A PSZICHOLÓGIAI IMMUNITÁS VIZSGÁLAT FELHASZNÁLÁSA A SZAKMAI TANÁRKÉPZÉS MÓDSZERTANI ÉS KÉPZÉSFEJLESZTÉSÉHEZ A KUTATÁS CÉLJA ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁGA Az új.

Az előadások a következő témára: "A PSZICHOLÓGIAI IMMUNITÁS VIZSGÁLAT FELHASZNÁLÁSA A SZAKMAI TANÁRKÉPZÉS MÓDSZERTANI ÉS KÉPZÉSFEJLESZTÉSÉHEZ A KUTATÁS CÉLJA ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁGA Az új."— Előadás másolata:

1 A PSZICHOLÓGIAI IMMUNITÁS VIZSGÁLAT FELHASZNÁLÁSA A SZAKMAI TANÁRKÉPZÉS MÓDSZERTANI ÉS KÉPZÉSFEJLESZTÉSÉHEZ A KUTATÁS CÉLJA ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁGA Az új generáció megváltozott és változik ma is. Tanításuk – nevelésük nehéz, mert nem ismerjük eléggé őket. A nehézségek főleg a szakiskolákban jelentkeznek. Az idejárók gyakran sorozatos kudarcok, konfliktusok elszenvedői. Sokuknak a képzés után nincs releváns jövőképe, nincsenek hosszú távú céljaik. A kutatás célja a szakképzés módszertani megújítása, a pedagógiai patológiák megkeresése, új és hatékony fejlesztési módok megtalálása. Mindezek beépítése a szakmai tanárképzésbe, majd az iskolai gyakorlatba. A pszichológiai immunitás (PI) kutatások alkalmasak a generációs problémák és az iskolai patológiák feltárására, mert a vizsgált csoportokról keresztmetszeti és fejlődési képet adnak. A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE Bredács Alice ●●● alice.bredacs@gmail.com; mobil: +3630/5026025 A megküzdési képességek faktorai és alrendszerei A PSZICHOLÓGIAI IMMUNITÁS  A PI egy megelőző – védő – mozgósító rendszer.  Úgy óvja a pszichét, ahogy a testet a hagyományos immunrendszer.  Kompetenciái képessé teszik az egyént a stresszel való megküzdésre.  A tapasztalat által a megküzdési stratégiák finomodnak és  begyakorlódnak a jó megküzdési módok.  A PI képességterületei fejleszthetők.  PI egy komplex modellel írható le.  Struktúráját a személyiség komponensei alkotják. A mérőeszköz: PI kérdőív – junior változata. E kérdőívvel az vizsgálható, hogy egy fiatalnak / csoportnak  milyen erős a pszichológiai immunitása,  milyen töltésűek az immunitás-összetevői,  hogyan küzd a céljaiért,  segítségével feltérképezhető egy fiatalra / csoportra jellemző megküzdési stratégia. A kérdőív jellemzői  időkorlátozott  önjellemzéses  a 48 kérdés 16 megküzdési képességet tár fel, amely három alrendszerré szerveződik  az alrendszerek dinamikus kölcsönhatásban szabályozzák egymás működését. A válaszok négyfokú skálán adhatók meg:  egyáltalán nem jellemző rám; kicsit jellemző rám; jellemző rám; nagyon jellemző rám. MEGKŰZDÉSI KÉPESSÉGEKALRENDSZEREK ÉS TARTALMAI 1Optimizmus Megközelítő-monitorozó alrendszer  (fizikai, szociális) környezet optimista feltérképezése  megértése, kontrollálása  áramlatba kerülés aktiválása 2Koherencia érzés 3Növekedésérzés 4Kontrollképesség 5Személyes forrásmonitorozó képesség 6Társas forrásmonitorozó képesség 7Személyes forrásmobilizáló képesség Mobilizáló-alkotó-végrehajtó alrendszer  képességek mobilizálása, aktualizálása  képességek fejlődésének  egyensúlyérzésnek megélése 8Személyes forrásteremtő képesség 9Társas forrásmobilizáló képesség 10Társas forrásteremtő képesség 11Öntisztelet 12Kitartás Önszabályzó alrendszer  figyelem irányítása  kontroll biztosítása  áramlatban való maradás szabályozása (Oláh, 2005) 13Szinkronképesség 14Impulzivitáskontroll 15Érzelmi kontroll 16Ingerlékenység gátlás EGY JELLEMZŐ EREDMÉNYCSOPORT ÉS VÁLASZOK A HIPOTÉZISEKRE Csoportprofilok: A pszichológiai immunitás faktoreredményei az általános iskolában és a középiskolai iskolatípusokban Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar AZ ISKOLAFOKOZATOK pszichológiai immunitás főértéke és az alrendszerek-értékei között nincs szignifikáns különbség, mert a faktorértékek kiegyenlítik egymást. Azonban a faktorértékek már kirajzolják a sajátos életkor szerinti pszichológiai immunitás profilokat, amelyek azt mutatják meg, hogy mely faktorokban van fejlődés és melyekben visszaesés az életkor előre haladtával. AZ ISKOLATÍPUSOK SZERINTI CSOPORTBONTÁSBAN sincs a pszichológiai immunitás főértékei és alrendszer-értékei tekintetében szignifikáns különbség a csoportok között. De a faktorértékeknél már itt is jellemző a különbség. Ezek mentén rajzolódnak ki az iskolatípus csoportprofilok. A SZAKISKOLÁKAT 69 százalékban átlagos, 31 százalékban magas faktorértékek jellemzik. A SZAKKÖZÉPISKOLÁKAT 13 százalékban alacsony, 31 százalékban átlagos, 56 százalékban magas faktorértékek jellemzik. A GIMNÁZIUMOKAT 62 százalékban átlagos és 38 százalékban magas a faktorok, a MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁKAT pedig 13 százalékban alacsony, 56 százalékban átlagos és 31 százalékban magas faktorértékek jellemzik.KONKLUZIÓ  A szakképzés fejlesztésének kívánatos irányát egyértelműen azok a faktorok mutatják, amelyeknél alacsonyabb eredményeket kaptunk, még akkor is, ha leszámíthatók az életkori sajátosságoknak megfelelő alacsonyabb faktorértékek, mint például a koherencia érzés.  Hagyományosan az iskolaforma célrendszere és a tanulók terhelése az általános iskolában, a szakközépiskolában és a művészeti iskolában nem egyenletes. Ezzel a tanulók nem tudnak egyértelműen megküzdeni. Faktorértékeik az alacsonytól a magasig (az általános iskolában pedig az alacsonytól a nagyon magasig terjed.)  A PSZICHOLÓGIAI IMMUNITÁS FAKTORAINAK FEJLESZTÉSE MINDEN TANÁR FELADATA – különös tekintettel az alacsonyabb faktoreredményekre.  A tanárok nem preferálnak minden pszichológiai immunitás faktort egyformán, például: értékelik a kitartást és a szociális képességeket, de az optimizmust, koherencia érzést kevésbé.  A legfontosabb a tanulók reális célkitűzéseinek és önismeretének a támogatása.  Probléma az is – az egyenetlenebb faktorértékeket mutató iskolafokozaton és iskolatípusokban –, hogy a tanári és tanulói célok és elvárások ritkán esnek egybe, ez pedig oda vezet, hogy az önbevallós teszteken (mint amilyen a Pszichológiai Immunkompetencia Teszt is) a tanulók leértékelik önmagukat.  Így további kutatást igényel, illetve pontosításra szorul annak feltárása, hogy hogyan függ össze a különböző iskolatípusok esetében a tanulók változatos pszichológiai immunitás önértékelése és a konkrét iskolai cél- és követelményrendszer.  Végül megállapítható, hogy az indokolatlan pszichés terheléseket csökkenteni kell, helyettük eredményesebb, a tanulói tulajdonságok pontosabb megismerésére alapozott nevelési és oktatási módszereket kell bevezetni.IRODALOM Bredács Alice (2014): A 14–16 éves, művészeti képzésben részesülő tanulók pszichológiai immunkompetenciája és az eredmények hasznosítása a művészeti nevelésben. In: Szabolcs Éva és Garai Imre (szerk.): Neveléstudományi kutatások közben – válogatás doktori hallgatók munkáiból. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 168–180. Bredács Alice (2015): A pszichológiai immunitás eredményei a szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztéséhez. Kutatási beszámoló. In: Daruka Magdolna (szerk.): A tanári szerep változásának háttértényezői a szakképzésben. (TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0012, „Szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztéséhez”) Kiadta a Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. Fejes József Balázs (2011): A tanulási motiváció új kutatási iránya: a célorientációs elmélet. Magyar Pedagógia, 111. 1. sz. 25–51. Oláh Attila (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest. HIPOTÉZISEK 1. Van-e különbség az ISKOLAFOKOZATOK csoportjai között a pszichológiai immunitás főértékében és az alrendszerek értékeiben? Azaz az életkorral fejlődik-e a pszichológiai immunitás? 2. Van-e különbség az ISKOLAFOKOZATOKON a pszichológiai immunitás faktoraiban? Azaz van-e sajátos pszichológiai immunitás faktor profilja az életkor szerinti csoportoknak? 3. Az ISKOLATÍPUSOK szerinti csoportokban – a pszichológiai immunitás főértékében / alrendszereiben / faktoraiban – van-e jellemző különbség? 4. Van-e SPECIÁLISAN CSAK A SZAKKÉPZÉSRE JELLEMZŐ PSZICHOLÓGIAI IMMUNITÁS -PROFIL, amelynek megismerése alkalmas a szakképzés fejlesztésére? Korábbi kutatások azt jelezték, hogy: a gimnazisták és a művészetet tanulók pszichológiai immunitás értéke jobb, a szakiskolásoké a gyengébb. A MINTA A minta összetétele és elemszámai az ISKOLAFOKOZATOK szerintA minta összetétele és elemszámai az ISKOLATÍPUSOK szerint CSOPORTN Általános iskolások (7.–8. osztályos tanulók)94 Középiskolások (9.–10. osztályos tanulók)440 Összesen534 CSOPORTN Szakiskolások100 Szakközépiskolások186 Gimnáziumba járók120 Művészeti középiskolások34 Összesen440 T pont nagyon alacsony alacsony átlagos magas nagyon magas T pont nagyon alacsony alacsony átlagos magas nagyon magas T pont nagyon alacsony alacsony átlagos magas nagyon magas Optimizmus5953 55 Koherencia érzés4448 43 Növekedésérzés5048 51 Kontrollképesség5152 55 Személyes forrásmonitorozó képesség5963 64 Társas forrásmonitorozó képesség5660 57 Személyes forrásmobilizáló képesség6564 Társas forrásmobilizáló képesség5251 57 Személyes forrásteremtő képesség4246 42 Társas forrásteremtő képesség4751 50 Öntisztelet6063 59 Kitartás64 63 Szinkronképesség4950 Impulzivitás kontroll5149 48 Érzelmi kontroll5049 53 Ingerlékenység kontroll5553 57 Optimizmus5350 Koherencia érzés4743 Növekedésérzés4948 Kontrollképesség5650 Személyes forrásmonitorozó képesség6163 kategóriák pontérték Társas forrásmonitorozó képesség5960 Személyes forrásmobilizáló képesség6159 nagyon alacsony 0-34 Társas forrásmobilizáló képesség5659 Személyes forrásteremtő képesség4645 alacsony 35-44 Társas forrásteremtő képesség4859 Öntisztelet5344 átlagos 45-54 Kitartás6054 Szinkronképesség5045 magas 55-65 Impulzivitás kontroll4947 Érzelmi kontroll4942 nagyon magas 65 fölött Ingerlékenység kontroll53 Kettős célkitűzéssel és magas, illetve változatos elvárással kell megküzdeniük Egyirányú célkitűzéssel és magas elvárásokkal kell megküzdeniük Kettős célkitűzéssel és változatos elvárásokkal kell megküzdeniük Iskolánként változatos elvárásokkal kell megküzdeniük GIMNÁZIUM SZAKISKOLASZAKKÖZÉPISKOLA ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰVÉSZETI ISKOLA Egyirányú célkitűzéssel és alacsony elvárásokkal kell megküzdeniük