Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jótállás, szavatosság. Bevezető •A jótállás és a szavatosság jelentősége a fogyasztóvédelemben - A FEOSZ-hoz érkező panaszok jelentős része ezekkel kapcsolatos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jótállás, szavatosság. Bevezető •A jótállás és a szavatosság jelentősége a fogyasztóvédelemben - A FEOSZ-hoz érkező panaszok jelentős része ezekkel kapcsolatos."— Előadás másolata:

1 Jótállás, szavatosság

2 Bevezető •A jótállás és a szavatosság jelentősége a fogyasztóvédelemben - A FEOSZ-hoz érkező panaszok jelentős része ezekkel kapcsolatos •Az előadás a szavatossággal kezdődik, egyrészt azért, mert a Ptk. alapján a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályozást kell megfelelően alkalmazni a jótállási jogok gyakorlására, másrészt azért, mert a hibás teljesítést a szavatosságnál határozza meg

3 Szavatosság •A hibás teljesítés -a teljesítésről: Ptk. 277.§ (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni…” -A hibás teljesítés definíciója Ptk § (1) -A kellékszavatosság a hibás teljesítésért való felelősség.

4 Szavatosság -„Ptk. 305/A.§ (2)Fogyasztói szerződéseknél az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt,kivéve…..” -Mentesülés a felelősség alól: „Ptk. 305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett,…”

5 Szavatosság •A szavatossági igények - A Ptk. a jogérvényesítésnek két lépcsőfokát különbözteti meg. A jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, és szabadon választhat ezek közül is. - Ha mind a kijavítás, mind a kicserélés lehetetlen, vagy aránytalanul költséges, továbbá, ha a kötelezett ezeket nem vállalta vagy azoknak nem tud megfelelően eleget tenni, akkor a második lépcsőfokon szereplő árleszállítási vagy elállási igény közül választhat a jogosult. -

6 Szavatosság - A szavatossági igények a jogosult részéről változtathatók, azonban a jogosult főszabály szerint köteles az áttéréssel okozott kárt a kötelezettnek megtéríteni -A szavatossági jog érvényesítésének határideje: -A Ptk. kettős, egyrészt egy rövidebb elévülési, másrészt egy hosszabb jogvesztő határidőt szab. - Az elévülési határidő a teljesítéstől számított hat hónap, a jogvesztő határidő pedig egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. - DE:Fogyasztói szerződés esetén az elévülési határidő két év, a jogvesztő határidő pedig három év.

7 Szavatosság - Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, akkor meg lehet állapodni rövidebb határidőben, de az nem lehet rövidebb egy évnél. -Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. -Újból kezdődik a szavatosság idő a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében.

8 Szavatosság -A hibás teljesítés szubjektív szankciója - „Ptk. 310.§ Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.” -A jogvesztő határidők után a jogosult nem érvényesítheti szavatossági igényét, azonban a károsodás bekövetkeztétől számított 5 éven belül kártérítést követelhet, amennyiben a hibás teljesítéssel összefüggésben bizonyíthatóan kára merült fel.Ez esetben a jogosultnak kell bizonyítani a kár mértékét, valamint a kötelezetti magatartás és a bekövetkezett kár közötti összefüggést. -A kártérítési kötelezettség alól kimentésnek van helye, ha a kötelezett bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható

9 Jótállás •A jótállás fogalma - „Ptk. 248.§ (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.” -A jótállás (köznapi elnevezéssel: a garancia) a legáltalánosabb értelemben szerződésben vállalt, a szerződésszegésért való objektív, kimentést nem tűrő helytállási kötelezettség

10 Jótállás •A jótállás és a szavatosság eltérő vonásai - A különbség elsősorban a helytállási időtartamban és a kötelezett számára többletteherként jelentkező bizonyítási kötelezettség előírásában rejlik. - A bizonyítási teher megfordulása csak a hat hónapon túl érvényesített szavatossági igényekkel összehasonlítva különbözteti meg a jótállást - A jótállási igényérvényesítő határidők jogvesztő jellegűek és menthető okból sem hosszabbodnak meg - A jótállás kötelezettje a helytállását feltételekhez kötheti

11 Jótállás •A jótállási igények. A jótállás és a szavatosság kapcsolata -„Ptk § (2) A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.” -Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a jogosult a szavatosságnál elmondott igényeket érvényesítheti, a Ptk. utaló szabálya alapján

12 Jótállás -Fontos hangsúlyozni: a jótállási kötelezettségben való megállapodás nem jelenti azt, hogy a jogosult elveszítené a törvényen alapuló szavatossági jogait.A jótállás ugyanis „többet” kell adjon mint a szavatosság. -A jótállás időtartama a szerződésben vállalt jótállási kötelezettség esetében a szerződésben rögzített idő -Kötelező jótállás esetén a konkrét termékekre vonatkozóan a jogszabály által megállapított időtartam az irányadó, de a kereskedő attól kedvezőbb feltételeket is vállalhat, hátrányosabbakat azonban nem

13 Jótállás •A kötelező jótállás Hatályos jogunkban jelenleg a következő jogszabályok írnak elő jótállási kötelezettséget: -151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról -181/2003. (XI.5.) Kormányrendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról - 249/2004. (VIII.27.) Kormányrendelet az egyes javító- karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról

14 Jótállás -A Kormányrendeletekben található azonosságok: -Semmis az a megállapodás, amely az adott rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe az adott rendelet rendelkezései lépnek -A gyártó/vállalkozó az adott rendeletben foglaltnál kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat - A forgalmazó/vállalkozó köteles a fogyasztónak jótállási jegyet átadni

15 Jótállás -A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a jogosult (fogyasztó) törvényből eredő jogait nem érinti -A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető, de a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét -Taxatív felsorolás tartalmazza mindegyik rendelet szabályozási tárgyának megfelelően, hogy milyen adatokat kell feltüntetni a jótállási jegyen

16 Jótállás -Eltérések, speciális rendelkezések -A jótállás időtartama : -tartós fogyasztási cikkek esetén egy év, amely a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadással kezdődik -újonnan épített lakások és lakóépületek stb. esetén az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év

17 Jótállás -a javító-karbantartó szolgáltatásoknál hat hónap, amely a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó vagy megbízottja részére való átadásával kezdődik -Az egyes tartós fogyasztási cikkek kijavítása során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre -Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kormányrendeletnél még fontos az ún. három napos szabály:

18 Jótállás „7.§ Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306.§-a (1) bekezdésének a, pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.”

19 Jótállás -A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló kormányrendelet alapján a vállalkozó a bejelentet jótállási igény alapján 15 napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni -Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásra vonatkozó kormányrendelet a következő speciális rendelkezéseket tartalmazza: -A rendelet hatálya azokra a javító-karbantartó szolgáltatásokra terjed ki, amelyek esetében a szolgáltatás díja meghaladja a húszezer forintot

20 Jótállás -A jótállási igényről a vállalkozó köteles jegyzőkönyvet felvenni -A vállalkozó a dolgot kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni -Ha a kijavítandó dolog el/visszaszállítása szükséges, arról főszabály szerint a vállalkozó köteles gondoskodni, ha pedig elmulasztja, azt a vállalkozó költségére a fogyasztó is elvégezheti/elvégeztetheti

21 Jótállás, szavatosság •A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről -A témakört a Ptk. mellett 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet szabályozza -A Ptk. előírja, hogy a fogyasztó a hiba felfedezése után két hónapon belül köteles szavatossági igényét érvényesíteni. -Szavatossági igény érvényesítésénél a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot

22 Jótállás, szavatosság -A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelynek kötelező tartalmi elemei vannak -A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni -A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze -A forgalmazónak tájékoztatási kötelezettsége áll fent arra nézve, hogy a Ptk §-ának (2) bekezdésének megfelelően végzi el a kijavítást vagy a kicserélést

23 Jótállás, szavatosság -A terméket javításra elismervény ellenében kell átvenni - A rendelet megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el a Fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározottak szerint

24 Gyakorlat Vettem egy Hipermarket külső üzletsorán egy cipőboltban egy csizmát. Tudni szeretném, hogy van -e jogom elállni a vásárlástól - a számla ellenében - a vásárlástól számított 72 órán belül? Nincs minőségi kifogásom. Lehet hogy nem jól tudom, de mintha úgy hallottam volna, hogy - nem élelmiszer és innivaló esetében, a vásárlónak joga lenne 72 órán belül a megvásárolt terméket visszavinni a kereskedőhöz és a számla ellenében, az árut visszaadva visszakérni a vételárat.

25 Gyakorlat Egy női divatáru üzletben vettem magamnak egy télikabátot. Otthon újra felpróbáltam egy téli kötött pulóverre, ekkor kiderült, hogy szűk. Másnap visszavittem az üzletbe, hogy szeretném egy számmal nagyobb méretre kicserélni, de olyan méretű kabátjuk nem volt. Azt mondták, másnapra várnak árut. Visszamentem az üzletbe, de számomra megfelelő méretű kabát akkor sem volt. Azt mondták, vásároljam le az értékét valamire, mert pénzt nem áll módjukban visszafizetni. Én ragaszkodtam a kabátcseréhez, vagy a pénzhez, mivel télikabátra lenne most szükségem nem másra. Így az eladó felhívott egy másik üzletet, s onnan megrendelt számomra egy db egy számmal nagyobb ugyanolyan színű és fazonú kabátot, mint amilyet vettem, Ö n ö kt ő l azt szeretn é m megk é rdezni, hogy amennyiben esetleg ez a kab á t sem lenne megfelelő méret a számomra, pl. túl bő, vagy nagy lenne, akkor mi a teendőm. Valóban le kell vásárolnom valami más termékre a fent említett kabát á r á t, vagy ragaszkodjak ahhoz, hogy fizess é k vissza az á r á t? A terméken még minden bolti cédula rajta van, teljesen originál és természetesen meg van a számlája is.

26 Gyakorlat Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz hogy nekem van egy xy típusú mobiltelefonom. Már 3-szor volt ugyanazzal a hibával szervizben. Én hallottam egy olyan dolgot, hogy ha valakinek 3szor ugyanazzal a hibával szerelik a telefont akkor köteles a (ebben az esetben) cég kicserélni a mobiltelefont egy újra. Ez mennyire igaz, vagy mit tehetek ebben az esetben?

27 Gyakorlat Vásároltam egy mobiltelefont melynek egyik alkatrésze (töltő zsinór) meghibásodott. Visszavittem a garanciális szervizbe ahol már több mint 30 napja nem javították ki mondván nincs alkatrész. Mikor kérdeztem, hogy régen úgy volt hogy 30 nap eltelte után kötelesek a készülék árát visszafizetni, közölték velem, hogy ez már nem érvényes hanem csak ajánlás.

28 Gyakorlat Redőnyt csináltattam egy vállalkozóval, amit időben le is szállított. Egy kisebb szélvihar a redőnyt a sínből rögtön kifordította. Telefonáltam a vállalkozó úrnak és közöltem vele, hogy jöjjön csinálja meg, mivel a sínbe kb. mindkét oldalán csak 1-1 cm van és így a legkisebb szellő is kifordítja a sínből. Erre ő a telefonon azt reagálta, hogy ez így jó, kérjek biztosítási kárfelmérést és akkor megint megcsinálja, ha megint kifizetem. A szerződésben 7 év garancia van írva a redőnyre, és ez nem viharkár, mivel én egy ujjal is ki tudom lökni a sínből, mert rövid. Kérek tájékoztatást hogy a panaszommal hova lehet fordulni.

29 Gyakorlat Ez év júliusában vásároltunk feleségemmel egy újépítésű ikerházrészt. Az átadáskor is voltak már szembeötlő problémák, azonban azóta még több - főként villanyszerelési - hiba, illetve szabálytalanság derült ki. Az ingatlanhoz egy, a beruházó által kiállított 3 év tartamú garancialevélen kívül más idevágó dokumentumot nem kaptunk. Néhány látszatintézkedéstől eltekintve, melyek a legveszélyesebb hibákat próbálták megoldani, más nem történt az elmúlt hónapokban.

30 Gyakorlat Nemrég vittem el ipari fúrógépemet szakszervizbe. Mivel már nem garanciális, így a javítás költségét egyértelműen kifizettem. A javítás után eltelt 2 hónap és megint tönkrement a fúróm. Visszavittem és megint ugyanazt az alkatrészt cserélték ki (motor). Az első javításkor nem kaptam kézhez a kicserélt motort és a második javításkor sem. Kérdem én, hogy a szakszerviz köteles-e a javítás után a kiépített alkatrészeket visszaszolgáltatni, illetve a javított vagy cserélt alkatrészre garanciát vállalni?

31 Gyakorlat Párommal, án vettük át az előzőleg megrendelt 2db jegygyűrűt az ékszerésznél. Kifizettük a teljes vételárat. 3 nap után a párom aranygyűrűje megváltoztatta az eredeti színét. Az 5. napon visszamentünk az ékszerüzletbe, ahol nagy meglepődésünkre, a tulajdonos, könnyed egyszerűséggel le akart bennünket „rázni” azzal a magyarázattal, hogy az arany összetétele miatt van ez a dolog, és lehet javítani, akár hetente is. Kérdeztük tőle, hogy hogyan lehet 3 nap után ilyen szembetűnő elváltozás, de nem adott semmiféle segítő választ, sőt egyfolytában védte a saját igazát, ami egyáltalán nem volt a mi kérésünkkel összhangban. Végül is a két gyűrűt visszaadtuk a kereskedő részére, aki elküldte egy jegyzőkönyv kíséretében a NEHITI részére bevizsgálásra. A vizsgálat ellenére szeretném tudni, hogy milyen jogaink vannak aranyékszer vásárlása után, ha minőségi kifogásunk van, már 3 nap után?!

32 Gyakorlat Van egy porszívónk, ami elromlott, elvittük a szervizbe, ahol megjavították, mi kifizettük, majd úgy két hónap elteltével ismét elromlott, de csak a harmadik hónap vége előtt két nappal vittük be. Néhány nap múlva visszakaptuk, viszont rá egy héttel már megint nem tudtuk használni. Mi a teendő ilyen esetben? Normális az, hogy a javítástól számított négy hónapon belül ugyanazzal a problémával még kétszer vissza kell vinni a terméket?


Letölteni ppt "Jótállás, szavatosság. Bevezető •A jótállás és a szavatosság jelentősége a fogyasztóvédelemben - A FEOSZ-hoz érkező panaszok jelentős része ezekkel kapcsolatos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések