REKREÁCIÓS ANIMÁCIÓ JÁTÉK Rekreáció szervező és tanító szakosok számára Dr. Konczos Csaba NYME AK Sporttudományi Intézet.

Az előadások a következő témára: "REKREÁCIÓS ANIMÁCIÓ JÁTÉK Rekreáció szervező és tanító szakosok számára Dr. Konczos Csaba NYME AK Sporttudományi Intézet."— Előadás másolata:

1 REKREÁCIÓS ANIMÁCIÓ JÁTÉK Rekreáció szervező és tanító szakosok számára Dr. Konczos Csaba NYME AK Sporttudományi Intézet

2 A játék Eredete szerint: –szertartás, varázslat, ami erő, önbizalom és ügyesség, és –nem csak tükrözte a valóságot, hanem meg is változtatta azt. Hétköznapi jelentése szerint: –a szabadság, a kötetlenség, az öröm, az élmény, a vidámság, a verseny stb. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint: –a játék szónak 38 féle jelentésváltozata van. a művészi alakítás, előadás, nyilvános előadások, versenyek stb. bizonyos mozgás vagy mozgáslehetőség jelölésében (például: „hullámok játéka”)

3 A játékra jellemző sajátosságok (1) A játék célja a győzelem elérése. –ügyesebben, eredményesebben stb. A játékosok célja: az ellenfél legyőzése –akár az egyéni, –akár a közösségben folyó játékoknál. Ezáltal: gyermeknek, felnőttnek egyaránt –fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődést biztosít. A személyiség alapvonásait segít kialakítani, –ezen kívül örömet szerez, szórakoztat, kitölti a szabadidőt, kielégíti a mozgásvágyat.

4 A játékra jellemző sajátosságok (2) A játékcselekmény lefolyásának mindig – pontosan meghatározott rendje van, Ez teszi lehetővé, hogy –maradandó játékformák alakuljanak ki, –azok bármikor felidézhetők legyenek. –az iskolai nevelésben meghatározott nevelési célok megvalósítása érdekében tanítható, felhasználható legyen.

5 A játékra jellemző sajátosságok (3) A játék egyik legfontosabb sajátossága, hogy a tevékenység –minden résztvevő számára, –pontosan meghatározott, –egyformán kötelező szabályok szerint folyik. A szabályok a játék belső rendjét biztosítják. A szabályok nélkül a játék –értelmetlenné, –érdektelenné válik. A szabályoknak fontos –etikai jelentősége van. Pedagógiai szempontból –a szabályok alkalmazása segíti a gyermek és felnőtt tudatos fegyelmezettségének kialakítását és fejlődését.

6 A játék néhány nevelő hatása Az esztétikai nevelésben. Pl.: a mozgásos játékok esztétikai hatásai: –a játékrend szabályozottsága, belső rendje, –a játék cselekményének lefolyása, ritmusa, dinamizmusa, –a játék erőfeszítéstől mentes, könnyed tevékenysége. A játékban a gyerekek olyan akarati tulajdonságai fejlődnek, amelyek a munkára nevelés feladataihoz kapcsolódnak: –kötelességtudat, rendszeresség, pontosság, kitartás, megbízhatóság, önuralom, kezdeményezőkészség, fegyelmezettség, kollektív érzés, becsületesség A játék sokoldalú fejlesztő hatása.

7 A játék személyiségfejlesztő hatása A játék a következő erkölcsi tulajdonságok, jellemvonások kialakítását segítik: –közösségi érzés, –kötelességtudat, –felelősségérzet (humanizmus), –fegyelem, –önuralom, –akarat, –érzelmi hatások.

8 A játék személyiségfejlesztő hatása A játéktevékenység során fejlődik a –figyelemkoncentráció, –a helyzet felismerési,és –döntési képesség, –a gyors gondolkodás, –kezdeményező- és szervezőkészség, –találékonyság, –a kreatív gondolkodás, –a problémamegoldó gondolkodás.

9 A játékok pedagógiai szempontú felosztása 1. ALKOTÓ JÁTÉK –konstruáló játékok –dramatizáló játékok 2. SZABÁLYJÁTÉKOK –didaktikai játékok –népi játékok –mozgásos játékok: - testnevelési játékok fogó- és futójátékok sor- és váltóversenyek versengések küzdőjátékok labdajátékok - sportjátékok labdarúgás kézilabda kosárlabda röplabda

10 Testnevelési játékok Testnevelési játékok alatt azokaz a mozgásos játékokat értjük, amelyeket az iskolai testnevelés didaktikai és nevelési feladatainak megvalósítására használhatunk fel, és amelyek önálló, de változtatható szabályokkal rendelkezhetnek, rugalmas játékidőben és létszámmal, szerrel vagy anélkül játszhatók. A szabályok alakításával befolyásolhatjuk a játékfeladat teljesítésének nehézségi fokát. A játék során a feladat sikeres megoldása jelenti a jó teljesítményt. A játék során a sikerre törekvés, a másik legyőzése, a versenyjelleg dominál. Ez ad lehetőséget a sportszerű küzdelem megtanulására, a vereség és győzelem tényének elviselésére.

11 Sportjátékok A sportjátékok összetett mozgásfeladatokat tartalmazó labdajátékok, szabályaikat nemzetközi szinten egyesítették. Küzdő jellegű játékok ezek, melyeket világszerte versenyszerűen űznek. Bonyolult taktikai eljárásokat és speciális technikai elemeket tartalmaznak. Sportjátékok: a kézi-, a kosár-, a röplabda és a labdarúgás. Alkalmasak arra, hogy az iskolai testnevelésben is tanítsuk, de magasabb szintű művelésükre a társadalmi sportokban van lehetőség.

12 Játék az oktatási folyamatban Alkalmas oktatási feladat megoldására –bemelegítési feladataként, –fő oktatási feladatként, –új ismeret előkészítéseként, –oktatási anyag gyakoroltatásaként. Az új játék megtanítása mindig fő oktatási feladatként jelentkezik.

13 Az optimális játék / a játék kiválasztás szempontjai A játék –feladatai, változatai és szabályai, A résztvevők –életkora, játéktudása, képesség szintjei, –létszáma, összetétele. A játéktér –nagysága, alakja, minősége. A játék –időtartama, –dinamizmusa, –Intenzitása. A aktuális érzelmi - hangulati telítettség.

14 A „jó” játék feltételei Az eredményességhez szükségesek! A tárgyi feltételek: –a megfelelő méretű játéktér és –a megfelelő mennyiségű, minőségű felszerelés. A baleset megelőzése. –Baleset következhet be a résztvevők nagy száma, gyors iramú, hirtelen mozgás, mozdulat, test-test elleni küzdelem, a használt eszközök miatt.

15 A „jó” játék feltételei A tanár és a tanulók közötti –„helyes” viszony kialakítása. A határozott, következetes és igazságos játékvezetés nagy szerepet játszik –a balesetek elkerülésében, –a játékfegyelem megteremtésében. A megfelelő fegyelem és a jól irányított játék –megteremti az optimális hangulatot, –fokozza a tanulók aktivitását.

16 A játék és a didaktika kapcsolata A sportjátékok előkészítése a testnevelési játékokkal: –a speciális technikai és taktikai elemek oktatásának előkészítése, –az általános technikai és taktikai elemek begyakorlása, –a „labdakezelési gyakorlatok” színesítése.

17 A játék és a didaktika kapcsolata Technikai elemek előkészítése. –A technikai elemek begyakorlására elsősorban a váltó- és sorversenyeket alkalmazzuk. A tanult technikai elemeket sportjátékszerű labdajátékokkal is begyakoroltathatók. –Az összes fogójáték a labda nélküli technikát készíti elő. –A lábmunka előkészítő játéka, a „Kotló és a kánya” című játék.

18 A játék és a didaktika kapcsolata Taktikai elemek előkészítése. –A támadásnál vagy a védekezésnél nélkülözhetetlen helyezkedési készség kialakítását segítik a „Labda-cica”, „Labda-táncoltató”, „Döngető”, „Fogyasztó” stb. játékok. Az emberfogásos védekezés oktatásához a –„Pontszerző”, –„Számfogó” játékok alkalmazhatók. Az elzárás speciális előkészítését a –„Keresztező fogó” az teszi lehetővé.

19 A testnevelési játékok felosztása Futó játékok, fogó játékok –A gyors futás dominál, az győz, aki gyorsabb. Futó játékok –egyéni és csoportos. Fogójátékok –egyszerű fogójátékok: egy fogóval, kettő vagy több fogóval, félperces fogó. –fogójátékok házzal: kijelölt terület a ház, kézfogás a ház, függés a ház, különböző testhelyzet a ház.

20 A testnevelési játékok felosztása Fogójátékok különleges feladatokkal: –érintő fogó, –keresztező fogó, –folyosófogó, –kézilabda-, labdarúgófogó, stb. –lovas fogó, –láncfogó stb. Fogó és futójátékok didaktikai nyeresége: –társas együttműködés, –térbeli tájékozódás, –csoportos mozgás, –csoportos mozgásban ütközések elkerülése.

21 A testnevelési játékok felosztása Sorversenyek –Azok a csapatjátékok, amelyeknél a végrehajtás során a csapat tagjai azonos feladatot, azonos időben hajtanak végre. Felosztásuk szerint: –sorverseny helycserével, –sorverseny sorkerüléssel, –sorverseny kijelölt távolságra.

22 A testnevelési játékok felosztása Váltóversenyek –Azok a csapatjátékok, amelyeknél a csapat tagjai azonos feladatot egymás utáni sorrendben hajtanak végre. Felosztásuk szerint: –egyszer kerülő váltóversenyek –kétszer kerülő váltóversenyek, –váltóverseny szemben álló oszlopokkal, –váltóverseny körben, –váltóverseny négyszögben.

23 A testnevelési játékok felosztása Versengések –A fizikai képességek, illetve valamely elsajátított mozgásban való gyakorlottság elmélyítését szolgáló tevékenységek. Felosztásuk szerint: –Versengések labda nélkül: együttes versengés, csoportos versengés. –Versengések labdával: labdagurító, labdahordó, labdaadogató, labdavezető, célba és távolba dobó feladatokat tartalmazók.

24 A testnevelési játékok felosztása Küzdőjátékok –A fizikai erő, a test-test elleni küzdelem játszik elsődleges szerepet. Felosztásuk szerint: –Páros küzdelmek: húzással, tolással, birkózással. –Együttes küzdelmek. –Csapat küzdelmek.

25 A testnevelési játékok felosztása Labdajátékok –Önálló szabályokkal rendelkező csapatjátékok, amelyek a korábban szerzett képességek és tulajdonságok fejlesztése mellett egy bizonyos szintű játékintelligenciát, játékkészséget alakítanak ki. Felosztásuk szerint: –a labda megszerzésével (elfogásával) kapcsolatos játékok, –mozgó társ eltalálásával kapcsolatos játékok, –célzással és távolba dobással kapcsolatos játékok, –sportjátékok oktatását előkészítő csapatjátékok.

26 Felhasználható szakirodalom 1. Varga P-né (1971): Az iskolai testnevelés játékai Sport Budapest 2. Magyar Gy. (2002): Kárpát-medence magyar játékai Komárom Print Kom 2000 Kft 3. Horváth Z. (1999): Játék és szabadidő BDTF Szombathely 4. Rigler E. (2004): Sportjáték-elmélet Budapest