Projektek - dobozok Gál Ferenc 2008. január 18.. Indító gondolatok 2000-ben egy nemzetközi vizsgálat szerint 32 ország tanulói közül a magyar gyerekek,

Az előadások a következő témára: "Projektek - dobozok Gál Ferenc 2008. január 18.. Indító gondolatok 2000-ben egy nemzetközi vizsgálat szerint 32 ország tanulói közül a magyar gyerekek,"— Előadás másolata:

1 Projektek - dobozok Gál Ferenc 2008. január 18.

2 Indító gondolatok 2000-ben egy nemzetközi vizsgálat szerint 32 ország tanulói közül a magyar gyerekek, tanulók mondták a legtöbben, hogy nem szeretik az iskolát, mert az iskola unalmas hely, ahol kevés érdekes dolgot lehet csinálni… Mi lenne, ha (újra) érdekes és érdemes hely lenne az iskola?

3 Hogy lehet ezt elérni? érzelmileg motivált felfedeztető tanulási folyamatokkal az erősségeket feltáró és megerősítő pedagógiai módszerekkel élet közeli problémák felvetésével, feladatokkal élményt adó munkáltatással, újszerű foglakozásokkal a valóságos élettevékenységekhez rendeződő ismereteket kívánó valóságos produktumok létrehozásával.

4 Mi érdekli ma a tanulóinkat? Melyek a legfontosabb tárgyaid? –Mobiltelefon –Zenehallgatással kapcsolatos tárgyak, eszközök –Pénztárca, bankkártya –Fotók, képek –Ékszerek, emléktárgyak –Ruhaneműk, öltözék-kiegészítők –Televízió, videó, DVD –Kozmetikai eszközök (lányok) –Autó, motor (fiúk)

5 Mi érdekli ma a tanulóinkat? 2. Presztízs, mágikus „szerepe van” tárgyaik: Biblia Karkötő, gyűrű, nyaklánc Sportmez Lenin szobor Más kultúrákhoz kapcsolódó tárgyak, eszközök Örökölt tárgyak, eszközök Vicces tárgyak

6 A projektalapú tanításról Tehát kell egy olyan iskola, ahol: A diák tapasztalataira A diák képességeire A diák érdeklődésére Építő pedagógiai tevékenység van… Ennek egyik eszköze lehet a PROJEKT

7 Módszertani sajátosságok A projekt-alapú tanítási órákon a tanulási folyamat csoportos és együttműködő a tudás forrása a megismerési folyamat, melyben a tanár egyenrangú fél, a kommunikáció sokirányú Ma a tantárgyi tanítás során az órák többségében a tanulási folyamat individuális és versenyeztető a tudás forrása a tanár, a kommunikáció egyirányú

8 Módszertani sajátosságok 2. Partner (tanuló)központú a tanítási folyamat azaz mindenki tudhatja a megoldást, a megoldásokat nincsenek – általában - kizárólagosan jó megoldások (mindenkinek lehet igaza) készség-, képesség és kompetencia fejlesztés [a tanárnak is!] ( ↔ nem ismeretátadás) naprakésznek kell lenni → eszköz- és felkészülés igényes pedagógiai tevékenység

9 Hogyan? Ma még – gyakran - a tudás forrása a tanár, a kommunikáció alapvetően egyirányú. (tanár – tanulók, tanuló – tanár) A megoldás, ha a tudás forrása maga a megismerési folyamat, amelyben a tanár moderátorként, bizonyos mértékig egyenrangú félként vesz részt, és a kommunikáció sokirányú (tanuló – tanuló, tanulók – tanulók, tanulók – tanár)

10 Hogyan?? a tanulásra, felfedeztetésre koncentrálunk a tanítás helyett a tanárok a tanulás katalizátorai lesznek a megerősítés, az értékelés új lehetőségei születnek meg rejtett, indirekt segítés valósul meg a spontán folyamatban önálló tapasztalat saját élményű tanulás a cél

11 A projekt Középpontjában egy TÉMA vagy PROBLÉMA áll –Ezek a témák (problémák) a tanuló életéhez, élményeihez kapcsolódnak –A tanulói érdeklődésre, kíváncsiságra számítanak –Öntevékenyen feldolgozható, megismerhető, bemutatható –Sokféle, sokirányú inspirációt nyújt (lehetőségek az integrációra, komplexitásra)

12 A pedagógiai projekt tervezése Milyen kompetenciákat akarunk fejleszteni? Mely elemek lényegiek a tudás- ismeretanyagból? Hogyan, mivel tudunk olyan pedagógiai helyzetet teremteni, ahol megvalósul a saját-élményű tanulási folyamat? Milyen módszereket és eszközöket használhatunk a folyamatban? A folyamatban hol, mikor kell(het) a pedagógusi támogató tevékenység?

13 A jó projekt a projekt a tanulók élményvilágához alkalmazkodik kiemelt szerepe van a képességek, kompetenciák, attitűdök fejlesztésének új lehetőségek: a legmodernebb ismerethordozók, multimédiás eszközök használata a csoportmunkák során a kooperatív módszerek sokfélesége érvényesül

14 A projekt megvalósítása A tanulók csoportja kap/választ egy TÉMÁT Megtervezik a megismerés, a feldolgozás, a bemutatás lépéseit Megtervezik a szükséges időket, erőforrásokat Megosztják a feladatokat (A MUNKA KÖZÖS) Megkeresik, feltárják a szükséges információkat A munka dokumentálása A folyamat során összeáll a közös produktum Közösen bemutatják a terméket Értékelik a munkát (önértékelés, csoportos értékelés…)

15 A projektalapú munka során: a közös termék tükrözi a készítők eredményes munkáját, sikereit, együttműködési képességét mindenki részese a projekt- feladatsornak, fontos, meghatározó, aktív közreműködő a projektfoglalkozások továbbépíthetők, újabb kreatív, innovatív folyamatokat indíthatnak el

16 A projekt zárása Az eredmények, produktumok elfogadása –Beépülések a fejlesztési folyamatba –A csoportkultúra változása, fejlődése Bemutatás A munka, az eredmény elemzése –Milyen az elkészült közös produktum és a kitűzött cél viszonya? –Korrekciós javaslatok (mit csinálunk legközelebb másként…) Tapasztalatok összegzése Értékelés

17 Az értékelésről Mennyire volt önálló a munka? Milyen volt az együttműködés mértéke? Milyen volt a saját ötletek mennyisége, szerepe a folyamatban? Ki, hogyan teljesítette a kiosztott/vállalt feladatokat? Önértékelés (értékelő lap) Portfolió készítés A csoportmunka értékelése

18 A pedagógusok szempontjai a tantantárgyak tudományos felosztása az emberi világ részeként jelenik meg a szakterületek ismeretei beépülnek a mindennapi életbe és életükbe beilleszkednek a témák a tanítási-fejlesztési tervekbe meghatározott modulokhoz és kompetenciákhoz kötődnek választási lehetőségeket kínálnak – időben, térben, ízlésben, variációkban, alternatív feladatokban közös felkészülést, előkészítést, igényelnek a projektnap előtt

19 * életúttérkép készítése * titkosírás *hídépítés * * várostervezés * puzzle és karikatúra-tabló * * várostervezés * puzzle és karikatúra-tabló * * palacsintakészítés * * palacsintakészítés * * ajándékkosár * játékbábok * faliszőnyeg *színdarab írása/előadása * divatalbum * ajándékkosár * játékbábok * faliszőnyeg *színdarab írása/előadása * divatalbum * reklámfilmkészítés * családfa * * költségvetés* szótár* plakát * virágoskert * üzenetek földönkívülieknek * konferenciaszervezés ** arcképcsarnok* képregény *sportnap *zenés üzenet * testfestés * szerelmeslevél Néhány termék a dobozokból ….

20

21 és Most lássuk a Medvét! Egy projekt

22 Egy projekt a dobozokból 32. Tanulói, tanári leírások a témákról: –Tápanyagok csoportosítása –Egy heti étrend az egészséges táplálkozáshoz –Élelmiszeripari nyersanyagok, termékek (tabló) –Az ételek, az étkezés fényképezése (filmrészletek) –Étlapkészítés Tartalom, forma, tördelés, képek beillesztése, az iskolai büfé nyereség kimutatása –Étkezési illemszabályok (önismereti teszt) –Köszönés, rendelés (idegen nyelven) –Vendégfogadás (szerepjáték)

23 Mi van a dobozban? Tanulói információs lapok Munkalapok Teljesítménymérő lap Film-részletek Étlapok Önismereti teszt Szituációs játék leírása Önellenőrzési lapok

24 Egy feladat Mozgóképkultúra: filmrészlet Szindbád (Huszárik Zoltán, 1971.) 1) Képkivágások (plánok): a szuperközeli képkivágás Feladat: Az ilyen képek összegyűjtése a filmrészletben. -milyen a hatásuk? -minek a kifejezésére/érzékeltetésére használja a rendező?

25 Egy feladat 2. 2) Csoportos feladat: a filmben látható ebéd menüjének összeállítása, a táblázat alapján: Étel neveFűszerekItalA tálalás módja Egyéb kellékek, evőeszközök csontvelő pirítóssal őrölt vörös paprika sörforrón, tálban (merőkanállal) egy vászon szalvéta (a csonthoz), lapostányér, kés; …………… …………… ……………

26 MEGOLDÁSOK 1) Szuperközeli képek: sülő étel vöröshagyma disznó orra disznó véres oldala karfiol főtt répa a levesben olaj a leves tetején ízesítőszer a levesben sör habja csontvelő velős csont velő a pirítóson sárgarépa (ahogy a lány reszeli) burgonyapüré

27 2) A menü: Étel neveFűszerekItalA tálalás módja Egyéb kellékek, evőeszközök húslevesízesítőszer bors szárított vörös paprika tálban (a vendég magának meri ki) porcelántányér, ezüstkanál, (bicska a paprikához) csontvelő pirítóssalőrölt vörös paprika sörforrón, tálban (merőkanállal) egy vászon szalvéta (a csonthoz), lapostányér, kés; gesztenyével töltött fácán, köret: burgonyapüré és zöldségek, savanyúságok különféle mustárok tálban, körülötte a körettel (a vendég magának meri ki) lapostányér, merőkanál, mustárok tégelyei kiskanállal marhahús paradicsommártássa l, újhagymával só (a hagymához ) bortálban a körettel, külön tálban a mártás villa, tányér, merőkanál, kés;

28 Feldolgozás szempontjai -miért nem teljes az ebéd? (Mi hiányzik?) -az ebéd (és annak filmes bemutatása alapján) hogyan jellemeznétek Szindbádot? -létezik ma ilyen jellegű vendéglátás? (tálalás módja, pincérek, beszélgetés a pincérrel, evőeszközök) ― Szituációs játék: Szindbád a gyorsétteremben

29 Honnan hová? Még a tízezer mérföldes út is az első lépéssel kezdődik…!

30 Köszönöm a figyelmet! gal.ferenc@szakma.hu JÓ MUNKÁT KIVÁNOK!