Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közszolgálati jog Alapfogalmak, alapelvek, közszolgálati jogviszony.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közszolgálati jog Alapfogalmak, alapelvek, közszolgálati jogviszony."— Előadás másolata:

1 Közszolgálati jog Alapfogalmak, alapelvek, közszolgálati jogviszony

2 Közszolgálati jog  A közszolgálatban foglalkoztatottak a köz, a társadalom érdekében és felhatalmazása alapján látnak el különféle közfeladatokat.  Pl. minisztérium, önkormányzat, felsőoktatási intézmény, rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálat, bíróság stb.  A munkával összefüggő jogviszonyokat három nagy csoportba oszthatjuk:  A magánszférában foglalkoztatottak – Mtv.  Közszférában foglalkoztatottak – közszolgálati tv-ek  Köz- és magánszférában foglalkoztatottak.

3 Közszolgálati jog  A munkavégzéssel kapcsolatos valamennyi jogviszonyt 1945-től ig az egyes munkatörvénykönyvek szabályozták: évi 7 tvr., évi II. tv.  Nem volt különbség közszolgálatban, gyárban, vagy mezőgazdaságban foglalkoztatottak között: munkás – paraszt  kormány; harmadik réteg, „szféra”  értelmiségiek.  1980-as évek derekán szélesebb körben ismerik fel a politikával és közigazgatással foglalkozó szakemberek, hogy a közszolgálatban dolgozókat más jogok és kötelezettségek illetik meg.  Az állami, politikai és társadalmi irányítás eszközei, megvalósítói.  Felhatalmazás alapján gyakorolják az állam „uralmi”, „uralkodói” jegyeit.  Felsőbb hatalomtól kapják jogaikat. Ezt alátámasztó jellemzők:  Eléjük terjesztett ügyben döntenek (ügyintéző, bíró, tanár stb.).  Kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak (rendőri intézkedés, végrehajtás).  Egészségügyi, ill. szociális (népjóléti) intézkedések felvállalása.

4 Közszolgálati jog  Olyan szolgáltatásokat látnak el, mely a magánszféra szereplőit nem vonzzák, nem találják kifizetődőnek (bölcsőde, elfekvő).  A közszolgálatban dolgozókat személy szerint magasabb szintű büntetőjogi védelemben, ill. retorzióban részesítik. Pl. hivatalos személy elleni erőszak, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak; hivatali hatalommal való visszaélés.  A jogszabályoknak való alávetettség mind a munka, mind a magánélet területén fokozottabb figyelmet érdemel. Pl. adócsaló miniszter, felkészületlen ügyintéző.  Az egyes, etikai, erkölcsi szabályok betartása fokozottabban merül fel. Pl. pornótanárnő, rendőr kidobóként történő alkalmazása.  Az állam működését, arculatát határozzák meg.

5 Közszolgálati jog  Az állampolgárok ‘politikai’, általános közérzetét befolyásolják.  Ellenséges, államellenes hangulat  támogatások, pályázatok, ÁFA kifizetésének visszatartása.  Gondoskodó állam képe  közbiztonság növelése, kordában tartott infláció.  A 4. vagy x. hatalmi ágként is felfoghatjuk. Saját egzisztenciájuk mindennél fontosabb. Az egyik legerősebb lobbysta réteg.  A közigazgatási karok születésének bölcsője XIV. és XV. Lajos abszolutista (totalista államok előképei) Franciaországa.  A király az államapparátussal helyettesíti, ill. tompítja a nemesek uralmát.  Biztosítja az állam működését, a piaci mechanizmusokat: hódító hadjáratok, állami megrendelések.  Segíti a kapitalizmus kialakulását: gyarmatosítás, merkantilizmus.

6 Közszolgálati jog  A királyság a polgársággal szövetkezik a nemességgel szemben, mely a későbbiekben a végzete is lesz.  A polgárság megerősödik, majd leváltja a királyt, az uralkodó osztályt.  Franciaország – 1789 – restauratio – császárság.  Anglia (még erősen vallási alapú) – 1640 – restauratio – majd kompromisszum (Orániai Vilmos – a király egy báb).  A közigazgatási karok jelentősége a II. világháború után válik ismét kiemelt tényezővé  jóléti állam, szociális piacgazdaság. Európa romokban, újjáépítés megugrik a termelés, vele együtt az állami bevételek, lehetőség nyílik a nagyobb arányú újraelosztásra, növekedő fogyasztás, meglóduló ipari termelés stb.

7 Közszolgálati jog  Magyarországon a rendszerváltás után hozzák meg a közszolgálatokra vonatkozó szabályokat: évi XXII. tv. Munka törvénykönyve évi XXIII. tv. a köztisztviselők jogállásáról évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról évi XCV. tv. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról évi LXVIII. tv. az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról évi LXVII. tv. a bírák jogállásáról és javadalmazásáról évi XLIII. tv. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról évi LXXX. tv. az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről.  Ekkor alakul ki a közszolgálati jog, mint a jogrendszer új ága. Egységes közszolgálati pragmatika, egységes törvényi szabályozás nélkül.

8 Közszolgálati jog  A munkajog és a közszolgálati jog közötti viszony a jogszabályok tükrében:  4. és 7. pont: Semmilyen kapcsolatuk nincs a Munka törvénykönyvvel, mindent maguk szabályoznak.  3. pont: A közalkalmazottak jogviszonyára a Munka törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt eltérésekkel. A Kjt. a fejezetei végén felsorolja a Mtv. azon rendelkezéseit, melyeket nem szabad alkalmazni.  2., 5. és 6. pont: a Munka törvénykönyvének rendelkezéseit csak akkor alkalmazhatják, ha azt a külön törvények kifejezetten elrendelik. A törvények külön felsorolják azon Mtv. helyeket, melyeket alkalmazni kell.  8. pont: Az Üsztv. utal a Mtv. általános alkalmazására, majd felsorolja azokat a normákat, melyeket nem alkalmazhatják az ügyészségi dolgozókra.  1.4 pont és alpontjai nem kötelező tananyag.

9 Közszolgálati jog  Közszolgálati alkalmazottak:  Gyakorlatias megközelítéssel az, akit a törvény, jogszabály annak nevez, lásd köztisztviselői tv.  Elméleti síkon a szervet a köz tartja fenn és a köz érdekében vett feladatokat lát el, állami funkciókat lát el.  Professzionális tudással rendelkező, a pályát élethivatásnak tekintő személyek.  Előny: biztosabb állás, jövedelem.  Hátrány: egysíkú tudás. A munkanélkülivé válást ‘nehezebben’ élik meg.  A vezető pozíciókat betöltő politikusi réteget nem tekinthetjük közszolgálati dolgozóknak.

10 Közszolgálati jog  Köztisztviselők:  Közigazgatási szerveknél – központi közigazgatási szervek; dekoncentrált szervek.  Csoportjaik:  Köztisztviselők  Ügykezelők  Fizikai alkalmazottak – Mtv. rendelkezései vonatkoznak rájuk.  Közalkalmazottak:  Nagyobbrészt az állami költségvetésből gazdálkodó közintézetek alkalmazottai: ápolónő, orvos, tanár stb.  Csoportjaik:  Egészségügyi,  Oktatási,  Szociális,  Tudományos,  Kulturális szervek alkalmazottai.

11 Közszolgálati jog  Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai:  Csoportjaik: 1.Rendőrség (határőrség) 2.Vám- és pénzügyőrség 3.Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 4.Katasztrófavédelem 5.Magyar Honvédség 6.Büntetés-végrehajtási szervek dolgozói.  Állampolgári jogaikat enyhébben korlátozzák: párt tagjai lehetnek, önkormányzati képviselők, polgármesterek lehetnek: vám- és pénzügyőrség, katasztrófavédelem, büntetés-végrehajtási szervek munkatársai.  Állampolgári jogaikat súlyosabban korlátozzák: pl. nem lehetnek pátok tagjai – 1., 3. és 5. csoport.  Állami főhatalom szerveinek hivatalaiban dolgozók:  ÁSZ, KEH, OGYH, állampolgári jogok országgyűlési biztosainak hivatalában dolgozók.  Bírák, ügyészek, ill. igazságügyi alkalmazottak  Bírák, titkárok, fogalmazók, tisztviselők, ügykezelők, fizikai dolgozók, ügyészek, nyomozók, igazságügyi szakértők.  Közvállalatok dolgozói:  MÁV, MVM, Volántársaságok, Posta stb.  Mtv-e vonatkozik rájuk.  Állami vállalatok, többségi állami tulajdonban lévő közfeladatot ellátó szervek.  A két világháború között  közszolgálati dolgozók. „Rendőr, postás, vasutas.”

12 Közszolgálati jog  A munkával kapcsolatos jogviszonyok közös jellemzői:  A munkavállalók valamilyen szervezet keretében, részére, céljának megfelelően végzik munkájukat.  Munkájukat a szolgálatadó, ill. munkáltató részére és érdekében végzik.  A szervezet általában profitorientált (még részben a közintézmény is).  A munkavállaló elsődleges érdeke az illetmény, munkabér megszerzése, mely megélhetését biztosítja.  A munkavállaló, ill. közszolgálati alkalmazott a munkát díjazás, illetmény fejében végzi.  A munkabér, díjazás alku, egyezkedés kérdése.  Az illetmény jogszabályban rögzített, alkunak nincs szerepe.  A munkával kapcsolatos jogviszonyok szabad akarat- elhatározásból jönnek létre.  A munkajogban a feleknek meg kell állapodniuk, szabadon egyezkedhetnek a munkajogi szabályok által rögzített feltételek között.  A közszolgálati jogban is egyezséget kötnek a felek, de tárgyalási szabadságuk korlátozott.

13 Közszolgálati jog  A munkával kapcsolatos jogviszonyok személyes munkavégzési kötelezettséget jelentenek.  A munkavállalók maguk helyett más személyt nem állíthatnak feladataik elvégzésére.  A munkára mindenki személyesen jelentkezik, nem küldhet maga helyett mást.  A munkavégzés rögzített szabályok alapján történik.  Jogszabályok, munkaköri leírás, munkavégzés helye, ideje, biztonságtechnikai-, tűzvédelmi-szabályok, technológiai előírások, szakmai szabályok (pl. árokásás, tetőfedés stb.)  A munkáltatónak, a szolgálatadónak biztosítania kell a munkavégzéshez szükséges feltételeket.  Pl. világítás, energiaellátás, tisztálkodási lehetőség, öltöző, fűtés, munkaeszközök stb.  Mindkét jogviszony a munkaerő felhasználására, hasznosítására jön létre. A díjazás, illetmény ellenében a dolgozó szaktudását, fizikai képességeit bocsátja rendelkezésre.

14 Közszolgálati jog  A feladatok, a munka összehangolását a vezetési viszonyok teszik lehetővé.  Alá- fölérendeltségi viszonyok. Ki kinek adhat utasítást, ki, kinek a munkájáért felelős, ki hozhat meg a munkával kapcsolatos döntéseket.  A magánszférában alkalmazott személyek munkadíjat, míg a közszolgálati dolgozók illetményt kapnak munkavégzésük, munkaerejük ellenében.  Az elosztás módját, a felosztható alap nagyságát a magánszférában a tulajdonos, munkáltató határozza meg, míg a közszférában ezt az állami költségvetés (politika), ill. jogszabály írja elő.  A két szféra alkalmazottai között ez időnként feszültséget kelt. Lásd az és a utáni időszakot.  A munkát végző szervezetekben olykor igen nagy számú munkavállalót találunk, akik együttműködésre, érdekeik közös védelmére szorulnak (el kell tudni egymást viselni): kollektíva viszonyok.

15 Közszolgálati jog  A munkavégzés alapelvei:  Munkához való jog:  Minden munkaképes állampolgárnak meg kell teremteni, hogy ha akar, munkát találhasson, munkát végezhessen.  Az államnak célja és feladata a munkalehetőségek kialakításának elősegítése, és a munkanélkülivé vált személyek lehetőségek szerinti támogatása.  Minden állampolgárnak joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához.  A megfelelő munkafeltételekhez való jog:  A munkavégzés feltételeiről a munkáltatónak kell gondoskodnia.  A munkafeltételeknek biztosítaniuk kell az egészséges és biztonságos munkavégzést: száraz, világos, szellőztetett helyiség, zajvédelem, porvédelem, dohányzás szabályozása, tisztaság, tisztálkodási lehetőség stb.  A képességekhez mért teljesítés követelménye:  Az állás betöltéséhez a munkavállalóknak megfelelő képességekkel kell rendelkezniük (szellemi, fizikai). Ezeket a követelményeket a képesítési előírások, munkaköri leírások,teljesítménykövetelmények rögzítik.  Az egyes dolgozók képességeit, lehetőségeit befolyásolhatják belső és külső tényezők is: pl. családi állapot (amerikai filmek), szellemi és fizikai állapot, szenvedélyek, kollektíva kapcsolat, lakóhelye, pénzügyi helyzete stb.

16 Közszolgálati jog  A munkavégzés alapelvei:  A teljesítmény szerinti megítélés követelménye:  A munkáltató, szolgálatadó érdeke a minél nagyobb termelékenység, profit fenntartása.  A munkavállaló az előbbiekhez gyors, pontos, körültekintő munkájával járulhat hozzá.  Ahhoz viszont, hogy érdeke legyen a minőségi munka elvégzése, ösztönözni kell. Az ösztönzés eszközei: jutalom, dicséret, pótlékok, előléptetés stb.  A munkaerő fenntartásának, megtartásának elve:  Ahogy említettük a folyamatos, „jó munkához idő kell”, mondja a szlogen.  Ennek fenntartását a munkaadó különféle ösztökélő eszközökkel tudja biztosítani:  Teljesítményhez kötött bérezés  „Aki nem dolgozik, ne is egyék.”  A pihenőidő, szabadidő, regenerálódáshoz szükséges időtartam biztosítása: munkabeosztás, szabadságok kiadása.  Szociális és kulturális támogatások: lakásvásárlás, színházjegy, étkezési, ruházati támogatás, utazási kedvezmény, bölcsődei, óvodai elhelyezés.  Tanfolyam, továbbképzés támogatása.

17 Közszolgálati jog  A munkavégzés alapelvei:  Az érdekvédelem elve:  A munkáltató jogi, gazdasági, szociológiai előnyt élvez. A szerződés (munkaszerződés) megkötésénél a felek nem egyenrangúak  „Nincs pótolhatatlan ember.”  Az állam a törvények által védelemben részesíti a dolgozókat a munkaadókkal szemben, ezt jelenti a korlátozott szerződéskötési szabadság is.  A dolgozónak, mind egyénileg, mind kollektíve joga van az érdekei megvédéséhez.  2.4 A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai:  együttműködési kötelezettség, rendeltetésszerű joggyakorlás, egyenlő bánásmód elve, a jognyilatkozatok megtételének módja, érvénytelenség, elévülés, határidők számítása  lásd polgári jog némi eltéréssel!

18 Közszolgálati jog  A közszolgálati jog speciális alapelvei:  Politikai semlegesség:  A közszolgálat személyi állománya nem napi politikai csatározás színtere.  Ehhez szükséges a politikai elit mértékletessége, visszafogottsága, ill. a közszolgálatban dolgozók politikai loyalitása.  A kettő biztosítja együtt a közszolgálati pálya viszonylagos stabilitását az alsóbb szinteken.  Az utóbbi időben a politika keze egyre lejjebb hatol a közigazgatási karok hierarchiájában. Ezen tendencia megfigyelhető már a közintézmények szintjén is: pl. ki legyen az iskolaigazgató?  A magasabb szinteken újra a zsákmányrendszer kezd teret nyerni.  Törvényesség elve:  A közszolgálatban dolgozók legfontosabb feladata a törvényesség betartatása, és saját maguk részéről annak betartása, mivel saját maguk is az állam, az önkormányzat felhatalmazása szerint járnak el.  Az állam egyes uralmi jogosítványai a kezükben vannak, hatalmat kaptak az állam által kitűzött feladatok végrehajtására.  A közszolgálatban dolgozó csak azt tehet, ami a jogszabályok előírnak, megengednek, így a végrehajtó hatalom egyes jogviszonyokba nem avatkozhat be. Ez a demokratikus berendezkedés egyik alapfeltétele.

19 Közszolgálati jog  A közszolgálati jog speciális alapelvei:  Alávetettség elve:  Az alávetettség egyik formája a képviseleti szervek részéről jelenik meg: képviselőtestület, Országgyűlés; hiszen a jogszabályok több, mint felét ezen szervek hozzák.  Az alávetettség másik formája az alá- fölérendeltségből eredeztethető, hiszen a mind a közszolgálati szervek, mind a szervezetek hierarchikus felépítésűek. Első vezető kivételével mindenkinek van főnöke, aki általában utasítási joggal rendelkezik.  Az utasítási jog érvényesülése az egyes szerveknél eltérő erősségű.  A karrier elve:  A közszolgálati pályaív előre látható, kiszámítható, míg versenyszférában ez más megoldásokkal lehetséges.  Amíg a versenyszférában óriási jelentősége van a személyes viszonynak és a teljesítménynek, ez addig a közszférában korlátok közé van szorítva, bár az utóbbi időben a szabályozást képlékenyebbé tették.  A közszférában leginkább a kötelező vizsgáknak, és a munkában eltöltött időnek, végzettségnek van jelentős szerepe.  A magánszférában rugalmasabb, gyorsabb érvényesülést figyelhetünk meg. A személyes érdemek hangsúlyosabbak: lásd Kulcsár Attila esetét.

20 Közszolgálati jog  A közszolgálati jog speciális alapelvei:  Professzionalizmus:  A közszolgáltatásban dolgozni „nyugdíjas állás”, egy életre szól, stabil, biztos megélhetést nyújt (?)  Aki itt dolgozik, az a munkakörének minden elemében otthon van. Professzionális tudással rendelkezik, de csak a szakterületén belül.  Munkanélkülivé válása esetén nehezebben tud egyoldalú, professzionális tudásával elhelyezkedni.  Egyes közszolgálati állások társadalmi presztízst, elismerést jelentenek a tágabb közösségben.  A fokozott felelősség elve:  Lásd a közszolgálatiság jellemzőinél, negyedik dián.  Felelősségi rendszerük:  Büntetőjogi  Fegyelmi felelősség  Kárfelelősség  Alkotmányjogi, politikai felelősség.

21 Közszolgálati jog A közszolgálati jogviszony keletkezése, módosítása, megszűnése

22 Közszolgálati jog  Kiválasztási rendszerek:  Érdemeken alapuló kiválasztási modell (merit system):  a megfelelő munkaerő kiválasztásánál az elsődleges szempontok a szakképzettség, rátermettség, tudás, tapasztalat, gyakorlat stb.  Bárki eséllyel pályázhat a közszolgálati állásokra, ha a meghirdetett feltételeknek megfelel.  Alk. 70. § (6) – minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének és szakmai tudásának megfelelő közhivatalt viseljen.  A hátrányos megkülönböztetést a törvény szigorúan bünteti.  Más tényezőket preferáló rendszer (zsákmányrendszer):  A kiválasztás alapja valamely társadalmi osztályhoz tartozás, vallások követése, vagyoni cenzus stb.  A politikai preferencia alapján történő kiválasztás valójában a háttérbe szorult?

23 Közszolgálati jog  Alkalmazási feltételek (köztisztviselők):  Általános alkalmassági feltételek:  Büntetlen előélet  Cselekvőképesség  Magyar állampolgárság  Legalább középiskolai végzettség  Ügykezelő lehetséges érettségi és közigazgatási versenyvizsga nélkül is, de középfokú iskolai végzettséggel.  Központi közigazgatási szervnél alaptevékenység körében csak felsőfokú végzettséggel.  A pályázó ne álljon hivatalvesztés fegyelmi büntetés hatálya alatt (legsúlyosabb büntetés, időtartama 3 év).  Közigazgatási versenyvizsgával rendelkezik. (Kivéve: tartós külszolgálatra szóló kinevezés esetén, katonai szolgálati jogviszonyból áthelyezésre kerül a személy, áthelyezés estén, államtitkár és szakállamtitkár esetén a jogviszony megszűnésétől számított 2 éven belül, vezetői megbízatást elnyerők esetében külön: mentesítés).  + vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, angol, német, vagy francia nyelvismeret kezdő köztisztviselő központi közigazgatási szervnél, nemzetbiztonsági feltételek teljesülése (nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrzése).  Speciális alkalmassági feltételek (képesítési előírások):  Meghatározott iskolai végzettség, képesítés – jogász, ill. igazgatás-szervező diploma.  Gyakorlati idő – általában 1-5 év.  Egészségügyi és pszichikai alkalmassági feltételek.

24 Közszolgálati jog  Alkalmazási feltételek (jegyzők esetén):  Általános alkalmassági feltételek +  Igazgatásszervezői, vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés, vagy okleveles közigazgatási menedzser és jogi vagy közigazgatási szakvizsga vagy ezzel „egyenértékű” közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat +  Legalább két éves közigazgatási gyakorlat.  Alkalmazási feltételek (főjegyzők esetén):  Általános alkalmassági feltételek +  Okleveles közgazdász, vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés, vagy okleveles közigazgatási menedzser és jogi vagy közigazgatási szakvizsga vagy ezzel „egyenértékű” közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat +  Legalább két éves közigazgatási gyakorlat.  A képviselő-testület szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, ugyanakkor a kinevezéstől számított 1 éven belül a szakvizsgát vagy a mentesítést jelentő tudományos fokozatot le kell tennie, ellenkező esetben közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.  Nem létesíthető közszolgálati jogviszony azzal, aki így hozzátartozójával irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne (személyi összeférhetetlenség).

25 Közszolgálati jog  Kiválasztási eljárás (pályázati eljárás): Köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés csak pályázat útján adható, kivéve ha a vezetői megbízás legalább 1 éve ott dolgozó köztisztviselőnek történik. Kivételek: lásd kivételek közigazgatási versenyvizsga alól.  Toborzás:  A pályázati felhívás kibocsátása, majd megküldése a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervhez (szolgáltató központ), aki azt elektronikusan is hozzáférhetővé teszi.  A kiírásnak tartalmaznia kell az állás elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és eljárási határidőt.  Megjelentetés helye: az ágazati irányító hivatalos értesítője, lapja, országos, ill. helyi lapok.  A megjelentetéstől számított min. 10 napot kell biztosítani a pályázat beadására.  A pályázat érvényességi feltétele, hogy a pályázó közigazgatási versenyvizsgával rendelkezzen.  A pályáztatás elősegítése érdekében a szolgáltató központ toborzási adatbázist működtet.  Értékelés:  Végezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa létrehozott 3 tagú bizottság.  Értékeli a beadott okiratokat, pályázati anyagokat, alkalmassági, ill. versenyvizsga eredményét, akár el is beszélgethetnek a pályázóval.  A bizottság rangsorolja a pályázókat, és általában az első hármat megjelöli.  Döntés:  A munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.  Csak a pályázatban résztvevők közül választhat.  Bizottság jelölése esetén általában az első három közül választhat.  A döntésre 30 nap áll rendelkezésre. Testület esetében a következő ülésén dönt.  Értesítés:  A pályázókat az elbírálásról és az elért eredményről tájékoztatni kell.  A nem nyert pályázóknak a pályázati anyagot vissza kell küldeni.

26 Közszolgálati jog  Kivétel a pályázati eljárás alól:  A miniszter az általa irányított vagy felügyelt államigazgatási szervek esetében rendeletben állapíthatja meg azokat a munkaköröket, melyek betöltéséhez nem szükséges pályázat lefolytatása, feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik (a kivétel kivétele!).  Települési szinten a helyi önkormányzat rendeletben állapíthatja meg azokat a munkaköröket, melyekhez nem szükséges a pályázati eljárás lefolytatása feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik (a kivétel kivétele!).  A fentiek alapján kinevezett köztisztviselőknek próbaidejük alatt kell a közigazgatási versenyvizsgát letenniük.  A központi államigazgatási szerveknél és azok területi szerveinél vezetői megbízás csak a szolgáltató központ által lefolytatott pályáztatás útján lehetséges.  Közigazgatási versenyvizsga:  Versenyvizsgát tehet  magyar állampolgár,  aki büntetlen előéletű,  cselekvőképes,  legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik.  A versenyvizsga költségeit a vizsgázó viseli, melyet később a szolgálatadó megtérít.  A teljesített versenyvizsga letételétől számított 5 évig érvényes. Köztisztviselőként dolgozó személy esetében jogviszonya megszűnéséig érvényes.

27 Közszolgálati jog  Kiválasztási eljárások:  Személyiségkutató elbeszélgetés  Vizsgáztatás  Kinevezés:  Általában határozatlan időre történik, melyet a jelöltnek el is kell fogadnia. Közszolgálati jogviszonyt határozott időre csak helyettesítés, ill. bizonyos konkrét feladat elvégzése céljából lehet kötni.  A kinevezést írásba kell foglalni.  Nélkülözhetetlen elemek: besorolási osztály, fizetési fokozat, illetmény, munkaköre, feladatköre, munkavégzés helye, előmenetelhez előírt kötelezettségek.  A kinevezéshez csatolni kell a munkaköri leírást is.  Tájékoztatni kell a szolgálatot vállalót a szabadságolás rendjéről, az irányadó munkarendről, egyéb juttatásokról.  Próbaidő:  Próbaidő kikötése kötelező.  Időtartama: legalább 3 hónap, maximum 6 hónap. Próbaidőt meghosszabbítani nem lehet.  Próbaidő alatt bármelyik fél indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a közszolgálati jogviszonyt.  Eskü:  A kinevezés az eskü letételével válik érvényessé.  Ennek letétele nélkül a köztisztviselő nem végezhet munkát.  A kinevezés előtt kell megszervezni.  Az esküt szóban kell elmondani (szövegét lásd a törvényben), és írásban megerősíteni.

28 Közszolgálati jog  A közszolgálati jogviszony megszűnése: kifejezett jognyilatkozatra nincs szükség, a jogviszony valamilyen jogi tény bekövetkeztével szűnik meg.  A kinevezésben foglalt határidő lejár (határozott idejű munkaviszony).  A köztisztviselő halála.  A törvény erejénél fogva, a Ktv-ben meghatározott esetekben:  Jegyző esetén a képesítési előírás alól felmentést adhat a képviselő testület. Ha 2 éven belül nem fejezi be tanulmányait, akkor a tv. erejénél fogva megszűnik jogviszonya.  A köztisztviselő összeférhetetlen helyzetbe kerül, és azt 30 napon belül nem oldja fel.  A vagyonnyilatkozatra vonatkozó feltételek, előírások megszegése.  Ha a gyakornok az alapvizsgát nem teszi le.  Az általános képesítési feltételek valamelyikét elveszíti.  A hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása.  A 70. életév betöltése.  Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba beosztott bíró, ill. ügyész minisztériumi beosztásának megszüntetése.  A prémiumévek programban történő részvétel, ill. különleges foglalkoztatási állományba helyezés.

29 Közszolgálati jog  A közszolgálati jogviszony megszűntetése:  A felek közös megegyezése.  Azonnali hatállyal a próbaidő alatt.  Áthelyezés.  Lemondás: egyoldalú írásban tett jognyilatkozat. Nincs kötve a munkáltatói jogkör gyakorlójának elfogadásához. Ideje: 2 hónap.  Felmentés: a szolgálatadó egyoldalú jognyilatkozata, a köztisztviselő akarata ellenére:  Létszámcsökkentés.  Tevékenység megszűnés.  Átszervezés esetén munkaköre feleslegessé válik.  Nyugdíjasnak minősülés.  Az alkotmánybíró törzskarába tartozó köztisztviselő esetében, ha az alkotmánybíró megbízatása megszűnik.  Jogutód nélküli megszűnés.  Alkalmatlanság: egészségügyi, szakmai.  Vezetői megbízás visszavonása.  Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság: a köztisztviselő kérheti.  Előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság egyéb feltételeivel a felmentési idő leteltekor a köztisztviselő kérelmezi.  Csoportos létszámleépítés esetén.

30 Közszolgálati jog  A közszolgálati jogviszony megszűntetése:  Felmentés  A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indoklásnak valósnak és okszerűnek kell lennie.  Létszámcsökkentés esetén a szolgálatadónak először ki kell kérnie a helyi érdekvédelmi szerv véleményét.  Egészségügyi alkalmatlanság esetén a köztisztviselő akkor menthető fel, ha nincs állapotának megfelelő betöltetlen munkakör a szervnél, ill. ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá.  Alkalmatlanság miatt - ha az nem egészségügyi okból történt – akkor menthető fel a köztisztviselő, ha a munkáltató minősítési eljárásában alkalmatlannak minősítette.  Átszervezés esetén felmenthető akkor is a köztisztviselő, ha munkaköre nem válik feleslegessé, de a munkavégzés helyének módosításához nem járul hozzá.

31 Közszolgálati jog  A közszolgálati jogviszony megszűntetése:  Csoportos létszámcsökkentésnek minősül:  20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén, legalább 5 fő,  20< köztisztviselő foglalkoztatása<100, legalább 10 fő,  100

32 Közszolgálati jog  A közszolgálati jogviszony megszűntetése:  Végkielégítés mértéke a közszolgálatban töltött idő alapján:  3 év után – 1havi,  5 év után – 2 havi,  8 év után – 3 havi,  10 év után – 4 havi,  13 év után – 5 havi,  16 év után – 6 havi,  20 év után – 8 havi – a felmentési idő kezdetekor irányadó – illetményének megfelelő összeg.  Nem illeti meg végkielégítés a köztisztviselőt, ha a  felmentése a gyakornoki idő alatt történt;  ha a közszolgálati jogviszony megszűnésének idején nyugdíjasnak minősül,  egészségügyi okot kivéve alkalmatlannak minősült,  közszolgálati jogviszonya ugyan megszűnt, de a jogutód munkáltató foglalkoztatását biztosítja, csak nem a Ktv. szerint.  A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

33 Közszolgálati jog  A közszolgálati jogviszony módosulása:  Módosítani csak a szolgálatadó és a közszolgálati dolgozó közös megegyezésével lehet.  Kivételek:  A dolgozó fizetési fokozatának előre sorolása, magasabb illetmény megállapítása.  Átszervezés: csak munkavégzésének helye változhat a településen belül.  A közigazgatási szerv jogutódlással való megszűnése.  A vezetői megbízatás bármikor visszavonható.  Áthelyezés:  Háromoldalú megegyezésre van szükség.  Lehet ideiglenes, vagy végleges.  Nem minősül a kinevezés módosításának:  Átirányítás:  Munkaszervezési okokból a köztisztviselő ideiglenesen az eredeti munkaköre helyett, vagy mellett más munkakörbe tartozó feladatokat is ellát.  Nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra nézve.  Nem haladhatja meg a 44 munkanap/évet.

34 Közszolgálati jog  A közszolgálati jogviszony módosulása:  Nem minősül a kinevezés módosításának:  Kiküldetés:  A köztisztviselőnek a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívül kell munkát végeznie.  Megfelelően alkalmazni kell rá az átirányítás szabályait.  Az élelmezéssel kapcsolatos többletkiadás fedezésére napidíj jár. Összege: az illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%- a.  Kirendelés:  Két közigazgatási szerv állapodik meg arról, hogy a köztisztviselő másik munkáltatónál végez munkát.  Nem haladhatja meg az évi 44 munkanapot.  Ha a kirendelés helye szerinti közigazgatási szervnél kedvezőbbek az illetmények és az egyéb juttatások, akkor a köztisztviselő azokban részesül.  Az átirányítás, a kiküldetés és a kirendelés együttes időtartama nem haladhatja meg az évi 110 munkanapot.

35 Közszolgálati jog Összeférhetetlenség, a köztisztviselő képzése, továbbképzése, munkavégzés, pihenőidő.

36 Közszolgálati jog  Összeférhetetlenség:  A hatalmi ágak megosztásának elve alapján:  Köztisztviselő egyidejűleg országgyűlési képviselő nem lehet.  Köztisztviselő egyidejűleg sem bíró, sem ügyész nem lehet.  Köztisztviselő annak az önkormányzatnak nem lehet polgármestere, amelynek az ügyeire az őt alkalmazó közigazgatási szerv feladatköre és illetékessége kiterjed.  Köztisztviselő nem lehet helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik.  Országgyűlési, európai parlamenti, ill. helyi önkormányzati választásokon jelöltként indulhat, és közszereplést vállalhat.  Politika alapján:  Köztisztviselő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében, érdekében közszereplést nem vállalhat, kivéve a fent említett időszakokat.  Gazdasági okok alapján:  Köztisztviselő munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt csak engedéllyel létesíthet (kivéve a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi és a közérdekű önkéntes tevékenységet).  Nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, vagy felügyelő bizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság többségi önkormányzati, ill. állami tulajdonban van.

37 Közszolgálati jog  Összeférhetetlenség:  A közszolgálati pálya „méltóságából” fakadó kifogások:  Köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.  Igen relatív összeférhetetlenségi ok: pl. pornórendőr, minden nap kocsmából megy a hivatalba, szidja az ügyfeleket stb.  Hozzátartozói összeférhetetlenség:  Köztisztviselők esetében nem hozható létre olyan szolgálati jogviszony, amelyben a köztisztviselő hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.  A köztisztviselő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenség ok merülne fel, jönne létre.  A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásban felszólítani a köztisztviselőt arra, hogy összeférhetetlenségi tevékenységét szüntesse meg.  Amennyiben a köztisztviselő a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem szünteti meg az összeférhetetlenséget, közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

38 Közszolgálati jog  Képzés, továbbképzés:  A köztisztviselő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben részt venni.  Ezek megfogalmazása középtávú és éves tervekben történik.  Finanszírozás:  Ha a képzés, továbbképzés, átképzés az előmenetelhez szükséges, vagy központilag, ill. a közigazgatási szerv által előírt, akkor az a köztisztviselő számára ingyenes, kivéve a nyelvi képzés és külföldi képzés.  Az iskolarendszeren kívüli továbbképzés pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvényben fejezeti kezelésű célelőirányzatként kell biztosítani.  Az iskolarendszerű továbbképzés költségeit a közigazgatási szervek saját költségvetésükből fedezik.  A közigazgatási szakvizsga díja, és a hozzá kapcsolódó tanfolyam költsége a közigazgatási szervet terheli.  Megtérítési kötelezettség:  Köteles a képzés költségeit megtéríteni a köztisztviselő, ha neki felróható okból a továbbképzést elmulasztja, az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, ill. áthelyezés el nem fogadása miatt közszolgálati jogviszonya megszűnik.  Ha a továbbképzést a köztisztviselő a munkáltatójának felróható okból mulasztja el, annak költségeinek megtérítésére a szolgálatadó köteles.

39 Közszolgálati jog  Munkavégzés jellege: a köztisztviselő  a köz érdekében,  jogszabályoknak megfelelve,  az irányító testület döntésének megfelelően,  szakszerűen,  pártatlanul,  igazságosan,  a kulturált ügyintézés szabályai alapján végzi munkáját.  Illetéktelen szerveknek és személyeknek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek kiszolgáltatása az állam, a közigazgatási szerv, annak munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenes előnyös következményekkel járna. (Pl. egészségügyi állapot, pénzügyi helyzet stb.).  A köztisztviselő köteles a tudomására jutott szolgálati és államtitkot megtartani.

40 Közszolgálati jog  Munkavégzés jellege:  A köztisztviselő köteles felettese utasításait végrehajtani.  Köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni („parancs- megtagadási jog”), ha azzal  bűncselekményt, ill. szabálysértést követne el,  más személy életét, egészségét, vagy testi épségét közvetlenül súlyosan veszélyeztetné,  saját életét, testi épségét, vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné,  jogszabályt sértene.  A köztisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni a fentiekre, és az utasítás írásba foglalását kérheti, melyet az utasítást adó nem tagadhat meg. Az utasítás írásba adása végett a köztisztviselőt semmilyen hátrány nem érheti.  Az utasítás írásba foglalását kell kérni, ha az  jogszabályba ütközne,  teljesítése kárt idézhet elő,  a köztisztviselő hátrányos következményekkel számolhat,  az utasítás az érintettek jogos érdekét sérti.  Ha a köztisztviselő nem ért egyet felettese döntésével (utasításával), jogosult különvéleményét írásba foglalni, melyért hátrány nem érheti.

41 Közszolgálati jog  Munkaidő, pihenőidő:  A munkaidő heti 40 óra, hétfőtől csütörtökig óráig, pénteken 8-14 óráig tart.  A köztisztviselő napi, ill. heti munkaideje a 12, ill. a 48 órát nem haladhatja meg.  Ügyelet elrendelése esetén a napi munkaideje legfeljebb 24 óra lehet. Ekkor a rendkívüli munkavégzés és a munkaidő nem haladhatja meg a 12 órát.  A rendkívüli munkavégzést írásban kell elrendelni. A dolgozót rendkívüli munkavégzés, plusz ügyelet és készenlét esetén annak időtartamával azonos szabadidő illeti meg.  A heti pihenőnapon, vagy munkaszüneti napon végzett munka után, a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő szabadidő illeti meg a köztisztviselőt.  A rendkívüli munkavégzés időtartama évente legfeljebb 160 óra lehet.

42 Közszolgálati jog  Munkaidő, pihenőidő:  Ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, a munkaidőn belül napi 30 perc, további 3 óra munkavégzés után plusz legalább 20 perc szünetet kell biztosítani.  A köztisztviselőt évi 25 nap alapszabadság illeti meg. Az alapszabadságon felül a besorolástól függően a köztisztviselőnek pótszabadság is jár (mértékét lásd a törvényben).  A munkáltatói jogkör gyakorlója - figyelembe véve a dolgozók előre jelzett igényét – minden év elején szabadságolási tervet készít.  A köztisztviselő az alapszabadság 2/5-vel szabadon rendelkezhet.  A szabadságot az esedékességének megfelelő évében kell kiadni. A tárgyévben ki nem adott szabadságot hozzá kell számítani a következő évben járó szabadság mértékéhez. (Az előző évi szabadságot a tárgyévet követő január 31-ig, kivételesen szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig ki kell adni.)  A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő már megkezdett szabadságát indokolt esetben megszakíthatja, az ebből eredő kárt a dolgozónak meg kell téríteni.

43 Közszolgálati jog A köztisztviselői életpálya

44 Közszolgálati jog  Köztisztviselők előmeneteli rendszere:  Két fő típus: automatikus és az érdemeken alapuló előmenetel.  Az automatikus előmeneteli rendszerben az idő múlása, a közszolgálatban eltöltött idő (tapasztalat megszerzése) játssza a fő szerepet.  Az érdemeken alapuló előmeneteli rendszerben az idő múlása; vizsgák, új ismeretek megszerzése és a megfelelő szintű munkavégzés befolyásolja a személy előrehaladását a ranglétrán.  A közszolgálatban nincs egységes előmeneteli rendszer, lásd külön ágazati törvényeket (ügyészek, bírák, közalkalmazottak stb.)

45 Közszolgálati jog  Köztisztviselők előmeneteli rendszere:  A köztisztviselőt fő szabály szerint iskolai végzettsége és közszolgálati jogviszonyban (k. j.) eltöltött ideje alapján kell besorolni.  Felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő:  A pályakezdő köztisztviselő gyakornoki,  1 év gyakornoki besorolás után fogalmazó,  3 év k. j. töltött idő után tanácsos,  8 év k. j. töltött idő után vezető-tanácsos,  16 év k. j. töltött idő után főtanácsos,  25 év k. j. töltött idő után vezető-főtanácsos besorolást kap.  Középiskolai végzettségű köztisztviselő:  2 év gyakornoki besorolás után előadó,  12 év k. j. töltött idő után főelőadó,  31 év k. j. töltött idő után főmunkatárs besorolást kap.  A köztisztviselő besorolásának megváltoztatásához a következő feltételeket kell teljesítenie:  a fenti időtartamok elmúlása,  feladatainak ellátására legalább alkalmas minősítést kap,  a jogszabályban előírt feltételeket teljesíti,  a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesíti.

46 Közszolgálati jog  Köztisztviselők előmeneteli rendszere:  Közigazgatási szakvizsga hiányában a köztisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba.  Közigazgatási szakvizsgát tehet:  aki az illetményrendszer I. besorolási osztályába tartozik,  rendelkezik vele, vagy felmentést kapott közigazgatási versenyvizsga alól,  közigazgatási szervnél legalább 2 éves gyakorlattal rendelkezik,  részt vett felkészítő tanfolyamon.  Közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga és a teljeskörűen (vagy részben) közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat.  Közigazgatási szakvizsgát nem közszolgálati jogviszonyban dolgozó személy is tehet, melynek feltételei:  közigazgatási versenyvizsga letétele,  állam- és jogtudományi doktori, vagy igazgatásszervezői, vagy okleveles közgazdász, vagy Rendőrtiszti Főiskolán szerzett végzettség.

47 Közszolgálati jog  Köztisztviselők előmeneteli rendszere:  Ha a köztisztviselő legalább féléves képzési időszak alatt az adott szervezetben hasznosítható, új ismereteket szerez, vagy kiválóan alkalmas minősítést kap, ill. kimagasló munkát végez, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába lehet sorolni.  Ha a vezető-főtanácsos, ill. a főmunkatárs besorolási fokozatba sorolt köztisztviselő kiválóan alkalmas minősítést kap, eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható.  Ha köztisztviselő kevéssé alkalmas minősítést kap, a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható.  A hivatali szervezet vezetője a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi; a középiskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat.  Címzetes vezető-tanácsosi cím legalább 5, címzetes főtanácsosi cím legalább 12, címzetes vezető-főtanácsosi cím legalább 20, címzetes főmunkatársi cím a legalább 18 év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező köztisztviselőnek adományozható.  Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor a cím megszűnik, és a köztisztviselő előmenetelére az általános szabályok az irányadók.

48 Közszolgálati jog  Köztisztviselők előmeneteli rendszere:  A köztisztviselő osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői megbízást kaphat közigazgatási szerv, illetve a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére.  Vezetői megbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, versenyvizsgával, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat.  Vezetői megbízást, kinevezést közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat egy alkalommal, azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát a vezetői megbízástól, kinevezéstől számított egy éven belül leteszi.  Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői megbízás határozatlan időre szól és külön indokolás nélkül azonnali hatállyal visszavonható, illetőleg a megbízásról a köztisztviselő bármikor indokolás nélkül 30 napos lemondási idő megjelölésével lemondhat. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.  A vezetői megbízás visszavonása esetén a köztisztviselőnek a visszavonással egyidejűleg a közigazgatási szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik - köztisztviselői munkakört kell felajánlani.  Ha a köztisztviselő a felajánlott állást elutasítja, akkor a vezetői megbízás visszavonását a közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni.  A központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére adott kinevezés, megbízás 6 évre szól. Vezetői kinevezés, megbízás helyettesítés céljából rövidebb időtartamra is adható. A vezetői határozott idejű kinevezés, illetve megbízás meghosszabbítható.

49 Közszolgálati jog  Köztisztviselők előmeneteli rendszere:  A kinevezés, megbízás visszavonását - a köztisztviselő kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie.  A visszavonás indoka átszervezés, létszámcsökkentés, feladatkör megszűnése, valamint a vezető magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában.  Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.  A köztisztviselő az indokolást a visszavonás kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül, írásban kérheti; a munkáltató az indokolást további 3 munkanapon belül köteles a köztisztviselő részére írásban megadni.  Ha a bíróság megállapítja, hogy a kinevezés, megbízás visszavonása jogellenes, a köztisztviselőt - kérelmére - az eredeti vezetői beosztásában kell továbbfoglalkoztatni.  Ezen túlmenően a köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti különbözet összegét a köztisztviselő részére meg kell téríteni egyéb felmerült kárával együtt.

50 Közszolgálati jog  Köztisztviselők előmeneteli rendszere, díjazás:  A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt 100 forintra kerekítve kell megállapítani.  Az illetmény alapilletményből, valamint illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll.  A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt az I., a középiskolai végzettségű köztisztviselőt a II., az ügykezelőt a III. osztályba kell besorolni (besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.  Az illetményalapot a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. Jelen pillanatban: Ft.  Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt.  A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.  Illetménykiegészítés: az alapilletmény meghatározott %-a, függ: a közigazgatási szerv típusától, a közigazgatási szerv hierarchiában elfoglalt szerepétől, a köztisztviselő iskolai végzettségétől.  Illetménypótlék: illetményalap %-ában kell megállapítani. Többlettudáshoz, ill. megszokottól eltérő munkavégzési esetekhez kapcsolódik.

51 Közszolgálati jog  Köztisztviselők előmeneteli rendszere, díjazás:  Egyéb juttatások (önálló feldolgozás tárgya):  49/E. § (2); 49/F. § (1); 49/G. § (1);  49/H. § (1); 49/I. § (1)-(2);  49/J. § (1)-(2), (5);  49/N. § (1).

52 Közszolgálati jog Fegyelmi és kártérítési felelősség, közszolgálati jogvita

53 Közszolgálati jog  Fegyelmi felelősség:  Fegyelmi vétséget követ el a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.  Kiszabható fegyelmi büntetések:  megrovás,  az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása (maximum 2 év),  az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal,  az előmeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal,  címtől való megfosztás,  vezetői megbízás visszavonása,  hivatalvesztés.  Ha a közszolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, akkor az illető személy közigazgatási szervnél 3 évig nem alkalmazható.  Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a fegyelmi eljárást megindítani. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta 3 hónap, ill. fegyelmi vétség elkövetése óta 3 év telt el.  Megrovást fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is ki lehet szabni, ha a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a köztisztviselő elismeri.

54 Közszolgálati jog  Fegyelmi felelősség, vizsgálati szakasz:  A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított 3 napon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a fegyelmi eljárás alá vont személynél magasabb besorolású munkavállalók közül.  A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 15 napon (+15 nappal meghosszabbítható) belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és az alaposan gyanúsított köztisztviselőt meghallgatni.  A köztisztviselővel közölni kell a kötelezettségszegéssel kapcsolatos megállapításokat és a felmerült bizonyítékokat. Az érintett köztisztviselő észrevételt tehet, további bizonyítást javasolhat, az ügy iratait megtekintheti.  A köztisztviselő a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe. A köztisztviselő kérésére lehetővé kell tenni, hogy a helyi érdekképviseleti szerv is bekapcsolódhasson az eljárásba.  Ha a köztisztviselő tartós akadályoztatása miatt nem került meghallgatására, akkor a felmerült tényeket és bizonyítékokat írásban kell közölni vele, és fel kell szólítani, hogy védekezését 8 napon belül terjessze elő.  A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója az eljárást felfüggesztheti.  A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított 8 napon belül az ügy összes iratát saját véleményével ellátva megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

55 Közszolgálati jog  Fegyelmi felelősség, tárgyalás, döntés:  Az ügy érdeméről a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül 3 tagú fegyelmi tanács határoz, mely határozatát zárt ülésen, szótöbbséggel hozza. Elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója, tagjai az általa kijelölt, az eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, ill. vezető megbízású köztisztviselők.  A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább 3 munkanappal kézhez kapják.  A közigazgatási szervet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, míg a köztisztviselő jogi képviselőt (vagy érdekvédelmi szerv által delegált személyt) is igénybe vehet.  Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani, az ügyet érdemben elbírálni akkor lehet, ha a feleket szabályosan értesítették, ill. a köztisztviselő vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.  Ha a köztisztviselő tartósan akadályoztatva van, a tanács elnöke az eljárást felfüggesztheti.  A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása végett tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

56 Közszolgálati jog  Fegyelmi felelősség, tárgyalás, döntés:  Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani.  A fegyelmi eljárással kapcsolatos költségeket a közigazgatási szerv viseli. Ha azonban a köztisztviselő fegyelmi felelősségét jogerősen megállapítják, a köztisztviselő köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, ill. igénybe vett jogi képviselő költségeit.  A fegyelmi határozat ellen a köztisztviselő a bírósághoz jogorvoslatért fordulhat. A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad.  Kártérítési felelősség:  A köztisztviselők felelőssége a szolgálatadónak okozott kárért:  Két fajtája lehet: szubjektív és objektív.  Szubjektív felelősség: jogellenesség + vétkesség + kár  Szándékos károkozás esetén a köztisztviselő a teljes kárt köteles megtéríteni.  Gondatlan károkozás esetén a kártérítés nem haladhatja meg a köztisztviselő egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát.

57 Közszolgálati jog  Kártérítési felelősség:  A köztisztviselők felelőssége a szolgálatadónak okozott kárért:  Szubjektív felelősség: Gondatlan károkozás esetén a kártérítés nem haladhatja meg a köztisztviselő egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát, kivéve 4 nevesített esetet:  Ha a közigazgatási szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megszegésével okozza a kárt.  Ha a kárt az ellenőrzési kötelezettségének elmulasztásával, vagy hiányos teljesítésével okozza a kárt.  Ha a hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozza a kárt.  H a kár a vezető megbízású köztisztviselő olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított köztisztviselő előzőleg a figyelmét felhívta.  Objektív felelősség: a felelősség kizárólag a károkozáson alapul. Két fajtáját ismeri a Ktv.:  Leltárhiány miatti felelősség: leltárhiányról akkor beszélhetünk, ha a kezelésre átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezik a természetes mennyiségi csökkenéssel és kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Akkor lehet érvényesíteni,  ha a köztisztviselő kinevezési okirata tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét  + a leltárkészlet szabályszerű átadása átvétele megtörtént  + a leltárhiányt szabályszerűen lebonyolított leltárfelvételen állapították meg.  Ha a készletet állandóan és egyedül kezelte, akkor teljes összegért felelős.  Ha többen kezelték a készletet, akkor a hiányért illetményük arányában felelnek.

58 Közszolgálati jog  Kártérítési felelősség:  A köztisztviselők felelőssége a szolgálatadónak okozott kárért:  Objektív felelősség: a felelősség kizárólag a károkozáson alapul. Két fajtáját ismeri a Ktv.:  A másik a munkáltatói jogkör gyakorlóját terheli.  Teljes kártérítéssel tartozik, ha az illetmény megállapítására vonatkozó intézkedése jogszabályba ütközik, és ezzel összefüggésben kerül sor kifizetésre.  Ha a kifizetést képviselő testület jogszabálysértő döntése alapozza meg, a kártérítés a döntést megszavazó képviselő-testületi tagokat egyenlő arányban terheli.  A szolgálatadó felelőssége a köztisztviselőnek okozott kárért.  A keletkezett kárért vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel.  Kimentési ok:  Ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok idézte elő, un. vis maior.  Ha bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.  A szolgálatadó nem kell megtérítse a kárnak azt a részét, amelyet a köztisztviselő vétkes magatartása idézett elő.

59 Közszolgálati jog  Kártérítési felelősség:  A köztisztviselő által közigazgatási jogkörben, harmadik személynek okozott kárért való felelősség:  A felelősség ezen formáját a Ptk. szabályozza:  harmadik, kívülálló személynek kell a kárt okozni +  a kárt közigazgatási jogkörben kell okozni +  a kárt a köztisztviselő okozhatja valamilyen határozattal, vagy annak elmulasztásával, vagy tényleges fizikai hátrány okozásával.  A teljes kárt a szolgálatadó köteles viselni.  A köztisztviselő a munkaadója felé fél, ill. 3 havi illetményével felelős.  Ezen felelősségi forma alkalmazásának feltétele az, hogy a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, ill. a károsult azokat igénybe is vette.

60 Közszolgálati jog  Közszolgálati jogvita:  A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a bírósághoz fordulhat.  Kereseti okok:  közszolgálati jogviszony megszüntetésével,  az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,  a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításával,  a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal,  a kinevezés egyoldalú módosításával,  a fizetési felszólítással,  vezetői pótlék csökkentésével (ha nem vett részt előírt továbbképzéseken) kapcsolatos sérelmek esetén.  Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a köztisztviselőt - kérelmére - eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni.  A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzheti a köztisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a köztisztviselő továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el.  Ha a köztisztviselő nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a köztisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével a köztisztviselő legalább 2, legfeljebb 12 havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.

61 Közszolgálati jog  Közszolgálati jogvita:  A közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a köztisztviselő elmaradt illetményét, egyéb járandóságait és felmerült kárát.  Nem kell megtéríteni az illetménynek, egyéb járandóságnak, illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.  A köztisztviselőt, ha közszolgálati jogviszonya nem felmentéssel szűnt meg, megilleti a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is.  A köztisztviselő, ha a közszolgálati jogviszonyát nem az e törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a lemondási időre járó illetményének megfelelő összeget megfizetni.


Letölteni ppt "Közszolgálati jog Alapfogalmak, alapelvek, közszolgálati jogviszony."

Hasonló előadás


Google Hirdetések