Didaktika Az oktatás célja, tartalma Orosz Ildikó.

Az előadások a következő témára: "Didaktika Az oktatás célja, tartalma Orosz Ildikó."— Előadás másolata:

1 Didaktika Az oktatás célja, tartalma Orosz Ildikó

2 A tanítás - tanulás rendszerelméletű modellje

3 Az oktatás célrendszere Kompromisszum eredményeként a társadalmi szükségletek és egyéni törekvések közti céltételezés különböző szintjein egyrészt különböző távlatokra, másrészt a gyermeki személyiség különböző területeinek fejlesztésére fogalmazódnak meg a nevelés- oktatás célkitűzései.

4 Az oktatás célja A nevelés részeként az oktatás is céltudatos tevékenység Választ kell adnunk, hogy mi az iskolázás célja, mit miért kell tanulnunk, mi egy adott téma, egy adott óra, egy rövid magyarázat célja, vagyis hova karunk eljutni.

5 A célok fajtái (Falus Iván) Általános (eszményi) cél Közbülső célok Tanulási cél, konkrét cél

6 Általános (eszményi) Általános (eszményi) cél a társadalomnak a művelt emberrel kapcsolatos elvárásai fogalmazódnak meg, az hogy a társadalom milyen tulajdonságok meglétét feltételezi a jelen, vagy inkábba a közeljövő társadalmának polgáraiban. Például: sokoldalúan és állandóan fejlődő személyiség, akire jellemző az önképzés, egyéni képességeinek hasznosítása

7 Közbülső célok A közbülső célok megmutatják, hogy egy adott iskolatípus mivel járulhat hozzá az általános cél eléréséhez. Ezek a célok sem közvetlenül hatnak az oktatási folyamatban, hiszen minden pedagógus elsősorban saját, személyes meggyőződése, elképzelései, céljai alapján tanít. Ezek a sajátos pedagógiai hitek azok, melyek legerősebben hatnak, a legközvetlenebb módon határozzák meg az oktató tevékenységét. Mivel ezek nem leírt, nem meghatározott elemei a tanításnak, a szakirodalom a „rejtett tanterv” kifejezéssel illeti.

8 Tanulási cél A tanulási cél az a konkrét cél, amely tartalmazza a követelményeket az elsajátítandó tudás elemeit.

9 A pedagógiai taxonómia A taxonómia egy olyan osztályozási rendszer, amelyben az események, jelenségek, tárgyak vagy célok egymásutánját egységes elv határozza meg. A pedagógiában ez a rendező elv a kumulatív (csoportos, halmozott, összesített) hierarchia, vagyis az egymás fölé rendelt célok, jelenségek (osztályok) mindig magukba foglalják az alacsonyabb szintűeket.

10 Benjamin S. Bloom rendszere kognitív (értelmi) fejlesztés affektív (érzelmi - akarati) fejlesztés pszichomotoros fejlesztés

11 Az értelmi fejlődés szintjei Gondolkod á si szintA tanulók viselkedésének jellemzői Ismeret eml é kez é s, felismer é s, felid é z é s Meg é rt é s é rtelmez é s, saj á t szavakkal t ö rt é nő le í r á s, Alkalmaz á s probl é mamegold á s Anal í zis elemz é s, a l é nyeges elemek, strukt ú ra felt á r á sa, mot í vumok é rtelmez é se Szint é zis egy é ni é s eredeti produktum l é trehoz á sa É rt é kel é s v é lem é ny- é s í t é letalkot á s a saj á t é rt é krend alapj á n

12 Az érzelmi-akarati fejlesztés szintjei Odafigyelés nyitotts á g a k ü l ö nb ö ző k ü lső hat á sok, é rt é kek, attitűd ö k befogad á s á ra Reagálás akt í v v á lasz a k ü lső hat á sra, egy ü ttműk ö d é si k é szs é g Értékelés é rt é kek befogad á sa, egyes é rt é kek prefer á l á sa, í t é lkez é s Organizáció é rt é krend kialak í t á sa a jellem kialakul á sa Értékrendet tükröző viselkedés az é rt é krend é s a cselekv é s harm ó ni á j á nak megteremt é se

13 Általános célok konkrét követelményekké alakítása Mager ( 1962) elmélete: a pontos és mérhető cél három elemből áll: 1. A célzott tanulói viselkedés / tevékenység olyan leírásából, hogy egy külső szemlélő számára is egyértelműen megfigyelhető, értékelhető legyen. Pl. tudni írni érteni tervezni felfogni értékelni megérezni kiválasztani megragadni azonosítani Első oszlop - bizonytalan célmegjelölés Második oszlop - világosabban utalnak az elvárt viselkedésre - viselkedési cél, vagy operacionalizált cél 2. Azoknak a feltételeknek a leírásából ( időtartam, eszközhasználat stb.), amelyek között a célzott tevékenység megvalósul: például a táblázat segítségével, szótár használatával stb. 3.Az értékelés minimumszintjének meghatározásából. Fontos elem - a célokat a tanulókkal is ismertetni kell.

14 Ilyen célok pozitív hatása: –világossá teszik az óra célját a tanár számára –segítik a tanulási- tanítási tevékenység megtervezését –tisztázzák az óra célját a tanulók számára –segítik az időfelhasználást, irányítják a tanulókat az elsajátítás folyamatában –csökkentik a véletlen tanulást – megkönnyítik az a fejlődés ellenőrzését, mérését –a kritériumok előzetes tisztázása biztosítja az értékelés objektivitását –segíti a tanár- diák kommunikációt, kapcsolatteremtést

15 TÁVLATITI CÉLOK ( GOALS, AIMS) KÖVETELMÉNYEK (OBJECTIVES A tanuló legyen képes: –leírni...... –megmagyarázni....... –meghatározni........... –összefoglalni........... –felsorolni........... –megmagyarázni............ –leírni......................

16 A pszichomotoros képességek fejlesztési szintjei Utánzás Manipulálás Artikuláció Automatizáció mozgások másolása mozgáskorrekciók végrehajtása, felesleges mozdulatok kiküszöbölése, mozgási sebesség növelése mozgáskoordináció kialakulása, hasonló mozgások szimultán és egymást követő végzése a mozgások automatikus végrehajtása, rutin és spontaneitás

17 Alapfogalmak Ismeret Jártasság Készség Képesség

18 Ismeret Ismeretnek nevezzük a tanulás segítségével a valóságról szerzett tények, információk, fogalmak, törvényszerűségek és elméletek összességét.

19 Jártasság Jártasságon új feladatok problémák megoldásának, képességét értjük, ismereteink alkotó felhasználása útján. A jártasságok az iskolai tudás fontos rétege, mert a további ismeretek szerzésének lehetőségét rejtik magukban.

20 Készség A készségek a tudatos tevékenység automatizált komponensei. A jártasságok eredményes megvalósulásának a feltétele a készségek megléte.

21 Képesség A képességek bizonyos veleszületett adottságok meglétét feltételezik, s ezekre építve a tevékenységek gyakorlása, ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása során fejlődnek.

22 Tantervi műfajok A tervezés különböző szintjei és formái

23 A tanterv mint pedagógiai dokumentum A pedagógiai munka tervezését szolgáló dokumentumok sokféle műfajt képviselnek. Tantervnek nevezzük az óratervet tartalmazó oktatásszervezési dokumentumot is, amelyet a tantárgyak tartalmának vázlatos leírása egészít ki. De tanterv egy tantárgy cél- és követelményrendszerének, tananyagrendszerének, tananyag- ütemezésének, értékelési és visszacsatolási rendszerének részletes terve is.

24 Mi a tanterv ? A tanterv oktatásirányítási eszköz és pedagógiai dokumentum. A köznyelv szerint tantervnek azt a hivatalos (állami) dokumentumot nevezik, amely jogi érvénnyel szabályozza az iskola tanítási munkáját. A pedagógiai szakirodalomban a tanterv, illetve annak szinonimái különféle célú és műfajú pedagógiai dokumentumokat jelölnek A tanterv pedagógiai értelmezése szerint - pedagógiai dokumentum Az oktatáspolitikai értelmezés szerint - oktatásirányítási eszköz, mint az oktatás finanszírozásának alapja gyakorol hatást az iskolázás tartalmára.

25 Az oktatásirányítás szempontjából a tanterv központi és helyi tanterv is lehet Szebenyi (1990) szerint a központi tanterv attól központi, hogy hatóság rendeli el a használatát. Ilyen értelemben központi tantervnek minősülnek az országos, a regionális, a fenntartói (pl. egyházi fenntartói) tantervek is. A helyi tanterv az iskola önként választott és vállalt tanterve, függetlenül attól, hogy ki készíti. Magyarországon 1777-től, az első magyar tanterv, a Ratio Educationis kibocsátásától 1993-ig központi tantervi irányítás volt érvényben. Ukrajnában ma is.

26 Óratervek 1932-től kezdve óratervnek nevezik azt a táblázatot, amelyen fel van sorolva az iskolatípus valamennyi tantárgya és osztálya és fel van tüntetve, hogy a tantárgyakat melyik osztályban és heti hány órában tanítják Az óratervek a tantervek külső keretei.

27 Órarend, óravázlat Órarend A hét melyik napján milyen órák, milyen sorrendben követik egymást Óravázlat A pedagógus tanítási órára való felkészülésének egyik dokumentuma.

28 Műveltségi tömbök A műveltségi tömböknek (nevelési területeknek) megfelelő iskolai tantárgyak: Nyelvi és kommunikációs nevelés (Magyar nyelv, ikrán nyelv, idegen nyelv és az összes többi tárgy nyelvi vonatkozásai) Matematikai nevelés (Matematika és az összes többi tárgy matematikai vonatkozásai) Történeti - társadalomtudományi nevelés (Történelem, társadalmi ismeretek, állampolgári ismeretek, környezetismeret, gazdaságföldrajz, társadalom földrajz, osztályfőnöki óra, az összes többi tárgy történeti-társadalomtudományi vonatkozásai) Esztétikai nevelés (Irodalom, rajz, ének-zene, az összes többi tárgy vonatkozásai) Természettudományos nevelés (Természetismeret, fizika, kémia, biológia, természetföldrajz, az összes többi tárgy vonatkozásai) Technikai nevelés (Technika, kézimunka, műszaki rajz, az összes többi tárgy vonatkozásai) Szomatikus nevelés(Testnevelés, az összes többi tárgy vonatkozásai)

29 Az ukrán óratervek szerkezete

30 Műfaja szerint a tantervek lehetnek A szillabus tananyagvázlat A szillabus a nevelési célokat, az egyes tantárgyak tanítására fordítandó óratervet és a tananyag vázlatos leírását tartalmazó tervdokumentum. A hozzárendelhető többféle értelmezés lehetővé teszi, hogy ugyanahhoz a tantervhez többféle tankönyv tartozzék. Az "adagoló tanterv" ütemezett tananyag- előírás. Az "adagoló tanterv" a szillabushoz hasonló, de részletesebb és időben ütemezett tananyag-előírást tartalmazó tanterv. Az adagoló tanterv ebben az értelmezésben egyetlen tankönyv(sorozat) tartalmi vázlataként fogható fel.

31 A kerettanterv helyet ad a további, részletesebb tervezésnek. A kerettanterv az oktatás részletes tervezésének keretet adó, időbeli tananyagfelosztást nem tartalmazó dokumentum, amelyhez értelemszerűen többféle tanterv — és tankönyvcsalád — készülhet. A Nemzeti alaptanterv a kerettantervek egyik válfaja.

32 A curriculum a tanítási folyamat terve A curriculum (a szó jelentése folyamat) az angolszász tantervi szakirodalomban "egy jól körülhatárolható tartalmi egységhez rendelhető tanítási folyamat teljes és részletes leírása". A curriculum fő összetevői  a társadalmi igényekből levezetett nevelési és képzési célkitűzések,  a közvetlen tanítási célok (követelmények),  a tanítás anyaga és szerkezete, a tanulási tevékenységek,  a tanításra és a tanulásra tervezett idő,  az értékelésre vonatkozó tervek,  javaslatok a tanítási módszerekre A curriculum fogalmába sokan beleértik a tantervhez tartozó tankönyveket, taneszközöket, sőt az értékelés eszközeit is. Ebben az értelemben a curriculum fogalom magyar megfelelője a tanítási program.

33 A tervezésnek szintjei Ballér (1990) öt tervezési szintet különböztet meg amelyek összefüggő rendszert alkotnak: központi, iskolai, tantárgyi, tanári, tanulói szintet.

34 Regionális, fenntartói tanterv A fenntartói tanterv az iskolarendszer finanszírozójának, illetve működtetőjének saját kibocsátású tanterve. Vannak olyan országok, ahol az egyes országrészekben (tartományokban, államokban) önálló iskolarendszerek működnek saját tantervvel (pl. Németország, USA). Másutt az államalkotó nemzetiségek számára működtetnek külön iskolarendszereknek saját tantervvel (pl.Belgium, Kanada). Lehet saját tanterve egy felekezeti iskolahálózatnak vagy egy sajátos nevelésfilozófiát képviselő iskolahálózatnak (pl. Waldorf iskolák).

35 Tantárgyi tantervek, programok Hivatásos fejlesztők, intézmények, kiadók is készítenek tanterveket, tanítási programokat, amelyekhez az eszközöket (tankönyveket, segédleteket) is kifejlesztik, kiadják. A kétszintű tantervi szabályozás számít ezekre a tantervekre, amelyeknek választéka szükséges feltétele annak, hogy a helyi tantervek a helyi igényeknek megfelelő és szakszerűen elkészített tantárgyi tantervekből álljanak össze.

36 A tanterv szerkezetileg lehet Lineáris Koncentrikus Spirális

37 Tanmenet A tanmenet olyan tanterv, amely egy-egy tantárgy tananyagát egy tanévre, vagy félévre, tanórákra, témákra lebontva tartalmazza.

38 Tanmenet matematikából a 7. osztály számára a 2005/2006-os tanév második félévére Óraszá m DátumTémaElőzetes tudás EszközökTantárgyak közötti kapcsolat 1.2005. 04. 19 Negatív számok Koordináta egyenes, természete s számok Vonalzó, táblázat Történelem - időszámítás. Földrajz, hőmérsékle t, tengerszint

39 Óravázlat A tanár maga számára készült terve, amely a tanítás folyamatát segíti a tanórán Az óravázlatot egyfajta mankónak, segédeszköznek tekinthetjük, amely nem hagyja, hogy eltérjünk célunktól és segíti a racionális időkihasználást. Lásd részletesebben a tanórák típusai fejezet ismertetése után.

40 Óralátogatási feljegyzés, napló, emlékeztető, vagy jegyzőkönyv Óralátogatás alatt és után készült feljegyzés, amely tartalmazza a látott óra tükrét, az órával kapcsolatos észrevételeket, a megfigyelés szempontjai alapján készített következtetéseket. Formáját lásd, majd később

41 Óralátogatási feljegyzés mintája A pedagógus neve Tantárgy Osztály, tanulói létszám (osztálykönyv szerint és a jelenlét alapján) Az óra témája, a témakör hányadik órája Az óra tükre Megjegyzések Következtetések

42 A helyi tanterv A helyi tanterv részletes tervdokumentum, az iskola, a tagozat, a szak tanterve. A helyi tanterv az iskola pedagógiai programjából fakadó tanítási feladatokat, tanulási követelményeket, a tanítás anyagát és a számonkérés módját, a tanítás feltételeit (erőforrásait) részletesen kibontó tervdokumentum. A helyi tanterv része az óraterv és a tantárgyak tantervei, tanítási programjai. Az iskolák tanterveiket maguk készíthetik el, vagy átvehetik, adaptálhatják valamelyik központi intézmény vagy másik iskola tantervét

43 A pedagógus terve A tanár készíthet egyéni tervet: tanmenetet, óravázlatot. A pedagógus munkáját saját terve szerint végzi. A tanítás közvetlen tervező munkája a tanítás éves menetének, ezen belül a helyi tantervben nem rögzített időráfordításoknak és anyagbeosztásnak a megtervezéséből, továbbá az egyes tanítási órák didaktikai felépítésének megtervezéséből áll. Ennek nem kötelező, de hasznos, saját célra készíthető dokumentumai a tanmenetek és óravázlatok, illetve tematikus tervek.

44 Tematikus tervezés Különösen a "készségtárgyakat", tehát pl. a nyelveket, éneket, rajzot, a testnevelést tanító tanárok, alsó tagozatos tanítók találkoznak azzal a problémával, hogy a korszerű tantervek keretjellegűek, "képességfejlesztési tervek", amelyek — éppen az adaptálhatóság érdekében — a tananyag kijelölésében és tárgyalási sorrendjének megválasztásában jelentős szabadságot hagynak a pedagógusnak. Ezekben a tantárgyakban szinte megkerülhetetlen, hogy a pedagógus a tantervet tovább munkálja, tematikus tervekben feldolgozza. Még a teljes taneszköz-rendszerrel felszerelt tanítási programok anyagának a beosztása is jelentős tervezőmunkát igényel a pedagógus részéről.

45 A tanuló tanterve A tanuló is választ tantervet. Ugyanabban az iskolában a tanulók többé vagy kevésbé hasonló, de korántsem egyforma tanterv szerint tanulnak. Választhatók az idegen nyelvek, egyes tantárgyakat magasabb óraszámban, vagy emelt szinten lehet tanulni. A tanuló tantervének dokumentuma a bizonyítvány, amely tanúsítja, hogy iskolai pályafutása alatt a tanuló milyen tantárgyakat tanult, milyen időkeretben és milyen eredménnyel. A tanuló tantervét dokumentáló bizonyítvány különösen fontossá válik akkor, amikor helyi tantervek szerint folyik az oktatás.