A évi CLXXV. Törvényt (Ectv.) érintő módosítások

Az előadások a következő témára: "A évi CLXXV. Törvényt (Ectv.) érintő módosítások"— Előadás másolata:

1 A 2011. évi CLXXV. Törvényt (Ectv.) érintő módosítások
dr. Bíró Attila Gyulai Törvényszék

2 Ectv. 9/J. § (2) bekezdése Kényszer-végelszámolás - alapítvány
2017. március 1. napjától hatályon kívül helyezve ( évi CLXXIX. Tv. 8. §). Okok: az ügyészi törvényességi ellenőrzési jogkör megszűnése; Az alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló eljárások egységesen nemperes eljárássá válnak – a bíróság nem az alapítvány megszűnését, hanem a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét állapítja meg. Az alapítvány kényszer-végelszámolására a továbbiakban az általános szabályok szerint kerülhet sor.

3 Ectv. 9/K. § (1) bek. – Egyszerűsített törlési eljárás szabályai
9/K. § (1) Egyszerűsített törlési eljárásnak van helye, ha a) a bíróság a civil szervezet tekintetében megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, vagy b) a bíróság a civil szervezetet törvényességi felügyeleti eljárásban megszünteti, feltéve, hogy az a) vagy b) pont szerinti eljárás során nem merült fel adat arra nézve, hogy a civil szervezetnek vagyona van vagy a civil szervezet fennállása során adószámmal nem rendelkezett, illetve nem rendelkezik.

4 Ectv. 9/K. § (1) bek. – Egyszerűsített törlési eljárás szabályai II.
Technikai jellegű módosítás Okai: Az alapítványok mellett az egyesületek megszűnésének megállapítására irányuló eljárás is nemperes eljárássá alakul  Cnytv. 68/B. §; Az ügyészi törvényességi felügyeleti jogkör megszűnése; A bíróság hatáskörébe tartozó törvényességi felügyeleti eljárás bevezetése, amely végső soron – amennyiben a civil szervezet törvényes működése nem állítható helyre – a szervezet megszüntetésével végződhet.

5 Ectv. III. fejezet – Az ügyészi törvényességi ellenőrzés
11. § (1)-(3), (5)-(7) bekezdései  március 1-től hatályát veszti. A civil szervezetek feletti ügyészi törvényességi ellenőrzés általános jelleggel megszűnik. Március 1-ig az ügyészség vizsgálta: Belső szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályoknak, létesítő okiratnak; A szervezet működése, döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, létesítő okiratnak.

6 Ectv. III. fejezet – Az ügyészi törvényességi ellenőrzés II.
A törvényes működés helyreállítása érdekében az ügyész keresettel fordulhatott a bírósághoz. A bíróság az ügyész keresete alapján megállapította: Az egyesület megszűnését [Ptk. 3:48. § (1) bek. a) és b) pontjai; 3:84. § a) és b) pontjai]; Az alapítvány megszűnését [Ptk. 3:48. § (1) bek. a) és b) pontjai; 3:403. § (1) bek. a) – c) pontjai]. A fenti megszűnési okok alapján március 1-től ügyészi kereset benyújtásának nincs helye.

7 Ectv. III. fejezet – Az ügyészi törvényességi ellenőrzés III.
Március 1. után is fennálló ügyészi törvényességi ellenőrzési jogkörök: Az Alaptörvénnyel ellentétesen működő, bűncselekményt megvalósító egyesületek, fegyveres szervezetek, közhatalmi feladatokat elvonó szervezetek feloszlatása iránti perek; Törvényességi ellenőrzési jog azon szervezetek felett, amelyek esetében az ügyészi jogkört külön törvény rögzíti: pártok, országos sportági szakszövetségek, polgárőr szervezetek, vallási tevékenységet végző szervezetek felett. Ectv §: közhasznú szervezetek esetében a közhasznú minősítés követelményeinek való megfelelés ellenőrzése.

8 Ectv. 30. § (5) bek. – A beszámolóval kapcsolatos kötelezettségek elmulasztásának szankciója
Hatályos szabályozás: ha a szervezet 1 éven belül nem pótolta: a bíróság értesítette az ügyészséget törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából. Március 1-től: a bíróság a civil szervezetet pénzbírsággal sújthatja. Összege [Cnytv. 37. § (2) bek.]: – ,- ft. Cnytv. 71/B. § (4) bek.: a beszámolóval kapcsolatos kötelezettségek kikényszerítése érdekében törvényességi felügyeleti eljárás elrendelésének nincs helye.

9 A törvényességi felügyeleti eljárás
2011. évi CLXXXI. Törvény (Cnytv. IV/A. Fejezet)

10 Törvényességi felügyeleti eljárás vs. Törvényességi ellenőrzés
Az általános jellegű törvényességi ellenőrzési jog megszűnt  az ügyészség törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet. Közérdekvédelmi funkció. Feltétele: a közérdek sérelme, ill. ennek valószínűsítése. DE! Amely szervezeteknél továbbra is fennáll az ügyészi törvényességi ellenőrzési jogkör  ha az ügyészi intézkedések nem vezetnek eredményre, az ügyész a közérdek sérelmére hivatkozás nélkül kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást.

11 Törvényességi felügyeleti eljárás – közös szabályok
Célja: a civil szervezet törvényes működésének kikényszerítése. Elektronikus kapcsolattartás nem kötelező (akkor sem, ha az érintett szervezet elektronikus kapcsolattartásra kötelezett). Bizonyítás: Okiratok beszerzése, csatolása; Az érintettek (képviselő, tagok, kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező) személyes meghallgatása. Illetékesség: a szervezet székhelye, ennek hiányában utolsó bejegyzett székhelye szerinti nyilvántartó bíróság.

12 Törvényességi felügyeleti eljárás – Közös szabályok II.
Nincs helye: Ha az igény a Cnytv. 46/A. – 46/B. § szerinti vagy más perben, közigazgatási eljárásban érvényesíthető; Ha a szervezet felszámolás, kényszer-végelszámolás vagy egyszerűsített törlési eljárás alatt áll; Nem terjedhet ki a szervezet gazdálkodásának gazdasági- célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. Addig kell folytatni az eljárást, amíg a szervezet törvényes működése helyre nem áll; Az eljárás megszüntetése: ha a szervezet a törvénysértő állapotot megszüntette, ill. a törvényes működét helyreállította.

13 A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények
A) A létesítő okirat, annak módosítása vagy a bejegyzett nyilvántartási adat a bejegyzés előtt keletkezett okból törvénysértő; B) A nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő; C) Jogszabály által előírt kötelező tartalom hiánya (létesítő okirat, módosítás, nyilvántartás); D) A szervezet működése során nem tartja be a jogszabályokat vagy a létesítő okiratban foglaltakat. Az A) és C) pont esetében az eljárásból kizárt, aki a nyilvántartásba vételi, vagy a változásbejegyzési eljárásban részt vett.

14 A bíróság eljárása hivatalból
Ha az eljárásra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást; Ha az eljárást más bíróság kezdeményezi. Költségviselés: Az állam előlegezi a költségeket. A szervezet viseli a költségeket: ha az eljárásra okot adott; Az állam viseli a költségeket: ha behajthatatlan, vagy nem történt jogsértés.

15 A bíróság eljárása kérelemre
Ha az ügyész indítványozza (közérdek sérelme – kivéve: ha törvényességi ellenőrzést gyakorol); Ha a szervezet ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv kezdeményezi (pl. NAV); Ha az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik (pl. képviselő, volt tag, stb.), és e jogi érdeket valószínűsíti. Költség előlegezése: kérelmező. Költség viselése: - kérelmező; ha a kérelem alaptalan, vagy kérelmét visszavonja; - szervezet; ha a kérelem alapos volt.

16 A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje
Szubjektív határidő: a körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül; Objektív határidő: a körülmény bekövetkezésétől számított 1 éven belül; Jogszabálysértő helyzet esetén: mindaddig, amíg fennáll a jogsértő helyzet vagy állapot. Egy éven túl: - csak kivételesen indokolt esetben; - törvénysértő nyilvántartási adat kiküszöbölése érdekében.

17 A bíróság intézkedései a törvényességi felügyeleti eljárás során
A szervezet felhívása: vitatja-e az eljárás alapjául szolgáló tényeket; felhívás a jogsértő helyzet megszüntetésére. Határidő: nap. Ha eredménytelen a felhívás: intézkedések a törvényes működés helyreállítása érdekében: Pénzbírság ( – ,-) képviselőnek (ismételhető); Jogszabályt vagy létesítő okiratot sértő határozat megsemmisítése, és új határozat hozatalának elrendelése; A döntéshozó szerv összehívása; Felügyelőbiztos kirendelése; A szervezet megszüntetése.

18 A felügyelőbiztos jogköre
Feladatkörét a bíróság meghatározza a kijelölő végzésben. Kijelölhető: a szervezettől független, arra alkalmas személy; pl.: ügyvéd, közvetítő, könyvvizsgáló, igazságügyi szakértő. Felelőssége: A Ptk. szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint. Kizáró okok: akinek hozzátartozója, élettársa a szervezet tagja, vezető tisztségviselője, fb tagja; Aki a szervezettel azonos tevékenységet végző más szervezetben vezető tisztségviselő.

19 A felügyelőbiztos jogköre II.
Vezető tisztségviselőktől, munkavállalóktól felvilágosítást kérhet; A vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja, ha nincs megválasztott képviselő; Iratokba betekinthet, aki ebben akadályozza  pénzbírság. Ha kirendelésére a szervezet tagjának kérelmére került sor: jogosult a halaszthatatlan intézkedések megtételére (szerződéskötések, követelések elismerése, joglemondás). Jogszabálysértő intézkedése ellen kifogásnak van helye. Költsége: a kérelmező előlegezi, a szervezet viseli. Ha behajthatatlan: a kirendelő bíróság gazdasági hivatala viseli.

20 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!