztálytól kezdenek el újra megfordulni és az olló újra szétnyílik.. Forrás: LFS, Eurostat

7 Részmunkaidős foglalkoztatottak aránya az Európai Unióban nemenként, 2012. II. negyedév
Forrás: LFS, Eurostat

8 Az anyák foglalkoztatási rátája a legkisebb gyermek életkora szerint, 2009
Forrás: LFS, OECD

9 A nők foglalkoztatási rátája korcsoportonként és iskolai végzettségenként, 2012. II. negyedév
Forrás: LFS, Eurostat

10 Foglalkoztatottak száma a éves népesség körében nemenként és nemzetgazdasági áganként II. negyedévben Forrás: LFS, KSH

11 A foglalkoztatottak száma a éves népesség körében nemenként foglalkozási főcsoportok szerint, II. negyedév Forrás: LFS, KSH

12 Munkanélküliségi ráta alakulása a 15-74 éves népesség körében
Forrás: LFS, Eurostat

13 Nyilvántartott álláskeresők átlagos zárónapi száma nemenként
Forrás: NFSZ-regiszter

14 A hátrányos megkülönböztetés előfordulása a 19–64 éves népesség körében, 2012. I. negyedév
A diszkrimináció leggyakoribb okaként (27,8%-os aránnyal) az iskolai végzettséget jelölték meg a megkérdezettek, ami igazából csak az esetek egy részénél tekinthető valódi diszkriminációnak (pl. akkor, ha túlképzettségre hivatkozva utasítják el a jelentkezőt, vagy ha az elvártnál magasabb végzettségű jelöltet pusztán a végzettsége miatt részesítenek előnyben a kiírt állás betöltéséhez megfelelő végzettséggel rendelkezővel szemben), míg az esetek többségében csak „sima” hátrány. Ezt követte az életkor (24%-kal), majd ettől jelentősen lemaradva az egészségi állapot (14,4%), illetve a családi körülmények (12%). Pusztán azt, hogy valaki férfi vagy nő,ritkán ítélték diszkrimináló tényezőnek a kérdezettek (mindössze az esetek 6,3%-ában említették), de ha ehhez még hozzászámítjuk azt is, hogy a családi körülményt szinte kizárólag a nők jelölték meg a hátrányos megkülönböztetés okaként, távolról sem igaz, hogy a férfiak és nők munkaerőpiaci egyenlősége már megvalósult. (A férfiaknál a nem és a családi körülmény, mint együttes diszkrimináló faktor 5,3%-ot jelentett, a nőknél viszont 27,4%-os arányával így már a leggyakoribb ok.) Hasonlóan ambivalens a 10,9%-os származás miatti hátrányos megkülönböztetési arány megítélése is. Forrás: LFS, KSH Forrás: LFS, KSH-Munkaerő-piaci diszkrimináció, október 30.

15 Teljes havi bruttó keresete, nemenkénti különbségek, (Ft/fő, hó)
A női munkavállalók 2011-ben a férfiak kereseti átlagának mintegy 85%-át keresték (196 400 ft). A két nem közötti kereseti olló az elmúlt öt évben nem változott sokat, 2007-ben 1% ponttal csökkent, majd 2010-ben ugyanennyivel ismét megnőtt. A férfiak és a nők közötti kereseti különbségek magyarázatára számos elmélet és elemzés született, melyek bemutatására ebben a rövid elemzésben nem térünk ki.  Tény, hogy a női foglalkoztatottak nagyobb számban dolgoznak azokban az ágazatokban, foglalkozásokban, amelyek piaci helyzete, megítélése rosszabb, így az ezekben az ágazatokban elért átlagkeresetek is alacsonyabbak. Ehhez kapcsolódóan a nemek közötti kereseti különbségek bemutatásához két érdekességet említünk meg, melyekre a Tarifa felvétel adatainak elemzése világít rá. Forrás: Tarifa felvétel, 2011

16 Átlagkereset (férfiak és nők együtt)
10 legmagasabb bruttó átlagkeresetű foglalkozás a teljes nemzetgazdaságban, 2011 (Ft/fő, hó) Foglalkozás Nők aránya Férfiak aránya Átlagkereset (férfiak és nők együtt) Átlagkereset nők Átlagkereset férfiak Légiforgalmi irányító 7% 93% 1  Kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató egység vezetője 24% 76% Informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője 11% 89% Pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetője 66% 34% 1  Vállalati stratégiatervezési egység vezetője 31% 69% Üzleti szolgáltatási tevékenységet folytató egység vezetője 33% 67% Személyzeti vezető, humánpolitikai egység vezetője 68% 32% 1  Reklám-, PR- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató egység vezetője 52% 48% Adótanácsadó, adószakértő 47% Informatikai és telekommunikációs technológiai termékek értékesítését tervező, szervező 45% 55% Megvizsgáltuk a TOP 10 keresetű foglalkozási kategóriában mért átlagkereseteket is. A legmagasabb átlagkeresettel rendelkező foglalkozási kategóriákban – melyek nagy része vezetői pozíció - a nemek aránya várakozásainknak megfelelően alakult. Hat munkakörben a férfiak aránya volt a magasabb, míg a nőké csak négyben. A nők átlagkeresete a legtöbb kategóriában (8) elmaradt a férfiakétól. Hasonló tendenciákat figyelhetünk meg mindkét esetben akkor is, ha nem az első 10, hanem az első 25 illetve az első 50 foglalkozási kategóriát vizsgáljuk meg: a legnagyobb arányban a rosszabbul fizetett szolgáltatói munkakörökben dolgoznak a nők (adminisztrátor, ügyintéző, szociális ellátás, egészségügy), és az itt mért átlagkeresetek is alacsonyabbak, mint a főként férfiakat foglalkoztató ipari szakmunkás munkakörökben (szakipari foglalkozások, szerelők, gépkezelők). A TOP 50 keresetű foglalkozási kategóriából 32-ben a férfi foglalkoztatottak aránya a magasabb, és csak 18-ben a nőké, és a legtöbb munkakörben a férfiak átlagkeresete is magasabb. Forrás: Tarifa felvétel, 2011

17 Átlagkereset (férfiak és nők együtt)
Bruttó átlagkereset a teljes nemzetgazdaságban nem specifikus foglalkozások szerint, 2011 (Ft/fő, hó) Foglalkozás FÉRFIAK aránya Átlagkereset (férfiak és nők együtt) NŐK aránya Állati erővel vont jármű hajtója 100% Hallás és beszédterapeuta Metróvezető Zálogházi ügyintéző Mozdonyvezető Áru- és divatbemutató Papíripari alapanyagot gyártó gép kezelője Kozmetikus Kéményseprő Manikűrös Kártevőirtó Címfestő Robbanómester Textilműves 93 364 Ipari alpinista Védőnő 99% Ipari búvár Szülésznő Üvegező Csecsemő és kisgyermek-nevelőnő Az egyéni keresetek adataiból a legtöbb nőt és férfit alkalmazó foglalkozási kategóriák átlag keresetét vizsgáltuk meg, és a következőket találtuk: Az első 10 foglalkozási kategória - amelyben a nők aránya a 99%-ot is meghaladja - nagy része minimum középfokú végzettséghez, több kategóriában felsőfokú végzettséghez kötött szellemi foglalkozású munkakör. Ezzel szemben a legnagyobbrészt férfiakat foglalkoztató 10 szakma egyikéhez sem kell felsőfokú végzettség, és egy kivételével mind fizikai – szakmunkás - munkakört takar. A két állomány különbözősége alapján azt várnánk, hogy az átlagkereset a legtöbb nőt foglalkoztató 10 kategóriában magasabb, mint a legtöbb férfit foglalkoztató 10 kategóriában. Ez azonban nem így van: a legtöbb nőt foglalkoztató munkakörök esetében az átlag 157 ezer Ft/fő/hó, a legtöbb férfit foglalkoztatóéban pedig 203 ezer. A különbség annak tudható be, hogy a legtöbb nőt foglalkoztató munkakörök jó része az egészségügyben illetve a szolgáltató szektorban találhatóak, ahol nagyon alacsonyak az átlagkeresetek, míg a legtöbb férfit foglalkoztató iparágak valamivel jobban fizetett szakmunkát igényelnek. Forrás: Tarifa felvétel, 2011

18 A foglalkoztatás szempontjából preferált célcsoportok
Alacsony iskolai végzettségűek. 50 év feletti korosztály. Pályakezdők. Tartósan munka nélkül levők. Gyermeket egyedül nevelők. GYES-ről, GYED-ről ápolási díjról visszatérők. Cigány származású munkavállalók. Szabadságvesztésből szabadultak. Megváltozott munkaképességűek.

19 A Munka Törvénykönyve és a nők
Alapvető változás: Keretrendszer megteremtése a rugalmasabb, családbarát munkaerő-piaci környezet kialakítása érdekében. Teret ad a munkaadó és munkavállaló megállapodásának, a kölcsönös érdekek és értékek artikulálásának.

20 A Munka Törvénykönyve és a nők
Az MT szerint védett munkavállalók: Speciális sajátosságukra tekintettel fokozott munkajogi védelmet élveznek. életkorukra nemük egészségi állapotukra tekintettel. Ilyen csoportot képeznek: nők fiatal munkavállalók cselekvőképtelenek megváltozott munkaképességű munkavállalók

21 A Munka Törvénykönyve és a nők
A nők foglalkoztatásával kapcsolatos speciális szabályozás területei: A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos szabályok. Az életkori feltételek megtartásával kapcsolatos rendelkezések. A munka- és pihenőidőre vonatkozó általános és speciális szabályok. A munkabér mértékére és védelmére vonatkozó rendelkezések.

22 A Munka Törvénykönyve nők és a
A munka és pihenőidőre vonatkozó szabályok. Várandós és (1-3 éves) kisgyermekes nők: Egyenlőtlen munkaidő beosztás – csak a munkavállaló hozzájárulásával. Éjszakai munkavégzés tilalma. Rendkívüli munkavégzés és készenlét tilalma. A heti pihenőidők egyenlőtlen beosztásának tilalma. A gyermek 3-4 éves koráig csak a munkavállaló hozzájárulásával lehetséges.

23 A Munka Törvénykönyve és a nők
A szabadságra vonatkozó szabályok, munkaidő-kedvezmény től A szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül (szabadság jár): Szülési szabadság időtartamára. A gyermek gondozásra kivett fizetés nélküli szabadság 1-6 hónapjára. Egészségügyi intézményben töltött idő (reprodukciós eljárás alatt). Szoptató anya munkaidő kedvezmény (napi 2x1 óra). Pótszabadság, mindkét szülő részére: Egy gyermek után 2 nap.

24 A Munka Törvénykönyve és a nők
Egyéb munkaidő-kedvezmények: 24 hét szülési szabadság. Fizetés nélküli szabadság a gyermek (3 éves korig) gondozás céljából. Szoptató anya munkaidő kedvezménye (napi 2x1 óra, 1x1 óra), 6. illetve 9. hónapig.

25 A Munka Törvénykönyve és a nők
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos szabályok. Nincs felmondási védelem: Beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség esetén. Hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt.

26 A Munka Törvénykönyve és a nők
A munkabérre vonatkozó rendelkezések: Várandós nőnek, az egészségi állapotának megfelelő munkahely biztosítása, a gyermek 1 éves koráig. Az új munkakörben a korábbi alapbér biztosítása. A munkavállaló kérésére a részmunkaidős foglalkoztatás biztosítása a gyermek 3 éves koráig.

27 Köszönöm a figyelmet!