Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A 2013/2014. tanév feladatai, változások Dr. Madarász Hedvig Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A 2013/2014. tanév feladatai, változások Dr. Madarász Hedvig Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság."— Előadás másolata:

1 1 A 2013/2014. tanév feladatai, változások Dr. Madarász Hedvig Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság

2 222Bevezető Ismét segít a „hagyományos” Tanévkezdő Kiadvány Elérhető: eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos- allamtitkarsag/hirek/a-kozneveles-feladatainak- eredmenyes-vegrehajtasa-kozos-ugyunk eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos- allamtitkarsag/hirek/a-kozneveles-feladatainak- eredmenyes-vegrehajtasa-kozos-ugyunk  Tartalmazza a tanév rendjétől kezdve az összes fontos új jogszabályt és az elmúlt időszak jogszabályváltozásait Tanévkezdő EMMInens is van Emberi Erőforrások Minisztériuma

3 333 A megújuló köznevelés jogi háttere A nemzeti köznevelésről szóló tv. módosításai „Foglalkoztat á si” rendelet Kerettanterv Szakszolg á latok Pedag ó gus-tov á bbk é pz é s Koll é giumi alapprogram Szak é rtői, vizsg á ztat á si n é vjegyz é k Emberi Erőforrások Minisztériuma

4 444 Az Nkt. legutóbbi és várható módosításai A Magyar Közlöny 73. számában jelent meg a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról rendelkező évi LV. törvény A Magyar Közlöny 116. számában jelent meg az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXIX. törvény, amely többek között a nemzeti köznevelésről szóló törvényt is módosította A Magyar Közlöny 120. számában jelent meg a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló évi CXXXIII. törvény, amely – többek között – a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényt is érintette A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról szóló T/ sz. tv.javaslat Emberi Erőforrások Minisztériuma

5 555 Az Nkt. legutóbbi és várható módosításai A módosításokat elsősorban a törvény alkalmazása során felmerült egyes gyakorlati és értelmezési problémák megoldása, a jogszabályszöveg pontosítása indokolta. A köznevelési rendszer új alapokra helyezése, az új jogintézmények, a változások bevezetése a legalaposabb előkészítés mellett is megkívánja, hogy a gyakorlati megvalósítás során felmerülő, a rendszert jobbító, tökéletesítő javaslatok beépüljenek a törvénybe. Ezért természetes folyamat egy teljesen új jogszabály megalkotását, hatályba lépését követően a „beválás- vizsgálat” alapján a kezdeti, adott esetben többszöri módosítás. Emberi Erőforrások Minisztériuma

6 666 Az Nkt évi LV. törvénnyel történt módosításának témakörei Emberi Erőforrások Minisztériuma

7 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Híd II. program A szeptember 1-jétől induló Híd II. programba történő bekapcsolódás életkori határa, bizonyos kivételes esetekben egy évvel meghosszabbítható. A program továbbra is záróvizsgával zárul, aminek része a komplex szakmai vizsga. Amennyiben a szakmai vizsga véletlenül eredménytelen is lesz, a sikeres záróvizsgával még szerezhet alapfokú végzettséget a tanuló.

8 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Közös igazgatású köznevelési intézményben és az EGYMI-ben ellátható feladatok köre Közös igazgatású köznevelési intézmény nem csak különböző típusú nevelési-oktatási intézmények, hanem egyes többcélú intézmények, egységes iskola, összetett iskola feladatait is elláthatja. Az EGYMI utazó gyógypedagógusi hálózatot is működtethet.

9 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság A maximális, minimális osztály- illetve csoportlétszámtól való eltérés lehetősége Kizárólag akkor lehetett volna eltérni a maximális, illetve a minimális csoport-, osztálylétszámtól, ha azt a gyermekek, tanulók tanítási év közbeni átvétele, felvétele indokolja. E lehetőségek köre bővült az alábbiakkal: Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető. A minimális létszámtól szakképző iskolában akkor is el lehet térni, ha a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási évben történő megszűnése miatt az érintett osztály, csoport létszáma a minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel - a tanulóra háruló aránytalan teher nélkül - nem alakítható ki a minimális létszámot elérő létszámú osztály, csoport.

10 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Mindennapos testnevelés Amennyiben a testnevelésóra keretében megvalósított úszásoktatás infrastrukturális feltételei a nevelési- oktatási intézményben nem állnak rendelkezésre, akkor heti egy alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva lehet megszervezni. A szakképző iskolák tekintetében került sor apróbb módosításra, amely az eredeti jogalkotói szándékon nem változtatott: a mindennapos testnevelést a szakképző intézményekben csak azokon a tanítási napokon kell megszervezni, amikor nem kizárólag gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók.

11 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Kizárólag egyházi intézményeket érintő módosítás Az egyházi intézményekben a törvény módosítása lehetővé teszi az etika tantárgy hittan tantárggyal történő kiváltását, feltéve, hogy az iskola pedagógiai programja a hittan tantárgy vonatkozásában tartalmazza a Nat-ban az etikára meghatározott fejlesztési követelményeket és tartalmakat.

12 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság További témakörök: Adatnyilvántartás, adatkezelés Tanköteles tanulók beíratásával kapcsolatos feladatok Külföldi tanuló jogviszonyának megszűnése Köznevelési intézményekkel kapcsolatos egyes fenntartói döntések meghozatala Alapító okirat helyett szakmai alapdokumentum Óvoda megszervezése legalább 8 fő kérelme esetében Kollégiumi nevelés kezdete (10 éves kor alatt)

13 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Az átszervezési határidő módosítása A jövő évtől kezdődően ismét május utolsó munkanapjáig kell meghozni minden átszervezési döntést, és nem lehet egyes, az átszervezés körébe tartozó döntéseket július utolsó munkanapjáig meghozni.

14 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Változások a pedagógus-munkakör betöltésének végzettségi és szakképzettségi követelményeiben Lényegesek a pedagógus-munkakör betöltésének végzettségi és szakképzettségi előírásait bővítő rendelkezések. Egyes pedagógus-munkakörök és tantárgyak esetében ugyanis vagy egyáltalán nincs vagy nem található megfelelő képzettségű munkaerő. Ennek érdekében a következő esetekben kerültek kivételi szabályok a törvénybe: - egyes tantárgyak, tantárgyi modulok oktatása, - szakképzés elméleti tantárgyainak tanítása, - mindennapos testnevelés bevezetése során esetlegesen fellépő ideiglenes szakemberhiány megoldása, - két tanítási nyelvű oktatás és nemzetiségi nyelvoktatás

15 15 Az Nkt évi CXXIX. törvénnyel történt módosításának témakörei Emberi Erőforrások Minisztériuma

16 A legfontosabb újdonság A Nemzeti Pedagógus Kar létrehozása –Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete –A törvény erejénél fogva szeptember 1-ével automatikusan, kötelezően a Kar tagjává válnak az állami és önkormányzati fenntartású - így a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és egyéb állami költségvetési szervek, minisztériumok, a települési és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott - köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak, így a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban, a települési –A tagság a jogviszony fennállásának ideje alatt áll fenn és annak megszűnése esetén az is automatikusan megszűnik (felmondás, nyugdíj, stb.). –A Kar tagsága nem jár tagdíjfizetési kötelezettséggel. –A Kar stratégiai partneri megállapodást köthet más fenntartó intézményeiben dolgozó pedagógusok hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel. Emberi Erőforrások Minisztériuma

17 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőinek munkáltatói joggyakorlása A törvény biztosítja a KIK által fenntartott köznevelési intézmények vezetői részére – a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével – a munkáltatói jogok gyakorlását. A KIK által fenntartott intézmény vezetője a munkáltatói jogot azok tekintetében is gyakorolhatja, akik a működtető, vagy az általa megbízott személy, illetve szervezet intézkedése alapján végeznek munkát a köznevelési intézményben, amennyiben a működtető így dönt.

18 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Óvodapedagógusok munkaidejének beosztására vonatkozó szabályozás A teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokkal lekötött 32 órán felül további legfeljebb heti négy órában –a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, –a nevelőtestület munkájában való részvétel, –gyakornok szakmai segítése, továbbá –eseti helyettesítés elvégzését rendelhet el a munkáltató az óvodapedagógus számára.

19 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Az óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakör Pedagógus-munkakör Az óvoda-, iskolapszichológus munkaidejének beosztását szabályozza a 62. § (11a) bekezdés A 61. § (3) bekezdés értelmében szeptember 1-jétől az óvodapszichológus kötelező létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott óvodapszichológust kell alkalmazni. Az iskolapszichológus kötelező létszámát (a fentihez hasonló módon) a „foglalkoztatási” rendelet fogja szabályozni.

20 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Az Nkt. 1. és 2. mellékletének részbeni deregulálása Az óvodákra vonatkozó – szeptember 1- jétől hatályba lépő – szabályozás maradt törvényi szinten a vezetők kötelező és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők finanszírozott létszáma tekintetében. Az iskolák, kollégiumok esetében e szabályozás kormányrendeleti szinten fog megjelenni a foglalkoztatás egyéb kérdéseit is szabályozó jogszabályban.

21 21 Az Nkt évi CXXXIII. törvénnyel történt módosítása Emberi Erőforrások Minisztériuma

22 A vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosítása A törvénymódosító csomagra azért volt szükség elsősorban, mert az Alkotmánybíróság a 6/2013. (III. 1.) AB határozatában a hatálybalépésükre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) egyes rendelkezéseit. Emiatt az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően újra kellett szabályozni a vallási tevékenység végzésének alanyi és tárgyi kereteit, az egyházi elismerési eljárást és rendezi kellett az Alkotmánybíróság döntésével érintett vallási közösségek jogi státuszát. közneveléstMindez a köznevelést elsősorban a fakultatív hitoktatás, a hit- és erkölcstanoktatás, valamint az egyházi és magánintézményekre vonatkozó szabályozás tekintetében érintette.

23 A vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosítása A módosított Ehtv. a vallási tevékenység szervezeti kereteként a vallási közösséget definiálja. Ez az a gyűjtőfogalom, amely lényegében a törvény korábbi meghatározása szerinti egyház, vallásfelekezet, vallási közösség hármasát felváltja. A vallási közösségnek a módosítás értelmében két típusa van: – az Országgyűlés által elismert egyház, mint bevett egyház (közjogi jogalany) és –a vallási tevékenységet végző szervezet (különös egyesületi formaként működő magánjogi jogalany). Megmarad a belső egyházi jogi személy fogalma, amely a bevett egyházzal együtt az egyházi jogi személy gyűjtőnevet kapta. Jól látható, hogy az új fogalmakat az Ehtv. módosításának megfelelő szabályozással összhangban más törvényekben, így az Nkt.-ban is át kell vezetni, hogy az ezzel összefüggő rendelkezései értelmezhetők legyenek.

24 A vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosítása Különösen lényegesek az Nkt. 35. §-ának módosítására és 35/A., 35/B. §-sal történő kiegészítésére vonatkozó szabályok, mivel ezek határozzák meg a köznevelési intézményekben kötelezően biztosítandó fakultatív hitoktatás lehetőségével kapcsolatos és az 1-8. évfolyamon kötelező erkölcstan, valamint az ehelyett választható hit-és erkölcstan oktatására vonatkozó, az Ehtv. módosításával is összefüggő rendelkezéseket. az Nkt. módosított 35. § (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „35. § (1) Az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező hitoktatást (a továbbiakban: fakultatív hitoktatás) és az erkölcstan óra helyett választható hit- és erkölcstanoktatást egyházi jogi személy szervezhet az e törvényben meghatározott keretek között.”

25 A pedagógusok előmeneteli rendszerével – „életpálya” kapcsolatos jogszabályi rendelkezések

26 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Már meglévő szabályok - Nkt § nevelési-oktatási intézményben pedagógus- munkakörben (2) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus- munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előmeneteli és illetményrendszerére vonatkozó rendelkezések - a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével - nem alkalmazhatóak. (3) E törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való előmenetel lehetőségét.

27 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Már meglévő szabályok – Nkt § (4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a) Gyakornok, b) Pedagógus I., c) Pedagógus II., d) Mesterpedagógus, e) Kutatótanár, fokozatokat érheti el.

28 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Már meglévő szabályok – Nkt § közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép (5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. (6) A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra

29 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Már meglévő szabályok – Nkt § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg. (2) Az illetményalap a mindenkori minimálbér a) középfokú végzettség esetén százhúsz, b) alapfokozat esetén száznyolcvan, c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.  szeptember 1-jén lépne hatályba a tv.jav.szerint. (3) A Kormány rendeletben állapítja meg a 8. melléklet szerinti, az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlék megállapításának elveit.

30 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság (7. sz. melléklet) A garantált illetménylap százalékában

31 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Nkt. módosítása (az előmeneteli rendszer miatt) Az érintettek körének bővítése Az illetményalap csökkentett mértékben történő megállapítása További módosítások: –Szabadságra vonatkozó Kjt. rendelkezések értelmezése –Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre.

32 32 Az életpálya hatálya alá tartozó foglalkoztatottak köre  Eredetileg is: a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak (pszichológus is!)  Eredetileg csak 2015-től, de a tv.javaslat szerint előrehozva szeptember 1-jére:  Pedagógiai szakszolgálati intézmények pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjai Emberi Erőforrások Minisztériuma

33 33 Az életpálya hatálya alá tartozó foglalkoztatottak köre  Csak 2015-től, de a tv.javaslat szerint előrehozva szeptember 1-jére:  a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak,  a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak.  A tv. javaslat szerint szeptember 1-jétől:  a nevelési-oktatási intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottak Emberi Erőforrások Minisztériuma

34 34 Csökkentett mértékű, de továbbra is a minimálbérhez kötött (!) illetményalap A benyújtott törvényjavaslat szerint! szeptember 1. é s augusztus 31. k ö z ö tt az illetm é nyalap a teljes munkaidőre meg á llap í tott k ö telező legkisebb alapb é r (minim á lb é r) havi ö sszeg é nek  a) 118,5 sz á zal é ka k ö z é pfok ú v é gzetts é g eset é n (120),  b) 157,8 sz á zal é ka alapfokozat eset é n (180),  c) 172,9 sz á zal é ka mesterfokozat eset é n (200). Emberi Erőforrások Minisztériuma

35 35 Szabadságra vonatkozó értelmező rendelkezések A benyújtott törvényjavaslat szerint! Az Nkt. 64. §-a a k ö vetkező (2a) bekezd é ssel kieg é sz ü lve l é p hat á lyba: „ (2a) A k ö znevel é si int é zm é nyben pedag ó gus-munkak ö rben foglalkoztatottakra a k ö zalkalmazottak jog á ll á s á r ó l sz ó l ó t ö rv é ny pihenőidőre vonatkoz ó rendelkez é seit a k ö vetkező elt é r é sekkel kell alkalmazni: a) a k ö z é pfok ú v é gzetts é gű pedag ó gusnak é vi 20, a felsőfok ú v é gzetts é gű pedag ó gusnak é vi 21 munkanap alapszabads á g j á r, b) a fizet é si fokozat alapj á n j á r ó p ó tszabads á g nem illeti meg az oktat ó, nevelő munk á t v é gzőknek j á r ó p ó tszabads á gra jogosult pedag ó gust, c) a szabads á gra vonatkoz ó rendelkez é sek alkalmaz á s á ban fizet é si fokozat alatt fizet é si kateg ó ri á t kell é rteni. ” Emberi Erőforrások Minisztériuma

36 36 Intézményi tanács A benyújtott törvényjavaslat szerint! Új kötelező forma, amely alapítványt is létrehozhat: „(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kell létrehozni. „(27) Amennyiben a 73. § (3) bekezdése szerinti intézményi tanács nem jött létre, a 73. § (4) bekezdése szerinti intézményi tanács alakuló ülését az érintett iskola intézményvezetője a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról szóló évi …. törvény hatálybalépését követő negyvenöt napon belül hívja össze.” Emberi Erőforrások Minisztériuma

37 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság …./2013. (… …) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról Foglalkoztatási rendelet

38 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság A pedagógusok előmeneteli és illetményrendszere 1. A köznevelési intézményben pedagógus- munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények 2. A gyakornoki idő és a mentor 3. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás lefolytatása 4. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja

39 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság 5. A szakmai gyakorlati idő számítása, az átsorolás időpontja 6. A pedagógusok illetménypótléka megállapításának részletes szabályai 7. A pedagógusok munkaidejének beosztása A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás 8. Az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályai

40 A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, eseti helyettesítés, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,

41 A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, munkaközösség-vezetés, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, hangszerkarbantartás megszervezése, különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.

42 Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, napközi, tanulószoba,

43 tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diákönkormányzati foglalkozás, felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet.

44 A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

45 A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

46 A meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.

47 Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő- nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.

48 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság A köznevelési intézmények vezetői A köznevelési intézmények vezetői 9. Magasabb vezetői és vezetői megbízások köre 10. Az intézményvezetői pályázati eljárás lebonyolításának részletes szabályai, a pályáztató feladatai

49 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság A Kjt. egyes rendelkezéseinek végrehajtása a köznevelési intézményekben 11. A pályázat és a próbaidő kikötésének mellőzése 12. A nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságára való jogosultsága és a szabadság kiadásának szabályai 13. A köznevelési intézményben nem pedagógus- munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályok 14. A rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét köznevelési intézményekben történő elrendelésének szabályai

50 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Mellékletek 1. Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottak Kjt. szerinti besorolási osztályai 2. A pedagógus értékelése, az értékelés elemei 3. A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszáma 4. A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma

51 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság A pedagógus előmeneteli rendszerének fokozatai Kötelező fokozatok: 1. szakasz: gyakornok (2-4 év) 2. szakasz: pedagógus I. (6-9 év) 3. szakasz: pedagógus II. (min. 6 év) Nem kötelező fokozatok: 4. szakasz: mesterpedagógus feltétele: 14 év gyakorlat, szakvizsga, 2. minősítés 4. v. 5. szakasz: kutatótanár feltétele: PhD, 14 év gyakorlat, 2. minősítés

52 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság A tanévkezdő kiadvány tartalmazza továbbá  Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos jogszabályi változások  A kerettantervi szabályozás változásai, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 52/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet  Elkészült a Kollégiumi nevelés új országos alapprogramja  A hitoktatásra és a hit- és erkölcstan oktatásra vonatkozó rendelkezések és tudnivalók  Idegennyelv-oktatást érintő tudnivalók

53 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság A tanévkezdő kiadvány tartalmazza továbbá  Pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményrendszert érintő változások  Az óvodai nevelés megszervezése, az óvodai nevelésre való jogosultság, az óvodai nevelésben való kötelező részvétel  Szakképzésre vonatkozó információk  A hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet definíciójának változásai szeptember 1-étől  Esélyteremtést szolgáló köznevelési vonatkozású támogatások, intézkedések  Útravaló Ösztöndíjprogram Út a tudományhoz alprogram  Az országos és iskolai szintű tankönyvellátás  Iskolai adminisztrációs rendszerek alkalmazásának a támogatása

54 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság A tanév kiemelt feladatai A pedagógiai programok, helyi tantervek „hatálybaléptetése” „Egész napos iskola” – 16 óráig tartó foglalkozások megszervezése Erkölcstan és az ehelyett választható hit- és erkölcstan bevezetése Mindennapos testnevelés további évfolyamokra kiterjesztése Az új foglalkoztatási szabályok bevezetése, alkalmazása Egyenlő teherviselés elve

55 55 Emberi Erőforrások Minisztériuma Köszönöm a figyelmet! Dr. Madarász Hedvig főosztályvezető-helyettes Köznevelés-irányítási Főosztály


Letölteni ppt "1 A 2013/2014. tanév feladatai, változások Dr. Madarász Hedvig Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések