Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogszabályi változások a gyermekvédelemben Országos Gyermekvédelmi Konferencia Székesfehérvár 2015. november 18. dr. Lantai Csilla főosztályvezető Gyermekvédelmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogszabályi változások a gyermekvédelemben Országos Gyermekvédelmi Konferencia Székesfehérvár 2015. november 18. dr. Lantai Csilla főosztályvezető Gyermekvédelmi."— Előadás másolata:

1 Jogszabályi változások a gyermekvédelemben Országos Gyermekvédelmi Konferencia Székesfehérvár november 18. dr. Lantai Csilla főosztályvezető Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma

2 Intézményi és szünidei gyermekétkeztetés - a gyermek ellátáshoz, gondoskodáshoz való jogának érvényesülése érdekében

3 A gyermekétkeztetés, mint természetbeni ellátás Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/7402. számú törvényjavaslat - a Gyvt. módosításának célja a gyermekétkeztetés vonatkozásában (2016. január 1-jétől): a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének térítési díjra vonatkozó rendelkezései helyett a Gyvt. Második Részében, az ellátások között nyer szabályozást a gyermekétkeztetés, olyan természetbeni ellátás, amely meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen vagy kedvezményesen igénybe vehető, meghatározza az intézményi gyermekétkeztetés fogalmát, bevezeti a szünidei gyermekétkeztetést.

4 Új fogalom: Intézményi gyermekétkeztetés A bölcsődében (2017. január 1-jétől a mini bölcsődében) és a köznevelési intézményekben a gyermekétkeztetés biztosítására - a települési önkormányzat köteles, -illetve egyházi, nem állami fenntartású intézmény tekintetében az a fenntartó feladata. A szakosított szociális ellátást nyújtó és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézménynek is biztosítania kell az étkeztetést az ott elhelyezett gyermekek számára – fenntartó kötelezettsége!

5 Az intézményi gyermekétkeztetés tartalma A gyermek életkorának megfelelően valamennyi nevelési, tanítási napon étkezést kell biztosítani: a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek részére a reggeli főétkezést, a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést, a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani, az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a szülő (családbafogadó gyám, nevelőszülő, gyermekotthon vezető) másként rendelkezik.

6 Az intézményi gyermekétkeztetés tartalma bentlakásos intézményekben Bentlakásos intézményben biztosítani kell az ellátott gyermek számára az óvodai nevelési napokon és az iskolai tanítási napokon reggeli és vacsora főétkezést, és az óvodai nevelési napokon és az iskolai tanítási napokon kívül a reggeli, ebéd és vacsora főétkezéseket, valamint a tízórai és uzsonna kisétkezéseket.

7 A jogosultak köre Ingyenes gyermekétkeztetésre jogosult gyermekek Bölcsődében és óvodában: o Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek o Tartósan beteg, fogyatékos gyermekek o Tartósan beteg, fogyatékos gyermekek egészséges testvérei o Három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermekek o Olyan gyermekek, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át (2015-ben: Ft) o Nevelésbe vett gyermekek Nappali tagozatos iskolában, fogyatékos személyek nappali ellátásában: o Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek (az 1-8. évfolyamon) o Nevelésbe vett gyermekek o Utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek Kedvezményes gyermekétkeztetésre jogosult gyermekek Nappali tagozatos iskolában, fogyatékos személyek nappali ellátásában: o Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek (az 1-8. évfolyamon felül) o Tartósan beteg, fogyatékos gyermekek o Három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermekek

8 A szünidei gyermekétkeztetés bevezetése A települési önkormányzat kötelező feladata, a jogosult gyermek szülője, törvényes képviselője kérelmére Tartalma: a déli meleg főétkezés biztosítása Jogosultak köre: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek közül a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek jogosultak ingyenesen a szünidei gyermekétkeztetésre. Továbbá a települési önkormányzat biztosíthatja további rászoruló gyermekek részére, különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek számára, szintén ingyenesen.

9 A szünidei gyermekétkeztetés időtartama Igazodik a gyermek ellátását, nevelését biztosító intézmények (bölcsőde, óvoda) zárva tartásához, illetve a tanítási szünetekhez - a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, - az őszi, téli és tavaszi szünetben szünetenként legalább 2 munkanapon, legfeljebb valamennyi munkanapon köteles megszervezni, a települési önkormányzat. A szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban kell biztosítani a szünidei gyermekétkeztetést az adott gyermek részére. Ez a rendelkezés a települési önkormányzat számára jelent feladatot, azonban az egyes gyermekek vonatkozásában – például a gyermek más településen történő táborozása vagy más okból való akadályoztatása esetén – a szünidei gyermekétkeztetés időtartama rövidebb is lehet, mint az önkormányzat által biztosított szünidei gyermekétkeztetés teljes időtartama.

10 Tervezett végrehajtási szabályok A szünidei gyermekétkeztetés keretében a déli meleg főétkezés elsősorban helyben történő elfogyasztásának megszervezéséről szükséges gondoskodni, ha erre nincs lehetőség, az étel elvitelével vagy a gyermek számára történő kiszállításával is biztosítható, a gyermek előre nem látható hiányzása, betegsége, egyéb akadályoztatása esetén a számára biztosított étel elvitelét a szülője, törvényes képviselője számára lehetővé kell tenni, az el nem fogyasztott, vagy el nem szállított étel a gyermek számára átadható, helyben történő elfogyasztásra vagy elvitel formájában - pazarlás megakadályozását szolgálja, a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltése érdekében - különösen a nyári szünet időtartama alatt - a települési önkormányzat szabadidős programot biztosíthat a gyermekek számára. Ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetéshez benyújtott kérelem mellékletek megkönnyítik a jogosultság igénybevételét, arról is nyilatkozni szükséges, hogy mely étkezéseket kívánja igénybe venni a gyermek számára, a nevelésbe vett gyermek, vagy az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt ingyenes intézményi gyermekétkeztetésének igénybevételéhez nem szükséges a gyámhatósági határozat bemutatása az intézmény részére, hanem csak egy igazolás, a nevelésbe vétel vagy az utógondozói ellátás tényének fennállásáról.

11 Ingyenes, kedvezményes gyermekétkeztetésre fordított költségvetési támogatások összege Év Önkormányzatok által biztosított gyermekétkeztetés támogatása (millió Ft) Nem állami fenntartók által biztosított gyermekétkeztet és támogatása (millió Ft) Szociális nyári gyermekétkeztetés támogatása Összes költségvetési támogatás (millió Ft) ,82 711, Ft32 389, ,32 927, Ft34 038, ,13 438, Ft36 734, ,44 098, Ft36 147, ,37 076, Ft54 265, ,64 744, Ft59 976, ,0n.a Ft64 080, felmérés alapján állapítható meg n.a.felmérés alapján állapítható meg ,0

12 Kihívások a migráns gyermekek,kísérő nélküli kiskorúak ellátása területén - a gyermek védelemhez, ellátáshoz, gondoskodáshoz való jogának érvényesülése érdekében

13 Az ellátás alapelvei A bevándorlók gyermekeire, köztük a kísérő nélküli kiskorúakra elsősorban gyermekként tekintünk. - kísérő nélküli kiskorú: aki Magyarország területére az érte felelős felnőtt személy kísérete nélkül érkezik vagy azt követően marad felügyelet nélkül. A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20–án kelt Egyezmény alapján „ a szülő nélkül maradt gyermeket ugyanabban a védelemben kell részesíteni, mint bármely más, a családi környezetétől bármely okból véglegesen vagy ideiglenesen megfosztott gyermeket” (22. cikk). A gyermekvédelmi jogszabályok a kísérő nélküli kiskorúak részére a teljes körű ellátást biztosítanak a magyar állampolgárokat ellátó gyermekotthonokkal azonos minőségben, de a migráns gyermekek vallási, kulturális szokásainak megfelelő eltérésekkel (pl. étkezés).

14 A kísérő nélküli kiskorúak teljes körű ellátásának tartalma A gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és szükségleteinek megfelelő – étkeztetés, – ruházattal való ellátása, – mentálhigiénés és egészségügyi ellátása, – oktatásának biztosítása, – gondozása, nevelése, lakhatása, – kulturális és szabadidős programok, – vallásgyakorlás biztosítása, – nyelvi képzés, integrációt elősegítő programok.

15 Családjukkal érkező migráns kiskorúak ellátása A gyermekekkel hazánkba érkező menedékkérő családokat a BÁH a befogadó állomásokon helyezi el – a gyermekvédelmi szakellátási rendszerbe nem kerülnek be azok a kiskorúak, akik szüleikkel együtt érkeznek az országba. Családok átmeneti otthonában kérelmükre elhelyezhetők a menekült, oltalmazott státuszt nyert családok a Gyvt. alapján: „az otthontalanná vált szülő kérelmére együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától”. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint családok átmeneti otthonában 50 nem magyar állampolgárt látnak el. E célra a Baptista Integrációs Központ 2014 májusában két férőhelyes családok átmeneti otthonát nyitott meg a XIII. kerületben az Európai Menekültügyi Alap nyújtotta pályázati támogatásból.

16 A kísérő nélküli kiskorúak ellátása a gyermekvédelmi rendszerben A menedékjogról szóló évi LXXX. Törvény (Met.) szerint különleges bánásmódot igénylő személy valamennyi kísérő nélküli kiskorú, de általában a kiskorúak és a kiskorú gyermeküket egyedül nevelő szülők is A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény (Gyvt.) rendelkezéseivel összhangban a menekültügyi, idegenrendészeti eljárásban is a gyermek mindenekfelett álló érdekének és jogainak figyelembevételével kell eljárni A kísérő nélküli kiskorúak ellátása május 1–jétől a gyermekvédelmi szakellátási rendszer feladata a Met. 48. § (2) bekezdése és a Gyvt. 101.§ (4) bekezdése értelmében

17 Feladatmegosztás a menekültügyi hatóság és a gyermekvédelem között Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) az okmány nélkül hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorúak életkor–megállapítását végzi – 24 órán belül, amikor menedékjog iránti kérelem előterjesztése iránti szándékukat fejezik ki az országba érkezésüket követően, jellemzően idegenrendészeti eljárás keretében. – Figyelembe veszik az általános testi fejlettséget, a külső nemi jegyeket, teljes fogstátuszt, indokolt esetben radiológiai vizsgálatot rendelnek el. – Ha a hatóságban kétség merül fel a kérelmező életkorát illetően, orvosszakértő kirendelésére kerül sor. – Ha az orvosszakértő nem tudja egyértelműen megállapítani, hogy a kérelmező kiskorú, vagy 18 év feletti, akkor a hatóság a kérelmező számára kedvezőbb életkort fogadja el. A kiskorú kérelmező esetén a BÁH elrendeli ideiglenes hatályú elhelyezését gyermekotthonba és gondoskodik a gyermekvédelmi intézménybe szállításról. A gyámhatóság a kiskorú részére a képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyámot rendel 8 napon belül.

18 A menedéket kérő és a menedéket nem kérő kísérő nélküli kiskorúakat ellátó intézményrendszer Fóti Károlyi István Gyermekközpontban szükség esetén 130 kísérő nélküli kiskorút fogadó gyermekotthon a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában – Jelenleg 10 fő kísérő nélküli kiskorú tartózkodik. Közülük 8 fiú és 2 lány, 4 fő afgán, 3 fő koszovói, 1 fő szudáni, 1 fő pakisztáni és 1 fő szerb állampolgárságú kiskorú, mindannyian év közöttiek. Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató működtetésében lévő 18 férőhelyes gyermekotthon (6800 Hódmezővásárhely, Béla cigány u. 17.) a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában – 8 fő kísérő nélküli kiskorú tartózkodik az otthonban; mindannyian fiúk, hárman év közöttiek a többiek évesek, 3 fő afgán, 4 fő szír, 1 fő szomáliai állampolgár. A KENYSZI adatok alapján január 1-jétől november 15-ig 3483 fő kísérő nélküli kiskorú került befogadásra, melyből 3072 fő Fóton, 411 fő Hódmezővásárhelyen volt elhelyezve. Az ellátandó gyermekek létszáma erőteljesen hullámzik (314 fő – 8 fő).

19 A megnövekedett ellátási igény kezelése A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Károlyi István Gyermekközpontban – bővítette a humánerőforrásokat, – a szakdolgozóknak a nagy kihívást jelentő tevékenységért kereset- kiegészítést biztosított, – bővítette a tárgyi eszközöket. A férőhelyek felszabadítása érdekében az utógondozói ellátott fiatal felnőtteket áthelyezték a fővárosi gyermekotthonokba és utógondozó otthonokba, összesen 45 férőhelyen. A Budapest, Erzsébet királyné úti Gyermekotthon további 12 férőhelyet biztosít a tartósan hazánkban maradó, nemzetközi védelemben részesített kiskorúak fogadására. A Károlyi István Gyermekközpontban további 96 férőhely (2*48 férőhely) létrehozása két gyermekotthoni szakmai egységben. Jogszabály-módosítás: a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállása esetén az SZGYF - a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter jóváhagyásával – kijelöli a kísérő nélküli kiskorúak ellátásának lehetséges további intézményét.

20 Megvalósult jogszabály-módosítások A Met augusztus 1-jén hatályba lépett módosításával a menedékjogi elismerésüket kérő kísérő nélküli kiskorúak esetében rövidültek az ügyintézési határidők: – a menekültügyi hatóság intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és egyidejűleg megkeresi a gyámhatóságot a kiskorú képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyám kirendelése iránt, – a gyermekvédelmi gyámot a menekültügyi hatóság megkeresésének megérkezését követő nyolc napon belül kell kirendelni, – a kirendelt gyermekvédelmi gyám személyéről a kísérő nélküli kiskorút és a menekültügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell. A Met szeptember 15-én hatályba lépett módosítása bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát és felhatalmazza a Kormányt, hogy kihirdesse a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállását, továbbá megállapítsa az annak elrendelésével és fennállásával, valamint a megszüntetésével összefüggő szabályokat. Kormányhatározattal költségvetési átcsoportosítások valósultak meg: – A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat gyermekvédelmi gyámi állományának, – és a Budapest Főváros Kormányhivatala gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V. Kerületi Hivatala gyámhatósági ügyintézői állományának bővítése, – valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság már megvalósult fejlesztéseinek finanszírozása érdekében.

21 További jogszabály-módosítások A Gyvt. végrehajtási rendeleteinek (149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet, 15/1998. (IV.30.) NM rendelet) módosítása Ideiglenes befogadó férőhelyek létrehozására – fogalma: a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a gyermekotthon épületén kívül, kizárólag menekültként, oltalmazottként és menedékesként el nem ismert, ideiglenes hatállyal elhelyezett kísérő nélküli kiskorúak ellátására létrehozott és a gyermekotthonhoz tartozóan bejegyzett férőhely – Ideiglenes befogadó férőhelyen történő elhelyezés feltétele: ezen a férőhelyen ellátást abban az esetben lehet az ideiglenes hatállyal elhelyezett kísérő nélküli kiskorú számára biztosítani, ha a gyermekotthon épületében férőhely hiányában a kísérő nélküli kiskorú befogadása nem biztosítható. Különös eljárási szabályok (egyszerűsítés) meghatározása a kísérő nélküli kiskorúakat fogadó gyermekotthon és az ideiglenes befogadó férőhelyek szükség szerinti sürgős létrehozása érdekében. A kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos hatósági ügyintézésre és törvényes képviselet ellátására vonatkozó szabályozás egyszerűsítése és e feladatok kijelölt gyámhatósághoz (Budapest Főváros Kormányhivatal V. Kerületi Hivatala), valamint területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz (Budapest) telepítése A kísérő nélküli kiskorúak sajátos igényeinek megfelelő elhelyezési feltételek és ellátási tartalmak meghatározása a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén is.

22 A kísérő nélküli kiskorú ellátottak néhány jellemzője A hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorúak 99%–a fiú. Származási országukat tekintve 90%–uk afganisztáni, 4%-a szír, 3%-a koszovói, 1–1%-a szomáliai, illetve pakisztáni, további országokból (Banglades, Egyiptom, Irak, Irán, Szerbia) 1–4 fő gyermek érkezett. A kísérő nélküli kiskorúak 95%–a 14–18 év közötti, 5 %–a 14 év alatti, jelenleg 1 fő 10 év alatti életkorú kísérő nélküli kiskorú gyermekről gondoskodnak Fóton.

23 A menekült, oltalmazott gyermekek és fiatal felnőttek integrációja A kísérő nélküli kiskorúak jellemzően 2–3 naptól 2–3 hétig terjedő időt töltenek a gyermekotthonban, Valamennyi pihenést, feltöltődést követően Nyugat- Európába távoznak. A hazánkban maradni kívánó ténylegesen gondozásban levő 52 fő migráns ellátott közül 10 fő kapott menekült, 40 fő pedig oltalmazott státuszt, a többiek kérelmének elbírálása folyamatban van. 9 fő utógondozói ellátott ma már magyar állampolgár. Oktatásuk helyzete: – 46 fő középfokú, – 4 fő általános iskolai oktatásban részesül, – 2 fő pedig felsőoktatásban tanul.

24 A további tervekről Folyamatosan monitorozzuk és elemezzük - az SZGYF közreműködésével - a évben bevezetett nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a nevelőszülői ellátás fejlesztésének tapasztalatait, a gyermekvédelmi gyámság működését. Megvizsgáljuk a megelőző pártfogás és a támogatott döntéshozatal tapasztalatait. Cél: a fentiek a további megerősítése és szükséges jogszabályi módosítások, pontosítások előkészítése

25 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Kérdések esetén állok szíves rendelkezésükre. Tel.: ;


Letölteni ppt "Jogszabályi változások a gyermekvédelemben Országos Gyermekvédelmi Konferencia Székesfehérvár 2015. november 18. dr. Lantai Csilla főosztályvezető Gyermekvédelmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések