Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tehetséggondozás művészetek  A tehetség fogalma  A művészeti oktatás tartalma  A tehetséges gyermek általános személyiség jegyei  A művészi kifejezés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tehetséggondozás művészetek  A tehetség fogalma  A művészeti oktatás tartalma  A tehetséges gyermek általános személyiség jegyei  A művészi kifejezés."— Előadás másolata:

1 Tehetséggondozás művészetek  A tehetség fogalma  A művészeti oktatás tartalma  A tehetséges gyermek általános személyiség jegyei  A művészi kifejezés és a kreativitás  A környezet  Kreativitás és tehetség  Zenei, vizuális tehetség  A tehetséggondozás lehetőségei

2 A tehetség fogalma " Ha képzőművészet, zene és testnevelés lennének a vezető tantárgyak az általános iskolai tantervben, kétségtelenül a tanulási zavarokkal küzdőknek a mostaniaktól eltérô csoportjával lenne dolgunk." Geschwind, 1984 Tehetség alatt az átlagot számottevően meghaladó, tehát kivételes adottságot, potenciát, ígéretet, vagyis a tehetséget értjük. Czeizel E., A tehetség az én meglátásom szerint olyanfajta kombinatív készség, olyan komplex képesség, amely a kreativitáshoz szükséges. Bartunek Katalin

3 A művészeti oktatás tartalma A közoktatásban a következő területek tartoznak a művészeti oktatáshoz: rajz-vizuális kultúra ének-zene tánc-dráma mozgókép kultúra és médiaismeret Minden terület két alapvető tartalmat hordoz: befogadói alkotói Sajátossága a művészeti oktatásnak a művek megjelenítése nagyobb közönség előtt.

4 A tehetséges gyermek általános személyiség jegyei A kivételes képesség jellegzetességei: ( Czeizel E. után ) A ritkaság = kivételesség Összetettség A kétgyökerűség ( adottság – képesség ) A veleszületett komponens részesedése, az örökletesség kiszámítható a szellemi képességek eredetében, noha arányuk az egyes mentális jellegekben eltérő. Az általános értelmesség létrejöttében 50-67%-ra teszik arányukat (tehát a maradék 33-50%-ért a környezeti hatások felelősek).

5 A művészi kifejezés és a kreativitás  A művészeti nevelés egyik legfontosabb feladata a tantárgyi tartalmakon alapuló önkifejező készségek fejlesztése.  Alkotó folyamatok a képzőművészet, tárgykultúra területén  Interpretáció, önálló ritmizálás, dallamírás stb. az ének-zene területén  Előadások megtervezése, abban való közreműködés, önálló táncbemutatók megvalósítása  Filmtervek, filmforgatások lebonyolítása

6 A környezet A külső hatások között négy kategória emelhető ki: a család, az iskola, a kortárscsoportok és az általános társadalmi környezet (elvárások, lehetőségek, divatok stb. ) Czeizel E. (2003) A család értéket ad, a tanár kapukat nyit, a társak mint katalizátorok hatnak. Mönks (1992) Az oktatási rendszer a verbalitásra, a baltekei funkciók fejlesztésére irányul. Kifejezetten hátrányban vannak az iskolában azok a gyerekek, akik nem verbális hangsúlyú kulturális háttérbôl érkeznek, pedig nagyon fontos képességek birtokában vannak. Gyarmathy Éva (1995)

7 Kreativitás és tehetség Biológiai determinációk Az agyféltekék megosztottsága A kreativitás, mint a lineáris gondolkodás ellentéte Konvergens és divergens gondolati folyamatok Próbálkozás, kísérletezés Deviancia, környezet - kreativitás Flexibilitás, átruházhatóság Nyomós okunk van feltételezni, hogy a tanulási zavarokkal küzdô gyerekek magas szinten rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyek szükségesek az alkotó gondolkodáshoz. (Gyarmathy Éva 1995)

8 Zenei, vizuális tehetség  A muzikalitás a legkorábban megjelenő tehetségfajta. Révész (1953) szerint ez részben azért van így, mert a zene a többi művészetekhez képest kevésbé függ az általános szellemi fejlődéstől. A legtöbb kiemelkedő muzsikusnál már hatéves kor előtt megmutatkozott a zenei képesség (Shuter-Dyson 1985; Winner–Martino 1993), mindazonáltal a korai tehetség nem feltétele a későbbi kiemelkedő teljesítménynek.  A muzikalitás a legkorábban megjelenő tehetségfajta. Révész (1953) szerint ez részben azért van így, mert a zene a többi művészetekhez képest kevésbé függ az általános szellemi fejlődéstől. A legtöbb kiemelkedő muzsikusnál már hatéves kor előtt megmutatkozott a zenei képesség (Shuter-Dyson 1985; Winner–Martino 1993), mindazonáltal a korai tehetség nem feltétele a későbbi kiemelkedő teljesítménynek. (Gyarmathy Éva 1995)  A zenei tehetség definiálása nem könnyű. Elsősorban a zenei hallás a ritmus, melódia harmónia érzék, a zenei, auditív képzelet sorolható ide és ehhez párosul a szép hang. A veleszületett zenei adottságok azonban csak más feltételek birtokában és megfelelő személyi és tárgyi külső körülmények mellett nyilvánul meg. Az alkotó és előadóművész adottságai is különböznek. A zenei tehetség pedig számos helyen mutat kapcsolódást, pl. matematika, sakk és nyelvi adottságok. (Tyeplov )  A vizuális tehetség eltérő időpontokban tör felszínre (ld.: Picasso, Csontváry)

9 A tehetséggondozás lehetőségei  A nagy alkotók életútjának, fejlôdésének elemzése nyomán a tehetségnek egy fejlesztési lehetôségét láthatjuk. Az alkotó gondolkodásban elônyt jelent, ha mielôtt absztrakt szinten, hangolják be a gondolatot, képesek más modalitásban is megfogni. Ha a feldolgozás során a két félteke szoros együttmûködése megvalósul, több funkció tud résztvenni a folyamatban. A részképességgyenge alkotók elônyt faragtak hátrányukból. Czeizel E. (2003)  Irányítás speciális intézménybe  Szakköri tevékenység  Mentori kapcsolat  Egyéni bánásmód  Kis csoport  Differenciálás  Feladat központúság  Terhelés  Bemutatkozási lehetőségek biztosítása  Komplexitás  Emociók  Versenyek  STB.

10 A képeket a Kondor B. Ált. Iskola által meghirdetett országos rajzpályázat anyagából válogattuk.


Letölteni ppt "Tehetséggondozás művészetek  A tehetség fogalma  A művészeti oktatás tartalma  A tehetséges gyermek általános személyiség jegyei  A művészi kifejezés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések