Változó tudás kompetencia alapú oktatási programok, befogadó közoktatás TÁMOP 3.1.4 Szolnok, 2009. június 24. Puskás Aurél szakmai vezető Hálózatkoordináció.

Az előadások a következő témára: "Változó tudás kompetencia alapú oktatási programok, befogadó közoktatás TÁMOP 3.1.4 Szolnok, 2009. június 24. Puskás Aurél szakmai vezető Hálózatkoordináció."— Előadás másolata:

1 Változó tudás kompetencia alapú oktatási programok, befogadó közoktatás TÁMOP 3.1.4 Szolnok, 2009. június 24. Puskás Aurél szakmai vezető Hálózatkoordináció TÁMOP 3.1.1

2 1.Anyanyelven folytatott kommunikáció 2.Idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3.Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén 4.Digitális kompetencia 5.A tanulás (meg)tanulása 6.Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia 7.Vállalkozói kompetencia 8.Kulturális kifejezőkészség Kulcskompetenciák 1.Anyanyelvi kommunikáció 2.Idegen nyelvi kommunikáció 3.Matematikai kompetencia 4.Természettudományos kompetencia 5.Digitális kompetencia 6.A hatékony, önálló tanulás 7.Szociális és állampolgári kompetencia 8.Kezdeményzőképesség és vállalkozói kompetencia 9.Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség NAT 2007 „A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik.” Kt. 121. § (34) 1-4. évf + 5-6. évf. 25-50% (100%?)

3 A kompetencia Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006 december) tudás kompetencia képességek attitűdök

4 szövegértés matematika természettudományok (problémamegoldás) oktatás gazdaság diagnózis prognózis iskolarendszer munkaerőpiac modernizációs döntések befektetési döntések Az oktatás és a gazdaság

5 Egy sikeres oktatási rendszer önmagában ugyan nem garantálja a gazdasági fellendülést, ám minden bizonnyal egyik előfeltételének tekinthető. Ugyanez mondható el a társadalom minőségének javításához való hozzájárulásról is. (Michael Barber, 1997) Az életnek tanulunk?

6 A TÁMOP célrendszere, struktúrája Specifikus célok A munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolásá nak javítása Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése A változásokhoz való alkalmazkodás segítése Az egész életen át tartó tanulás támogatása Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása Stratégiai prioritások A foglalkoztatható ság fejlesztése, a munkaerőpiacra belépés ösztönzése Az alkalmazkodó- képesség javítása 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A felsőoktatás tartalmi, szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében A társadalmi befogadás, részvétel erősítése Átfogó cél: az aktivitás növelése Egészségmegőrz és és egészségügyi humánerőforrás -fejlesztés

7 A komplex problémamegoldó képesség fejlesztése • kognitív eljárások alkalmazása • reális (életszerű) helyzetekben • kereszttantervi kontextusban • nem az iskolai tantárgyakban tanultak reprodukciója • nem nyilvánvaló (algoritmussal megoldható) problémák Használati utasítás a TÁMOP 3.1.4-hez

8 KommunikációEgyüttműködésProblémamegoldás SzóbeliségNyitottságHibakeresés ÍrásbeliségEmpátiaDöntéshozatal Képi információ feldolgozása Szociális interakcióRendszerelemzés és tervezés InformációkezelésTársas érzékenység IKTFelelősségérzet ForráskezelésSzervezőképesség A kommunikáció értékelése Döntéshozatal Érvelés Vita Tantárgyfüggetlen (általános) kompetenciák

9 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv közoktatás-fejlesztési céljai •A kulcskompetenciák hatékony fejlesztése, a kompetencia alapú oktatás módszertani kultúrájának meghonosítása •A területi különbségek és a szegregáció csökkentése, törekvés az egyenlő hozzáférés biztosítására •A források költséghatékony felhasználása •A teljesítmények mérése, alulteljesítés esetén beavatkozás •Hálózati tanulás támogatása, jó gyakorlatok és szolgáltatások biztosítása

10 A várt hálózati tevékenységek a TÁMOP 3.1.4-hez: •folyamatba ágyazott képzés •szaktanácsadás, mentorálás •jó gyakorlatok •referencia intézmények •saját innováció •gyakorlóhelyek •fenntartói együttműködések – intézményi integráció •regionális koordináló szervezetek •21. századi közoktatás – fejlesztés kiemelt projekt … A hálózati tanulás kultúrájának drámai megerősítése szükséges ahhoz, hogy teljesíthetők legyenek a TÁMOP 3.1.4-es pályázat stratégiai céljai: a kulcskompetenciák fejlesztése egyenlő hozzáférés mellett.

11 A TÁMOP Szolgáltatói kosár - WWW.educatio.hu HelyzetelemzésXX KépzésXXxx MentorálásXXX IPR-SNIxx Hálózati tanulásXXX ProgramcsomagokXXXX Folyamat-tanácsadásXXX Jó gyakorlatokXX ÖnfejlesztésXXx Egységes iskolaX Térségi együttműködés XXX ÉrtékelésXX •Tartalmaira ezerötszáz intézmény fenntartója pályázik a projekt időszakában •E tartalmak folyamatosan kiegészülnek, frissülnek A fejlesztéskoordináció feladata: •előkészíteni az induló állapotot - tervezés •biztosítani a szolgáltatások elérhetőségét - hálózat •beépíteni az új tartalmakat •koordinálni a pályázók munkáját – hálózat •támogatni a stratégiát – szakmai nyomonkövető

12 Az intézmény támogató környezete Kompetencia alapú oktatás, Továbbképzések, Oktatási integráció, SNI tanulók együttnevelése, Tehetséggondozás Tartalom- fejlesztés, tankönyvi kínálat Intézményi és pedagógiai folyamatok mentorálása Regionális szakmai koordináció, támogató kapacitások szervezése Képzések, tanácsadói kínálat fejlesztése

13 Fejlesztéskoordinációs hálózat 3.1.1 kiemelt program 3.2.2 régió 3.2.2 régió 3.2.2 régió 3.2.2 régió 3.2.2 régió 3.2.2 régió 3.2.2 régió • Régióközi koordináció • Specifikációk • Hálózati tanulás • Referenciahely felkészítés •Komprehenzív modellek • Szolgáltatói kosár • Jó gyakorlatok közzététele… Felkészítési portfólió Referencia-intézmények: •Integráció •Inklúzió •Kompetencia- fejlesztés •Alternatív pedagógiák •Komprehenzív iskola •Gyakorlóhelyek…

14 A referencia-intézmény definíciója/ Educatio, 2009. február Egyedi, működésében koherens, más intézmények számára is példaértékű gyermekközpontú pedagógiai, szervezeti innovációval, gyakorlattal rendelkező és ezt publikálni, valamint szolgáltatásaiban átadni képes intézmény.

15 Referencia-intézményi alapfeltételek 1 • Befogadó és az egyéni fejlődést biztosító oktatás- nevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmaz • Pedagógiai munkájában megjelenik a kompetencia alapú oktatás-nevelési tartalmainak és módszereinek alkalmazása • Munkakultúráját nyitott oktatási környezet jellemzi • Az intézmény vezetése és a tantestület egyaránt elkötelezett a referencia intézménnyé válás folyamatában, feladataiban • Önfejlesztő intézmény, önértékelési rendszert működtet, kidolgozott külső-belső kapcsolati formákkal rendelkezik • Az IKT eszközöket és módszereket pedagógiai programjába foglaltak szerint alkalmazza

16 Referencia-intézményi alapfeltételek 2. • Szervezeti kultúrájára jellemző a team munka és a pedagógusok között horizontális és vertikális együttműködés • Fenntartói nyilatkozat biztosítja a referenciai- intézményi működés lehetőségét • Az általa definiált referencia körben minimum 4 éve működik • Az értéklistából legalább 3-ra igen a válasz – Kooperativitás – Integrációs gyakorlat – Differenciálás – Az értékelés új formái (gyerek önértékelése, kölcsönös értékelés, pedagógus értékelés) • Szolgáltatásaiban vállalja a továbbképzés, mentorálás, hospitálás, szupervízió feladatait

17 Intézményi innovációk •Oktatásszervezési eljárások beépítése – kötelező Új tanulásszervezés, módszertan, tantárgyi integráció, tömbösített oktatás, projekt, témahét a helyi tantervben – „bevont pedagógusok” •Jó gyakorlatok átvétele – egy adaptáció kötelező Legfeljebb három eset díjazható, az átadó intézmény is részesül a forrásból; cél a hálózati tanulás – későbbi gondozója a folyamat-tanácsadó és a regionális koordinációs szervezet •Saját módszerek – opcionális A pedagógusközösség saját előzetes fejlesztési eredményeinek kiterjesztése intézményen belül; ennek elismerése

18 TANÁCSADÓK - a fenntartótól a pedagógusig •Fenntartók pályáznak –Esélyegyenlőségi mento,r komplex helyzetelemző, intézményi folyamat- tanácsadó •Az intézményvezető a felelős irányító –folyamat-tanácsadók, IPR mentor •A szakmai vezető az innováció kulcsembere –Folyamat-tanácsadó, IPR és IKT mentor •A pedagógusok végzik el a munka dandárját –Kompetencia-területi mentor, IPR módszertani,- és IKT mentor

19 Az innováció szaktanácsadói hálózata Intézményi folyamat- szaktanácsadó Esély- egyenlőségi szakértő / mentor Komplex helyzetelemzési szaktanácsadó IPR módszertani mentor Kompetencia- területi mentor… Kompetencia- területi mentor… IKT folyamat- szaktanács- adó IKT mentor A vezetést támogatja a fenntartható innováció érdekében •Az integráció és inklúzió feltételei •Kompetencia alapú oktatáskultúra •Horizontális tanulás •Jó gyakorlatok ajánlása •Az indikátorok teljesülése Pedagó gus Pedagó gus Pedagó gus Pedagó gus Pedagó gus Koordinációs feladatok •ütemezés •probléma- megoldás •egyeztető fórumok Pedagó gus

20 Dilemmák •A szerződéskötés és a futamidő •A tanévkezdés és a felkészülésre szánható idő •A szolgáltatások kiválasztásának eljárásrendje •Az eszközök, programcsomagok beszerzése •Jó gyakorlatok legitim átvétele •A pedagógusközösség motivációja •A „bevont pedagógus” magányossága •Építkezés és fejlesztés egybecsúszása

21 Alapelvek  Cselekvésközpontú tanulásszervezés  Mélységelvű tanítás („kevesebb több”)  Gyermekközpontú módszertan  Differenciálás, egyéni tanulási utak  Kooperáció  Életszerű tartalmak  Árnyalt értékelés  Tanári szerepváltozás  Befogadó környezet

22 Köszönöm a figyelmüket! Puskás Aurél aurel.puskas@educatio.hu