Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

JÁTÉK VAGY HÁBORÚ? AGRESSZIÓ AZ ISKOLÁBAN. Erikson- Pszichoszociális fejlődéselmélet x Aktuális fejlődési krízis: ψ Latenciakorúaknál: teljesítmény vs.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "JÁTÉK VAGY HÁBORÚ? AGRESSZIÓ AZ ISKOLÁBAN. Erikson- Pszichoszociális fejlődéselmélet x Aktuális fejlődési krízis: ψ Latenciakorúaknál: teljesítmény vs."— Előadás másolata:

1 JÁTÉK VAGY HÁBORÚ? AGRESSZIÓ AZ ISKOLÁBAN

2 Erikson- Pszichoszociális fejlődéselmélet x Aktuális fejlődési krízis: ψ Latenciakorúaknál: teljesítmény vs. kisebbrendűség ψ Kamaszoknál: identitás vs. szerepdiffúzió x Természetes életkori krízishelyzet, de ez már önmagában is kihívást jelent! A bántalmazó és bántalmazott szereposztás előhív egy akcidentális krízisállapotot  a kettő együtt már elviselhetetlen! Tehát a feszültséget nem kerülni kell, hanem kezdeni vele valamit! MIT ÉL MEG A GYERMEK?

3 Az iskola lehet a tanulás, játék, szociális szerepgyakorlás színtere, vagy… MAGA A POKOL! Nem mindegy, hogy játék, vagy háború! RAJTUNK IS SOK MÚLIK! NEM MINDEGY, HOGY A BENT TÖLTÖTT IDŐ HOGYAN TELIK!

4 Az agresszió jelensége egyre változatosabb formában jelenik meg, egyre gyakoribb és egyre fiatalabb korosztályokat érint Az agresszió nem örökölhető, hanem tanulási folyamat eredménye!!! Változatos formában jelenik meg, leginkább a tanár- diák és a diák-diák viszonyban, de tapasztaljuk a csoportos agresszió (mobbing) megnyilvánulásait is Az agresszió tünet AZ AGRESSZIÓ…

5 Az agressziónak belső és külső okai egyaránt lehetnek - Külső: leggyakrabban a szociális tanulás vagy negatív környezeti hatás Pl.: anya-gyermek kapcsolat hiánya/ zavara negatív családi minták/ pozitív családi értékrend hiánya a család belső patológiája iskolai hatások (konformizmus, „beskatulyázás”,Pygmalion- effektus) kortársak által nyújtott negatív minták média - Belső: öröklött hajlamosságok (25–30 %) AZ AGRESSZIÓ HÁTTERE

6 Ψ Direkt A) Fizikai: koki, barack, ütés, pofon, rúgás, rángatás, lökés, lökdösés, megverés személy valamilyen tárggyal történő megdobása megütése másik tulajdonának elvétele vagy dolgainak tönkretétele fizikai értelemben való kirekesztés, kiközösítés B) Verbális: Ingerült beszéd, kiabálás, ordítás, káromkodás megjegyzések, gúnyolás, csúfolás, sértegetések megalázó beszólások, megszégyenítés „kiborítás”, gúnynevek kitalálása Ψ Indirekt A) Kapcsolati: pletykaterjesztés, a kapcsolat szétrombolásával való fenyegetőzés B) Verbális: verbális szinten történő kiközösítés, levegőnek nézés hamis információk átadása felbujtás a másik megverésére FORMÁI

7 Telefonos és/ vagy internetes zaklatás Gyakran nem ismert az elkövető személye Rosszindulatú hírek és a másik fél számára kellemetlen tartalmú képek terjesztése; felhasználók adatlapjának feltörése, adatainak, fényképeinek meghamisítása Nincs jelentősége a fizikai erőnek  a gyengébb, vagy szociálisan izolált diák is zaklatóvá válhat AZ ERŐSZAK ÚJ KELETŰ FORMÁJA: AZ ELEKTRONIKUS ZAKLATÁS (CYBERBULLYING)

8 Azok az események, amikor az erőszakos viselkedés „adok-kapok” alapon, oda-vissza zajlik. Ilyenkor két, egyformán erős gyerek vetélkedéséről beszélhetünk A zaklatás az esetek döntő többségében olyan esemény, amelynek nincs valódi indoka A zaklatás a hatalmi egyensúly hiányakor jön létre! MI NEM NYILVÁNUL ZAKLATÁSNAK?

9 Bántalmazásnak kedvező légkör pl.: - erős hierarchia - klikkesedés - népszerűségen, szimpátián alapuló kapcsolati viszonyok - bizalom és empátia alacsony szintje - segítés, támogatás hiánya a csoportban (Az agresszió elszenvedésének/ elkövetésének az esélye azok között a diákok között is alacsony, akik együtt tudnak működni osztálytársaikkal) Ilyenkor a célszemély bántalmazása tartja fenn a csoportkohéziót. (Pont ezért, a sértett kiemelésével, a helyzet nem változik meg, a csoport szükséglete, hogy mindig legyen bűnbak!!!) MIKOR KELL JOBBAN FIGYELNI?

10 Az agresszivitás mint személyiségvonás – a gyerek temperamentuma Társadalmi helyzet A társas kapcsolatok Az iskolai légkör (Minél több tanárt látnak igazságosnak a diákok, annál kisebb az esélyük, hogy erőszakos cselekmény szereplőivé váljanak) Az anómia és a tekintélytisztelet az iskola szervezeti kultúrájában A pedagógusok végzettsége és szakmai gyakorlata Tanári fegyelmezési eszközök használata A tanár személyisége OKAI

11 Veszélytelen levezetési lehetősége a frusztrációnak A kisebbségi csoportokkal szembeni elutasítás A tudás átadására helyezett fókusz háttérbe szorítja az érzelmi nevelést Anyai hidegség, elutasítás Szülői engedékenység az agresszivitással szemben A szülők, hatalmi eszközökkel való nevelése, tekintélyelvűség

12

13 A bántalmazás résztvevői - agresszor(ok) - szemtanú(k) - áldozat(ok) - zaklató áldozat(ok) /„provokatív áldozatok”/ - bizonyos esetekben maguk a pedagógusok ÉS az iskola minden alkalmazottja!!!!!! /aki nem figyel, nem veszi észre, vagy nem tesz semmit!/ A SZEREPEK FELOSZTÁSA

14 Impulzivitás, személyes kontroll hiánya Őt is bántalmazták vagy bántalmazzák: a zaklató gyerekek családjában gyakrabban fordul elő a testi-lelki bántalmazás, a gyermekre való odafigyelés hiánya, a következetlen fegyelmezés, a pozitív minták hiánya  jobban elfogadják az erőszakot Kognitív és szociális intelligenciája általában magas, melyhez alacsony szintű empátiás készség társul  megelégedéssel tölti el őket, ha látják az áldozatuk kiszolgáltatottságát, tehetetlenségét A bántalmazás előzménye a harag, a düh Érzelmeik szélsőségesen változnak Dominanciaigénye és szociális hatalomigénye magas (  sokszor ezért aláz meg nyilvánosan másokat) Pozitív elvárásai vannak az agresszió alkalmazásával kapcsolatban Fizikailag erősebbek EGYIK TIPIKUS BÁNTALMAZÓ PROFIL

15 A szemtanúk csoportja háromféle módon reagálhat a zaklatásra: - a zaklatót támogatja - az áldozattal mellé áll - tétlenül szemléli az eseményeket A védelmező gyerekek: Pl.: - anyával való biztonságos kötődési kapcsolat  magas empátia, magas énhatékonyság, érzelmi stabilitás  védelmezői attitűd PÁR GONDOLAT A SZEMTANÚKRÓL

16 Becsmérlő agresszió (nem a teljesítményt, hanem a gyermeket értékeli) Az elvárások „letámadásos” közlése Saját tekintélyének erősítése céljából, a diákok megalázása, félelemben tartása Sértő metakommunikáció pl. fintorok „Levegőnek nézés” Értékelés, mint agresszió pl. szöveges értékelés Verbális agresszió vs. Nevelési célzat!!!!  Példamutatás kérdése… A TANÁROK SEM MINDEN ESETBEN TANÚSÍTANAK PÉLDAÉRTÉKŰ MAGATARTÁST…

17

18 Hiányzások Félelem, szorongás, idegeskedés Iskolai teljesítmény csökkenése Gyakran kell pótolni iskolai felszerelését/ használati tárgyait Önbizalom csökkenése, visszahúzódás, szomorkodás, sírás Esetleg fizikai sérülések Düh, durva játék, gyakori érzelmi kitörések Szociális készségek fejlődésben való megrekedése (rögzült áldozati szerep: felnőttként is „benne ragad” az áldozati szerepben  párkapcsolat, stb.) Pszichoszomatikus tünetek megjelenése (Pl. organikusan meg nem magyarázható fejfájás, hasfájás…) PTSD Szerhasználat Öngyilkosság Stb. A ZAKLATÁS HATÁSAI

19 A zaklató áldozatok még nagyobb stresszt, magasabb szintű szorongást, depressziót élnek át, mint a nem zaklató áldozatok Nagyobb valószínűséggel deviáns csoportok felé sodródnak, ezáltal nagyobb valószínűséggel válnak túlzott alkohol- vagy drogfogyasztókká A zaklató támadó viselkedése megakadályozza az adaptív szociális készségek kialakulását A zaklatás a közösség többi tagjára, a szemlélőkre nézve is negatív hatással lehet, hiszen akár a zaklatók mellé állnak, akár elzárkóznak a történések elől, akár az áldozatot kezdik el hibáztatni a történtekért, gyengül szociális érzékenységük, empátiájuk, csökken a társas együttlét öröme, ami hathat az iskolához, tanuláshoz való viszonyra is

20 Az általános iskola alsó tagozatában veszi kezdetét, a osztályban éri el csúcspontját, s az ebben az életkorban kimutatható gyakorisági mutatók jellemzik a középiskolai korosztályt is Az életkor előrehaladásával a direkt zaklatási formákról az indirekt, burkolt agresszió felé mozdul el az előfordulási tendenciája Nemi különbségek: a fiúk nagyobb arányban zaklatók, az áldozatok között a nemek egyensúlya kiegyenlítettebb A zaklatás direkt, fizikai formája inkább a fiúkra jellemző, a lányok a finomabb, indirekt módszereket alkalmazzák FELMÉRÉSEK A KORTÁRSBÁNTALMAZÁSRÓL

21 Verbálisan jóval gyakrabban bántják egymást, mint tettleg. Az iskolai erőszak kirobbanásának az esélye növekszik gimnáziumi osztályoktól a szakiskolákig: - ezekben az egymástól jól elkülöníthető kultúrájú iskolákban, különböző módon viselkednek egymással a diákok, és másképpen viselkednek egymással a tanulók és a pedagógusok - már hetedik osztályában kirajzolódik az iskolai agresszivitás és a továbbtanulás iránya közötti kapcsolat - a pedagógusok és tanítványaik agressziót mutató személyiségvonásai hasonló léptékűek a képzési típusokon belül és fokozatosan erősödnek gimnáziumoktól a szakiskolákig

22 Életkor: az áldozatok aránya az életkor növekedésével arányosan csökken, a zaklatók száma a magasabb korosztályban jelentősebb A leginkább elterjedt zaklatási mód a verbális zaklatás (csúfolás, bosszantás), az indirekt formák közül a csoportból való kizárás és az elutasítás a legjellemzőbb, mely az áldozatok 16-18%-át érintette. Ez utóbbi gyakrabban történik lányoknál A fizikai bántalmazás az áldozatok 18-19%-ának okozott sérelmet, félelmet Az áldozatok szemszögéből a bántalmazás legfőbb oka, hogy ők védekezésre képtelenek, félénkek, gyengébbek, fiatalabbak, jobb tanulók, mint támadóik A támadók nem tudtak különösebb magyarázatot adni arra, miért bántalmazzák az adott illetőt

23 Anyai gondoskodás: a szeretet nyelvét kell alkalmazni, ha az agresszióval bánni szeretnénk. Akkor lesz képes a gyermek az agresszió helyett adaptívan megküzdeni a szorongást keltő stresszel, ha megfelelő ideig és módon éreztetik vele, biztonságban van! A fogadó és elfogadó szülői közeg: az agresszió megelőzésének leghatásosabb módja. A mesélés, a testi közelség, a látszólag haszontalanul eltöltött közös idő, a közös „kakaóivások” mind érzelmi biztonságot jelentenek a gyerek számára, s hasonló pedagógiai légkörben sokkal fontosabbak a gyerek későbbi jólléte és az agresszió megjelenésének valószínűsége szempontjából. A családon belül bántalmazott gyerekek 42% -a maga is bántalmazóvá vált az iskolában – a szülőknek tehát meghatározó szerepe van abban, hogy a gyerek „mit visz” az iskolába. KORAI KAPCSOLATOK JELENTŐSÉGE

24 Van jelentősége a családi háttérnek DE ez nem az anyagiakat, hanem a családi nevelés sajátosságait jelenti. A zaklatók családjában nagyobb gyakorisággal fordul elő nemtörődömség, a gyermekre való odafigyelés hiánya, a következetlen fegyelmezés, a pozitív minták hiánya (elsősorban a konfliktuskezelésben és problémamegoldásban), a testi és lelki bántalmazás. A gyermek valódi szükségleteinek figyelmen kívül hagyása, az elfogadás, az intimitás és a tartalmas családi élet hiánya vezet oda, hogy a gyermeknek sajátos képe alakul ki a „szociális univerzum”, a társas kapcsolatok működéséről és szerepéről! TEHÁT…

25 A gyermek rajzfilmek átlagosan óránként 32 agresszív jelenetet tartalmaznak (1950 USA) 8000 gyilkosságot, és agresszív jelenetet néznek meg, mielőtt elvégeznék az általános iskolát! Fő műsoridőben vetített filmek természete (akció, horror) Az agresszor jutalmazása vagy a büntetés elmaradása Erőszak indokoltságának ábrázolása A képzelet szülte történet elemei egyeznek a való élettel Az agresszor ábrázolása hasonlít a nézőre A való életben rögzített erőszak Erőszak, amit a történetben nem kapcsoltak össze a humorral A MÉDIA HATÁSA

26 Férfiak által a nők ellen elkövetett agresszió a szexualitás kontextusába Agresszió olyan ábrázolása, ami izgalomba hozza a nézőt, ha a néző az erőszak bemutatása előtt már dühös, agresszív Élet közeli agresszió növeli a néző agresszivitását, ha az szimpatikusnak beállított A film csökkenti a gátlásait az agresszióval szemben, elfogadhatóvá válik Közömbös, érzéketlen lesz Utóhatás!

27 A gyerekkori bántások mélyen bevésődnek az áldozat tudatába, és az emlékük ugyanazt az érzelmi reakciót idézi elő időskorában is, mint gyerekkorában „Engem sokszor megvernek vagy kigúnyolnak, amiért rossz jegyet kaptam, és ezért én rosszul érzem magam az iskolában, otthon pedig sírok is. De anyukám azt mondja, ne foglalkozzak az ilyen gyerekekkel, mert ők azt hiszik magukról, hogy okosak, erősek, vagányok. Főleg akkor sírok otthon, amikor rotációs kapának hívnak, vagy nagyon megvernek. De még akkor is sírok, amikor egy másik osztályból egy fiú az osztálytársaimmal játszik, én meg nem játszhatok, vagyis kiközösítenek.” (5. osztályos fiú) A PROBLÉMA AZ (IS), HOGY

28 „Kinga 18 éves volt, amikor az egyik vidéki műszaki szakközépiskola férfi tanára minden előzmény nélkül kipécézte magának. Az osztályban ő volt az egyedüli lány, a tanár szinte folyamatosan szexuális tartalmú beszólásokkal bombázta, de az iskola többi lánytanulójával is hasonlóan bánt. Megjegyzéseket tett a lány és a barátja közti testi kapcsolatra, arról kérdezgette órán az osztály előtt, hogy hogyan fognak szexelni, hogy elégíti majd ki a barátját. "Ha hazamegy, mondja meg a párjának, hogy ma nem fogunk dugni, mert én már attól elmegyek, amit ez a buzi tanít nekem" – emlékezett vissza a lány a 30 év körüli tanár egyik megjegyzésére. Kinga eleinte tűrte a megjegyzéseket, arra gondolt, hogy a tanár így próbálja meg letörni a lányok szarvát az alapvetően fiúk által látogatott iskolában. "Meghúztam a vállamat a beszólásai után, elfordultam, és arra vártam, hogy egy idő után majd úgyis megunja és abbahagyja". Nem így lett. Az egyre durvább beszólások miatt a lány megkereste az igazgatót, és panaszt tett a történtekről. Kérte, hogy mentsék fel a tanár órája alól, amíg az ügyet kivizsgálják. Az igazgató eleinte megpróbálta elbagatellizálni az ügyet, végül azonban indult fegyelmi eljárás, de azt maga a tanár kérte. Kinga szerint így próbálta saját magát áldozatként beállítani. A tanár ezután még durvábban viszonyult diákjához: az iskola folyosóján kiabált vele, azt kérdezte, hogy mit képzel magáról, és megfenyegette, hogy még megbánja, amiért az igazgatóhoz ment. A lány egy ifjúságvédelmi irodához fordult, és megkeresett egy alapítványt is. Az igazgató a vizsgálat végén a személyiségi jogok védelmére hivatkozva nem mondta el sem Kingának, sem az őt képviselő jogászoknak, hogy milyen eredményre jutottak. Az ügyben egészen az alapvető jogok biztosáig mentek, de lassan másfél éve nincs eredmény. A tanár azóta is az iskolában tanít. Kinga az eset előtt jól tanult, több tanulmányi versenyen is részt vett, az iskolai rendezvényeken műsorvezető volt, szavalt. A megaláztatások miatt egyre többet kezdett hiányozni, romlott az eredménye, végül át is ment egy másik technikumba.” MEGTÖRTÉNT ESETEK…

29 A Kingát bántó tanárt az ifjúságvédelmi munkatárs szerint többek között azért nem vették komolyabban elő, mert az iskolában csak ő tanította azt a bizonyos szaktárgyat….. Egy édesapa számolt be arról, hogy a gyermeke iskolájában tanító egyik pedagógus rendszeresen megalázta a tanítványokat az osztálytársak előtt, egyszer azt mondta az egyik kislányra, hogy úgy néz ki, mint egy majom. Egy szülői munkaközösség panaszt tett, mert a tanár a saját gyermekén alkalmazott spártai büntetési módszerekkel fenyegette a gyerekeket. Ebéd közben azzal ijesztgette a tanulókat, hogy aki nem eszi meg az ételt, annak a nyakába önti az italát, illetve az iskola igazgatójához fogja vinni büntetésképpen. Ebéd után a tanítványainak mozdulatlanul kellett a padon feküdniük. "Maguk olyanok, mint a légypiszok. Egy kalapnyi ganéjjal legalább trágyázni lehet, de maguk még arra sem jók."

30 Nagyon sok darabkája van, és sok feltétel együttes megléte vezet a kialakulásához "Önmagában a gyerek, a család vagy a társadalom, a média nem tehető felelőssé - viszont mindegyik tényező egy-egy puzzle- darabkát jelent” Néhány éve Budapesten történt. Egy diák vascsővel támadt a tanárára, mindenki fel volt háborodva. Később derült csak ki, hogy közel egyéves előzménye volt a történteknek: A tanár minősíthetetlen hangnemben beszélt folyamatosan a gyerekkel, megalázó és sértő megjegyzéseket tett rá. Fizikailag ugyan nem bántotta, de komolyan kiszolgáltatott helyzetbe hozta ezzel a fiút, akit persze ez nem ment fel a tette alól AZ ISKOLAI ERŐSZAK EGY KIRAKÓS JÁTÉK

31

32 Prevenciós és intervenciós programok elemei például: - a támogató iskolai légkör vagy a hatékony tanulási környezet megteremtése - délutáni tevékenységek felkínálása - a szabályok egyértelmű megfogalmazása és világos kommunikációja a diákok felé - állandó felügyelet - pedagógusi kollektíva egységességének megteremtése 2008, középiskolások véleménye: (1) a konfliktussal összefüggő problémák megbeszélése az osztályfőnöki órákon (2) a pedagógusok személyes tapasztalatszerzése diákjaik családi környezetéről (környezettanulmány) (3) sporttevékenységek, mint problémamegoldó eszközök (4) szakemberek (iskolapszichológusok, szociálpedagógusok, akár kortárssegítők) jelenléte az iskolákban 2000, USA - zaklatást megelőző és kezelő program: a célcsoport a pedagógusok és a szülők voltak. A program elsősorban a tanárok képzésén keresztül próbálta kezelni az iskolai zaklatást. A program bevezetését követően nőtt a tanárok explicit tudása a zaklatásról és gyakrabban használtak prevenciós és intervenciósstratégiákat NÉHÁNY MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG

33 Jobb ha tudjuk, a bántalmazott gyermekek többsége nem fog előhozakodni problémájával. Beszélgessünk gyermekünkkel az iskoláról, az iskolai programokról, érdeklődjünk az osztálytársai, barátai iránt Érdemes olyan tevékenységbe (sportolás, zene stb.) belefognia a gyermeknek, melyben kiteljesedhet, nőhet az önbizalma Kommunikáljunk a tanárokkal! Érdeklődjünk, hogyan viselkedik gyermekünk az iskolában. Kövessük figyelemmel, mire használja az internetet Ha már megtörtént a baj: vegyük komolyan a gyermek panaszkodását, gyűjtsünk minél több információt a helyzetről. Lépjünk kapcsolatba a gyerek osztályfőnökével és ha kell az igazgatóval vagy a gyermekvédelemmel is. Ha úgy érezzük, elakadtunk, kérjük szakember segítségét Erősítse meg gyermekében, hogy ő NEM TEHET a kialakult helyzetről. Még véletlenül se hibáztassuk őt a kialakult helyzetért! Ne akarjunk bosszút állni! Tanítsuk meg a gyermeket, miként tudja magát megvédeni. Ha ismerjük az eset körülményeit, talán jobban elmagyarázhatjuk neki, mi a helyes viselkedés, ha bántani akarják Összességében, a szülő legfontosabb feladata az, hogy észrevegye a bajokat és időben, hatékonyan cselekedjen. Ne dugjuk homokba a fejünket! Minél tovább bántalmazzák gyermekét, annál komolyabb pszichés problémái lehetnek a későbbiekben. MIT TEHETÜNK SZÜLŐKÉNT?

34 A legkisebb agresszív megnyilvánulásra reagálni kell Meg kell állni, megbeszélni, érezze a gyermek a reakciót, hogy viselkedése nem helyes A tanárokkal szembeni agresszió legenyhébb formáit is vissza kell utasítanunk (visszabeszélés, metakommunikáció sajátos formái) EGYIK LEGFONTOSABB BEAVATKOZÁS AZ AGRESSZIÓRA: REAGÁLNI AZ AKTUÁLIS HELYZETRE

35 Amikor a gyermek lehiggadt, beszéljük át vele a történteket Fontos a pedagógus higgadtsága (az agresszió agressziót szül) Vegyük fel a kapcsolatot a szülőkkel Súlyosabb esetben egyéb szakemberekkel (pszichológus, családgondozó) UTÓKEZELÉS

36 Agresszió büntetése Hatékony konfliktuskezelési technikák elsajátítása Megfelelő érzelmi kapcsolat kialakítása Közösséghez tartozás megerősítése SZEMLÉLETVÁLTÁS: - elismerés, pozitívumok kiemelése (negatív énkép  önbeteljesítő jóslat) - a rossz gyereknek is van jó tulajdonsága! - az agresszió agressziót szül FŐBB FELADATOK

37 Kapcsolatok létrehozása és erősítése, a konfliktusok és feszültségek kezelése jóvátételt ösztönző megközelítéssel, mely a sérelmek orvoslására és a közösségek támogatására összpontosítanak. RESZTORATÍV GYAKORLATOK „olyan eljárás, mely során az adott sérelemben érdekelt minden résztvevő összeül, hogy közösen döntsön az elkövetett cselekmény utóhatásának és jövőbeni szerepének ügyében”

38

39 MEGTOROLJUK VAGY HELYREÁLLÍTJUK?

40 „A fiúk így játszanak!” SOHA! Sokan akkor értik meg a súlyát, ha szembesülnek vele  érdemes megtartani a bizonyítékot (összetépett könyvek, fenyegető/ megalázó sms-ek, stb.), majd bemutatni Bántalmazott gyermekek szülei fogjanak össze TANÁCSOK….

41 A gyerek mindig figyel!  Nem a „prédikáció”, hanem viselkedésünk lesz számára példa értékű  Szavaink mellett tetteink is legyenek egyértelműek következetesek! Figyeljünk a gyerekre! Vegyük észre az intő jeleket! (Ne legyen imponáló, ha agresszor /”meg tudja magát védeni”/, hiszen erőszakos magatartása miatt később képtelenné válhat valós, intim kapcsolatok kialakítására.)  Figyeljünk az érzéseire, törődjünk érzelmi fejlődésével, tanítsunk neki indulat- és konfliktuskezelési stratégiákat, neveljük felelősségvállalásra.

42 Személyes felelősségvállalásra törekvés: az a meggyőződés, hogy a legcsekélyebb hatás is számít, amelye tetteinkkel elérhetünk Irodalmi vagy filmrészletek megbeszélése, a drámajáték Ne feledjük: az iskolai zaklatás legjobb ellenszere az egészséges, jól működő közösség, amely kiáll a tagjai mellett. Minden olyan törekvésünk, amely a közösség kohézióját erősíti, csökkenteni fogja a zaklatás bekövetkezésének valószínűségét. A megelőzés mellett fontos, hogy folyamatosan figyeljünk oda a zaklatásra utaló jelekre. Sok pedagógusnak gondot okoz, hogy a mai fiatalok némileg eldurvult kommunikációjában nehéz észrevenni, mikor csúszik át a „mindennapos” viccelődés valódi gúnyolódásba, durvaságba. Ezt leginkább a hatáson mérhetjük le. Figyeljük azt is, vannak-e kirekesztett, magányos, vagy éppen túlságosan sztárolt tanulóink. Ha a zaklatás tudomásunkra jut, a legfontosabb, hogy minden szereplővel átbeszéljük a problémát. Vonjuk be az érintettek szüleit is. Ha a zaklatót el szeretnénk téríteni megszokott stratégiájáról, fontos, hogy felfüggesszük az ítélkező magatartást, mert ezzel nem tudunk változást elérni

43 Komplex, az egész iskolát érintő programra van szükség A tanítási környezet többtényezős: „hagymahéj modell” (a külső részek alapvetően meghatározhatják, hogy mi történik belül, mert a szintek egymástól teljesen nem elválaszthatóak, egymáshoz szervesen kapcsolódnak, a belsőbb szinteken történő események a külső szintek ismeretében értelmezhetőek) A BEAVATKOZÁS SZINTJEI

44 A szervezeti szint - kommunikáció, fizikai környezet, irányelvek és szabályok, szokások, hiedelemvilág  ezek mind befolyásolják, hogy megjelenik-e, és ha igen, akkor milyen módon a diákok közötti erőszakos viselkedés - az agresszió milyen formáit tiltják, vagy nézik el („Amíg nem folyik vér…”; „Csak a fizikai agresszió számít erőszaknak…”) - ez a tiltás, illetve engedélyezés akár különbözhet a tantestület és a diákok szintje között is („Amit szabad Jupiternek…”)  a zaklatások jobban elharapóznak az erőszakot támogató iskolákban - fenntartó szervezet: a fenntartó és az iskolavezetés közötti kommunikáció minősége és jellemzői jelenhetnek meg az iskolában lévő további szintek közötti kommunikáció során is  egy elfogadó, támogató légkört biztosító, az iskolai munkát segítő fenntartó nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy az iskolavezetés a pedagógusokkal is hasonló kommunikációs mintákat alkalmazzon az iskolai munka során  az elfogadó légkörben dolgozó pedagógus pedig egyrészt türelmesebben, elfogadóbban viszonyul a diákokhoz és szükség esetén higgadtabban tudja alkalmazni az elsajátított konfliktuskezelési módszereket is

45 - szervezeti szinten az alábbi irányelvek különíthetők el: x A bántalmazás egyértelmű elutasítása x Pozitív modell nyújtása (A tanár/szülő NEM bántalmaz!) x Információ nyújtása: ha valaki bántalmazást tapasztal, kihez fordulhat x Nevelésközpontúság, prevenciós szemlélet x Szabályok világos megfogalmazása

46 A tantestület szintje - a bántalmazó viselkedések nagyobb része rejtve marad a tanárok elől  a bántalmazásról való tudás hiánya, és a tanulói viselkedések félreértelmezése is - a kapcsolati bántalmazás (pl. kiközösítés) nagyobb eséllyel marad következmények nélkül, mint a pl. a verbális, vagy fizikai bántalmazás - a bántalmazás különböző formáiról való tudás és a bántalmazás közbeni intervencióban szerzett képzettség növeli a hatékony beavatkozás valószínűségét a pedagógus részéről

47 Szülők, családi háttér és iskola - az iskola motiválja a szülőket arra, hogy aktívabban vegyenek részt az iskolai életben, bevonja a családokat az iskolai programokba - pszichoedukációs célú, szülőknek szóló preventív előadások tartása (szülői bánásmód és az iskolai zaklatás kapcsolata) - zaklatás esetén az érintett tanulók szüleinek szóló csoportfoglalkozás A diákok szintje - diákok aktív részvétele a feszültségkeltő helyzetek felismerésében, kezelésében, valamint a társakkal való kommunikációban - az iskolához való kötődés és a tanuláshoz való pozitív viszony eredményezheti az alacsonyabb bullying tevékenységet

48 Segítő technikák

49 1.Mi a probléma? 2.Alternatív lehetőségek a megoldásra 3.A legjobb alternatíva kiválasztása 4. Terv végrehajtása 5. Megbeszélés: bevált-e a módszer? PROBLÉMAMEGOLDÁS- ÓVODÁS KORÚAKKAL IS MŰKÖDIK!!

50 Kb. 6 fős csoportok tagjai elolvassák a feladatból rájuk eső részt Összeülnek a különböző csoportok azon tagjai, akik az azonos résztémát tanulmányozták Megvitatják Saját csoportjukban megtanítják a általuk feldolgozott részt A kooperatív technikák hozzájárulnak: - Az osztályon belüli kapcsolatok kialakításához -Az önértékelés fejlődéséhez -Az iskolával szembeni pozitív attitűd kialakításához -Egymás megismeréséhez, elfogadásához -Az empátia és kooperatív készség fejlődéséhez MOZAIK MÓDSZER

51 Szorongásoldó mozgások: nagy röppályájú mozgások (a karral nagy lendítő mozgás) hatására a szorongás oldódik Ballisztikus mozgások: guggoló,ugró, lendítő ( a hiperaktív gyerekeknél is beválik a karkörző verseny) Ritmikus mozgások: a szervezetben a folyamatokat egyensúlyba hozhatjuk Tánc jelentősége Ventilációs út- Hang: minden magánhangzónak preferált feszültségterülete van,mindegyik meghatározható feszültséget tud kioldani. - ó,á,í: félelem, szorongás, indulat levezetődik - í-é-á-ó-ú: sok indulati feszültségtől szabadulunk meg Relaxáció Villámrelaxáció: ha azt akarjuk, hogy a testünk etónus (kellemes alaptónus) állapotába kerüljön, akkor sorra végig kell feszítenünk testünk izmait STRESSZ, SZORONGÁS OLDÁSA

52 1. Ujjak ökölbeszorítása 2. Könyök behajlítása, mellkashoz szorítása 3. Lábizmok végigfeszítése, farizmokkal együtt 4. Nagy nyújtózkodással a fejünket is felfelé nyújtjuk( kihúzzuk magunkat) 5. Kisóhajtjuk a levegőt, kiengedjük a levegőt és az ujjakat is 6. Picit zongorázunk az ujjakkal 7. Majd foglaljunk helyet  Ezzel a technikával bárhol, bármikor csökkenthetjük a bennünk lévő feszültséget Egy központi ellazító parancs fut testi izmainkhoz az agyból, a szorongás szintje csökken. Akármennyire feszültek vagyunk, ha már lazítani, sem, de egyet még tudunk: FESZÍTENI VILLÁMRELAXÁCIÓ

53 Nevetés- feszültség levezető. A vicc a szociálpozitív módon történő pofozkodás eszköze. Mosoly (min. 30 mp-ig) és ha még nincs lelki töltés, akkor is elkezdenek izgalomba jönni, azok az idegi pályák, mely a vidámság, öröm állapotát ébresztik fel, majd valóban létrejön,megerősödik ez az állapot. ELABORÁCIÓ- FELDOLGOZÁS

54 - megfelelő kommunikációs stílus megtanulása ( erőszakmentesség) - a hordozott feszültségek megfelelő időben történő elmondása-elmondatása ( megszelídíti az erőszakra hajlamos személyiség ártalmas feszültségeit) - refraiming ( újrakeretezés): elmondás során új nézőpontok és megközelítések kerülnek felszínre, melyek fordulatszerű „rálátást, megértést” tudnak generálni. MÉG MAGASABB SZINTJE AZ AGRESSZIÓKEZELÉSNEK

55 az iskolavezetés konfliktuskezelése mintául szolgál a diákok számára is az iskola felé elkötelezett tanulók körében ritkábbak az erőszakos megnyilvánulások bizonyos személyiségjellemzőkkel, készségekkel rendelkező tanulók nagyobb valószínűséggel avatkoznak be a bántalmazás során az iskolai bántalmazás kezelésében a prevenciós szemlélet és az iskola minden szintjét érintő, komplex beavatkozás hozhat megoldást. ÖSSZEGZÉS

56 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "JÁTÉK VAGY HÁBORÚ? AGRESSZIÓ AZ ISKOLÁBAN. Erikson- Pszichoszociális fejlődéselmélet x Aktuális fejlődési krízis: ψ Latenciakorúaknál: teljesítmény vs."

Hasonló előadás


Google Hirdetések