Az intézményátszervezés során ellátandó tanügy-igazgatási feladatok az óvodában Petránné Képes Gizella óvodavezető – közoktatási szakértő Nyíregyháza,

Az előadások a következő témára: "Az intézményátszervezés során ellátandó tanügy-igazgatási feladatok az óvodában Petránné Képes Gizella óvodavezető – közoktatási szakértő Nyíregyháza,"— Előadás másolata:

1 Az intézményátszervezés során ellátandó tanügy-igazgatási feladatok az óvodában
Petránné Képes Gizella óvodavezető – közoktatási szakértő Nyíregyháza,

2 „ A változás mindig ellenállással kezdődik….”
Az integráció első napjaiban kiemelt feladatomnak tekintettem, hogy az integrált szervezet teljes szülői és dolgozói körét tájékoztassam, illetve megnyugtassam arról, hogy az addig végzett tartalmas és színvonalas nevelő-fejlesztő munkájukat a saját maguk kialakította hagyományokra építve, zavartalanul folytathatják tovább! FONTOS! A tagintézményeket ne formáljuk a székhely intézmény képére !!! Legyen a felelősségteljes sokszínűség az integrált szervezet erőssége!

3 a dolgozók kinevezésének módosítása
Intézményátszervezést követő vezetői feladatok Törvényi kötelezettségek KIR rendszerben azonnali feladat: Intézményi adatmódosítás Pedagógus nyilvántartó rendszer Munkáltatói feladat: a dolgozók kinevezésének módosítása

4 Intézményátszervezést követő vezetői feladatok Törvényi kötelezettségek
Milyen legyen az éves munkaterv? A fenntartói elvárásnak megfelelő tartalmi rendszer Tartalmazza a nevelési év rendjét A tagóvodák továbbra is tartsák meg szakmai önállóságukat, kialakított, jól működő hagyományrendszerüket Legitimálás

5 Intézményátszervezést követő vezetői feladatok Törvényi kötelezettségek
Az integrált óvodai szervezet működését szabályozó belső dokumentumok egységes szerkezetbe foglalása az intézmény Alapító Okiratának és a hatályos jogszabályi elvárásoknak megfelelve. Fontos alapelv: a tagintézmények helyi sajátosságaira épülő, a kialakult hagyományrendszerüket megtartó, azt fejlesztő attitűddel történjen az egységes dokumentációs rendszer kidolgozása : Helyi Óvodai Nevelési Program ( feltétlenül maradjon meg a tagintézmények pedagógiai szabadsága, önállósága!) Intézményi Minőségirányítási Program Szervezeti és Működési Szabályzat ( Helyi sajátosságok érvényesítése!) Házirend ( Helyi sajátosságok érvényesítése!) Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat FEUVE Egyéb …( helyi szabályozások) Valamennyi dokumentum legitimálása

6 Helyi Óvodai Nevelési Program
A többször módosított 1993.évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 47. §. és 50. §. alapján az óvodai nevelés kötelező tartalmi elemei: Az óvodai nevelés alapelvei Azok a nevelési feladatok, melyek biztosítják a: gyermekek személyiségének fejlődését közösségi életre felkészítését a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztési lehetőségeit A nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatok Az óvodai nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A Sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységek A Helyi Óvodai Nevelési Program tartalmi rendszere az Óvodai Nevelési Országos Alapprogramjára épül, figyelembe véve: a helyi sajátosságokat, A tagintézmények hagyományrendszerét Az integrációt megelőző időszakban megvalósított pályázati kötelezettségei ( Pl. TÁMOP fenntarthatóság biztosítása) A többször módosított évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról 44. §. (1. és 2. bekezdésnek) való megfelelés: a Helyi Óvodai Nevelési Program legitimációja Nevelőtestület jóváhagyása ( Jegyzőkönyv, Jelenléti ív) Amennyiben szükséges a kisebbségi és/vagy nemzetiségi önkormányzat ( Alapító Okiratnak megfelelően) egyetértése ( 102.§.11. e, illetve 103.§.(5.) A Helyi Óvodai Nevelési Program nyilvánosságra hozatala: az intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon

7 Az Intézményi Minőségirányítási Program
Az Óvoda Intézményi Minőségirányítási Programjának kötelező tartalmi elemei az alábbi jogszabályi elvárásoknak megfeleltetve: a többször módosított évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 40. §. (11) és (12) bekezdésének, a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről továbbá, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Törvény 40. §. (1) – (12) bekezdéseinek Kiemelt szempont: Koherencia a Fenntartói Minőségirányítási Programmal! I. Minőségpolitika Az óvoda Minőségpolitikai nyilatkozata Jövőkép Küldetésnyilatkozat Az óvoda minőségcéljai II. Minőségfejlesztési rendszer ( Az intézményi működést szabályozó egyéb belső szabályzatokkal összhangban készül el) Minőségfejlesztési rendszer bemutatása Vezetési feladatok végrehajtásának meghatározása Tervezési feladatok végrehajtásának meghatározása Ellenőrzési feladatok végrehajtásának meghatározása Mérési feladatok végrehajtásának meghatározása Értékelési feladatok végrehajtásának meghatározása Az IMIP éves értékelési feladatainak meghatározása a nevelőtestület és a szülői szervezet véleményének kikérésével A teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei és a Fenntartói Minőségirányítási Programmal való kapcsolata III. Intézményi teljesítményértékelési rendszer Vezetői feladatot ellátók teljesítményértékelésének szempontjai és értékelési rendje, azzal, hogy az értékelés: kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárul Alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjai és értékelési rendje, azzal, hogy az értékelés: kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárul Legitimáció: Alkalmazotti közösség elfogadása: Jegyzőkönyv, jelenléti ív Amennyiben szükséges a kisebbségi és/vagy nemzetiségi önkormányzat ( Alapító Okiratnak megfelelően) egyetértése ( 102.§. 11.e, illetve 103.§.(5.) Szülői szervezet véleménye (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 30/A.§) Nyilvánosságra hozatal módja

8 A Szervezeti és Működési Szabályzat
Jogszabályi háttér: A többször módosított évi LXXIX törvény a közoktatásról 40. §. (1) bekezdése alapján: „ A közoktatási intézmény működéséről, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg ” , melynek szabályozási rendszerét az alábbiakban felsorolt jogszabályok alapján kell megalkotni: A többször módosított évi LXXIX törvény a közoktatásról : 40. §. (1), (2), (3), (4), (13); 57. § (1) b) , (3) a) ; 58. § (1) ; 59. §. (6) ; 118. §. (12); 121. §. (1) 43.; 2. sz. melléklet A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működtetéséről 4. §. (1), (2), (3); 6/A. §. ( 3), 8.§. (3), 11. §. (1); 6. számú melléklet A 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 4/A. § (2), 7.§. (2); A 292/2009. (XII.19.) Kormány rendelet az államháztartás működési rendjéről A munkavédelemről szóló évi XCII. Törvény A munkatörvénykönyvéről szóló évi XXII. Törvény A Polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvény

9 A Szervezeti és Működési Szabályzat
Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező elemei ( A hatályos jogszabályi előírás által kötelezően szabályozandó területek) Az intézmény létrehozásáról szóló jogszabályra történő hivatkozás, a költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma, alapító okirat kelte, száma, az alapítás időpontja, az ellátandó és szakfeladat-rend szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölése, A működés rendje, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek az óvodában való benntartózkodási rendje, Szervezeti felépítés, a szervezeti egységek (ezen belül a gazdasági szervezet) megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatai A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el A szervezeti és működési szabályzatban nevesített valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatáskörök, a hatáskörök gyakorlásának módja, A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje, A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával, A tagintézmény esetén a tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje, A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, Az intézményvezetők vagy intézmény-vezető helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje. ( Az óvoda vezetője köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat ellássák), A vezető és az óvodaszék valamint az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája, A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházásra, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására a vonatkozó rendelkezések, A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés helyi rendszere, Folytatás a következő dián!

10 A Szervezeti és Működési Szabályzat
Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező elemei ( A hatályos jogszabályi előírás által kötelezően szabályozandó területek) – előző dia folytatása A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményi védő, óvó előírások (Az óvoda vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos feladatok.) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Azon ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési jogkörrel ruház fel Hol, milyen időpontban lehet tájékoztatás kérni a helyi óvodai nevelési programról, és az intézményi minőségirányítási programról A szervezeti és működési szabályzat nyilvánosságra hozatalának módja: óvoda honlapján, vagy a helyben szokásos módon. Mindazon kérdéseket, melyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá az óvoda működésével összefüggő olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni Kötelező mellékletkén: Adatkezelési szabályzat

11 Szervezeti és Működési Szabályzat
Szervezeti és Működési Szabályzat legitimálása Nevelőtestületi döntés az elfogadásról Szülői szervezet egyetértési joga az alábbi területeken A működés rendje, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek az óvodában való benntartózkodási rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A vezetők és az óvodaszék, valamit az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

12 Intézményátszervezést követő vezetői feladatok Szervezeti kultúra építése / a változás menedzselése
Alapelv: az óvodás gyermekek számára nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, harmonikus környezet folyamatos biztosítása, fenntartása annak érdekében, hogy az egyéni differenciált fejlesztésük minél sokoldalúbban valósuljon meg.

13 Intézményátszervezést követő vezetői feladatok Szervezeti kultúra építése / a változás menedzselése
A tagóvoda vezetők munkaköri szabályozása a tagóvodák specialitásait figyelembe véve. A munkaköri leírások tartalma mindenki számára egyértelmű, világos, konkrét feladatokat tartalmazzon. Természetesen az érintett tagóvoda vezetők bevonásával készüljön el. Az intézmény vezetési struktúrájának kidolgozása: felelősségi és hatáskörök tisztázása (gazdasági, pedagógiai, tanügy-igazgatási, partnerkapcsolati, stb.) Az intézményi kommunikációs rendszer kiépítése. Fontos alapelv: a tagintézmények dolgozói, szülei, partneri köre minden információt időben kapjon meg. ( , fax, telefon biztosítása ) Az intézményvezetőségének tervszerű, kiszámítható „párbeszéde”. Pl. minden hónap első szerdáján vezetőségi megbeszélés, ahol az elmúlt hónap feladatainak értékelése, illetve a következő időszak közös megtervezése. ( Nem érdemes rövidebb időtávokban összehívni a vezetőséget, mert az gátolja a tagintézmények zavartalan működését, illetve az , fax kommunikáció megoldja a hónap közben felmerült, előre nem tervezett problémákat) Az információáramlásban érvényesülnie kell a kölcsönösségnek !

14 Intézményátszervezést követő vezetői feladatok Szervezeti kultúra építése / a változás menedzselése
Dolgozók és szülők tájékoztatása (SZMSZ, Házirend legitimálása során a szülők, dolgozók aktív bevonása ! ): Szülők esetében kiemelten fontos: tudatosodjon bennük, hogy az integrációval gyermekeik nevelésének - fejlesztésének minőségi színvonala továbbra is biztosított lesz a megszokott feltételek mellett Dolgozók esetében kiemelten fontos: világos legyen számukra, hogy különböző kérdésekben kihez fordulhatnak kérdéseikkel, javaslataikkal, problémáikkal. Mi az ami, csakis az integrált szervezet vezetőjére tartozik, mi az, ami tagóvoda vezetői hatáskörbe tartozik. Fokozatosan, lépésről-lépésre ismerkedjenek a tagintézmények egymással: közös szakmai, egyéb programok, team munka fokozatos bevezetése a tagintézmények nevelőtestületei között ( első lépésként a minőségfejlesztési rendszer működtetése kiváló lehetőség) Az intézmény vezetősége folyamatosan fejlessze vezetői munkáját, amelynek alapja a minőségfejlesztési rendszer során működtetett elégedettség felmérés része: vezetői klímateszt, partneri elégedettség mérések eredményei, az azt követő fejlesztő elemzés. A visszacsatolás sohasem maradhat el!

15 A változás jövő képe: „Elköteleződés?”
Előadásom végére, a kérdéseitek elé szeretném összegezni számotokra a tagóvoda vezetők, óvodapedagógusok véleményét az integrált szervezet működéséről, melyet az éves önértékeléseik során fejtenek ki a kollégák!

16 Pozitív tapasztalatok…
A tagintézmények az integrációnak nem örültek, de a közgyűlési határozatot követően úgy döntöttek, hogy alkalmazkodnak a körülményekhez és egymáshoz, A tagintézmények meg tudták őrizni szakmai önállóságukat: helyi szinten – olyan kérdésben, ami vezetői döntést nem igényel – megmaradt a tagóvoda vezetők önálló döntési köre, természetesen mindenről beszámolnak az intézményvezetőnek, Az óvodavezető minden döntés, vezetői rendelkezés, alkalmazás esetén kikéri a tagóvoda vezetők, adott esetben a kollektíva ( érdekképviseletek, szakmai munkaközösségek) véleményét, Minden tagóvoda megtartotta önállóságát a Helyi Óvodai Nevelési Program tekintetében, tehát a pedagógiai munka zavartalan és zökkenőmentes maradt, halad tovább a tagintézmények által „kiépített” úton, Kétségtelen pozitív irányban hatott a szakmai munkára, hogy megindult a pezsgés, a pedagógiai munka felfrissülésére, mivel egymás megismerésére szakmai napokat, bemutatókat szerveztünk, egymás programjainak megtekintésére nagy hangsúlyt helyeztünk. A továbbképzések is ennek szellemében történtek. A belső és külső továbbképzések hatékonyan működnek ( a továbbképzési normatíva a helyi nevelési programok hatékonyságát szolgálva jól tervezhető) Valamennyi tagintézmény – megőrizve szakmai önállóságát – megnyugodva, lelkesen és egymásra odafigyelve, egymást segítve végzi egész évi nevelő-fejlesztő munkáját , Egy-egy váratlan eseménykor a tagintézmények kisegítik egymást: hely, szakember, stb. A karbantartási feladatok elosztása, egymás „kisegítése” szakma specifikusan oldható meg Előnyös hatása az integrációnak, hogy könnyebb volt megszervezni a minőségfejlesztési munkát az integrált szervezetben, illetve a minőségi kereset kiegészítés elosztása is könnyebb és igazságosabb.

17 Negatív tapasztalatok, nehézségek
Az integrációval megnőtt az adminisztrációs munka úgy a székhely, mint a tagintézményekben. Integrált szervezetünk öt telephelyen 21 csoporttal működik. Sem a székhely, sem a tagintézményekben nincs adminisztratív dolgozó, aki ezeknek a feladatoknak az ellátásában segítséget nyújthatna. Ezek a feladatok rendkívül időigényesek, sajnos elveszik a szakmai munka irányításától az időt úgy az intézményvezető, mint a tagóvoda vezetők vonatkozásában. (közcélú dolgozók bevonásával igyekszünk ezen a nehéz helyzeten enyhíteni) A tagintézmény vezetők személy szerint nagy nehézségként élik meg, hogy amikor csoportban vannak, nem tudják megfelelően ellátni az intézményi képviseletet: látogatók (ANTSZ, Munkavédelem, mesterek, stb. fogadása), telefonon való kapcsolattartás, intézményi partneri kapcsolat működtetése (iskola, védőnő, orvos, Nevelési Tanácsadó, stb.) A tagóvoda vezetők csoportban való munkáját „zilálttá” teszi, hogy mindig ki kell jönniük a csoportból. Emberfeletti munkát igényel tőlük az, hogy a csoportjukban és a tagóvoda vezetésében is helyt kell állniuk. (Megjegyzem szívvel-lélekkel, nagy elhivatottsággal teszik mindezt)

18 Néhány idézetre szakítsunk egy kis időt!
„ … Az objektív lehetőségekhez viszonyítva a lehető legjobban működik integrált szervezetünk. Jó az információ áramlás, jó a szervezettség, a munkahelyi klíma… … Őszinte az óvodai légkör, ahol a problémákat őszintén, bátran meg tudjuk beszélni… … A nevelésnélküli napok tartalmasak, nincs szócséplés… … A közös programok, továbbképzések alkalmával jól összekovácsolódunk. Nyitottabbá váltunk, így könnyebb az együttműködés… … Nekem tetszi, hogy szakmai kérdések kidolgozásában az óvodák között teamek működnek. Kedvesek, nyíltak a kolléganők, mindig szívesen fogadjuk egymást, bármelyik óvodába látogatunk… …Megtanultunk jól együttműködni… …Igazi csapat vagyunk…”

19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket, figyelmeteket!
Petránné Képes Gizella Elérhetőségeim Telefonok: 46/ ; 46/ ; 46/ ; 46/ ; 20/ ;