Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tarsoly Imréné 2014. január 23. Béren kívüli és egyéb juttatások a 2014. évi SZJA törvénnyel összhangban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tarsoly Imréné 2014. január 23. Béren kívüli és egyéb juttatások a 2014. évi SZJA törvénnyel összhangban."— Előadás másolata:

1 Tarsoly Imréné január 23. Béren kívüli és egyéb juttatások a évi SZJA törvénnyel összhangban

2 Tarsoly Imréné január Adózási feltételek 1.  az SZJA tv. 71.§-sa szerinti kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásokat a 16 %-os SZJA-n túl  (amely 1,19 x 16%=19,04 %)  14 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, így az adó és járulékteher mértéke 35,7 %. (0,16 + 0,14) x 1,19 = 35,7 %  2014-ben béren kívüli juttatás kedvezményes adózással (35,7 %) Ft/fő éves értékhatárig nyújtható ide tartozóak: a munkáltató tulajdonában lévő üdülőben nyújtott üdülés, munkahelyi étkezés, Erzsébet utalvány, SZÉP Kártya, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, iskolarendszerű képzés, önkéntes nyugdíjpénztári, - egészségpénztári, -önsegélyező pénztári és foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatás

3 Tarsoly Imréné január Adózási feltételek 2.  A béren kívülinek nem minősülő egyes juttatások (SZJA tv. 70. §) és a - kedvezményes adózású (SZJA tv. 71. §) - béren kívüli juttatások értékhatárát meghaladó mérték után: + 27 % EHO-t kell fizetnie a munkáltatónak (kifizetőnek)  Ami ebbe sem fér bele (pl. más típusú étkezési utalványok) azok a bérrel azonosan adóznak és járulékkötelesek

4 Tarsoly Imréné január 23. „Béren kívüli juttatás” (35,7 %) üdülés, üdülési szolgáltatás  üdülési szolgáltatás továbbra is marad a béren kívüli juttatások között:  a munkáltató / vagy a szakszervezet saját tulajdonú és fenntartású üdülőjében történő üdültetés,  illetve üdülési szolgáltatás nyújtása is a minimálbér 100 %-ig /fő /év kedvezményes adózással adható (adószám, nyilatkozat)

5 Tarsoly Imréné január 23. „Béren kívüli juttatás” (35,7 %) Széchenyi Pihenő Kártya, három elem változatlan  A SZÉP Kártya három eleme kedvezményes adózással adható: (összesen Ft)  „vendéglátás alszámla” melegkonyhás vendéglátó- helyeken, munkahelyen is, éves keret Ft  „szálláshely alszámla” szálláshely szolgáltatásra szolgáló kártya Ft  „szabadidő alszámla” a szabadidő eltöltést, a rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló számla, éves keret Ft  Már sporthorgászat, sportoktatás, sportpálya bérlet, uszoda jegy vagy bérlet is finanszírozható belőle

6 Tarsoly Imréné január 23. „Béren kívüli juttatás” (35,7 %) Étkezési kártya és utalvány  Étkezési utalvány (vagy kártya formában) maximum értéke havi forint, ha azt a munkáltató telephelyén működő étteremben használják fel (ott is lehet, ahol mások is étkeznek a saját állományon kívül)  A kedvezményes adózású fogyasztásra kész és melegétel vásárlására jogosító utalvány „kizárólag az Erzsébet-utalvány” lehet, melyet a melegkonyhás vendéglátóhelyeken nyújtott étkezési szolgáltatás vásárlására is fel lehet használni.  A más típusú étkezési utalványok esetében nincs kedvezményes adózás, a bérrel azonos mértékű járulékok terhelik!  A SZÉP Kártya vendéglátás alszámlája, az Erzsébet utalvány és a melegétkezési utalvány akár együttesen is adható, így bőséges az étkeztetéshez adható támogatás!

7 Tarsoly Imréné január 23. „Béren kívüli juttatás” (35,7 %) Helyi utazási bérlet  kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem) (Szja tv. 71. § (1) f.) a bérlet árának teljes összegéig adható (sajnos a bérlet árának csökkenése erre az esetre nem érvényesül, a rendelet felülvizsgálatát mielőbb várjuk!)  A saját gépkocsival munkába járás esetében a munkában töltött napokkal arányosan a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda – vissza távolságot figyelembe véve a munkavállalónak adott térítés 2014-ben is 9 Ft/ km (nem változott) (SZJA tv. 25. §) jövedelemnek nem minősülő bevétel marad, (költségtérítés) tehát adóterhet sem visel

8 Tarsoly Imréné január 23. A munkába járás és hazautazás költségtérítése adómentesen költségként számolható el, kötelezően fizetni kell, ha a feltételek fennállnak! 39/2010.(II. 26.) korm. rendelet A munkáltató abban az esetben köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló, bérlet vagy menetjegy árának 86 %-os mértékét, ha a munkavállaló:  a.) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,  b.) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,  c.) elővárosi buszon, HÉV-en,  d.) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven utazik a munkavégzés helyére, illetve, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.

9 Tarsoly Imréné január 23. A munkába járás és hazautazás költségtérítése (adómentesen költségként elszámolható)  A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés mértéke a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolási kötelezettség ellenében azok árának legalább 86%-a.  A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés:  a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében, azok árának legalább 86%-a,  Minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege lesz, melyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi. (2013-ben a felső határa forint volt, idei még nem jelent meg)

10 Tarsoly Imréné január 23. A munkába járás és hazautazás költségtérítése (adómentesen költségként elszámolható)  A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítés abban az esetben jár, ha:  a.) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;  b.) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;

11 Tarsoly Imréné január 23. A munkába járás és hazautazás költségtérítése (adómentesen költségként elszámolható)  c.) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt § (1) bekezdés b. pontjában felsorolt hozzátartozója, tehát a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs biztosítja.

12 Tarsoly Imréné január 23. A munkába járás és hazautazás költségtérítése (adómentesen költségként elszámolható)  A mozgáskorlátozott és fogyatékos munkavállaló esetében a munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.  Ez a kifizetés a munkáltató számára csak akkor adómentes költségtérítés, ha a közigazgatási határon túlról munkába járó munkavállaló elszámol a bérlettel, a jeggyel vagy számlával, vagy a munkáltató vásárolja meg és osztja szét a munkavállalók számára.  (ezen szerepelnie kell a magánszemély utazási igazolványának számának, ennek hiányában a magánszemély (a munkavállaló) nevére szóló számlával kell igazolni a felhasználást)

13 Tarsoly Imréné január 23. „ Béren kívüli juttatás” (35,7%) Iskolakezdési támogatás, Iskolarendszerű képzés támogatása  Az iskolakezdési támogatás: az iskolakezdést megelőző 60. naptól adható, a tárgyév végéig vásárolható le,  Csak elektronikus vagy papíralapú utalvány formájában adható  (Szja tv. 71. § (1) e.) a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész, 2014-ben maximum Ft/év  Iskolarendszerű képzési költség címén a munkáltató általi átvállalása révén juttatott jövedelemből (Szja tv. 71. § (1) g.) legfeljebb a minimálbér két és félszerese: 2014-ben Ft/fő adható kedvezményes adózással

14 Tarsoly Imréné január 23. „Béren kívüli juttatás” (35,7%) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, Önkéntes kölcsönös és - egészségpénztár, önkéntes segélypénztár munkáltatói támogatások  Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból befizetett összeg (Szja tv. 71. § (3)a.) a minimálbér 50 %-áig maximum ,- Ft/hó  Önkéntes kölcsönös és egészségpénztár(ak)ba / önkéntes segélypénztárakba együttvéve a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból befizetett összeg (Szja tv. 71. § (3)b.) a minimálbér 30 %-áig maximum ,-Ft/hó

15 Tarsoly Imréné január 23. „Béren kívüli juttatás” (35,7%) Foglalkoztatói nyugdíj, adómentes számítógép használat  Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból befizetett összeg (Szja tv. 71. § (3)c.) a minimálbér  50 %-áig maximum ,- Ft/hó  Számítógép használat: a munkavállalók részére a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosítva, egyéb indokkal adómentes juttatás (SZJA törvény 1. sz. melléklet 7.11)

16 Tarsoly Imréné január 23. „ Egyéb indokkal adómentes juttatás” A tárgyjutalom  Továbbra is adómentesen adható az egyesülettől (korábban a társadalmi szervezettől volt a megfogalmazás), egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom SZJA törvény 1. sz. melléklet (Szakszervezeti lehetőség!)  Mértéke: Ft-ot meg nem haladó összegig tárgyjutalom, amelyet lehet meghatározott célú vásárlási utalványban is adni (kértünk róla 2012-ben NAV állásfoglalást)

17 Tarsoly Imréné január 23. „ Lakáshoz kapcsolóan adómentes” Lakáscélú munkáltatói támogatás  Adható a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyen juttatásként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben (SZJA tv. 84/H.§)  Az SZJA tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti értékhatár megállapításához a január 1-ét követően nyújtott támogatásokat kell figyelembe venni.  Eddig csak a lakás vásárlására, építésre, bővítésére és korszerűsítésre adhatott a munkáltató támogatást,  2014-ben az ilyen célra felvett hitelek törlesztésébe is besegíthet, de azonos elbírálás mellett, tehát a támogatást nyújtó munkáltatónak arra is figyelnie kell, hogy az előző években más juttató nyújtott-e ilyen támogatást az érintett magánszemélynek.  2014-ben a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén a Kincstáron vagy hitelintézeten keresztül a lakáscélú hitel törlesztését is támogathatja a munkáltató.

18 Tarsoly Imréné január 23. „A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes” Kockázati életbiztosítás  Kockázati biztosításnak az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás minősül, amely biztosításnak nincs visszavásárlási értéke, nincs lejárati szolgáltatása.  Az ennek megfelelő kockázati biztosítás kifizető/munkáltató által fizetett díja – havonta a minimálbér 30%-áig – adómentes.  A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokat) kifizető/munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában egyes meghatározott juttatásként (azaz kifizetői adóteher mellett) adóköteles, 51,17 %-os kifizetői adókötelezettséget jelent.

19 Tarsoly Imréné január 23. Kockázati életbiztosítás:.  a kockázati biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által - az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja (csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része),  (SZJA tv. 1. számú melléklet 6.3.)a minimálbér 30 %-áig 2014-ben maximum ,- Ft/hó

20 Tarsoly Imréné január 23. „Ingyenesen vagy kedvezményesen ………” Sport és kultúra kifizetői / munkáltatói támogatása  Ingyenesen vagy kedvezményesen adhat a kifizető/munkáltató a munkavállalóknak sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegyet vagy bérletet. (SZJA tv. 1. számú melléklet 8.28.b.)  Egyesület, alapítvány, szakszervezet is adhatja!  Egy munkavállalónak adó és járulékmentesen az adóévben együttesen (sport és a kultúra) legfeljebb Ft értékben adható (ez lehet: sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére - muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj)

21 Tarsoly Imréné január 23. Sport rendezvény belépő, bérlet  Sport rendezvény belépő, bérlet: Ingyenesen vagy kedvezményesen adható a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre belépőjegy vagy bérlet. (SZJA tv. 1. számú melléklet 8.28.a.) Összeghatár korlátozása nélkül adható

22 Tarsoly Imréné január 23. „Egyes meghatározott juttatás……..”(51,17%)  70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;  b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon- szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem;  c) több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét.

23 Tarsoly Imréné január 23. Egyes meghatározott juttatás….. (51,17%)  Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel a törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. (az egyes juttatások értékhatára feletti)  Vagy a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot meghaladó része.  illetve az forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része.

24 Tarsoly Imréné január 23. „Egyes meghatározott juttatás……” (51,17%)  csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 %-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás; (lehet vásárlási utalvány) (a szakszervezet is adhatja!)  telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem:  a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 %-ának, illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 %-a, (ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 %-a - a magánszemély által meg nem térített része)

25 Tarsoly Imréné január 23. „A közcélú juttatások körében adómentes” Szakszervezeti lehetőség  a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek,  valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat ezeket nem adhatja!),  pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás

26 Tarsoly Imréné január 23. „A közcélú juttatások körében adómentes” a juttatási lehetőség korlátozása  Nem adómentes az a kifizetés (juttatás), amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató - kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, - szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevétel, amelyet a kifizetővel, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap.  (További részletek: SZJA törvény 1. számú melléklet pont)

27 Tarsoly Imréné január 23. A cafetéria  A cafetéria típusú béren kívüli juttatási rendszer azt jelenti, hogy a munkavállaló saját belátása szerint választhat a munkáltató által biztosított kínálatból,  A biztosított keretösszeget valós igényei, szükségletei szerint használhatja fel  A cafetéria rendszer kerete minden munkavállalóra nézve kb. azonos (lehet %-os mértékben meghatározott vagy fix összegű),  Fontos az értékállóságának garantálása, így évente a keretösszeget javasoljuk felülvizsgálni

28 Tarsoly Imréné január 23. A cafetéria rendszer előnyei: keretösszeget biztosít  a rendszer minden munkavállaló részére egy keretösszeget biztosít, amelynek értékéig szabadon választhatnak a felkínált lehetőségek közül.  a választás lehetőségével jobban kielégíthetők az egyénre jellemző sajátos szükségletek, a munkavállalók saját igényeik (egyéni szokásaik) szerint a legmegfelelőbb juttatási formákat választhatják,  fokozódik a munkavállalók önrendelkezési joga, ezzel erősödhet a járandóságok rangja és ösztönző hatása,

29 Tarsoly Imréné január 23. A cafetéria rendszer fő elemei:  a munkavállalóként meghatározott keretösszeg, a fejkvóta,  a juttatások kínálat-skálája, a felhasználás szorzója  a választás lehetősége  az adómentes (számítógép használat, sport – kultúra utalvány) és a kedvezményes adózású vagy adóköteles formák - eltérő felhasználási szorzója  A választás és választhatóság a rendszer legfontosabb eleme, ezért ezt csak minimális mértékben szabad külön szabályokkal korlátozni.

30 Tarsoly Imréné január 23. Jellemző választási lehetőségek:  helyi közlekedési támogatása  étkezési támogatás (többféle is lehet),  SZÉP Kártya, üdülési szolgáltatás,  különféle biztosítások,  munkáltatói lakástámogatási kölcsön,  egészségpénztár,  önkéntes nyugdíjpénztár,  foglalkoztatói nyugdíj,  iskolakezdési támogatás,  kultúra - sport támogatás,

31 Tarsoly Imréné január 23. Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Tarsoly Imréné 2014. január 23. Béren kívüli és egyéb juttatások a 2014. évi SZJA törvénnyel összhangban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések