Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZERZŐDÉSI ALAPTÍPUSOK Előadásvázlat 2011/2012-es tanév II. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZERZŐDÉSI ALAPTÍPUSOK Előadásvázlat 2011/2012-es tanév II. félév."— Előadás másolata:

1 SZERZŐDÉSI ALAPTÍPUSOK Előadásvázlat 2011/2012-es tanév II. félév

2 I. A TIPIZÁLÁS LEHETSÉGES MÓDOZATAI 1.Nevesített – nevesítetlen szerződések 2.Ingyenes – visszterhes szerződések 3.Konszenzuál szerződések – reálszerződések 4.Alanyok száma, érdekpozíciója szerint 5.Jogcímet feltüntető (kauzális) – absztrakt szerződések 6.Kötelezetti magatartás szerint

3 1. Nevesített és nevesítetlen szerződések  Ptk-ban nevesített  Más jogszabályban nevesített szerződések  Nevesítetlen (innominát) szerződések  Más jogszabályban szereplő szerződések  Gyökerei: o együttműködési jellegű szerződések o új, még nem nevesített szerződések o vegyes szerződések alaptípusok  alaptípusból kinőtt szerződések pl. adásvétel  szállítás vállalkozás  bizomány [Pl. ajándékozással vegyes adásvétel, tárolási és kezelési szerződés Minősítése: a releváns szolgáltatásnak megfelelő szabályt kell kiválasztani és alkalmazni.]

4 Az ingyenes ügyletek kötelezettje általában kedvezőbb elbírálásban részesül:  értelmezésnél az akarati elv alkalmazandó,  enyhébb felelősség a teljesítésért,  a szerző fél kevésbé kap védelmet tisztán visszterhes pl. adásvétel kettős alakzatú pl. megbízás, kölcsön tisztán ingyenes pl. ajándékozás, haszonkölcsön 2. Visszterhes és ingyenes szerződések

5  Két vagy több alanyú szerződés  Polarizált alanyú vagy egypólusú szerződés 3. Alanyok száma, érdekpozíciója szerint

6 4. További csoportosítási szempontok Konszenzuál szerződés A joghatás a szerződés megkötésével beáll. Reálszerződés A joghatás kiváltásához szükséges a reálelem (átadás) megvalósulása. Kauzális (jogcímet feltüntető) szerződések Absztrakt (eredeti jogcímtől függetlenedő) szerződések

7  Dare  Non facere  Facere  Praestare A tipizálás az effektív (nem pénz-) szolgáltatást nyújtó fél (kötelezett) domináns magatartása alapján történik. 5. Kötelezetti magatartás szerint

8 1. DARE - típusú szerződések Főkötelezettség: az „adás” (valamit adni kell) Alaptípusa: az adásvételi szerződés, Egyéb dare típusú szerződések: csere, ajándékozás, egyszerű (dolog) kölcsön, közüzemi, szállítási, mezőgazdasági termékértékesítési szerződés 2. NON FACERE - típusú szerződések Főkötelezettség: a „tűrés”, „nem tevés” (valamit tűrni kell) Alaptípusa: a bérleti szerződés Egyéb non facere szerződések: haszonbérlet, haszonkölcsön II. ALAPTÍPUSOK

9 3. FACERE típusú szerződések Főkötelezettség: a „tevés” (valamit tenni kell) Kétféle alaptípus: a)eredményorientált → vállalkozási szerződés, fuvarozás (áruszállításra vállalkozás) b)gondossági jellegű → megbízási szerződés, letét, bizomány, tartás; quasi kontraktus: megbízás nélküli ügyvitel 4. PRAESTARE típusú szerződések Főkötelezettség: helytállás, készenlét, rendelkezésre állás Típusai: biztosítási szerződés, hitelszerződés, bizonyos szempontból a közüzemi szolgáltatás

10 Adásvétel, csere, közszolgáltatási (közüzemi) szerződés, kölcsönszerződések, szerencsejáték szerződés, ajándékozási szerződés, szállítási szerződés, mezőgazdasági termékértékesítési szerződés DOLOGSZOLGÁLTATÓ (DARE) SZERZŐDÉSEK

11 1. Fogalma forgalomképes dolog tulajdonjogának ellenérték fejében való átruházása 2. Joghatása a)Kötelmi joghatás A szerződés jogcímet keletkeztet a tulajdonjog átszállására: követelhető a tulajdonjog átruházása és a dolog átadása b)Dologi joghatás A tulajdonjog tényleges átszállása azonban csak a dolog átadásával, ingatlan esetén a tulajdonjog ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzésével következik be Adásvételi szerződés (Ptk §)

12 3.Létrejötte, érvényessége: A szerződés létrejöttéhez legalább abban kell megállapodni, hogy  ki, kinek (alanyok),  mit ( közvetett tárgy),  mennyiért  mikor (birtok, tulajdon) ad el. 4.Alanyok:  eladó  vevő Adásvételi szerződés (Ptk §)

13 5. Alakiság:  ingó: formátlanság,  ingatlan: írásbeliség A szerződés érvényességéhez elég az egyszerű magánokirat is (XXV.PED), de a tulajdonjognak az ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzéséhez minősített okirat szükséges:  k ö zokirat;  olyan okirat, melyen a felek al áí r á s á t k ö zjegyző hiteles í ti;  vagy ü gyv é d á ltal ellenjegyzett okirat. Adásvételi szerződés (Ptk §)

14 6.Szerződés közvetett tárgya: a dolog (remélt dolog vétele, feltétlen reményvásár) 7.Vételár piaci ár, tiszta súly szerinti ár 8.Tartalma (jogok és kötelezettségek) 8.a. Az eladó főkötelezettsége : a tulajdonjog átruházása és a dolog átadása Az eladó a tulajdonjog átruházásáért jogszavatossággal, a dolog fizikai megfelelőségért kellékszavatossággal tartozik. Adásvételi szerződés (Ptk §)

15 Az eladó mellékkötelezettségei :  tájékoztatás (jogokról, tulajdonságokról, körülményekről)  okiratok szolgáltatása,  átadás költségeinek viselése, 8.b. A vevő főkötelezettsége : a vételár megfizetése és a dolog átvétele A vevő mellékkötelezettsége : szerződéskötés költségeinek viselése Adásvételi szerződés (Ptk §)

16 Egyes létszakokban rejlő különös vonások – a szerződés létrehozása 1.Elővásárlási jog (Ptk. 373.§) (a) Fogalma: alakító jog; ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. (b) Keletkezése: jogszabály alapján vagy szerződéssel, DE: a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződéses elővásárlási jogot! (Ptk § (6) bekezdés) (c) Realizálásának folyamata: eladási szándék esetében aktiválódik – ajánlat (d) Jellege: kötelmi jellegű és forgalomképtelen

17 Egyes létszakokban rejlő különös vonások – a szerződés létrehozása 2.Vételi jog (Ptk §) (a) Fogalma: ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. (b) Keletkezése: a vételi jogra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni + dolog és vételár megjelölése! (c) Clausula rebus sic stantibus 3.Visszavásárlási jog (Ptk §) (a) Fogalma: opció a volt tulajdonos javára (b) Sajátosságai: írásbeliség, visszavásárlási ár, határidő ( → legfeljebb öt év), lehetetlenülés

18 Sajátosságok az akarat- nyilatkozat hatályosulásában Megtekintésre vétel (Ptk § (1) bekezdés) Próbára vétel (Ptk § (1) bekezdés) A leendő vevő a dolgot megtekinti, de nem veszi át. A leendő vevő a dolgot birtokba veszi. A szerződés létrejön, ha a leendő vevő nyilatkozik. A szerződés létrejön, ha a leendő vevő nem nyilatkozik (vagy a nemleges nyilatkozattal egyidejűleg a dolgot visszaadja)

19 Teljesítési létszak specialitásai 1. Részletvétel (Ptk §) (a) Fogalom: a felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják. (b) Keletkezés (c) Biztosíték kérdése 2. Minta szerinti vétel (Ptk §) (a) Fogalom: az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. (b) Szavatosság kérdése: az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is szavatossággal tartozik, ha e hiba a mintában is megvolt.

20 Teljesítési létszak specialitásai 3. Tulajdonjog-fenntartás (Ptk. 368.§) (a) Alakiság:  csak a szerződés megkötésekor köthető ki;  írásbeliség;  legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig. (b) Joghatása a rendelkezési jogra: a tulajdonjog- fenntartás hatályossága idején a vevő a dolgot nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. (c) Átszálló és át nem szálló tulajdonosi jogosítványok

21 1. A jogviszony mindkét oldalán lévő személyek tényleges dologszolgáltatást kötelesek egymás irányába teljesíteni. 2. A cserére az adásvétel szabályait kell alkalmazni, az általa nyújtott szolgáltatás tekintetében mindkét fél eladónak minősül. Csere (Ptk. 378.§)

22 1.Fogalma: közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatás nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. (pl. gáz, villamos-energia, víz) 2.Alanyok: közüzem – felhasználó 3.Szerződéskötési kötelezettség 4.Szerződés tartalma – szerződésszegés 5.Szerződés megszüntetése Közszolgáltatási (közüzemi) szerződés (Ptk. 387.§)

23 1. Fogalma: helyettesíthető dolog tulajdonba adása azzal, hogy azt egy későbbi időpontban a kölcsönvevő kamatosan (visszterhes alakzat) vagy kamat nélkül (ingyenes alakzat) köteles visszaadni. 2. Alanyok:  kölcsönadó  kölcsönvevő (adós) Egyszerű kölcsön (Ptk §)

24 3.A szerződés tartalma (jogok és kötelezettségek) 3.a. A kölcsönadó főkötelezettsége : a dolog tulajdonjogának időleges átruházása clausula rebus sic stantibus : nem köteles átadni a dolgot, ha bizonyítja, hogy a szerződéskötés után az adós körülményeiben olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése el nem várható. (Ptk. 524.§) Egyszerű kölcsön (Ptk §)

25 3.b. A kölcsönvevő főkötelezettsége : lejáratkor legalább ugyanannyi dolognak a visszaadása és visszterhes alakzat esetén kamatfizetés. Az adós a kölcsön átvételét - indoklás nélkül - megtagadhatja, de köteles a hitelezőnek a szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kárát megtéríteni (negatív interesse). Egyszerű kölcsön (Ptk §)

26 3.A szerződés megszűnése – Felmondás 3/a.Rendes felmondás  A hitelező a határozatlan idejű kölcsönt bármikor, 15 napra felmondhatja.  Az adós mind a határozott, mind a határozatlan idejű jogviszonyt bármikor megszüntetheti a kölcsön visszafizetésével. Egyszerű kölcsön (Ptk §)

27 3/b. Rendkívüli felmondás A kölcsönadó azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha  a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen,  a kölcsönvevő e céltól eltérően használja,  a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke csökkent,  az adós vagyoni helyzete megromlott,  a kölcsön visszafizetése veszélyeztetett, illetve  adós más súlyos szerződésszegése esetén. Egyszerű kölcsön (Ptk §)

28 Jogforrás: évi XXXIV. tv. (a) Fogalma: szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés döntően a véletlentől függ. (b) Tárgya (típusai) Elhatárolás: Feltétlen reményvásár – adásvételi szerződés Naturalis obligatio Szerencsejáték szerződés

29 (a) Fogalma: az ajándékozó a saját vagyona rovására a megajándékozottnak vagyoni előnyt köteles juttatni. (b) Jellemzői:  ingyenesség;  konszenzuális jelleg;  az ajándékozó csökkentett felelőssége a teljesítéssel (az ajándék átadásával) kapcsolatban → clausula rebus sic stantibus az ajándékozó a szerződés teljesítését (az ajándék átadását) megtagadhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a teljesítés tőle el nem várható. (Ptk. 580.§) Az ajándékozási szerződés (Ptk §)

30  az ajándékozó jog- és kellékszavatossága  az ajándékozónak az ajándék tárgyában beálló kárért való felelőssége; - a megajándékozott tulajdonszerzéséért (jogszavatosság), - a dolog lényeges fogyatékosságáért (kellékszavatosság) Az ajándékozó az ajándékozás során az ajándékban beálló kárért felel ugyan, de csak akkor, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el. (Ptk § (1) bekezdés) Az ajándékozási szerződés (Ptk §)

31  az ajándék visszakövetelhetősége (Ptk. 582.§) Az ajándékozó visszakövetelheti: ­ a meglévő ajándékot, ha arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. PK 77. Tartási igény és ajándék visszakövetelése iránti igény - a meglévő ajándékot vagy a helyébe lépett értéket:  súlyos jogsértés estén,  ha véglegesen meghiúsul az a feltevés, amelyre tekintettel az ajándékot adta. Szokásos mértékű ajándék nem követelhető vissza! Az ajándékozási szerződés (Ptk §)

32 1. Fogalma, fajai A bérbeadó köteles a dolgot a bérlő időleges használatába adni, a bérlő pedig díjat fizetni. Tárgya alapján elhatárolható:  dologbérlet,  helyiségbérlet,  lakásbérlet,  haszonbérlet Bérleti szerződés Ptk §)

33 2. Tartalma A bérbeadó kötelezettségei a) Főkötelezettség: a dolog birtokbaadása és a használat tűrése b) Egyéb kötelezettségek - kellékszavatosság : a dolog a bérlet egész ideje alatt rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen (Ptk § (1) bekezdés) - jogszavatosság (424. § (2) bekezdés) - költségviselés : rendkívüli javítás, felújítás bérlő szükséges kiadásainak megtérítése közterhek viselése Bérleti szerződés Ptk §)

34 A bérbeadó jogai a) ellenőrzési jog b) ingatlan, lakás esetén törvényes zálogjog A bérlő kötelezettségei a) Főkötelezettség: bérfizetés - időszakonként előre - a használat idejére (amíg a dolgot önhibáján kívül nem használhatja, nem köteles bért fizetni) - nemfizetés szankciója: azonnali hatályú felmondás Bérleti szerződés Ptk §)

35 Egyéb kötelezettségek a) fenntartással járó kisebb kiadások viselése b) értesítési kötelezettség (bérbeadót terhelő munkálatok szükségessége esetén) c) a dolgon végzett jogosulatlan átalakítás esetén eredeti állapot helyreállítása d) dologbérlet esetén főszabály a személyes használat kötelezettsége e) bérlet megszűnése esetén visszaadási kötelezettség Bérleti szerződés Ptk §)

36 A bérlő jogai a) használat b) visszatartási jog ( ius retentionis ) a bérleti jogviszonyból eredő igényei kielégítéséig (kivétel: ingatlan, lakás) c) elvitel joga ( ius tollendi ) Bérleti szerződés Ptk §)

37 3. Megszűnés határozott idő elteltével De határozatlan idejűvé alakul át, ha az idő elteltét követően a bérlő a dolgot tovább használja és ez ellen a bérbeadó nem tiltakozik felmondással a) rendes felmondás: határozatlan idejű bérletet bármelyik fél 15 napra indoklás nélkül felmondhatja b) rendkívüli (azonnali hatályú) felmondás: bér nemfizetése vagy rendeltetésellenes használat miatt dolog megsemmisülése Bérleti szerződés Ptk §)

38 1. Alanyai: bérbeadó – bérlő (→ bérlőtárs, társbérlő) 2. Tartalma: Lakásbérlet Ptk §, évi LXXVIII. törvény A bérbeadó jogai:  követelheti a lakbért és az esetleges egyéb szolgáltatások díját,  ellenőrzési jog A bérbeadó kötelezettségei:  használat tűrése  kellékszavatosság és  jogszavatosság (Lakástv. 8.§)  közterhek viselése

39 Lakásbérlet Ptk. 434.§, évi LXXVIII. törvény A bérlő jogai:  használat joga;  külön megállapodás esetén korszerűsítés, átalakítás (15. §);  igazolt költségek megtérítése;  törvényes zálogjog A bérlő kötelezettségei:  lakbérfizetés (6. §),  munkák elvégzésének tűrése A munkák elvégzése alatt a bérleti jogviszony szünetel, de a bérbeadó köteles átmenetileg ugyanazon a településen más lakást biztosítani.  bérlet megszűnése esetén visszaadási kötelezettség,  karbantartási kötelezettség (eltérő megállapodás hiányában )

40 3. Megszűnése  határozott idő elteltével;  közös megegyezéssel;  lakás megsemmisülésével;  felmondással → bérbeadó, bérlő;  bérlő a lakást a bérbeadó hozzájárulásával elcseréli;  bérlő halála; DE: lakásbérleti jog folytatása (Lakástv. 32. §);  hatósági határozattal. Lakásbérlet Ptk §, évi LXXVIII. törvény

41 1. Fogalma: a haszonbérlet hasznot hajtó, elhasználhatatlan dolog időleges használata és hasznai szedése ellenérték fejében. 2. Tartalma Haszonbérlet (Ptk §) A haszonbérlő jogai:  birtoklás;  használat;  hasznok szedése. A haszonbérlő kötelezettségei:  jogok gyakorlása a rendes gazdálkodás szabályai szerint;  közterhek viselése;  állagfenntartás, felújítás, javítás;  haszonbér-fizetés: időszakonként utólag A haszonbérbe adót törvényes zálogjog illeti meg.

42 3. Megszűnése  felek megegyezése alapján;  határozott idő elteltével;  rendes felmondás (egyhavi felmondási idő) mindkét felet megilleti  azonnali hatályú felmondás o csak a haszonbérbe adónál o tv-ben felsorolt esetekben Haszonbérlet (Ptk §)

43 1. Fogalma: meghatározott mezőgazdasági földterület időleges használata és hasznainak szedése. Részletes szabályait jogszabály eltérően megállapíthatja: évi LV. tv a termőföldről (Tft.) 2. Specialitások:  tárgya minden esetben termőföld,  a haszonbérlő köteles a földet megművelni, gondoskodni a termőképesség megőrzéséről,  alhaszonbérletbe a dolog nem adható,  haszonbérmérséklés, haszonbér-elengedés  előhaszonbérleti jog. Mezőgazdasági haszonbérlet

44 1. Fogalma: a haszonkölcsönbe adó a szerződésben meghatározott dolgot köteles ingyenesen a kölcsönvevő használatába adni, aki azt köteles a szerződés megszűntekor visszaadni. 2. Tárgya: elhasználhatatlan dolog (rendszerint ingó) 3. Tartalma A haszonkölcsön ( §) Kölcsönadó:  átadás;  díjat nem követelhet;  a dolog szaporulata őt illeti (Ptk § (3) bekezdés) Kölcsönvevő:  ingyenes használat;  rendeltetésszerű és személyes használat;  visszaadási kötelezettség ;

45 Költségek viselése: fenntartási költségek ill. ezeket meghaladó költségek Kárviselés: (Ptk §) Clausula rebus sic stantibus jelentősége 4. Megszűnés: (Ptk §) - idő elteltével, - felmondással, dolog visszaadásával - kölcsönvevő halálával - azonnali hatályú felmondással A haszonkölcsön ( §)

46 Vállalkozási szerződés, fuvarozási szerződés, megbízás (megbízás nélküli ügyvitel), bizomány, szállítmányozás, letét TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE IRÁNYULÓ (FACERE) KÖTELMEK

47 VÁLLALKOZÁSMEGBÍZÁS eredménykötelem → a cél valamilyen eredmény létrehozása gondossági kötelem → a cél a gondos eljárás a tevékenységkifejtő kockázataaz ügy urának kockázata nyereségérdekeltségdíjérdekeltség erősen korlátozott utasításadási jog széleskörű utasításadási jog közreműködő közömbös személyes ügyellátás kötelezettsége korlátozott a rendes felmondás a vállalkozó részéről széleskörű felmondási jog A vállalkozási és a megbízási szerződés elhatárolása

48 1. Fogalma: munkával elérhető eredmény létrehozása díj ellenében 2. A jogviszony tartalma 2/a. A felek jogai és kötelezettségei a munkavégzés fázisában  a munkahely átadása (Ptk §),  a vállalkozó a munkát saját költségén köteles végezni (Ptk § (1) bekezdés),  alvállalkozó igénybevétele (Ptk. 391.§ (2)-(3) bekezdés),  utasítási jog - értesítési kötelezettség (Ptk §),  ellenőrzési jog (Ptk §),  megrendelői objektív és a szankciós elállás (Ptk §),  díjfizetési kötelezettség (Ptk §), csak visszterhes alakzatú szerződés esetén! A vállalkozási szerződés (Ptk §)

49 2/b. Az átadás - átvétel folyamata (teljesítés fázisa)  próbák végzése közösen  tájékoztatási kötelezettség a dolog felhasználásával, fenntartásával kapcsolatban 3. Lehetetlenülés (Ptk §), → felróható lehetetlenülés objektív: kinek érdekkörében merült fel 4. Kárveszélyviselés (Ptk §)  megkezdett, ill. befejezett, de még át nem adott mű: kármegosztás a lehetetlenülés szerint;  a teljesítéshez szükséges anyagokban és eszközökben esett kár: általános szabályok szerint. A vállalkozási szerződés (Ptk §)

50 1. Fogalma: a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt a rendeltetési helyére továbbítani, és a címzettnek kiszolgáltatni. 2. A jogviszony alanyai: feladó – fuvarozó – címzett 3. A szerződés közvetett tárgya: a küldemény 4. A szerződés létrejötte:  konszenzuális vagy reálszerződés  fuvarlevél A fuvarozási szerződés (Ptk §)

51 5. A fuvarozó jogállása A fuvarozó jogai:  elállási jog: ha a fuvaroztató késlekedik a berakással  fuvardíj díjra jogosult  arányos díj jár, ha a fuvarozás akadályba ütközik és tevékenységi körön kívül eső ok nem áll fenn  költségek követelése (szükséges ill. hasznos)  más fuvarozó igénybevétele  törvényes és privilegizált zálogjog (Ptk §) A fuvarozási szerződés (Ptk §)

52 A fuvarozó kötelezettségei:  fuvareszköz kiállítása (Ptk § (1) bekezdés)  gazdaságos, biztonságos továbbítás  célszerűtlen utasításra a fuvaroztatót figyelmeztetni kell  akadályközlési kötelezettség (Ptk §)  értesítési kötelezettség (feladó ill. címzett)  több fuvarozóval felelőssége egyetemleges, kivéve ha a többi fuvarozót a feladó jelölte ki A fuvarozási szerződés (Ptk §)

53 (a) A feladó kötelezettségei megfelelő csomagolás, okmányok átadása, küldemény berakása 6. A feladó és a címzett jogállása (b) A feladó jogai szankciós és objektív elállási jog (Ptk § (1) bekezdés), küldeménnyel való rendelkezési jog a kiszolgáltatásig, utasítási jog (c) A címzett kötelezettségei fuvarozó értesítése a küldemény megérkezéséről, küldemény kirakásának kötelezettsége (d) A címzett jogai utasításadási jog, igényérvényesítés A fuvarozási szerződés (Ptk §)

54 A fuvarozó késedelme  küldemény átvétele előtt  fuvarozás tartama alatt Árukárokért való felelősség → á rukár fogalma Mentesülés (+ bizonyítási teher):  tevékenységi körön kívül eső elháríthatatlan ok;  küldemény belső tulajdonsága;  csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága;  nem a fuvarozó által végzett be-, és kirakás;  feladó, címzett, kísérő nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható 7. Szerződésszegés, felelősség A fuvarozási szerződés (Ptk §)

55 Áru teljes vagy részleges elveszése, megsemmisülése → a fuvarozó a fuvardíjra (illetve annak arányos részére) nem tarthat igényt, → a fuvarozó köteles megtéríteni az elveszett dolog értékét. Szándékos károkozás → teljes kártérítés Igényérvényesítés szabályai A fuvarozási szerződés (Ptk §)

56 A megbízási szerződés (Ptk §) 1.Fogalom: a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó érdekeinek megfelelően és utasításai szerint ellátni képviseleti megbízás ügyintézési megbízás A megbízás és meghatalmazás A megbízás – a megbízó és a megbízott közötti – szerződés, amely belső viszonyukban irányadó. A meghatalmazás a meghatalmazó képviseleti jogot alapító egyoldalú, ingyenes jognyilatkozata, mely alapján a meghatalmazott a meghatalmazó nevében és javára jogosulttá válik a nyilatkozat megtételére (külső jogviszonyban irányadó).

57 A nyilatkozat alakszerűségi követelményei megegyeznek az alapügylet alakszerűségével. 2. A jogviszony tartalma a)főszabály: személyes ügyellátás kötelezettsége (Ptk §) → bizalmi elem! b)kivétel: a közreműködő igénybevételének kérdése jogos igénybevétel jogtalan igénybevétel A megbízási szerződés (Ptk §)

58 JOGOS IGÉNYBEVÉTEL b/1. ha a megbízó hozzájárult (vagy a megbízás jellegével együtt jár) → a megbízott úgy felel, mintha maga járt volna el ha a megbízó károsodástól való megóvása érdekében volt szükséges a közreműködő igénybevétele → a megbízott nem felel, ha a közreműködő kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése során az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsította (culpa in eligendo, contrahendo et inspiciendo) A megbízási szerződés (Ptk §)

59 JOGOS IGÉNYBEVÉTEL b/2. ha a közreműködőt a megbízó jelöli ki → a közreműködő magatartásáért a megbízott nem felel, ha bizonyítja, hogy a személy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható (culpa in contrahendo et inspiciendo); JOGTALAN IGÉNYBEVÉTEL b/3. A megbízott felel minden olyan kárért, amely a jogtalan igénybevétel nélkül nem következett volna be. A megbízási szerződés (Ptk §)

60 fokozott együttműködési kötelezettség; célszerűtlen/szakszerűtlen utasítás kérdése; megbízó utasításától való eltérés lehetősége – értesítés! 4. Díjazás, költségviselés, elszámolás (Ptk §) kógens és diszpozitív elemek; A megbízás kettős alakzatú szerződés: főszabály a visszterhes alakzat, kivétel az ingyenes alakzat. 3. A megbízó utasítási joga, a megbízott értesítési, tájékoztatási kötelezettsége (Ptk §) A megbízási szerződés (Ptk §)

61 4/a. Díjazás (Ptk §) A díj utólag esedékes. (diszpozitív rendelkezés) A díj akkor is jár, ha a megbízás teljesítése nem vezetett eredményre DE: ha a sikertelenség részben vagy egészben felróható a megbízottnak → a megbízó a díjat csökkentheti vagy kifizetését megtagadhatja. 4/b. Költségek viselése (Ptk §) – diszpozitív rendelkezés A költségeket főszabályként a megbízó viseli. A megbízott költségek előlegezésére nem köteles, de a megelőlegezett szükséges és hasznos költségei megtérítését követelheti. (ld. elszámolás) Díj és költségek biztosítására → törvényes zálogjog (Ptk. 480.§) 4/c. Elszámolás (kogens!) → a szerződés megszűnésekor: (a) elszámolási kötelezettség + (b) mentesítési kötelezettség A megbízási szerződés (Ptk §)

62 5. A megbízás megszűnése a) bármelyik fél halála (jogutód nélküli megszűnése); b) megbízó cselekvőképtelenné, korlátozottan cselekvőképessé válik, a megbízott cselekvőképességét elveszti; c) felmondás (bármelyik fél oldalán) megbízó: bármikor, azonnali hatállyal (rendes felmondás), DE: eltérések a speciális (szakmai szabályokhoz kötött) megbízástól! megbízott: bármikor rendes felmondással (megfelelő felmondási idő) DE: a megbízó súlyos szerződésszegése esetén azonnali hatályú (rendkívüli) felmondással élhet. A felmondási jog korlátozása, kizárása: eseti megbízásnál semmis, tartós megbízásnál a felmondási jog (időben) korlátozható. A megbízási szerződés (Ptk §)

63 d) a megbízotti speciális minőségi kritérium megszűnik (pl. ügyvédi kamarai törlés); e) ha az ügy tárgytalanná válik. Ha a szerződés a megbízó személyében rejlő okból szűnik meg, az időpont: amikor a megbízott a megszűnés okáról hitelt érdemlően tudomást szerez. A megbízott a megszűnés után is köteles a halaszthatatlan intézkedések megtételére addig, amíg utóda az ügy intézéséről gondoskodni nem tud. (Ptk § (2) bekezdés) 5. A megbízás megszűnése A megbízási szerződés (Ptk §)

64 Speciális megbízások I. Az ügyvédi megbízás a) Alanyai: megbízó (ügyfél) — ügyvéd - ügyvédi kamarai tagság, - egyéni ügyvéd, vagy ügyvédi iroda tagja, - ügyvédi irodai tagság, az ügyvéd nem állhat máshol munkaviszonyban. b) A megbízás lehet: egy ügyre vonatkozó (eseti) tartós (a megbízó összes jogi képviselettel járó ügyének intézése) c) Tényvázlat – a megbízási szerződés tartalma

65 Speciális megbízások I. Az ügyvédi megbízás d) A szabad ügyvédválasztás elve ( → partnerválasztás szabadsága) DE: az ügyvéd a megbízást nem köteles elfogadni! e) A szerződés tárgya: az ügyfél képviselete és jogainak védelme ( → őszinteség, bizalmi kapcsolat, érdekfeltárás, titoktartás) f) Az ügyvéd díjazása Az ügyvédi megbízás visszterhes szerződés → ellenérték: ügyvédi munkadíj, amely szabad megállapodás tárgyát képezi. Kivétel: kirendelt ügyvéd munkadíja ( → IRM rendelet állapítja meg) Az ügyvédi munkadíj esedékessége: főszabály szerint utólag.

66 Speciális megbízások I. Az ügyvédi megbízás Az ügyvédi munkadíj formái: - alapdíj, - óradíj, - „sikerdíj” (jogszabály nem tiltja, ha arányos; DE: „Az ügyvéd nem állapíthatja meg honoráriumát pacte de quota litis alapján.” [ld. Európai Ügyvédi Magatartási Kódex] Az ügyvédi munkadíjon felül az ügyvédnek fizetendők továbbá: - munkavégzéshez kapcsolódó állandó költségek (költségátalány); - egyéb, a munkavégzéshez kapcsolódó költségek (készkiadás)

67 Speciális megbízások II. Az orvosi megbízás Két vagy többalanyú jogviszony, előfordul két megbízási szerződés egymás melletti létezése is. a)Alapellátás Alanyai: megbízó (páciens) — orvos - orvosi (szakorvosi) képesítés, - helyi (települési vagy megyei) önkormányzat munkaviszony, vagy megbízásos (vállalkozási) jogviszony egészségbiztosítási pénztár

68 Speciális megbízások II. Az orvosi megbízás b) Alapellátásba nem sorolt tevékenységek Alanyai: egészségbiztosítási pénztár — megbízott egészségügyi intézmény, illetve vállalkozó orvos c) Nem finanszírozott orvosi ellátás Alanyai: megbízó (páciens) — (vállalkozó) orvos Speciális jellemzők: - habár az ügy ura a beteg, utasításadási joga a szakmai szabályok szűk, - közelít, sőt, átmegy a vállalkozás területére (pl. szépségplasztikai műtétek)

69 A megbízás nélküli ügyvitel (Ptk §) (Párhuzam: Ptk § szerinti felelős őrzés) 1. Fogalom: aki valamely ügyben más helyett anélkül jár el, hogy erre megbízás alapján vagy egyébként jogosult lenne (önkéntes képviselet) – Ptk § (1) bekezdés DE: ld. Christian von Bar: öntudatlan személy ellátása felkérés nélkül? 2. Főkötelezettség: az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott DE: haladéktalan értesítési kötelezettség!

70 3. A beavatkozás helyénvalósága (Ptk §) Helyénvaló a beavatkozás, -ha megfelel a másik érdekének és feltehető szándékának, különösen, ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg; -DE: helyeselt akarat: életveszély elhárítása, széles körben fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, tartási kötelezettség teljesítése. A megbízás nélküli ügyvitel (Ptk §)

71 a) Helyénvaló beavatkozás esetén a megbízás nélküli ügyvivőt a megbízott jogai illetik meg* és kötelezettségei terhelik (Ptk §) az eljárásért díjigénye van, a megelőlegezett szükséges és hasznos költségeire nézve költségigénye van. * A megbízott jogai akkor is megilletik a beavatkozót, ha beavatkozása nem járt sikerrel! b) Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló: díjigény nincs ( → jogalap nélküli gazdagodás), kárfelelősség ( → minden olyan kárért felel, ami a beavatkozás nélkül nem következett volna be) A megbízás nélküli ügyvitel (Ptk §)

72 1. Fogalma: valamely ingó dolog időleges őrzése (a letevő érdekében); letéti szerződés alapján a letéteményes köteles a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrizni. Főszabály: az ügy ura a letevő 2. Alanyai: letevő – letéteményes → általában bárki lehet, de bizonyos speciális letéteknél a letéteményes személyét illetően lehetnek korlátozások, pl. bírói letét, ügyvédi letét, közraktárban elhelyezett dolgok (DE: ez utóbbi ritkán valódi letét, mert hiányzik az őrzési elem!) A letét (Ptk §)

73 3. A letéti szerződés tartalmának jellemző vonásai (a szerződések közös szabályaihoz képest) 1.konszenzuál jelleg, 2.tartós időbeni kapcsolat (viszonylagos, pl. raktár), 3.clausula rebus sic stantibus alkalmazhatósága, 4.alakszerűtlenség főszabálya, 5.gondossági-bizalmi jelleg és személyhez kötött szolgáltatás, 6.használati jogosultság hiánya, 7.kettős alakzat a visszterhesség szempontjából, 8.törvényi zálogjog, mint díjbiztosíték 9.viszonylag egyszerű megszüntetés 10.a rendhagyó letét és a cél jellegű letét sajátos vonásai 11.fokozott felelősségű alakzatok ( a letéti szerződés főszabályához képest) A letét (Ptk §)

74 4. A szerződés tartalma A letéteményes kötelezettségei:  a dolog átvétele és gondos őrzése ;  főszabály szerint kezelni nem köteles (Ptk § (1) bekezdés);  használati, továbbadási tilalom áll fenn;  közreműködő igénybevétele ( → jogszerű vagy jogszerűtlen);  tájékoztatási kötelezettség;  lejáratkor a dolog visszaadása  zálogjog A letevő kötelezettségei:  visszterhes szerződés esetén díjfizetés mint főkötelezettség (a díj magában foglalja az őrzéssel rendszerint együtt járó kisebb kiadásokat, de nem tartalmazza az ezt meghaladó szükséges kiadásokat, melyek megtérítése minden esetben igényelhető)  együttműködési kötelezettség (főként tájékoztatás) A letét (Ptk §)

75 5. A szerződés megszűnése – a megszűnés sajátosságai a)Időmúlás b)Felmondás Rendes felmondás – indokolás nélküli o határozatlan idejű szerződésnél mindkét felet megilleti; a letevő oldalán azonnali hatállyal, a letéteményes oldalán (ellenkező megállapodás hiányában) 15 napos határidővel; o határozott idejű szerződésnél csak a letevőt illeti meg, DE: körülménybeli változások bizonyítása! Rendkívüli felmondás a másik fél súlyos szerződésszegése esetén → ld. szerződések általános szabályai A letét (Ptk §)

76 5. A szerződés megszűnése – a megszűnés sajátosságai c) Egyéb ok c/1. clausula rebus sic stantibus a dolog őrzésre való átvétele előtt → a letéteményes megtagadhatja a dolog átvételét a dolog őrzésre való átvétele után → a letéteményes követelheti a dolog visszavételét, ha: - a dolog biztonsága veszélyben van, - a nem foglalkozásszerűen őrzést vállaló letéteményes körülményei a szerződéskötéstől eltelt idő alatt olyannyira megváltoztak, hogy azok a dolog további őrzését nagy mértékben megnehezítenék. c/2. a dolog elpusztulása A letét (Ptk §)

77 A letét különös nemei (Ptk §) 1. A szálloda felel ő ssége (Ptk §) A szállodát felelősség terheli azért a kárért, amelyet a megszálló vendég dolgainak elvesztése, elpusztulása vagy megrongálódása folytán szenved. A szálloda felelőssége több tényezőtől függ: a dolog jellege (értéktárgyak, értékpapír, készpénz vagy egyéb dolog), a dolog elhelyezésének helye, a kár bejelentésének időpontja (→ haladéktalanság), az átvételt a szálloda megtagadta-e.

78 a) fokozott felelősség → a szálloda csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt az alkalmazottak és a vendégek körén kívül eső elháríthatatlan ok, esemény, vagy a vendég maga (ld. casus nocet domino elv) okozta.  azokban a dolgokban beálló kárért, amelyeket a vendég a szállodában erre kijelölt (általában erre rendelt) helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit a dolgok átvételére jogosultnak tarthatott (Ptk § (1)-(2) bekezdés)   értéktárgy, értékpapír, készpénz → megszorító feltételek: - kifejezett átvétel, - átvétel kifejezett megtagadása, - a kár olyan okból következett be, amelyért az általános szabályok szerint felelősséggel tartozik.    akkor áll fenn, ha a vendég a kárt haladéktalanul bejelenti A letét különös nemei (Ptk §)

79 b) általános felelősség → a szálloda akkor felel, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (direkt bizonyítás, a vendéget terheli)  ha nem állnak fenn a fokozott felelősség feltételei (Ptk § (1) és (2) bekezdés),  ha a szálloda értéktárgy-megtartó feltételei hiányoznak,  haladéktalan bejelentés hiánya (Ptk §) A kártérítés mértéke korlátozott: maximum a napi szobaár összegének ötvenszerese, kivéve, ha a kár ennél kevesebb. (Ptké. I. 66. §), DE: értéktárgy, értékpapír, készpénz esetén, valamint, ha a szálloda felelőssége az általános szabályok alapján is megállna → teljes kártérítés! A letét különös nemei (Ptk §)

80 A szálloda fokozott felelősségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy  a felelősség csak az olyan dolgokért áll fenn, amelyeket a vendégek az ilyen helyekre rendszerint magukkal szoktak vinni,  ha van megfelelő hely a dolgok elhelyezésére, a fokozott felelősség csak az ott elhelyezett dolgokra terjed ki. Ha a felelősség az általános szabályok szerint is megáll, a fenti korlátozások figyelmen kívül maradnak. 2. Fürdők, kávéházak, éttermek, színházak, más hasonló vállalatok és ruhatárat üzemben tartók felelőssége (Ptk. 471.§) A letét különös nemei (Ptk §)

81 3. A rendhagyó letét (Ptk. 472.§) Ha a letét tárgya pénz vagy más helyettesíthető dolog, és a megállapodás szerint a letéteményes később ugyanolyan dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles visszaszolgáltatni, a kölcsön szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy  a visszaadás helyére és idejére a letét szabályai irányadók, és  a letevő követelésébe csak a letéttel kapcsolatos ellenkövetelést lehet beszámítani A letéteményes az átvett dolgon tulajdont szerez! A letét különös nemei (Ptk §)

82 4. Az ügyvédi letét Az ügyfél valamilyen jogügylet teljesítése vagy teljesítőképesség biztosítása céljából meghatározott pénzösszeget vagy más értéket ad át az ügyvédnek.  a készpénz vagy értéktárgy letétként való átvételét az ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles rögzíteni;  ún. letéti számlára történő befizetés;  az ügyvéd az átvett készpénzt vagy értéktárgyat kizárólag letétként kezelheti (megőrzés!), azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel. (Üt. 30. § (2)-(3) bekezdés) A letét különös nemei (Ptk §)

83 A bizomány (Ptk §) 1. Fogalma: a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára, de a saját nevében adásvételi – illetve más (Ptk. 513.§ (1) bekezdés) – szerződést kötni. A bizományra a megbízás szabályait kell alkalmazni (Ptk. 513.§ (2) bekezdés), DE: megbízásbizomány a megbízott a megbízó nevében és képviseletében köt szerződést a bizományos a saját nevében, de a megbízó javára köti meg az ügyletet a megbízási szerződés tárgya bármely tevékenység lehet a bizományi szerződés mindig szerződéskötésre irányul a megbízási szerződés lehet ingyenes és visszterhes is a bizomány mindig visszterhes

84 2. Alanyai: bizományos – megbízó (bármelyik oldalon bárki állhat) DE 1 : többpólusú jogviszony jön létre, mivel a bizományos egy másik szerződés megkötését vállalja, DE 2 : mégsem jön létre többpólusú jogviszony, ha a bizományos a megbízóval maga szerződik = önszerződés joga (Ptk § (1) bekezdés) – a bizományos díjigénye ilyenkor sem változik! 3. Tárgya: adásvételi (vagy más) szerződés megkötése A bizomány (Ptk §)

85 A bizományi szerződés alapján harmadik személlyel megkötött adásvételi szerződés a bizományost jogosítja és kötelezi.  ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételekkel köti meg a szerződést  az ebből származó előny a megbízót illeti meg;  ha a bizományos a megbízóra nézve kedvezőtlenebb szerződést köt  köteles az árkülönbözetet megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy: - magasabb árat nem lehetett elérni - a megbízót kártól óvta meg, és - a megbízót idejében értesíteni nem tudta  ha a bizományos lényegesen eltér a bizományosi szerződésben foglaltaktól  a megbízó az adásvételi szerződést visszautasíthatja (kivétel) konjunktív feltételek !!! A bizomány (Ptk §)

86 4. Felelősség: del credere felelősség → a bizományos a megbízó irányában felelősséggel tartozik a vele szerződő felet terhelő kötelezettségek teljesítéséért. (Ptk. 509.§ (2) bekezdés) 5. Díj és költségek A díj annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették. + hasznos és szükséges költségek megtérítése + szerződés lehetetlenülése és költségtérítés 6. A szerződés megszűnése  az adásvételi szerződés megkötése előtt a megbízó a szerződést azonnali hatállyal,  a bizományos pedig 15 napos felmondási idővel megszüntetheti. A bizomány (Ptk §)

87 1. Fogalom tartási szerződés = az egyik fél (eltartó) köteles a másik felet (eltartottat) természetben megfelelően eltartani. (Ptk § (1) bekezdés) A tartási és életjáradéki szerződés (Ptk §) életjáradéki szerződés = az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakos szolgáltatására köteles. (Ptk § (1) bekezdés) gondozás gyógyíttatás ápolás eltemettetés alimentációs szolgáltatások

88 2. A szerződések jellegzetességei  visszterhesség, DE: kettős alakzatú szerződés → lehet ingyenes és lehet visszterhes is; közeli hozzátartozók között a szerződés ingyenessége vélelmezett!  ellenszolgáltatás: o ingatlan tulajdonának átruházása (→ haszonélvezeti jog fenntartása, kikötmény (telki teher); o ingóságok tulajdonának átruházása (pl. értékpapír, nagyobb értékű tárgyak); o az eltartott teljes vagyona → öröklési szerződés o bérlakás átengedése → ld. lakásbérleti jog folytatása A tartási és életjáradéki szerződés (Ptk §)

89 2. A szerződések jellegzetességei (folyt.)  tartós jelleg → a szerződés a jogosult haláláig áll fenn  bizalmi viszony → személyes teljesítési kötelezettség, DE: az életjáradéki szerződésnél ez nem érvényesül szigorúan, mivel az életjáradékot nemcsak személyesen lehet teljesíteni!  szerencse jelleg 3. A szerződés létrejötte: írásban A tartási és életjáradéki szerződés (Ptk §)

90 4. A szerződés módosítása  a felek közös megegyezésével  bíróság általi szerződésmódosítás (Ptk § (1) bekezdés)  tartási szerződés életjáradéki szerződéssé átalakítása 5. A szerződés megszűnése  a bíróság megszünteti (a felek megfelelő kielégítésével)  bármelyik fél halála, DE: visszterhes szerződés esetén a tartási kötelezettség átszállhat!  a szerződő felek közös megállapodásával  ingyenes tartási szerződés megszüntetése clausula rebus sic stantibus alapján A tartási és életjáradéki szerződés (Ptk §)

91 HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉGET TARTALMAZÓ (PRAESTARE) SZERZŐDÉSEK

92 1. Fogalma Bankhitelszerződés alapján a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére és – a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - a keret terhére kölcsönszerződést köt vagy egyéb hitelműveletet végez. (Ptk. 522.§) A hitelszerződés (Ptk §) visszterhesség → a bank a rendelkezésre állást jutalék ellenében vállalja rendelkezésre tartás → praestare jelleg

93 2. A szerződés létrehozása: csak írásban ! (Ptk § (2) bekezdés); v.ö.: kölcsönszerződés – az írásbeliség nem kötelező érvényességi elem 3. A felek jogai és kötelezettségei A bank főkötelezettsége:  a hitelkeret rendelkezésre tartása (praestare jelleg), majd – a jogosult rendelkezésétől függően – a kölcsönösszeg folyósítása (dare jelleg);  a hitelkeret igénybevétele nem kötelezettség, hanem egyfajta opciós jogosultság, DE: az ellenértéket fizetnie kell;  clausula rebus sic stantibus elv érvényesülése A hitelszerződés (Ptk §)

94 1. Fogalma A biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összegnek (biztosítási összeg) megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a másik szerződő fél (biztosított) pedig díj (biztosítási díj) fizetésére kötelezi magát. (Ptk. 536.§ (1) bekezdés) 2. Szabályozása  évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről (Bit.)  Ptk. XLV. Fejezet, §  biztosítási szabályzatok A biztosítási szerződés (Ptk §)

95 3. Fajtái 3/a. keletkezés szerint: önkéntes vagy kötelező 3/b. a jogviszony tárgya szerint:  vagyonbiztosítás  felelősségbiztosítás  balesetbiztosítás  életbiztosítás 4. Alanyai biztosító, szerződő fél, biztosított, kedvezményezett az ügy uraa biztosítási érdek hordozója A biztosítási szerződés (Ptk §)

96 5. A szerződés tartalma A szerződés jellegzetessége a szerencse jelleg. 5/a. A biztosító oldalán:  főkötelezettség: a teljesítésre való készenlét (praestare jelleg) és a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összeg megfizetése  fő jogosultság: a biztosítási díj követelése  egyéb jogosultságok:  adatokról, adatváltozásról tudomásszerzés  törvényi engedmény és regressz-jog  rendes és rendkívüli felmondás joga A biztosítási szerződés (Ptk §)

97 5/b. A szerződő fél oldalán:  főkötelezettség: a biztosítási díj megfizetése + adatok, változások bejelentése  jogosultság: a biztosított vagy kedvezményezett megjelölése 5/c. A biztosított:  kedvezményezett hiányában követelheti a biztosító teljesítését;  a szerződésbe bármikor beléphet;  együttműködési kötelezettség 5/d. A kedvezményezett: jogosult a teljesítés követelésére. A biztosítási szerződés (Ptk §)


Letölteni ppt "SZERZŐDÉSI ALAPTÍPUSOK Előadásvázlat 2011/2012-es tanév II. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések