CIVIL SZERVEZETEK nyilvántartásba vételi kérelem

Az előadások a következő témára: "CIVIL SZERVEZETEK nyilvántartásba vételi kérelem"— Előadás másolata:

1 CIVIL SZERVEZETEK nyilvántartásba vételi kérelem
változás bejegyzési kérelem alapítvány, egyesület szabályozása az új Ptk.-ban vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.- ban közhasznú civil szervezetek

2 Irányadó jogszabályok:
2013. évi V. törvény Ptk. az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXI. törvény

3 Nyilvántartásba vétel általános szabályai:
illetékes bíróság: Szombathelyi Törvényszék Adatlap ( A kérelemhez csatolni kell továbbá: - a szervezet létesítő okiratát a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát - jogi személy alapító jogi személyiségét igazoló okiratot vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való működést igazoló okiratot és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okiratot is - névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát - a külön jogszabályban előírt kötelezettségeket teljesítésének igazolás

4 Alapítvány nyilvántartásba vétele:
Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a felsoroltakon túlmenően tartalmaznia kell - az alapítvány kuratóriuma tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályi követelményekre vonatkozó, összeférhetetlenségre kiterjedő nyilatkozatát - az igazolást az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról - egyéb vagyonrendelés esetén az alapítói nyilatkozatot - a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát - az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozatát - az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolni kell a külön törvényben meghatározott iratokat is

5 Egyesület nyilvántartásba vétele
Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a felsoroltakon túlmenően csatolni kell a következőket is: - ha alakuló ülés tartására került sor, az egyesület alakuló ülésének jegyzőkönyvét és jelenléti ívét, valamint az alapító tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával ellátott, az alapszabály - nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt - mellékletét képező tagjegyzéket, vagy - ha alakuló ülés tartására nem került sor, az alapító tagoknak az alapszabályt elfogadó egybehangzó akaratnyilatkozatát tartalmazó okiratot és a tagjegyzéket - az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak, felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát - az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez elkülönítve kell csatolni az olyan iratot, amely mind nyilvános, mind nem nyilvános adatokat vagy csak nem nyilvános adatokat tartalmaz

6 Változásbejegyzés általános szabályai:
adatlap illetékes bíróság: Szombathelyi Törvényszék - a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolandó iratokat kell csatolni - a változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni azokat az okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, nem módosultak - a létesítő okirat módosítása esetén a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is - az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton: a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának - az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot

7 Alapítványok és Egyesületek szabályozása az új Ptk.-ban
Az egyesület és az alapítvány a non-profit szféra alapvető két szervezettípusa. A Ptk. csak a polgári jogi vonatkozásait szabályozza. Speciális törvény: a évi CLXXV. törvényt az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. Az egyesületi jogban több részletváltozást hozott, de alapjaiban az egyesületi jog nem változott. Az alapítványi jogot – ott a magánalapítvány bevezetése és domináló szerepe alapvetően módosította a joganyagot. Az új Ptk. igen széles körű általános résszel, azaz közös szabályokkal készült, tehát számos olyan szabály, amely korábban az egyesületnél, illetve alapítványnál külön szerepelt, most a közös szabályok közé került: – pl. név, székhely, érvénytelenség stb. A 3:4. § valamennyi jogi személynél a törvény szabályaitól eltérés lehetőséget biztosított, az egyesület, illetve alapítvány létrehozásánál mindig vizsgálni kell, hogy az adott egyesületi, illetve alapítványi szabály mennyire kötelező, illetve mennyiben van mód e szabálytól a létesítő okiratban eltérni.

8 Az egyesületi szabályozás új vonásai
a) az egyesület változatlanul a tagok közös, tartós és alapszabályban meghatározott nem gazdasági célkitűzés folyamatos megvalósítására hivatott, legalább tíz tagnyilvántartásban nyilvántartott taggal rendelkező jogi személy b) az egyesületnek a tagoktól elkülönült önálló vagyonnal kell rendelkeznie, amelynek minimális mértékét ugyan a törvény nem határozza meg, de az általános részben a 3:5. § szabálya szerint „elegendőnek kell lennie az egyesület működésének biztonságos megkezdéséhez”. Ha ez a követelmény nem teljesül és emiatt az egyesület jogutód nélkül megszűnik, az alapító tagok a kielégítetlenül maradt hitelezői követelések kielégítéséért egyetemlegesen felelnek

9 c) az egyesület létrehozásához ezentúl nem szükséges alakuló közgyűlést tartani, elégséges ehhez tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata d) az egyesületnek vagyonnal kell rendelkeznie. Az egyesületi vagyon – az eddigi szabályoknak megfelelően – nem osztható fel a tagok között és az egyesület a tagoknak nyereséget sem juttathat Az egyesületi tagnak nem kell feltétlenül vagyoni szolgáltatást teljesítenie, a tagdíjról való rendelkezést az alapszabályra bízza. Lényeges új szabály: ha az alapítók, illetve a tagok nem kötelesek az egyesületnek vagyoni szolgáltatást teljesíteni, úgy az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor (felszámolás) a kielégítetlenül maradt tartozásokért az egyesület tagjainak egyetemlegesen kell helytállniuk.

10 e) az új Ptk. lehetővé teszi az alapszabály számára, hogy különleges jogállású tagságot határozzon meg. Ilyen a pártoló, illetve a tiszteletbeli tagi jogállás, amely nem jár szavazati joggal, de az alapszabály akár többletszavazati jogot is megállapíthat f) a tagsági jogviszony az alapító tagokra nézve az egyesület nyilvántartásba vételével, a későbbiek során a tag belépési kérelmének az egyesület erre hatáskörrel rendelkező szerve általi elfogadásával keletkezik a tagsági viszony személyes jogviszony, így megszűnik a tag halálával a tagsági jogviszony megszűnik a tag kilépésével, e jogviszony egyesület által történt felmondásával is Az új Ptk. részletesen szabályozza a 3:70. §-ban – a társasági szabályok analógiájára – a tag egyesületből való kizárását is.

11 g) az egyesület alapszabálya kötelező tartalmi elemei az általános rész 3:5. § szerint:
név, székhely, cél, alapítók, vagyoni hozzájárulás, első vezető tisztségviselő az egyesületre nézve speciális többletelem a 3:71. § szerint: - tagok jogai, kötelezettségei - egyesület szervei, hatásköre, összeférhetetlenségi szabályok - tagi szankciók - közgyűléssel kapcsolatos előírások - szavazati jog gyakorlásának feltételei

12 h) részletesebben szabályozza az új Ptk. az egyesület szerveit
– az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés , amelynek évente legalább egy ülést tartania kell (kizárólagos hatáskör a 3:74. §, a 3:81. § rendkívüli közgyűlés összehívásának esetei) – az egyesület ügyvezetését vagy legalább három tagból álló elnökség vagy egyszemélyes ügyvezető látja el Az egyesület ügyvezetői polgári jogi megbízási jogviszony, illetve munkaszerződés alapján egyaránt elláthatják tisztségüket. A vezető tisztségviselői jogviszony az alapszabály alapján legfeljebb öt évig tarthat, az ennél hosszabb megbízás az öt év feletti részében semmis (3:79. §). Az egyesület ügyvezetőit alapvetően a tagok közül kell választani, de lehetőség, hogy az alapszabály alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada külsők (nem tagok) közül legyen választható. – a felügyelőbizottság az egyesületnél általában fakultatív szerv, de új szabály, hogy kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok száma a száz főt meghaladja, illetve ha a tagok több mint fele jogi személy (jogalanyisággal rendelkező szervezet) –az általános szabályok szerint (3:38. §) egyesületnek is szerve lehet az „állandó könyvvizsgáló”

13 i) Az egyesület vezető tisztségviselői kártérítési felelősségének szabályozása. egyesület vezető tisztségviselője az egyesületnek okoz kárt, a 3:24. § szerint ezekért a károkért a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felel. a vezető tisztségviselő harmadik személynek okoz kárt, a kárért főszabályként az egyesület felel Új szabály azonban [3:86. § (2) bekezdés], hogy ha az egyesületet felszámolják, az egyesület ügyvezetői – bizonyos feltételek mellett – egyetemlegesen kötelesek helytállni a hitelezők kielégítetlen tartozásaiért. Emellett a 6:541. § kimondja, hogy ha a vezető tisztségviselő e minőségében harmadik személynek kárt okoz, a tisztségviselő az egyesülettel együtt egyetemlegesen felel a károsulttal szemben.

14 j) egyesület más típusú jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet (összeolvadás, beolvadás), illetve csak egyesületekké válhatnak szét (különválás, kiválás) k) ha egyesület jogutód nélkül megszűnik éppúgy végelszámolási eljárást kell lefolytatni, mint a gazdasági társaságoknál, az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor a fennmaradt vagyont a nyilvántartást vezető bíróságnak kell közérdekű célra fordítania

15 l) az egyesülettel szemben is le lehet (kell) folytatni a csőd-, illetve felszámolási eljárást m) az új Ptk. lehetővé tette a választottbírósági eljárást (3:87. §)

16 Alapítványi szabályozás új vonásai
a) alapvető változás, hogy az új Ptk. helyreállította a magánalapítvány intézményét, nem követeli ugyanis meg az alapítványrendelésnél a közérdekű célkitűzést, mint az eddigi Ptk. A 3:376. § csak annyit mond ki, hogy az alapítvány az alapító okiratban meghatározott – törvényes és erkölcsös – tartós cél folyamatos megvalósítására, meghatározott célvagyonnal és szervezettel létrehozott jogi személy b) csak kiegészítő jelleggel folytatható gazdasági tevékenységet szorosabban szabályozza, csak az alapítványi céllal közvetlenül (a közvetlenség új elem) összefüggő gazdasági tevékenység folytatható és alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, az alapítvány újabb alapítványt nem létesíthet, alapítványhoz nem csatlakozhat, vagyont sem nyújthat más alapítványnak (3:376. §).

17 c) megszűnik az eddigi különbségtételt, a szabályozásban a nyílt és a zárt alapítvány között, a 3:379. §-ba foglalt egységes szabályozás szerint az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásáig át kell ruháznia a (leendő) alapítványra, a teljes juttatott vagyont pedig az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítvány rendelkezésére kell bocsátania d) többes alapítás részletes szabályozása, illetve az alapítói jogok gyakorlása többes alapítás esetén, főszabály: a több alapító az alapítói jogokat testületben gyakorolja, amelyet a 3:392. § az alapítók gyűlésének nevez, és erre a gyűlésre az eddigi gyakorlattól gyökeresen eltérő módon az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását mondja ki, a csatlakozói jogállást az új Ptk. erősen közelíti az alapítói jogálláshoz

18 e) fenntartja az alapító és az alapítvány elvi elkülönülését, ugyanakkor egyértelműen növeli az alapítói jogokat: – az alapító az alapításra irányuló jognyilatkozatát az alapítvány nyilvántartásba való jogerős bejegyzéséig vonhatja vissza, ezt követően az alapító az alapítványnak juttatott vagyont nem követelheti vissza – az ilyen visszavonó nyilatkozat a 3:381. § (2) bekezdése szerint semmis – a főszabály: alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagjai és ezek hozzátartozói érdekében [3:379. § (4) bekezdés]. ez alól azonban a 3:386. § kivételeket tesz: pl. az alapító az alapítvány kedvezményezettje lehet, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásának gondozása – semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul – az alapítónak a jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyonáról való rendelkezési jogát a 3:404. § sokban korlátozza

19 f) főszabály: a bírósági nyilvántartásba való felvételével a jövőre nézve jön létre, kivétel: a végrendelettel, illetve öröklési szerződéssel rendelt alapítvány (ahol az alapítvány alapító okiratát a végintézkedés tartalmazza), ilyenkor a nyilvántartásba vétellel az alapítvány az alapító halálára visszamenő hatállyal jön létre, alapítvány létesítését a jövőben az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti (3:388–3:389. §). g) Az eddigi bírói gyakorlattal szemben a 3:394. § kifejezetten lehetővé teszi az alapítói jogok átruházását, illetve az alapítói jogokban való – egyéb okból történő – jogutódlást, az alapítói jogokat a kuratóriumra is át lehet ruházni, ez esetben az alapítói és az ügyvezetési jogok egymással egyesülnek

20 h) jelentősen leegyszerűsíti az alapítványi célvagyon kezelő szervét: ügyvezető szerve a testületi jellegű kuratórium vagy az egyszemélyes ügyvezető kurátor. az egyesülettel azonosan – a társasági jogból átvetten – a kurátorokat a 3:397. § vezető tisztségviselőknek nevezi, így rájuk vonatkoznak a jogi személyek közös szabályai között a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános (pl. összeférhetetlenség) szabályok, az eddigi szabályok enyhítésével a 3:397. § (3)–(4) bekezdése csak annyit mond ki, hogy az alapítvány kedvezményezettje és közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja, illetve, hogy az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban, az alapítói jogok erősödését jelzi a 3:398. § (2) bekezdése is, amely lehetővé teszi, hogy az alapítói jogok gyakorlója a kurátort az „alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén” visszahívhassa. Az új szabályozás – az eddigivel szemben – rendelkezéseket tartalmaz a kuratórium működési módjára nézve is (3:399. §) i) az alapítvány kurátoraira is vonatkoznak az egyesületnél már ismertetett felelősségi szabályok, így a 3:24. § az alapítvánnyal szembeni, a 6:541. § pedig a harmadik személyekkel szembeni kártérítés vonatkozásában

21 j) a 3:400. § tisztán fakultatív szervként említi meg a felügyelőbizottságot, és a jogi személyek általános szabályainál fogva az alapítványnál állandó könyvvizsgáló (3:38. §) is kijelölhető k) az alapítványnál is kimaradt az eddigi Ptk.-ban szereplő kifejezett felhatalmazás arra nézve, hogy az alapítvány alapító okirata az alapítvány egyes szervezeti egységeit (pl. alapítványi iskola, kórház, szociális intézmény) származtatott jogi személlyé nyilváníthatja k) alapítvány más típusú jogi személlyé nem alakulhat át és csak alapítványokkal egyesülhet, illetve alapítványokká válhat szét – ezek a szervezeti mozgások azonban nem veszélyeztethetik az alapítványi célt, illetve nem járhatnak az alapítványi vagyon csorbításával (3:402. §)

22 Vezető tisztségviselők felelőssége
A vezető tisztségviselő által a jogi személynek okozott károkért való felelősség általában A jogi személy tagjainak vagy alapítóinak felelősségére (helytállási kötelezettségére) vonatkozó szabályokhoz képest is jelentősebb változásokat vezet be az új Ptk. a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozása során.

23 a felelősség Az új Ptk. 3:24. §-a szerint a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Ez azt jelenti, hogy a vezető tisztségviselő által a jogi személynek okozott károkért való felelősségre a 6:142. § szabályait kell megfelelően alkalmazni. 6:142. § Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

24 a kártérítés mértéke A 6:143. § szól a kártérítés mértékéről.
Eszerint kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt, a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár – mint a szerződésszegés lehetséges következménye – a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Szándékos szerződésszegés esetén azonban a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.

25 kimentés A vezető tisztségviselő akkor mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a károkozó körülmény az ellenőrzési körén kívül merült fel; b) a saját ellenőrzési körén kívül felmerülő körülmény a szerződéskötéskor objektíve nem volt előre látható; és c) nem volt elvárható, hogy a fél a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülményt elkerülje vagy annak kárkövetkezményeit elhárítsa.

26 Az első feltétel: a károkozó körülmény ellenőrzési körön kívülisége
- Eltérő jelentéssel bír az egyes jogi személyek esetében. - Megállapítható, hogy önmagában ezen első feltétel alapján is szigorúbb lesz a vezető tisztségviselők felelőssége, mint amit a hatályos jog meghatároz.

27 A második kimentési feltétel az előreláthatóság: akkor mentesül a kártérítési felelősség alól, ha a kárt a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta (és annak elkerülése vagy elhárítása nem is volt tőle elvárható) A jogi személyek körében a szerződéskötés időpontja a vezető tisztségviselői jogviszony létrejöttét jelenti.

28 B) A vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott károkért való felelősség általában
Főszabály: Ha a vezető tisztségviselő a jogi személy ügyében eljárva harmadik személynek okoz kárt, ezt a kívülálló vonatkozásában a jogi személy által okozott kárnak kell tekinteni. A jogi személy természetesen utóbb igényelheti a vezető tisztségviselőtől a harmadik személynek megtérített kárt, amennyiben ennek a belső viszonyban megvannak a feltételei. A külső károkozásról a 6:541. § is rendelkezik. Eszerint, ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Ez a szabály a külső viszonyban teszi szigorúbbá a vezető tisztségviselők felelősségét.

29 C) A munkavállalók felelősségére vonatkozó speciális szabályok
A vezető tisztségviselő munkaviszony keretében látja el feladatát, akkor az általa okozott kárt a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvénynek (Mt.) a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezései szerint kell megítélni. Az Mt § (1) bekezdése szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

30 Nem kell megtéríteni azt a kárt:
- amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy - amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy - abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Az előreláthatóság szempontjából a károkozás időpontja a releváns. Az új Ptk. 6:142. §-a azonban a szerződéskötés időpontjához köti az előreláthatósági mércét. A két jogszabályhely között tehát eltérés mutatkozik. Mivel az Mt. lex specialis a Ptk.-hoz képest, ezért ilyen esetben az Mt § (4) bekezdését kell irányadónak tekinteni.