Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Gazdasági vesztegetés: a jogtalan előny nyomában Dr. Hollán Miklós NKE RTK.

Az előadások a következő témára: "Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Gazdasági vesztegetés: a jogtalan előny nyomában Dr. Hollán Miklós NKE RTK."— Előadás másolata:

1 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Gazdasági vesztegetés: a jogtalan előny nyomában Dr. Hollán Miklós NKE RTK

2 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. I. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

3 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Korrupció fogalma Korrupció fogalma: előny kérése (elfogadása), illetve adása (vagy ígérete) amely a hatalommal visszaélésre irányul (annak veszélyét idézi elő vagy látszatát kelti fel) A hatalom tág értelemben: javak (jogosultságok) elosztásáról való döntés (Hankiss) Megbízó-megbízott viszony vagy a versenytársi pozíció is

4 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Korrupció fajai és a gazdálkodással kapcsolatos korrupció Többféle felosztás Közszféra – magánszektor Közhatalmi vagy a gazdálkodással kapcsolatos döntés Üzleti vagy non-profit Gazdálkodással kapcsolatos korrupció közszféra és magánszektor is gazdálkodással kapcsolatos döntés üzleti vagy non-profit is

5 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Gazdálkodással kapcsolatos korrupció fajai Vertikális: eladó - vevő a piacon hozzáférhetőnél drágább vagy rosszabb minőségű áru megrendelése az előny fejében a beszerzési vezető úgy rendel meg valamilyen árut vagy szolgáltatást, hogy a szállító őt jogtalan előnyben részesíti, de a munkáltató nem szenved kárt Horizontális: eladó – eladó valamely céget előny adásával tartanak vissza a versenytársai attól, hogy részt vegyen a versenyben, a piac szereplői rögzítik az árakat és az ebből eredő előnyt szétosztják maguk között (kartell).

6 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Védett érdekek (jogi tárgyak) Állami gazdálkodás Vagyon Hűség a megbízó (munkáltató) iránt Fogyasztók (üzletfelek) Verseny Gazdasági rend

7 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Szabályozási modellek Egynyomú kiterjesztett hivatali (1940. évi XVIII. törvénycikk) versenyalapú (német Btk. 299. §) Kétnyomú osztrák Btk. 168c-d. §§ és versenytörvény 10. § Kombinált magyar (a hűség, a gazdasági rend és a verseny is) német reform (verseny és a hűség is)

8 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. EU együttes fellépés Kötelességszegésre irányuló vesztegetés –fogalmát a nemzeti jog határozza meg, de –kiterjedjen legalább bármely hűtlen magatartásra, amely jogszabályi kötelesség megszegését, vagy adott esetben olyan személy üzleti tevékenységében alkalmazandó szakmai előírások vagy utasítások megszegését eredményezi Lehetséges korlátozás –olyan magatartásra, amely „maga után vonja vagy vonhatja a verseny torzulását, legalább a közös piacon belül […]”.

9 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. EU kerethatározat Kötelességszegésre irányuló vesztegetés (ld. együttes fellépés) Kifejezetten profitorientált és nonprofit jogalanyokon belül végzett üzleti tevékenység Lehetséges (időleges) korlátozás –a tagállamok nyilatkozhatnak arról, hogy olyan magatartásra korlátozzák, amely versenytorzulást von vagy vonhat maga után az áruk, illetve kereskedelmi szolgáltatások beszerzéséhez kapcsolódóan. –E nyilatkozatokat e kerethatározat elfogadásakor kell közölni a Tanáccsal, és azok 2005. július 22-től 5 évig maradnak érvényesek.

10 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. II.A. HITELEZÉSSEL KAPCSOLATOS ELKÖVETÉS

11 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Az előny jogtalanságának alapja Jogtalan előny: jogszabályi feltételeknek vagy a bank hitelbírálati követelményeinek meg nem felelő személy kapjon hitelt (hűség, verseny, gazdasági rend) a hitelbírálati követelményeinek megfelelő ügyféltől a hitel nyújtásáért a bank munkatársa saját részére érvényesít (üzletfél, fogyasztó) a hitelintézet működésére vonatkozó jogszabályok alapján tilalmazott (gazdasági rend).

12 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Az előny címzettje Az előnysaját részre elfogadásbank számára elfogadás a hitelért a követelményeknek nem megfelelő ügyféltől JogtalanNem jogtalan a hitelbírálati követelményeinek megfelelő ügyféltől kért JogtalanNem jogtalan a hitelintézet működésére vonatkozó jogszabályok alapján tilalmazott Jogtalan

13 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Agrobank ügy Államilag támogatott kedvezményes hitel nyújtására – egyéb előírt feltételek megléte esetén – csak akkor kerülhetett sor, ha a magánosításra kerülő részvények legalább 25 + 1%-át jelképes összegért vagy ellenérték nélkül a futamidő tartamára a Bank által kijelölt cégnek átengedi, és a Bank ennek révén részt vehet a cég irányításában és afelett fokozott ellenőrzést gyakorolhat. Ezen felül egyes esetekben –a Bank által kijelölt céget 16 éven keresztül összesen 151 200 000 forint kamat illette meg, –a Bank által kijelölt céget 3,6 millió forint osztalékra osztalékelsőbbség illette meg

14 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Agrobank ügy Háttérszerződésekkel megszerzett vagyonrészek kinek az uralma alá kerültek –Bank –Bank által kijelölt cégek az előny jogtalansága kell (akkor még nem volt tényállási elem) a bank működésének védelmére hivatott szabályok sérelme alapozza meg

15 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Agrobank ügy Egyéb felvetések: a Bank (többi tulajdonos) elől elvont vagyon (a kijelölt cégek útján) (Bócz) az ügyfelek kiszolgáltatottsága (Bócz) gazdasági erőfölénnyel való visszaélés a támogatás a jogalkotó szándékától eltérő célra elvonása a Bank vagy a kijelölt cégek támogatására (Bócz, Pokol)

16 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. II.B. HÁLAPÉNZ ELFOGADÁSA

17 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Btk. Az előny kötelességszegéssel való kapcsolata már nem alaptényállási elem (Btk. 291. §) A tényállás továbbra is „jogtalan” előnyt feltételez. 2012. évi I. törvény (Mt.) „a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki” [52. § (2) bek.]. Btk. és a hálapénz elfogadása (2013-tól)

18 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Az Mt. javaslatának indokolása szerint „az üzleti szokások alapján a munkavállaló munkaviszonya teljesítése során harmadik személytől különféle anyagi juttatás elfogadására kaphat ajánlatot. Ennek, továbbá a köznyelvben »borravalónak« vagy »hálapénznek« nevezett juttatás elfogadásának tilalmát mondja ki a (2) bekezdés azzal, hogy a tilalom alól a munkáltató felmentést adhat. A felmentés történhet olyan módon is, miszerint az általában kisebb összegű, szokásosnak tekinthető ajándék elfogadását engedi csak meg a munkáltató.” 2012. évi I. törvény (Mt.)

19 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Vita a jogirodalomban Gellér, TóthHollán A munkáltató engedélye nem érinti a hálapénz elfogadásának jogtalanságát –A Btk. későbbi, mint az Mt. –Nem jogszabályi engedély, hanem munkáltatói –Nem konkrét hatósági engedély (mint abortusz esetén) A munkáltató által engedélyezett hálapénz elfogadása nem bűncselekmény, mert az előny nem jogtalan. –Mt. indokolása (!), –jogrendszer egysége, törvényen alapuló egyedi aktus (mint az abortusz esetén) –keretkitöltő norma (az egyik feltételezetten védett érdek hordozója beleegyezik)

20 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Legfőbb Ügyészség szerint „a tényállás „normaszövegének értelmezése során markáns jogi érvek szólnak úgy a büntetőjogi felelősség megállapítása, mint annak hiánya mellett”, így „a tényállás jelenlegi megfogalmazása – miután az a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezésnek ad teret – nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét”. http://mklu.hu/hnlp14/?p=9361., 2014. május 27. http://mklu.hu/hnlp14/?p=93612014. május 27 „a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál jogszabály- módosítást kezdeményezett, „mert a hálapénz elfogadásának kapcsán felmerülő passzív gazdasági vesztegetés tényállásának törvényi megfogalmazása nem egyértelmű”. Legfőbb Ügyészség (2014)

21 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. A jogbiztonság sérelme a jogi tárgy határozatlanságára vezethető vissza. Ha a tényállás jogi tárgyai (és ezek logikai viszonya) egyértelműen tisztázható lenne, akkor viszont a hálapénz jogtalansága rendesen megítélhető lenne. –törvény jogosítja fel munkáltatót, hogy kivételt tegyen egy olyan rendelkezés alól, amely a saját érdekeit védi. –a hálapénz nem ütközik a gazdálkodás rendjét vagy a tisztességes gazdasági versenyt védő tételes jogi szabályba. –amennyiben a tényállás az egyenlő elbánás elvének érvényesülését is védené, akkor a hálapénz elfogadása jogtalan lenne. Btk. és Mt. (saját álláspont)

22 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. 2015-ös fejlemények Az Igazságügyi Minisztérium 2015 márciusában közzétett tervezete beiktatta volna a Btk-ba kötelességszegés elemét Ezt a kormányzat – feltehetően szakmai szervezetek tiltakozása miatt – időközben visszavonta. –az Országgyűlés által 2015 júniusában elfogadott törvény már nem tartalmaz ennek kapcsán módosító rendelkezést Ezzel azonban nem oldotta meg azt a problémát, hogy a hatályos büntetőjogi szabályozás nem felelt meg a jogbiztonság alkotmányos követelményének.

23 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Kúria Bhar. III. 6/2015. - EH 2015. B27. A hálapénz […] az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően a beteg vagy hozzátartozója […] köszönete jeléül a szolgáltatásban közreműködő egészségügyi dolgozónak nyújt [32]. hálapénz sem minősül jogtalan előnynek –ahogyan azonban az a borravaló esetében fel sem merül –a jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete kifejezetten nevesíti e két bevételt [Indokolás 29.]

24 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Hálapénz nem minősül vesztegetésnek, –függetlenül a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 52. §-ának (2) bekezdésében írt előzetes munkáltatói hozzájárulás hiányától. –ez utóbbinak ugyanis csupán munkajogi - az esetleges fegyelmi vétség megvalósulása - szempontból lehet jelentősége” [Indokolás 30].

25 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Saját javaslat Külön szabályozás kell: a hálapénz nem borravaló Beteg kiszolgáltatottsága, és különösen a közfinanszírozás Nem szabályozható munkáltatói engedéllyel Az egészségügyről szóló törvényben szabályozandó

26 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. II.C. NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK

27 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. A német jog fejlődésében Német versenytörvény 12 cikk üzleti vesztegetés „versenyben való előnyben részesítésért adott előny” A rendelkezést áthelyezték a német Btk-ba 299. § (1997). korábbihoz hasonló szabályozás harmadik személyeknek adott előnyökre is kiterjed

28 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. A német jog fejlődésében 2002-ben új rendelkezés beiktatása a tényállások alkalmazhatóak „külföldi versenyre”. Az indokolás szerint célja –„egyértelművé tétel” –„EU együttes fellépésnek való megfelelés” Nincs leszűkítve az európai uniós versenyre (!)

29 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Siemens eset német cég olasz megrendelő megvesztegetés 2002 előtt nincs német versenytárs más uniós államból van versenytárs

30 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Siemens eset Darmstadti Tartományi Bíróság: Igen A tényállás nem csak a német versenyre vonatkozik A jogalkotó leszűkíthette volna, ha akarja 1997-ben, amikor a rendelkezés a német Btk-ba került, de nem tette. A versenyjog dinamikus európaiasodása, amit csak tükröz az együttes fellépés, így a nemzeti jogot közösségi joggal harmonikusan kell értelmezni Az indokolása szerint a 2002-es módosítás csak a korábbi joghelyzet tisztázása volt A verseny fogalma változhat a joggyakorlatban, ez még az alkotmányos elveket nem sérti

31 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Siemens eset Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH): Nem A külföldi versenytársakat hagyományosan nem védte a német versenyjog –Egy ilyen kiterjesztés a német cégeket szigorúbb követelmények alá vetné, mint a helyi versenytársakat Nem volt ehhez képest jogalkotói cél a változtatásra 1997-ben A 2002-es indokolás irreleváns, mivel ez nem az akkoriban uralkodó (hanem csak a kisebbségi) nézetként szereplő értelmezést vette alapul Az együttes fellépéssel nem kell összhangban értelmezni a nemzeti jogot, mert az csak a kormányokat kötelezi A kiterjesztő értelmezés sértené a német Alaptörvény 103. cikk 2 bekezdését (nullum crimen elv)

32 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Siemens eset (összegzés) Jogértelmezés: –Nyelvtani –Történeti –Rendszertani –Teleologikus –Európai uniós joggal összhangban Uniós versenyjog együttes fellépés, kerethatározat –Alaptörvénnyel összhangban

33 Készítette: Dr. Hollán Miklós Budapest, 2015. október 6. Köszönöm a figyelmet! hollan.miklos@uni-nke.hu