Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai."— Előadás másolata:

1 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

2 A tanfelügyeleti standardok fajtái 1.Az ellenőrzés területeinek megfelelő 2.Egységes, de az intézménytípusok sajátosságait figyelembe vevő (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképzés, kollégium, művészeti iskola, gyógypedagógiai intézmény) Az intézmény ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése - értékelése A vezető ellenőrzése - értékelése

3 A tanfelügyeleti standardok felépítése 1. Az ellenőrzés rendje  az ellenőrzés és értékelés folyamatának leírása,  a szakértők feladatainak meghatározása,  a pedagógus, a vezető szerepének, feladatainak összefoglalása. 2. Eszközök  elemzési és megfigyelési szempontsorok,  kérdőívek,  interjú kérdések,  értékelő lapok.

4 A tanfelügyeleti ellenőrzés szakaszai: 1. Előzetes felkészülés  a szakértők az előzetesen rendelkezésükre álló információk alapján átfogó képet alkotnak a pedagógus/vezető/intézmény munkájáról,  azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. 2. Helyszíni ellenőrzés  óralátogatás  az interjúk elkészítése,  a pedagógiai munka infrastrukturális hátterének megismerése.  3. Összegzés – Értékelő jelentés  a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait,  elkészítik az értékelést: ellenőrzési területenként megállapítják az erősségeket és fejleszthető területeket,  az értékeltek értékelő lapot töltenek ki a szakértők munkájáról.

5 Az intézmény ellenőrzésének lezárása: 4. Intézmény fejlesztési tervének elkészítése  a nevelőtestület az intézményvezető irányításával, az értékelő jelentés szempontjai alapján, elkészíti az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervét,  a nevelőtestület elfogadja,  megküldi a fenntartónak,  közzéteszi az intézményértékelést és a fejlesztési tervet.

6 A pedagógus ellenőrzésének területei, eljárása, módszerei, eszközeinek kapcsolódásai

7 A pedagógus ellenőrzésének területei: 1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése A tanulók, a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának felmérése, egyéni fejlesztés és differenciálás. 2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A közösség belső struktúrájának feltárása, a megfelelő nevelési, tanulási környezet kialakítása, közösségfejlesztés és konfliktuskezelés. 3. Módszertani felkészültség A pedagógus módszertani ismeretanyaga, az alkalmazott módszerek tervezése, megfelelősége és beválása. 4. A pedagógiai folyamat tervezése A tervezés tudatossága, nyomon követhetősége és megvalósítása.

8 5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása A tanulók motiválása és a különböző tanulásszervezési eljárások tudatos alkalmazása és beválása. 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése A különféle ellenőrzési formák alkalmazása, a tanulók önértékelésének fejlesztése. 7. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás A kommunikáció, az együttműködés a tanulókkal és a kollégákkal, valamint a pedagógus önismerete és önfejlesztése. 8. Az autonómia és a felelősségvállalás Kezdeményezőképesség, felelősségvállalás, megbízhatóság, tájékozottság. A pedagógus ellenőrzésének területei

9 A pedagógus ellenőrzésének módszerei és eszközei 1. Dokumentumelemzés  az önértékelés,  a pedagógiai munka tervezésének és értékelésének dokumentumai, a kivitelezés segédeszközei  (az előző pedagógus ellenőrzés dokumentumai). 2. Óra-/foglalkozáslátogatás  két tanóra vagy egyéb foglalkozás megtekintése. 3. Interjú  a pedagógussal óramegbeszélés/beszélgetés  interjú az intézmény vezetőjével. 4. E-portfólió  a pedagógus munkájáról alkotott kép kialakítását segítik a portfolió anyagai, információgyűjtési alap (nem értékeljük).

10 A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Általánosan: • Tantárgyi tananyag • Tanulói tevékenység • Tanári tevékenység • Módszerek • Eszközök, szemléltetés • V olyan adat, amely a kiemelt figyelmet igénylő tanulóval kapcsolatos munkára, a velük való személyes törődésre utal

11 A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Tanmenet: Az osztály/csoport ismerete • Tudatos bánásmód • Az osztály képességeire tervez • Tehetséggondozás, felzárkóztatás megjelenése, külön tervezése • Módszerek, munkaformák, folyamatos gyakorlás (egész osztályra egyszerre, vagy külön a jókra és a gyengékre) • Lehet központi, de jelenjen meg a helyi specialitás • Fejlesztési feladatok (SNI), közös órák a fejl. pedagógussal

12 A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Óravázlat: Hasonló a tanmenethez • Tartalmában megjelenik-e:  Fejlesztés, felzárkóztatás feladatai  Tehetséggondozás feladatai  Különleges esetek

13 A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Napló: (osztály, napközis, tanulószoba, fejlesztő, szakköri, egyéb foglalkozás) A haladási rész: • koherens a tanmenettel • Korrepetálások, fejlesztések időpontja, a részvétel rendszeressége • Az értékelési rész: • Tanulói személyes adatok feljegyzései, (határozatszám, számonkérés csak szóban vagy írásban, stb.) • Jegyek mennyisége, rendszeressége,  a tanuló teljesítménye • A jegyek alakulása, lehetőség adása a javításra

14 A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Napló: (osztály, napközis, tanulószoba, fejlesztő, szakköri, egyéb foglalkozás) • Az értékelési rész: • a fejlesztés, tehetséggondozás intenzitása • A foglalkozások anyaga • A korrepetálás gyakorisága, a résztvevők összetétele

15 A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Füzet, munkafüzet: A foglalkozás hű tükörképe • Egyéni foglalkozás a gyakorlatban • Differenciálás órán, házi feladatban • A pedagógus rendszeres kapcsolattartása, értékelése • Az értékelés személyre szabottsága • Az eseti dolgozatok, (röpik) és értékelésük • Igényes, esztétikus munkára nevelés (jegyzetelés minősége, lényegkiemelés, illusztráció) • Összehasonlítva a naplóban található tanulói eredményekkel: kap-e egyéni feladatot a tehetség, a fejlesztős

16 A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Óralátogatás: Tanórai differenciálás • Mennyiségi, minőségi, öndifferenciálás stb. • Milyen munkaformákat alkalmaz, ezek tudatossága • Hogyan szervez csoportot, milyen szempontok alapján választ, mennyire felel meg az adott feladat a csoport összetételének; mindenki a képességeinek megfelelően kapja-e a feladatokat, stb. • Hogyan motivál, hogyan értékel, mennyire tapintatos • Ha felszólít az órán vkit, akkor kiket, és miért? • A 8 kompetencia-terület megosztása a szakértők között

17 A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Tanórán kívüli foglalkozások: Gyakorisága • Közösségépítésre • Tehetséggondozásra • Fejlesztésre • Versenyek • A felkészítés módja • Az eredmények

18 A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Interjú: Pedagógussal • Vezetővel • A dokumentumelemzés és az óralátogatás tapasztalatainak összevetése az interjúban hallottakkal • Célok, szándékok tudatossággal kapcsolatos kérdések tisztázása • Pedagógus/vezetői interjúk összevetése; hitelesség

19 A vezető ellenőrzésének területei, eljárása, módszerei, eszközeinek kapcsolódásai

20 A vezető ellenőrzésének területei 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása A tanulás és tanítás tervezése, működése és hatékonysága. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása A változásokra nyitott szervezet megteremtése, reagálás az intézményt érő kihívásokra, a jövőkép kialakítása és kommunikálása, valamint a stratégiai és operatív szempontból fejlesztést igénylő területek azonosítása. 3. Saját stratégiai vezetés és operatív irányítás Önreflexió és önfejlesztés, szakmai tudás folyamatos frissítése, szakmai aktivitás és a vezetői pályázatban megfogalmazott célok teljesülése.

21 A vezető ellenőrzésének területei: 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Feladatmegosztás és motiválás, pozitív és támogató környezet kialakítása, fejlesztési szükségletek felmérése, a belső tudásmegosztás elősegítése. 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása A jogszabályok követése, a tájékoztatási kötelezettség és az átláthatóság biztosítása, az intézményi erőforrások elemzése és kezelése, a vezető kapcsolatai.

22 A vezető ellenőrzésének módszerei és eszközei 1. Dokumentumelemzés  a vezetői önértékelés,  a vezetői pályázat,  egyes intézményi alapdokumentumok,  intézményi önértékelés egyes elemei,  (a korábbi vezetői ellenőrzés értékelő lapja). 2. Interjúkészítés  a vezetővel,  a fenntartó képviselőjével,  a vezetőtársakkal, a munkaközösség-vezetőkkel. 3. Vezetői e-portfólió vizsgálata 4. Elégedettségmérés  pedagógusi és szülői elégedettségmérés eredménye.

23 A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Dokumentumelemzés Eszköz: vezetői pályázat elemzési szempontjai A fenti területhez kapcsolódó értékelési szempontok: • Hogyan jelenik meg a vezetői programban a tanulás eredményességének biztosítása? • Hogyan jelenik meg a programban a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása? • Milyen szerepet kap a programban a fejlesztő célú értékelés, a reflektivitás? • Hogyan jelenik meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelése, oktatása a programban? • Milyen terve van az intézményvezetőnek az inkluzív tanulási környezet megteremtésére?

24 A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Dokumentumelemzés Eszköz: Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók elemzési szempontjaiból • Hogyan valósul meg a mérési, értékelési eredmények beépítése a tanulási – tanítási folyamatba? • Mi történik azokkal a területekkel, amelyek stratégiai vagy operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?

25 A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Dokumentumelemzés Eszköz: Intézményi önértékelés elemzési szempontjaiból • Hogyan jelenik meg a dokumentumokban a fejlesztésre szoruló területek azonosítása? • Az óra-, foglalkozás, tevékenységlátogatásról szóló vezetői feljegyzések hogyan tükrözik a fejlesztő szemléletet? Eszköz: vezetői portfólió (ajánlott elemei: vezetői pályázat – vezetői program, értekezletek forgatókönyve, emlékeztetők a szülői/diák képviselettel történő megbeszélésekről, forrásszerzés, nyertes pályázatok, stb.) elemzési szempontjaiból: • A vezető bekapcsolódása az intézmény innovációs tevékenységébe • A szakmai tudás átadása intézményen belül és kívül, szakmai aktivitás

26 A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Interjúkészítés Eszköz: A pedagógusok képviselőivel készített interjú javasolt kérdéseiből • Hogyan történik az intézményben az egyes tanulók képességeinek megismerése? • Milyen formái vannak az egyes tanulók képességfejlesztésének? (SNI, BTM, tehetségfejlesztés, HH, HHH) • Milyen módon történik a tanulás támogatása? • Az intézményben mi történik a tanulókat érintő mérési eredményekkel, hogyan hasznosítják azokat? • Az intézményben folyó nevelő-oktató munka melyik területén/területein látja fontosnak a fejlesztést? • Az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítása milyen eredménnyel történt meg az intézményben?

27 A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása területen a módszerek, eszközök alkalmazásával nyerhető információk (válogatás) Módszer: Kérdőív Eszköz: Vezetői önértékelési kérdőív megfelelő állításai • A folyamatos fejlesztés jellemzi az intézmény pedagógiai munkáját és a működését • Képes megállapítani a “kritikus sikertényezőket”: azt a néhány területet, amelyben elért eredmény sikeres teljesítményre vezet. • Hatékony a korrekció azonnali megtételében, ha az eredmények jelentősen eltérnek a tervtől. • Képes az emberek érdeklődését felkelteni és a többséget mozgósítani a célok irányába

28 Az intézményellenőrzés területei, módszerei, eljárásrendje

29 Az intézmény ellenőrzésének területei: 1.A pedagógiai folyamatok Stratégiai és operatív tervezés, a tervek megvalósítása, az ellenőrzés, értékelés és korrekció. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés Az egyes tanulók képességeinek megismerése, fejlesztése, szociális hátrányaik enyhítése, az önálló tanulás támogatása és tanítása, közösségépítés és fejlesztés. 3. Eredmények A mérési eredmények nyilvántartása, feldolgozása és hasznosítása.

30 Az intézmény ellenőrzésének területei: 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek és a belső tudásmegosztás. 5. Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény partnerei, a partneri kapcsolatok tartalma, részvétel a közéletben. 6. A pedagógiai működés feltételei A tárgyi, infrastrukturális és szervezeti feltételek megléte, megfelelősége és fejlesztése. 7. A NAT-ban megfogalmazott elvárásoknak, és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

31 Az intézmény ellenőrzésének módszerei: 1. Dokumentumelemzés  az intézmény pedagógiai munkáját meghatározó alapdokumentumok,  az intézményi önértékelés,  a mérési eredmények,  (a korábbi ellenőrzések értékelő lapja). 2. Interjú  a fenntartóval,  az intézményvezetővel,  munkaközösség - vezetőkkel,  a pedagógusok képviselőivel,  a szülők képviselőivel.

32 Az intézmény ellenőrzésének módszerei: 3. Kérdőíves felmérés  elégedettségmérés eredménye: a)pedagógusok b)szülők c)Tanulók (középiskola) 4. Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése  a pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközrendszer rendelkezésre állásának vizsgálata. 5. A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegzése 6. A vezető ellenőrzés eredményének felhasználása

33 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek (válogatás) 1.Dokumentumelemzés Pedagógiai program: A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e? SZMSZ: Szakmai közösségek milyen súllyal szerepelnek az intézmény életében? Éves munkatervek és beszámolók: Éves munkaterv és munkaközösségi tervek egymásra épülése? Előző évi értékelésre épülve fejlesztő célú elemek megjelennek-e benne? A munkaközösségek szerepe ebben? Továbbképzési terv: Hogyan jelennek meg a pedagógiai programban meghatározott elvek, célok, az intézmény fejlesztési céljai?

34 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek (válogatás) 1. Dokumentumelemzés Intézményi önértékelés: A nevelőtestület mint szakmai közösség együttműködésének formái, szerepük a nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének és értékelésének folyamatában, innováció. 2. Interjú az intézményvezetővel: Milyen rendszere van az intézményben folyó nevelő-oktató munkát meghatározó dokumentumok elkészítésének? A munkaközösség-vezetők hol, milyen tevékenység formájában kapcsolódnak be a vezetés munkájába? Milyen módszerek vannak az intézményen belüli tudásmegosztásnak?

35 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek (válogatás) a pedagógusok képviselőivel: A nevelőtestület szakmai együttműködését milyen formák jellemzik? Mi a tartalmuk az együttműködéseknek? Hogyan történik az intézményben a belső tudásmegosztás? A munkaközösségek és a nevelőtestület véleményét milyen tervezésben, fejlesztésben, milyen döntések előkészítésében veszi figyelembe a vezetőség? Van-e olyan fejlesztés, amit a munkaközösség javaslatára valósítottak meg az intézményben? Milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak a szakmai fejlődésre (képzések, projektnapok, „jó gyakorlat” kipróbálása, stb.)?

36 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek (válogatás) a szülők képviselőivel: Milyen az oktató munka színvonala az Ön megítélése szerint? Milyen felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások működnek az intézményben? Az intézményben működő tehetségfejlesztésnek milyen módjairól tud?

37 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek (válogatás) 3. Kérdőíves felmérés elégedettségmérés eredménye: pedagógusok: A vezető fontosnak tartja, elősegíti és igénybe veszi a pedagógusok szakmai együttműködését. A vezető igényli a véleményeket, támogatja a jó ötleteket. Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai munkaközösségek. Az intézményben a pedagógusok készek a szakmai fejlődésre, tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják és egymásnak is átadják.

38 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek (válogatás) 4. Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése Az intézmény kiemelt nevelési céljainak való megfelelés hogyan érhető tetten fizikális formában? (pl. környezettudatos nevelés) 5. A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegző adatlapja A pedagógusok értékelésének eredményei között van-e egyéb összefüggés: azonos szakmai munkaközösségben tevékenykedő tanárok erősségeinek/fejlesztendő területeinek azonossága 7. terület: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 6. A vezető ellenőrzésének értékelő lapja 1.A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 4.Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

39 Felkészülés a tanfelügyelői ellenőrzésre • Tárgyi feltételek hiányosságára utaló dokumentáció elkészítése, intézmény - bejárás félévente: hiányok, javítandók, stb. dokumentálása, beküldése a fenntartónak. • Belső ellenőrzési terv a II. félévre- (óra- és foglalkozás, óvodai tevékenység látogatások, szakmai versenyek, egyéb eredmények kiértékelése, stb.)- munkaközösség-vezetők bevonásával, a 32 óra terhére idő biztosításával.

40 Felkészülés a tanfelügyelői ellenőrzésre • Munkaközösségi szinten kölcsönös óralátogatások, belső tudásmegosztás fokozása • Szülői, pedagógusi, tanulói elégedettségmérés kiválasztott szegmensekben • Országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek kiértékelése • Tanév, nevelési év végi vezetői beszámoló szempontjainak igazítása a tanfelügyeleti intézményértékelési standardokhoz- kiegészítve a vezetőség munkájának önértékelésével- fejlesztési célok megfogalmazása a következő tanévre, nevelési évre.

41 Felkészülés a tanfelügyelői ellenőrzésre • Az intézményi pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetése, igazítása a külső pedagógus-ellenőrzés-értékelés szempontjaihoz • Az intézményi önértékelési rendszer működtetése, igazítása a külső intézményellenőrzés-értékelés szempontjaihoz • A ös munkaterv elkészítése a Pedagógiai Programból kiemelt célokhoz részcélok kitűzésével, a jelenlegi tanév,nevelési év értékeléséből adódó fejlesztési célok figyelembevételével feladatok, felelős, határidő, érintettek, elvárt eredmények megadásával. • Stb. Közös gondolkozás a nevelőtestülettel!

42 „Ha nem hiszünk abban, hogy mások maximális teljesítményre képesek, akkor nem is tudjuk őket eredményes munkára sarkallni” (H. Weiss Donald) Barcsák Marianna Jurecz Emil 20/ Barlai Róbertné

43 Köszönöm a figyelmet! Barlai Róbertné Kati Elérhetőségek:


Letölteni ppt "Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések