Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az adózás rendjéről szóló törvény 2014. évi módosításai dr. Horváth Gábor főosztályvezető 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az adózás rendjéről szóló törvény 2014. évi módosításai dr. Horváth Gábor főosztályvezető 1."— Előadás másolata:

1 Az adózás rendjéről szóló törvény évi módosításai dr. Horváth Gábor főosztályvezető 1

2 Bevezetés 2  Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló évi CC. törvény;  A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (új Ptk.) hatálybalépésével összefüggő módosítások;  2014-ben nem történik koncepcionális változás az adóeljárásokat érintően:  az adminisztrációs terhek csökkentése;  a gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges kiegészítések, pontosítások;  A hatályos rendelkezések közötti nagyobb összhang megteremtése.

3 A törvény hatályát érintő rendelkezések 3  Kiegészül az adóügyekben nem alkalmazható Ket. rendelkezések köre:  nem alkalmazható a Ket február 1-jétől hatályos azon szabálya, amely alapján az ügyfél kezdeményezheti saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását {Art. 5. § (2) bek. a) pont};  az egyértelmű jogalkalmazást segíti az elektronikus ügyintézés kategóriájának bevezetése – DE elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre továbbra is akkor van lehetőség adóügyekben, ha azt jogszabály lehetővé teszi {Art. 5. § (3) bek.} lásd még 47/2013 (XI.7.) NGM rendelet!

4 Adókötelezettségek teljesítése, jogok gyakorlása felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés esetén 4  A módosítás nyomán a volt törvényes képviselő szankcionálható a felszámolás, a végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően elkövetett jogsértés miatt {Art. 14. § (4) bek.};  Az adózó jogait és kötelezettségeit az ellenőrzési eljárásban felszámolás illetve végelszámolás esetén a annak kezdő időpontjától a felszámoló, illetve a végelszámoló, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a cégnyilvántartásba cégjegyzésre jogosultként bejegyzett személy, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló gyakorolja illetve teljesíti {Art. 99. § (1a) bek.}.

5 Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezetteket érintő módosítás 5  A járulékfizetési kötelezettség törlése abban az esetben is lehetővé válik, ha a kötelezettség megszűnését nem a magánszemély jelenti be, hanem  az állami adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy  a magánszemély elhalálozott. {Art. 20. § (7a) bek.}  Ha az adóhatóság a fentiekről nem az egészségbiztosítási szervtől értesül, 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére. {Art. 20. § (7b) bek.}

6 Túlfizetés visszaigénylésével kapcsolatos módosítás 6  A hatályos rendelkezések szerint az adózó költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak akkor kérhet, ha adóazonosító számmal rendelkezik, illetve adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak arra az időszakra vonatkozóan érvényesíthet, mely időszakban adóazonosító számmal rendelkezett.  A módosítással az „élő” adóazonosító szám a túlfizetés kiutalásának is feltételévé válik.  Tehát amennyiben pl. az állami adóhatóság az adózó adószámát törölte, a túlfizetés kiutalása nem igényelhető {Art. 24. § (7) bek.}.

7 Adószám felfüggesztését érintő módosítás 7  A korábbi szabályok alapján az adóbevallási illetve adófizetési kötelezettség 365 napon belüli nem teljesítése esetén az állami adóhatóság határozott időre (180 napra) rendelte el az adószám felfüggesztését.  Módosítás - az adószám felfüggesztése határozatlan időre történik azzal, hogy az adószámot az állami adóhatóság – az adókötelezettségek teljesítésének elmaradása miatt – a felfüggesztés elrendelését követő 180 nap elteltét követően törli. {Art. 24/A. § (12) bek.} A után induló elsőfokú eljárásokban alkalmazható! Az adóregisztrációs eljárást érintő módosítás  A módosítás kiterjeszti az adóregisztrációs eljárást az egyszemélyes gazdasági társaságokra is! {Art. 24/C. § (2) bek.}

8 A bevallást érintő módosítások 8  Az adónyilatkozat a magánszemély családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adólapjának összegét tartalmazza – korábban csak a csökkentett összeget tartalmazta! Ezzel összefüggésben módosul a jövedelemigazolás tartalma is. {Art. 27/A. § (2) bek. b) pont; Art. 85/A. § (9) bek.}  A bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtásának határideje az adóévet követő év február 25-e helyett a – társasági adó bevallásának határidejéhez igazodva – május 31-ére változik. Már 2014-ben is alkalmazandó! {Art. 31. § (5) bek.}  Az adózó akkor is kijavítás iránti kérelmet nyújthat be az adóhatósághoz, ha törvény által lehetőségként biztosított választását (pl. alanyi adómentesség, adókötelessé tétel áfában) kívánja módosítani, feltéve, hogy ez – a benyújtott bevallást figyelembe véve – az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érinti. {Art. 34/A. §}

9 Az adó megfizetését, a kiutalást érintő módosítások 9  A hagyaték állam általi öröklése esetén a mögöttes felelőst kötelező határozatot a módosítás következtében már nem kell meghozni, illetve az adó soron kívüli megállapításának határozatba foglalása alól is mentesül is az adóhatóság, ekkor a fennmaradó tételek nyilvántartásból való törlésére határozat meghozatala nélkül kerül sor. {Art. 35. § (2) a) pont; 130. § (3)}. A folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazható!  A kiutalás időpontját nemcsak a már megkezdett ellenőrzés akadályozása vagy késleltetése, hanem az ellenőrzés megkezdésének hátráltatása is befolyásolja. A módosítás nyomán a kiutalásra nyitva álló határidőt akkor is az akadály megszűnésének napjától kell számítani, ha az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti az ellenőrzés megkezdését. {Art. 37. § (4) bek. b) pont}

10 A befizetések elszámolása 10  A módosítás alapján túlfizetés az az összeg, amely az adott adónem tekintetében az adózónak vagy az adó megfizetésére kötelezett személynek adófizetési kötelezettségét meghaladóan áll rendelkezésére. A túlfizetés fogalmába tehát beletartozik mind a befizetésből, mind a költségvetési támogatás-igénylésből eredő, kötelezettségeket meghaladó többlet;  A csoportos áfa-alany túlfizetése a csoporttagok bármelyikének adótartozására átvezethető;  A kényszertörlés alatt álló adózók esetén is lehetővé válik is a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőzően fennálló túlfizetés adóhatóság általi átvezetése a tartozást mutató adónemekre {Art. 43. § (5) bek.}.  Az EFER rendszer útján teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket  adótartozással rendelkező adózó esetében a végrehajtás során alkalmazott felosztási szabályok szerint kell kezelni;  az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni {Art. 43. § (5a) bek.}.

11 Az önellenőrzést érintő módosítások 11  Lehetőség van a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásáról benyújtott bevallás helyesbítésére {Art. 49. § (1) bek.};  megszűnik az önellenőrzési tilalom az adóbevallás benyújtására előírt határidővel összefüggésben, azaz az adózó önellenőrzéssel élhet az adóbevallás benyújtási határidejét megelőzően is. Ekkor a helyesbített adó és a költségvetési támogatás esedékessége sem lehet korábbi az „eredetileg” előírtnál, ezért ilyenkor az általános szabályok vonatkoznak a befizetési kötelezettség határidejére, önellenőrzési pótlékfizetési kötelezettség pedig nem keletkezik. {Art. 51. § (1a) bek.}.

12 Adatszolgáltatás, adótitok 12  Bővül az állami adóhatóság felé rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek köre:  Az oktatási intézmények állami feladatellátásba vételével kapcsolatban adatot szolgáltatnak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a települési önkormányzatok;  Az idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság megkeresésre adatot szolgáltat az ellenőrzési, végrehajtási eljárások lefolytatása érdekében;  az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatási kötelezettség terheli a tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízing esetén, a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzése megtörténtekor {Art. 52. § (5) bek.}.  Az adótitok megismerését teszi lehetővé, hogy az örökös kérelmére az eljáró közjegyző tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről. {Art. 54. § (4a)};  jétől a Gazdasági Versenyhivatal is megkeresheti az adóhatóságot adótitok kiadása céljából.

13 Az ellenőrzést érintő módosítások I. 13  Változik a felszámolási eljárás alatt álló adózók ellenőrzésére nyitva álló határidő. A f.a. alatt álló adózók tevékenységet lezáró bevallásainak, valamint az azt megelőző időszak utólagos ellenőrzésére nyitva álló, a felszámolás közzétételétől számított egy éves határidő megszűnik: a végső határidő egységesen a felszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől számított 60 nap, egyszerűsített felszámolás esetén 45 nap {Art. 92. § (6) bek.} - A után indult felszámolási eljárásokban kell alkalmazni!  július 1-jétől lehetővé válik a megbízólevél elektronikus kézbesítése {Art. 93. § (1) bek.};

14 Az ellenőrzést érintő módosítások II. 14  A revízió által vizsgálat alá vonhatóak az adózói nyilvántartások, bizonylatok mellett az azok vezetéséhez, feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek is {Art. 95. § (1) bek.} – A folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazható!  Az egyik speciális bizonyítási eljárásra, a mintavételre vonatkozó Art. rendelkezések részletszabályokkal egészültek ki, amely biztosítják az adózó vagy képviselője jelenlétét a mintavétel során, továbbá a mintavétel adózó általi elvégzését {Art. 98. § (4) bek.};

15 A hatósági eljárást érintő módosítások 15  Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat tekintetében jétől hatályos új szabály, hogy az irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza {Art § (3) bek.};  Az adóhatósági irat címzésének tartalmát egyértelműsíti az az új rendelkezés, mely szerint abban az esetben, ha az irat megküldése meghatalmazott részére történik, a címzésben fel kell tüntetni az adózó és a meghatalmazott nevét (megnevezését) és a meghatalmazotti minőséget. {Art § (7a) bek.};

16 Jogorvoslatok 16  A mögöttes felelősségi szabályok és a jogorvoslati lehetőségek újragondolására került sor a 9/2013. (II.16.) AB határozatban foglaltak alapján:  Az AB kifogásolta a jogorvoslati lehetőség hiányát, ha a felszámolási eljárás során meghozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozattal érintett adózó felszámolással megszűnik, és az utólagos adómegállapítás alapján az adóhatóság az adó megfizetésére kötelezi a megszűnt szervezet tartozásaiért helytállni köteles személyt;  ÚJ SZABÁLY: a mögöttes felelősséget megállapító határozat elleni fellebbezésben az érintett vitathatja a helytállási kötelezettséget megalapozó adóhatósági határozatot, amennyiben azt bíróság nem vizsgálta felül.  Az utólagos adómegállapítás jogszerűségének vitatása esetén a másodfokú szerv először ennek tárgyában dönt, és e döntés eredményeként a végrehajtáshoz való jogot korlátozhatja vagy meg is szüntetheti. {Art. 136/B. §};

17 A végrehajtást érintő módosítások I. 17  Végrehajtható okiratnak minősül a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés, értesítés {Art § (1) bek. e) pont};  Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás erejéig az első fokú vámszerv is jogosult az ingófoglalás foganatosítására {Art § (1a) – (1b) bek.}; A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazható!  Az adók módjára behajtandó köztartozás beszedése főszabály szerint az egyéni vállalkozók esetén is az önkormányzati adóhatság hatáskörébe tartozik {Art § (2) bek.};  Az Art. végrehajtási szabályai kiegészülnek a helyszíni eljárás időpontjára vonatkozó rendelkezésekkel {Art. 148/A. §};  Törvényi szinten rögzítésre kerül a végrehajtás hatályának kiterjesztése - A már foganatosított ingó-, illetve követelésfoglalás hatályát az adóhatóság a kiterjesztheti az ezt követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre, amelyről az adózót értesíteni kell {Art § (2) bek.}.

18 A végrehajtást érintő módosítások II. 18  A második sikertelen elektronikus árverést követően ingóság esetében 6 hónap helyett 30 nap elteltével tűzhető ismételten ki az árverés {Art. 156/A. § (13) bek.};  Az Art. végrehajtási fejezete kiegészül a nem elektronikus (hagyományos) ingatlanárverés szabályaival {Art. 156/H. §};  Az elkésett végrehajtási kifogás elutasítására vonatkozó szabályok összhangba kerülnek az elkésett fellebbezés elutasítására vonatkozó rendelkezésekkel {Art § (1) bek.};  Szövegpontosítás a végrehajtási eljárás felfüggesztése kapcsán: a fizetési kötelezettséget előíró határozat előre látható megváltoztatása vagy megsemmisítése esetén a végrehajtási eljárás felfüggesztése kizárólag hivatalból történhet {Art § (1) bek.};  A végrehajtási eljárás szünetelését vonja maga után, ha az adóhatóság az adótartozást polgári peres eljárás keretében érvényesíti (például fedezetelvonó perek esetén) – a peres eljárás jogerős befejezéséig {Art § (4) bek. g) pont}.

19 Az elévülés, jogkövetkezmények 19  az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik az adóra (járulékra, költségvetési támogatásra) elkövetett csalás, költségvetési csalás, illetve a törvényben meghatározott más bűncselekmény tárgyában indult büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig {Art § (1c) bek.};  A pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos mulasztások esetére az Art.-ben új szankció kerül nevesítése:  Ha az adózó üzlethelység nélkül végez tevékenységet, üzletlezárást helyettesítő mulasztási bírság kiszabására is sor kerülhet az általános szabályok szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett {Art § (8b) bek. g) pont};  az üzlethelyiségben folytatott tevékenységek esetén az üzletlezárásra a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos mulasztást elkövetésekor is lehetőség lesz {Art § (1) bek. d) pont}.

20 Az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő módosítások 20  Az új Ptk i hatálybalépése miatt szükségessé vált az Art.-ben ezzel összefüggő – ugyanekkor hatályba lépő – módosítások átvezetése. A változások a polgári jog megváltozott fogalomrendszerére épülnek:  az új Ptk. hatályba lépésével megszűnik a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kategóriája, ezért a betéti társaság és a közkereseti társaság is jogi személlyé válik;  Az új polgári jogi szabályok továbbá nem határozzák meg a gazdálkodó szervezet fogalmát (az új Ptk.-ban a vállalkozás fogalma szerepel), ezért az Art.-ben a gazdálkodó szervezet fogalma helyett a jogi személy, és egyéb szervezet kifejezések alkalmazását vezette be a módosítás;  A terminológiaváltás miatt a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló követelések engedményezési szabályaiban a jogügylet megjelölése engedményezés helyett átruházás lesz.

21 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! 21


Letölteni ppt "Az adózás rendjéről szóló törvény 2014. évi módosításai dr. Horváth Gábor főosztályvezető 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések