 E-JOG Iparjogvédelem. IPARJOGVÉDELEM  Oltalom  A lajstromozással keletkező oltalom kizárólagos jogokat biztosít az oltalom tárgyának hasznosítására,

Az előadások a következő témára: " E-JOG Iparjogvédelem. IPARJOGVÉDELEM  Oltalom  A lajstromozással keletkező oltalom kizárólagos jogokat biztosít az oltalom tárgyának hasznosítására,"— Előadás másolata:

1  E-JOG Iparjogvédelem

2 IPARJOGVÉDELEM  Oltalom  A lajstromozással keletkező oltalom kizárólagos jogokat biztosít az oltalom tárgyának hasznosítására, használatára – ez azt jelenti, hogy a jogosult bárkit eltilthat a hasznosítástól, használattól, ill. kizárólag ő engedélyezheti más számára a hasznosítást

3 IPARJOGVÉDELEM  Szabadalom  Használatiminta-oltalom  Formatervezésiminta-oltalom  Védjegyoltalom  A földrajzi árujelzők oltalma

4 SZABADALOM  Szabadalmi oltalom tárgya:  új  feltalálói tevékenységen alapuló  iparilag alkalmazható találmány Nem lehet oltalom tárgya: felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer, esztétikai alkotás, szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, a számítógépi program, az információk megjelenítése

5 SZABADALOM  Újdonság követelménye:  Nem tartozik a technika állásához  sehol a világon nem vált hozzáférhetővé írásbeli közlés, szóbeli ismertetés vagy gyakorlatbavétel útján a legelső bejelentés időpontja előtt (abszolút újdonság)  Elsőbbségi jog: az ezt élvező bejelentés nem érvényteleníthető az időközben bekövetkező tények miatt  egyéb országokban azonos tárgyban tett későbbi bejelentések olyannak minősülnek a szabadalmazhatósági kritériumok vizsgálata során, mintha azokat is a hazai bejelentés napján nyújtották volna be

6 SZABADALOM  Feltalálói tevékenység kritériuma  Szakember (fiktív, a szakterület átlagos művelője, nem rendelkezik feltalálói vénával) számára ne legyen magától értetődő az új megoldás a korábban  Ha szétszórtan ugyan, de megtalálható a szakirodalomban a megoldás, nem lesz feltalálás  (találmány kidolgozása során célszerű rögzíteni azt, hogy hol kellett az átlagos szakember nézetétől eltérően letérnünk a szokásos útról)

7 SZABADALOM  Ipari alkalmazhatóság kritériuma  Ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamelyik ágában előállítható vagy használható

8 SZABADALOM  Ha valaki olyan szabadalmi bejelentést nyújt be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, ami megfelel a kritériumoknak, a Hivatal köteles arra szabadalmat engedélyezni  Szabadalmi oltalmat kizáró okok  Közrendbe vagy közerkölcsbe ütközne  Ember klónozására szolgáló eljárás  Az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás  Emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra  Állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy jelentős gyógyászati eredményt nyújtana  Állatok genetikai azonosságát módosító eljárás során létrejövő állat  Állatfajták, növényfajták nem részesülhetnek (növények: fajtaoltalom szerezhető)  Emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, állati vagy emberi testen végezhető diagnosztikai eljárások

9 SZABADALOM  Oltalom jogosultja: feltaláló  Más esetek:  Szolgálati találmány: munkaköri kötelesség volt a megalkotása – automatikusan a munkáltatóé  Alkalmazotti találmány: a találmány hasznosítása ugyan a munkáltató tevékenységi körébe tartozik – a munkáltató hasznosíthatja (nem kizárólagos), de a tulajdonjog a feltalálóé marad  Mindkét esetben köteles a munkavállaló haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval a találmányt, a munkáltató köteles 90 napon belül nyilatkozni, igényt tart-e rá (ha nem nyilatkozik, átszállnak a jogok a feltalálóra)

10 SZABADALOM  Oltalom keletkezése:  SZTNH-hoz benyújtott szabadalmi bejelentés (esedékessé válik a bejelentési és kutatási díj)  Bejelentés közzétételével keletkezik, hatálya visszahat a bejelentés napjára – de ez ideiglenes, véglegessé akkor válik, ha a bejelentő szabadalmat kap  Oltalom tartalma: kizárólagos jog a hasznosításra  Nem terjed ki: magánhasználat, kísérletek, amelyek a termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükségesek (pl. gyógyszer)  Oltalom időtartama: 20 év (gyakorlatilag mindenhol)  Kiegészítő oltalom (bizonyos esetekben, pl. gyógyszer)

11 SZABADALOM  Bejelentés – szabadalmi leírás (kitanítás) és igénypontok  Olyannak kell lennie, hogy egy átlagos szakember el tudja készíteni  Csak arra jár a szabadalom, amit az igénypontok megjelölnek  Alaki vizsgálat  Újdonságkutatás – eredménye után 6 hónapon belül kérelmezni kell az érdemi vizsgálat megindítását  Közzététel – elsőbbség napja után 18 hónappal (hivatalos lapban közlésre kerül a kivonat és az ábra)

12 SZABADALOM Szabadalom megadását követő eljárások:  Fenntartási díj (évdíj) megfizetése (összege egyre növekszik) – elmulasztása esetén az oltalom megszűnik (határidőn belül újra érvénybe helyezhető)  SZTNH érdemi döntései (elutasítás, megszűnés megállapítása, megsemmisítés, nemleges megállapítás) ellen megváltoztatási kérelmet lehet benyújtani  Megsemmisítés: bárki kérheti, ha úgy véli, nem felelt meg a követelményeknek (jogalap+bizonyítékok)  Nemleges megállapítás: lehet kérni annak kimondását, hogy a kérelemben feltárt megoldás nem esik egy konkrét szabadalom oltalmi köre alá (szabadalom-bitorlási per kivédésére)

13 SZABADALOM  Oltalom megszűnése:  Oltalmi idő lejár  Jogosult döntése (pl. lemond) vagy magatartása (elmulasztja fizetni az éves díjat)  Megsemmisítései eljárás: ha utólag kiderül, hogy az oltalom megadására nem lett volna lehetőség

14 SZABADALOM Bitorlás  Találmánybitorlás: szabadalom (vagy a bejelentés) tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át.  Sértett bírósághoz fordulhat megállapításért és kártérítésért  Szabadalombitorlás: szabadalmas engedélye nélküli felhasználás, hasznosítás  Előállítás, forgalomba hozatal, erre történő felajánlás, használat, ennek felajánlása  Büntetőjogi felelősség: szándékos bitorlás, ami vagyoni hátrány okozásával jár

15 SZABADALOM Oltalomszerzés külföldön  Territorialitás  a célországban is be kell nyújtani  Nemzetközi szerződések és regionális szabadalmak (nincs világszabadalom)  Párizsi Uniós Egyezmény (PUE)  Szabadalmi Együttműködési Egyezmény (PCT)  Európai Szabadalmi Egyezmény

16 SZABADALOM Párizsi Uniós Egyezmény  1883, jelenleg 169 tagja van  Egyenlő elbánás elve  Azok a külföldiek, akik a Párizsi Unió bármely országának joghatósága alá tartoznak az ipari tulajdon oltalmát illetően, az Unió összes többi országában a belföldiekkel egyenlő oltalomban részesülnek és jogaik sérülése esetén ugyanazt a jogsegélyt vehetik igénybe  Uniós elsőbbség:  lehetővé teszi a hazai iparjogvédelmi bejelentéssel szerzett versenyelőny megőrzését a többi tagállamban

17 SZABADALOM Szabadalmi Együttműködési Szerződés  Nem kell egyenként benyújtani a bejelentéseket: egy közös, a WIPO-hoz (Szellemi Tualjdon Világszervezete) tett bejelentéssel indíthatók meg az egyezményt aláíró tagállamokban – az SZTNH átvevő hivatal, továbbítja a bejelentést a WIPO-nak  Ezzel azonban nem lehet végleges oltalmat szerezni, a PCT-fázis végén szét kell ágaztatni: lényegesen később kell döntést hozni arról, hogy mely országokban akarunk oltalmat szerezni (ez azért jelentős könnyebbség, mert kiderülhet, hogy nem piacképes a termék, és így nem kell az igen költséges nemzeti bejelentéseket megtenni)

18 SZABADALOM Európai Szabadalmi Egyezmény  European Patent Organisation – 38 tagország  European Patent Office (Európai Szabadalmi Hivatal)  Megadott európai szabadalmat hatályosítani kell a legtöbb tagországban (gyakorlatilag fordítás azokban az országokban, ahol nem az angol, német vagy a francia a hivatalos nyelv)

19 HASZNÁLATIMINTA-OLTALOM  Szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma  Nagyon hasonló a szabadalomhoz, csak rövidebb ideig tart, enyhébbek a feltételek is

20 HASZNÁLATIMINTA-OLTALOM  Valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha  új  feltalálói lépésen alapul  iparilag alkalmazható  Nem lehet tárgya termék esztétikai kialakítása

21 HASZNÁLATIMINTA-OLTALOM  Újdonságkritérium: nem tartozik a technika állásához  viszont itt csak az elsőbbségi időpont előtt tett írásbeli közlést vagy a belföldi gyakorlatbavételt tekinti újdonságrontónak  Feltalálói lépés: nem feltalálói tevékenység  Nem szakember, hanem mesterségben járatos személy tudásából indulnak ki  Ipari alkalmazhatóság: a megoldott feladatnak nem kell feltétlenül iparinak lennie (lehet pl. orvosi műszer, sporteszköz, játék, kutyahám, ablakprofil, klikkrendszerű parketta)

22 HASZNÁLATIMINTA-OLTALOM  Szabadalmi jogot kell megfelelően alkalmazni  De csak 10 év az oltalmi idő

23 FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM  Dizájn  értéket ad a terméknek  megalkotása gazdasági befektetést feltételez  szellemi alkotótevékenység  tárgyi kultúránk alakítója  kizárólagos hasznosítási jog biztosítása: oltalom

24 FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM  Valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek vagy díszítésének a külső jellegzetességei eredményeznek  Nem korlátozódik a formára  Pl. felhasznált anyagok sajátosságai vagy a színek is oltalomképesek lehetnek  Minta lehet síkbeli vagy térbeli  Textília, nyomdai betűforma, étkészlet megjelenése, sakkfigurák, stb.

25 FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM Kizárási okok:  a külső jellegzetesség kizárólag műszaki rendeltetés következménye  a minta közrendbe, közerkölcsbe ütközik  korábbi elsőbbségi mintaoltalomban részesülő mintával azonos  megkülönböztetésére olyan megjelölést használ, amely más korábbi iparjogvédelmi vagy szerzői jogát sérti  a PUE-ben meghatározott  állami felségjelet  hatóságot, nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogtalanul használ  olyan kitűntetést, jelvényt, címert, hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyet használ, amihez közérdek fűződik (kivéve, ha ezek csak a minta elemei)

26 FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM  újdonság követelménye  Az elsőbbség napját megelőzően a mintával azonos vagy attól csak lényegtelen részletekben eltérő formai kialakítású termék nem jutott nyilvánosságra (bárki számára hozzáférhető)  egyéni jelleg követelménye  Ha a minta az elsőbbsg időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest eltérő összbenyomást tesz a tájékozott használóra

27 FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM  Jogosult: szerző (alkotó)  Szolgálati mintánál: munkáltató (hasznosítás esetén a szerzőnek díjat kell fizetnie)  A bejenetés jogával szabadon rendelkezhet: el is adhatja  Tartalma: kizárólagos hasznosítás  Korlátai: magánhasználat, kísérleti célú vagy iskolai oktatási cselekmények ellen nem léphet fel

28 FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM  Bitorlás  minta bitorlása  bejelentésnek vagy oltalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a mintájából vették át  mintaoltalom bitorlása  oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja

29 FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM  5 évig tart, max 4 alkalommal újabb 5-5 évre meghosszabítható  Oltalom megszűnése  lemondás  megsemmisítés  lejárat

30 FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM Oltalomszerzés különböző útjai  Nemzeti  Nemzetközi  Hágai Megállapodás  Egyetlen bejelentéssel egyidejűleg több ország területére igényelhető oltalom  Regionális oltalmi rendszer  EU területén: közösségi formatervezésiminta-oltalom  egy eljárással egységesen keletkezik és szűnik meg  a nemzetivel párhuzamosan működik  van lajstromozás nélkül keletkező oltalom (3 év, kizárólag a szándékos másolás ellen jelent védelmet)

31 VÉDJEGYOLTALOM  Védjegy mint árujelző az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódádának előmozdítására szolgál  Megkülönböztetés  Minőség jelzése  Reklámozás  Tisztességes verseny és fogyasztóvédelem

32 VÉDJEGYOLTALOM  Védjegy: nem termék vagy szolgáltatás, hanem az annak azonosítására alkalmas megjelölés  egy szó, szóösszetétel (pl. Nokia)  betű (pl. CNN)  szám (4711 parfüm)  ábra (VIVA Tv védjegye)  kép  sík vagy térbeli alakzat (pl. Unicum üvege)  szín, színösszetétel (pl. magenta)  fényjel, hologram  hang (T szignál)  fentiek összetételei (pl. McDonald’s logo)

33 VÉDJEGYOLTALOM Feltételek:  Grafikai ábrázolhatóság  A bejelentésben szereplő ábrázolása határozza meg a védjegyoltalom tárgyát  Megkülönböztető képesség  Nem rendelkezik vele, ha a fogyasztó ez alapján nem tudja azonosítani, hogy mely piaci szereplőhöz kötődik

34 VÉDJEGYOLTALOM Feltétlen kizáró okok:  Nem lajstromozható, ha kizárólag olyan adatokból áll, amelyeket a forgalomban valamilyen jellemző feltüntetésére használnak vagy amelyet az általános nyelvhasználatban szokásosan alkalmaznak (pl. csokoládé esetében az ÉDES)  Kizárólag olyan formából áll, ami az áru jelegéből következik  Közrendbe, köterkölcsbe ütközik  Megtévesztésre alkalmas (árujegyzék összevetésével vizsgálja)  Rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra  Kizárólag állami felségjelből, nemzetközi szervezetet megillető jelzésből, stb. áll

35 VÉDJEGYOLTALOM “ nem állapítható meg, hogy jelen esetben a vörös csillag megjelenítése a mögöttes kommunista eszmékkel való azonosulást, illetőleg azoknak, mint saját politikai és erkölcsi felfogás megtestesítésének használatát jelentenék”

36 VÉDJEGYOLTALOM Viszonylagos kizáró okok:  Azonos áruk tekintetében korábbi védjeggyel azonos megjelölés  Amit a fogyasztók összetéveszthetnek  Eltérő áruk esetében a jóhírnevet élvező védjeggyel való azonosság vagy hasonlóság, ha ez sértené a jóhírű védjegy megkülönböztető képességét, hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná  Csak lajstromozott védjegyek lehetnek jóhírnevűek (érintett fogyasztók jelentős hányada ismeri)

37 VÉDJEGYOLTALOM  Jogosult: lehet bármely személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság  Lajstromozással keletkezik (hatálya visszahat a bejelentés napjára)  Tartalma: kizárólagos használat  10 évig tart, de korlátlan alkalommal megújítható  Megszűnése:  Lemondás  Lejár (megújítás nélkül)  Törlés (ha nem is lehetett volna megadni)  Tényleges használat elmulasztása (5 éven belül)  Elveszíti megkülönböztető képességét (köznevesülés pl. Patyolat)  Jogosult gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik

38 VÉDJEGYOLTALOM Oltalomszerzés útjai:  Nemzeti  Nemzetközi  Madridi rendszer  Oltalmi ideje tíz év, megújítható  Regionális: közösségi védjegyoltalom  Tíz év, megújítható  Ha egyetlen tagállam vonatkozásában kizáró ok merül fel, el kell utasítani

39 FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA  Célja: áruk megkülönböztetése  Áru valamely földrajzi egységhez való kötődését jelzi  Kollektív jogosultság: nemcsak a bejelntő használhatja, hanem bárki, aki az érintett földrajzi területen állítja elő, termeli, dolgozza fel a megjelöléssel ellátott terméket  Fajtái:  földrajzi jelzés: olyan földrajzi név, amelyet bizonyos területen előállított termékek megjelölésére használnak, ha azok jellemzője (minősége, hírneve) lényegileg a földrajzi származásnak tulajdonítható  Eredetmegjelölés: a termékek hírnevének kialakulásában az adott földrjazi környezeten kívül az arra jellemző természeti és emberi tényezők is fontos szerepet játszanak (pl. tokaji bor)

40 FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA  Kizáró okok:  Ha szokásos elnevezéssé vált (pl. Dijoni mustár mára már csak egy termékfajta)  Relatív okok: ugyanazok, mint a védjegynél  Lajstromozással keletkezik  Korlátlan ideig tart!  Jogosultaknak kizárólagos joga van a használatra, másnak nem adhatnak használati engedélyt!

41 MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA  Védelemben részesülhet, ha eredeti: saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban  Topográfia: a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek – melyek közül az egyik aktív – és összeköttetéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezése  Lajstromozással keletkezik, tartalma: kizárólagos hasznosítás (ill. annak engedélyezése)  Tíz évig tart (első nyilvános hasznosítás után két évvel már nem lehet igényelni)  1991. évi XXXIX. törvény