Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Béren kívüli és egyéb juttatások 2011-ben. Egyes juttatások adózásának szabályai XIII. fejezet •A kifizetőt terhelő adó: 69. § •Béren kívülinek nem minősülő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Béren kívüli és egyéb juttatások 2011-ben. Egyes juttatások adózásának szabályai XIII. fejezet •A kifizetőt terhelő adó: 69. § •Béren kívülinek nem minősülő."— Előadás másolata:

1 Béren kívüli és egyéb juttatások 2011-ben

2 Egyes juttatások adózásának szabályai XIII. fejezet •A kifizetőt terhelő adó: 69. § •Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások: 70. § Adóalap = jutatott érték x 1.19 Adóalap adója: 16 % EHO: adóalap x 27 % •Béren kívüli juttatások: 71. § Adóalap = jutatott érték x 1.19 Adóalap adója: 16 % EHO: -

3 A kifizetőt terhelő adó (69. § (1)-(3) bek.) •Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli. •A fenti juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19- szerese. •Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek.

4 A kifizetőt terhelő adó (69. § (4)-(6) bek.) •Az egyes juttatások adózásának szabályai nem alkalmazhatók, ha a juttatás a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz; b) természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. •Az adót a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában - a) a juttatás hónapja kötelezettségeként, b) a 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint adókötelezettség alá eső érték után ba) a bb) pontban nem említett esetben az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként, bb) az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett juttatónak az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie. •Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.

5 Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások 70. § E juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie és 27 százalék Eho-t:  a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;  a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon- szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem;  több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét.  A reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része.  A reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel.  Csekély értékű ajándék (minimálbér 10 százaléka, évi háromszor)  A kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás.  A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (szóró ajándék).  A béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.

6 A kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel. (70. § (1) bek. a) •Adóköteles juttatásnak minősül a kifizető által a hivatali, üzleti úthoz kapcsolódó étkezés és más szolgáltatás formájában biztosított juttatás. Hivatali üzleti útnak minősül többek között a belföldi, külföldi kiküldetés, valamely továbbképzésen történő részvétel is. Amennyiben a magánszemély a továbbképzés során étkezési lehetőséget is kap, amelynek a költségét a küldő által viselt részvételi díj tartalmazza, akkor az étkezés adóköteles juttatásnak minősül. •Hivatali, üzleti utazás (Szja. tv. 3. § 10.): a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).

7 A cégtelefon használata (70. § (1) bek. b. és (5) bek. c) •A juttatás, szolgáltatás miatt a kifizetőt terhelő kiadásból azt a részt kell adóköteles bevételként figyelembe venni, amelyet a magáncélú használat értékéből nem téríttet meg. Választási lehetőség: az adót •az üzleti és magáncélú beszélgetések elkülönítése után a meg nem térített magáncélú beszélgetések értéke után, vagy •A számla értékének 20 százaléka után fizetik meg. •Mobiltelefon-szolgáltatás ( Internet-protokoll)

8 Csoportos életbiztosítás (70. § (1) bek. c) •Több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét. •A biztosítási díj abban az esetben lehet természetbeni juttatás, ha a biztosítottak és a kedvezményezettek sincsenek név szerint nevesítve a szerződésben. (pl. a biztosítotti pozícióba a szerződő munkáltató mindenkori alkalmazottai kerülnek. •Adóköteles biztosítási díj fogalma: Szja. tv. 3. § 50. pont •A béren kívüli juttatásnak minősülő biztosítási díj akkor adómentes, ha megfelel az Szja. tv. 1. számú melléklet 6.3. pontjában meghatározott feltételeknek.

9 Reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része (70. § (2) bek. a) •Reprezentáció: Szja. tv. 3. § 26. pont •Adóalap: a) - ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) - az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát meghaladja; b) - ha a kifizető az a) pontban nem említett, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá nem tartozó juttató - ba) a reprezentáció alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévre elszámolt éves összes bevétele 1 százalékát, de legfeljebb a 25 millió forintot meghaladja, bb) az adóévben adott üzleti ajándékok alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévi statisztikai átlagos állományi létszámmal, illetve az adóév során a tevékenységében személyesen közreműködő tagok (egyéni vállalkozó juttató esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) együttes létszámával számolva az 5000 forint/fő értéket meghaladja, azzal, hogy az a) és b) pont rendelkezése szerinti számításnál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat, továbbá az említett rendelkezésben meghatározott értékhatárt meg nem haladó összegben a reprezentáció, üzleti ajándék értékéből jövedelmet nem kell megállapítani.

10 Csekély értékű ajándék (70. § (3) bek. a) és (5) bek. a) •Csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás. •Legfeljebb évi három – eltérő – alkalommal, nyilvántartás vezetése mellett adható, ha azt aa) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, ab) a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, ac) a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, ad) a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak juttatja, továbbá az aa)-ad) pontban nem említett esetben akkor, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme. •Ha az értékhatár fölött történik a juttatás: nem csekély értékű ajándék! •Jogkövetkezmény:a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

11 Reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége (70. § (3) bek. b) •Az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség. •Jogkövetkezmény!

12 Továbbá… (70. § (3) c) és d) •A kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem; (pl. helyi rendeletben juttatott termék, szolgáltatás) •Az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke a minimálbér 1 százalékát nem haladja meg, és amelynek elfogadása esetén a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek •Jogkövetkezmény!

13 Értékhatár fölötti juttatások (70. § (4) bek.) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja.

14 Béren kívüli juttatások 71. § A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék szja-t fizetnie, (eho nincs):  Üdülési csekk (2011. október 1.) vagy kedvezményes üdültetés  évente minimálbért meg nem haladó mértékben  Meleg étkeztetés vagy fogyasztásra kész (hideg) étel értéke  havi 18.000 Ft-ig, ideértve az utalványt is, adóéven belül utólag is  Széchenyi Pihenő Kártyára utalt összeg  300 000 Ft-ig  Munkáltató által finanszírozott Internet használat  havi 5 ezer forintig  Iskolakezdési támogatás  minimálbér 30 százalékáig  Munkáltató nevére szóló számla alapján, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet  Iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége  minimálbér két és félszerese.  Munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára - önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg  max. min. bér 50 % - önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba átutal összeg  együtt max. min. bér 30 %  együtt max. min. bér 30 % - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg  minimálbér 50 %  Juttatás szövetkezet közösségi alapjából  minimálbér 50 %

15 Üdülési csekk, üdülési szolgáltatás (71. § (1) bek. a) •Munkavállalónak és közeli hozzátartozójának. •Üdülési csekk formájában – OKTÓBER 1! 84/Q § - (több juttatótól származóan együttvéve), vagy •üdülési szolgáltatás •adóévben, személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész. •Üdülési szolgáltatás a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott szolgáltatás. Adható még: a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának

16 Étkezési utalvány (71. § (1) bek. b) •Étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemből (ideértve a kizárólag az előzőek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész. •Adható: munkavállalónak, a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek.

17 Széchenyi Pihenő Kártya (71. § (1) bek. c) •Az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya számlájára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 300 ezer forint támogatás. •55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet (MK. 38. szám)

18 Széchenyi Pihenő Kártyával igénybe vehető szolgáltatások köre A szolgáltató a tevékenységi körébe tartozóan az alábbi, belföldi szolgáltatásokat nyújthatja: a)Szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.) b)Éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR 56.10.) c)Belföld utazásszervezés (TEÁOR 79.12-ből belföldre előre összeállított utazási csomagok értékesítése) d)Egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR 86.90.) e)Előadó-művészet (TEÁOR 90.01.) f)Múzeumi tevékenység (TEÁOR 91.02.) g)Növény-, állatkert és természetvédelmi területi működtetése (TEÁOR 91.04.) h)Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 93.21.) i)Máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 93.29.) j)Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 96.04.) k)Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 93.13.) l)Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 93.19-ből verseny- és lovaglóistállók tevékenysége) A kormányrendelet alapján a b)-l) pontban meghatározott szolgáltatások csak az a) pont szerinti szolgáltatással (szálláshely-szolgáltatással) együtt vehetők igénybe.

19 Internet használat (71. § (1) bek. d) •Legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben da) internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása vagy db) internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve - legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással - a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is.

20 Iskolakezdési támogatás (71. § (1) bek. e) •Iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész. •Iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa.

21 Helyi utazási bérlet juttatása (71. § (1) bek. f) •A munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem.

22 Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége (71. § (1) bek. g) •Az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. •Iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

23 Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége - átmeneti rendelkezések - •2010. évet megelőzően megkezdett képzésekre az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 257. § (14) bekezdésben foglalt átmeneti szabályok alkalmazhatóak, melyek szerint nem számít adóköteles jövedelemnek a 2006. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű költségek átvállalt költsége. Az eddig az időpontig megkezdett képzések esetében az szja-törvény nem köti értékhatárhoz a juttatás adómentességét. •A 2005. december 31-e és 2009. február 1-je között megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az adóévben átvállalt költségek 400 ezer forintot meg nem haladó összege nem számít adóköteles jövedelemnek. Azon képzések esetében tehát, amelyeket a tanuló, vagy hallgató ebben az időszakban kezdett meg, csak a képzési költség 400 ezer forintot meg nem haladó része mentesül a közterhek alól. •2009. február 1jé-től csak a minimálbér két és félszeresét (ez 2009-ben 178 500 forint) meg nem haladó összeg mentesül az adókötelezettség alól. •A kifizető egyaránt átvállalhatja középfokú, vagy felsőfokú tanulmányok költségét is.

24 Munkáltatói-foglalkoztatói hozzájárulások (71. § (3) bek.) A magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

25 Juttatás szövetkezet közösségi alapjából (71. § (2) bek. d) •A szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

26 Feltételek (71. § (4), (5) bek.) •Nyilatkozat •Ha a kifizető nem rendelkezik nyilatkozattal, a jogkövetkezményeket a kifizető viseli. •Valótlan nyilatkozat, illetve ha a nyilatkozat átadását a magánszemély nem tudja igazolni: magánszemélyt terheli a jogkövetkezmény. •Munkáltató, munkavállaló fogalma!

27 Adómentes munkáltatói juttatások 1.számú melléklet 1.Biztosítás: kockázati (halál esetére szóló) biztosítás 2.Lakás célú munkáltatói támogatás ( 5 millió Ft-ig) 3.Sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet 4.Számítógép-használat 5.A munkáltató által biztosított cégautó magáncélú használata 6.Egyéb: - bölcsődei szolgáltatás - munkaruházati termék biztosítása - újra-elhelyezkedési támogatás - munkásszálláson elhelyezés - csoportos személyszállítás - kifizető által biztosított védőoltás


Letölteni ppt "Béren kívüli és egyéb juttatások 2011-ben. Egyes juttatások adózásának szabályai XIII. fejezet •A kifizetőt terhelő adó: 69. § •Béren kívülinek nem minősülő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések