A diszpozicionális megközelítés

Az előadások a következő témára: "A diszpozicionális megközelítés"— Előadás másolata:

1 A diszpozicionális megközelítés
Típusok és vonások

2 A személyiség egységei
Allport (1958): 10 alapegység Intellektuális képességek Temperamentum vonások Tudattalan motívumok Társas attitűdök Kognitív stílusok és sémák Érdeklődés és értékek Expresszív vonások Stiláris vonások Patológiás hajlamok Faktoranalízisből származó vonás-csoportok

3 McClelland (1951) Vonások Sémák Motívumok

4 A vonáspszichológusok megegyeznek abban, hogy
A vonások az emberek viselkedésében szabályosságot és konzisztenciát jelentenek. Igy a vonások a működésbeli egyéni különbségeket tükrözik Mivel különbségeket írnak le, hasznosak mint személyiség-egységek. A személyiségpszichológia feladata, hogy felfedje az alapvető vonásokat, mérést dolgozzon ki rájuk, tanulmányozza fejlődésüket, és állapítsa meg, hogy jó magyarázatot kínálnak-e az egyéni különbségekre

5 Gordon W. Allport ( ) A vonás: prediszpozíció bizonyos módon való reagálásra A vonások létezők: neuropszichológiai rendszereken alapulnak A vonások fajtái: általános, személyes Sarkalatos, centrális és másodlagos diszpozíciók

6 A vonás szerepe

7 A vonás, szokás, attitűd kapcsolata

8 Az általános vonások A személyiség azon aspektusai, amelyek tekintetében adott kultúrán belül az emberek legtöbbje sikeresen összehasonlítható

9 A személyes diszpozíció
A személyes diszpozíció az egyénre jellemző olyan általános neuropszichikus struktúra, amelyet számos funkcionálisan egyenértékű inger kiválthat, és amely az alkalmazkodó és stiláris viselkedés konzisztens egyenértékű formáit idézi elő és irányítja

10 A diszpozíciók feltárása
A nyelv vizsgálata (Allport-Odbert, 1936) 1800 szó (viselkedést, tulajdonságot leíró szavak, kifejezések) 25% általános vonás Kihagyták az állapotokat, cselekvéseket leíró kifejezéseket, az értékelést tartalmazó szavakat, a homályos értelmű szavakat, metaforákat

11 A szótár későbbi sorsa

12 A faktoranalízis

13 A sajátérték

14 Raymond B. Cattell ( ) A faktoranalízis első alkalmazói közé tartozott Az intelligencia kérdéseivel is foglalkozott A 16 faktoros modell kidolgozója (16PF)

15 A 16 faktor születésének útja
Allporték listáját szűkítette le, osztályozta, majd az osztályokból (160) kivette a 13 szerinte legfontosabbat. A kurrens pszichológiai szakirodalom szerint fontos 11 osztályt tett hozzá (képességeket). Egy vizsgálat nyomán redukálta a változókat Ezt követő vizsgálatának eredményeit faktoranalizálta Először 12 faktort talált, majd kérdőívekből származó skálákat tett hozzá, így lett 16 faktora

16 Cattell 16 személyiségfaktora

17 Cattell egyéb működése
Az objektív teszt-adatokkal kiegészített modelljében már 21 faktor van Öröklődéssel kapcsolatban (1/3 – 2/3) Motivációs és szituációs tényezők szerepe

18 Hans J. Eysenck (1916-1997) 79 könyv, 1097 folyóiratcikk
Széles érdeklődési kör Típus-szint Biológiai alapú megközelítés Szigorú tudományosság

19 Eysenck modelljének eredete

20 Eysenck típusfelfogása

21 Eysenck modellje Három személyiségdimenzió Extraverzió-introverzió
Neuroticitás Pszichoticitás

22 Az extra-introverzió szerkezete

23 Az extraverzió szerkezete

24 A neuroticizmus szerkezete

25 A pszichoticizmus szerkezete

26 Gough: népnyelvi fogalmak
A társas viselkedés minden társadalomban közös jellemzői a személyiség alapvető dimenzióit határozzák meg Mindennapi kikristályosított emberismeretre épít Nem függ semmilyen elmélettől CPI

27 Wiggins modellje

28 A Nagy Ötök

29 Az öt dimenzió tartalma

30 A személyiségprofil

31 A különböző faktorelméletek közötti összefüggés
Teoretikus Extraverzió Barátságos-ság Lelki-ismeret Érzelmi stabilitás Intellektus Cattell Exvia-Invia 1,5,7,14,10 Pathemia- Cortertia 1,8 Felettes én ereje 6,15 Aggódó 3,12,1,9 Önálló 13,14,4 Eysenck Pszichoticizmus Neuroticizmus Gough Konszenzuskeresés Kontroll Flexibilitás Wiggins Dominancia Szeretet

32 Mi a bizonyíték arra, hogy a Nagy Ötök faktorai általánosak?
Alapvető lexikális hipotézis: A legfontosabb egyéni különbségeket az emberi tranzakciókban egyedi szavakba fogják lefordítani a világ valamennyi nyelvében – a különböző kultúrákban ugyanazok a faktorok jönnek ki.

33 2. Önjellemzés és mások jellemzésének egyezése: vagyis az önjellemzések nem fiktív én-reprezentáción alapulnak 3. Meghatározott kapcsolat van bizonyos faktorok pontszámai és specifikus emóciók megtapasztalásai között 4. A személyiségzavarok a vonások mintázatában ragadhatók meg 5. Örökletes tulajdonságok, jogos az evolúciós értelmezésük

34 A társak, partnerek és a saját értékelések korrelációi
NEO-PI faktor Társak értékelése közti egyezés Társ és partner közti egyezés Társ és saját értékelésekegyezése Partner és saját értékelések egyezése Neuroticizmus 0,36 0,45 0,37 0,53 Extraverzió 0,41 0,26 0,44 Nyitottság 0,46 0,63 0,59 Barátságosság 0,49 0,57 0,60 Lelkiismeretesség

35 A Nagy Ötök időbeli stabilitása

36 Családi korrelációk a magasság (H), testsúly (W), extraverzió (E) és Neuroticizmus (N) között

37 Az örökletesség becsült értéke a BIG FIVE faktorokra
Extraverzió 0,26 Barátságosság 0,28 Lelkiismeretesség Neuroticitás 0,31 Nyitottság 0,46 Átlag 0,34

38 A Nagy Ötök hazai vizsgálata

39 A vonáselméletek kritikái
Buss és Craik – cselekvésgyakorisági megközelítés Passini, Norman – elképzelt személyek jellemzése Schweder, d’Andrade – illuzórikus korrelációk Személy-szituáció vita

40 Az interakció statisztikai fogalma

41

42 A személy-szituáció interakció lehetőségei

43 A személy-szituáció vita egy vizsgálata

44 A konzisztencia melletti érvelés
Bem és Allen: a konzisztencia személyre jellemző Snyder: önmonitorozás Fishbein, Ajzen: többcselekvéses kritérium Epstein: aggregáció