A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény változásai április 7. Dr. Petrovics Zoltán jogi főreferens, tanácsos SZMM, Jogi Főosztály.

Az előadások a következő témára: "A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény változásai április 7. Dr. Petrovics Zoltán jogi főreferens, tanácsos SZMM, Jogi Főosztály."— Előadás másolata:

1 A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény változásai 2010. április 7. Dr. Petrovics Zoltán jogi főreferens, tanácsos SZMM, Jogi Főosztály

2 Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CXXVI. törvény 2009 február elején kezdődött az előkészítés a módosítás célja elsődlegesen a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása volt  a Kjt. felhatalmazási rendszerének pontosítása  a jogtechnikai problémák kiküszöbölése, valamint  jogalkalmazást segítő kérdések rendezése kihirdetés: 2009. november 27. (Magyar Közlöny 171. szám)

3 Az Mt. Kjt.-t érintő módosításai Felmentési tilalmak 2010. május 1-jétől a felmondási (felmentési) védelem továbbra is a gyermek 3 éves koráig illeti meg a munkavállalót (közalkalmazottat) – függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e eddig az időpontig a fizetés nélküli szabadságot vagy sem a munkáltató nem szüntetheti meg felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyt:  a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak az időtartama alatt, illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig a védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette

4 Az Mt. Kjt.-t érintő módosításai Felmentési tilalmak Egy új tilalom a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama

5 Az Mt. Kjt.-t érintő módosításai Tájékoztatási kötelezettségek a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az Mt. 2010. január 1-jétől a csoportos létszámcsökkentéshez hasonló tájékoztatási kötelezettségeket ír elő azokban az esetekben is, amikor a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében hasonlóan nagyszámú munkavállaló (közalkalmazott) munkaviszonya (közalkalmazotti jogviszonya) szűnik meg a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1998. július 20-i tanácsi 98/59/EK irányelv 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja:  a csoportos létszámcsökkentések olyan elbocsátások, amelyeket valamely munkáltató egy vagy több, nem a munkavállalók személyében rejlő ok miatt foganatosít  munkáltató jogutód nélküli megszűnése egy folyamat részeként tervezhető és előrelátható (C-55/02. sz. ügy, Bizottság kontra Portugália és C-323/08. Ovidio Rodriguez Mayor és társai)

6 Az Mt. Kjt.-t érintő módosításai Tájékoztatási kötelezettségek a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén Mt. 94/H. § (1) Ha a munkáltató jogutód nélküli megszűnése időpontjában a megszűnés időpontját megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint  20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,  100vagy annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,  300 vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonya szűnik meg

7 Az Mt. Kjt.-t érintő módosításai Tájékoztatási kötelezettségek a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatni az állami foglalkoztatási szervet, valamint a munkavállalók képviselőit  a jogutód nélküli megszűnés várható időpontjáról,  foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével érintett, valamint  a releváns időszakban foglalkoztatott munkavállalók létszámáról a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább harminc nappal írásban az érintett munkavállalót is tájékoztatni kell e körülményekről

8 Az Mt. Kjt.-t érintő módosításai Tájékoztatási kötelezettségek a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén ezzel egyidejűleg köteles írásban tájékoztatni az állami foglalkoztatási szervet az érintett munkavállalók  természetes személyazonosító adatairól, valamint – az álláskeresési ellátások biztosítása és az azokhoz kapcsolódó járulékok megfizetése érdekében – társadalombiztosítási azonosító jeléről,  utolsó munkaköréről,  szakképzettségéről,  átlagkeresetéről konzultáció azonban nem előírás

9 Az Mt. Kjt.-t érintő módosításai Munkaközi szünet a munkaközi szünet időtartama (Mt. 122. §) legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünet a gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy a húsz percnél hosszabb munkaközi szünet felosztható-e rövidebb részletekre a módosítás kimondja: legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet kell biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni

10 A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések A terminológia pontosítása a Kjt. 2009. január 1-jétől hatályos rendelkezései kettéválasztották a kinevezett és a megbízott vezetők státuszát a terminológiai következetesség és az átláthatóság érdekében pontosít a Kjt.  kinevezett vezetőnek minősül az, aki a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátását önálló munkakörre szóló kinevezéssel látja el,  míg a megbízott vezető az, aki magasabb vezető, illetve vezető beosztásra szóló megbízással rendelkezik

11 A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések A munkáltató vezetőjének díjazása és a kollektív szerződés a Kjt. 12. §-ának módosítása kizárja azt, hogy a kollektív szerződés díjazással kapcsolatos szabályainak hatálya kiterjedjen a munkáltató vezetőjére díjazásnak minősül minden, a közalkalmazott részére a közalkalmazotti jogviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás  a potenciális érdekkonfliktust a munkáltató vezetőjének kettős – közalkalmazotti és egyben munkáltatói jogkörgyakorlói – szerepköréből következik  a díjazására vonatkozó kérdések a kinevezési okmányában rendezhetők, és a vezető felett munkáltatói jogkört gyakorló személy vagy szerv is jogosult bizonyos díjazásra vonatkozó kérdéseket meghatározni

12 A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések A kinevezett vezetők prémiumfeladatának kitűzése módosult a Kjt. 77/A. § (1) bekezdése: 2010-ben rugalmasabban lehet kitűzni prémiumfeladatot a kinevezett vezető számára  a kinevezett vezető számára a kinevezési jogkör gyakorlója évente március 31-ig, illetve  a prémiumfeladat későbbi felmerülése esetén az ezt követő 30 napon belül írásban lehet kitűzni a prémiumfeladatot

13 A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések A megbízott vezetők rendes szabadsága A módosítás a magasabb vezető beosztású és a vezető beosztású közalkalmazottak (megbízott vezetők) alapszabadságát a kinevezett vezetőkével azonos módon (Kjt. 57/A. §) határozza meg  a megbízott vezetőket 2010. január 1-jétől már nem a fizetési osztályuk függvényében illeti meg az alapszabadság,  megszűnt a magasabb vezető és vezető beosztáshoz kapcsolódó 10, illetve 5 munkanap pótszabadság a megbízott magasabb vezetőt egységesen 35 munkanap, a megbízott vezető pedig 30 munkanap alapszabadság illeti meg naptári évenként (Kjt. 57/B. §)

14 A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések Kivétel: a bölcsődében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott magasabb vezetők és vezetők  továbbra is a Kjt. 56. §-ában meghatározott 20, illetve 21 munkanap alapszabadságot, valamint a Kjt. 57. § (3) bekezdése szerinti 25 munkanap oktatói, nevelői pótszabadságot kell biztosítani számukra 2010. évi XXXIX. törvény: a megbízott magasabb vezetők és vezetők a Kjt. 57. §-ának (1) bekezdése szerinti fizetési fokozathoz kapcsolódó pótszabadságra nem jogosultak [Kjt. 57/B. § (2) bek.] – a pontosítás hatálybalépése: 2010. március 31.  a megbízott magasabb vezetők és vezetők 2010. január 1-jétől nem jogosultak a Kjt. 57. §-ának (1) bekezdése szerinti fizetési fokozathoz kapcsolódó pótszabadságra, a Kjt. 57. §-ának (5) és (6) bekezdésében, valamint az Mt. 132. §-ának (1)–(3) bekezdésében szabályozott pótszabadságok azonban megilletik őket

15 A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések A vezető megbízás visszavonásának indokolására nyitva álló határidő ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból a visszavonás kézbesítésétől számított 3 munkanapon belül nem tudja benyújtani  az akadály elhárultától számított 3 munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított 6 hónapos jogvesztő határidőn túl már nincsen helye az indokolás kérésének Kötelező lemondási idő a megbízott vezetőknél 2 hónapos lemondási idő bevezetése [Kjt. 23. §-ának (5) bek.]

16 A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések Vezető megbízás fegyelmi hatályú visszavonása a fegyelmi büntetésről szóló határozat ellen benyújtott keresetnek a határozat végrehajtására a magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása esetében nincs halasztó hatálya A felsőfokú iskolai végzettség, illetve képesítés alól mentesített vagy felmentett kinevezett gazdasági vezetők besorolása a gazdasági vezetők 2010. január 1-jét megelőzően az Ámr. 168. §-a alapján mentesítést kaphattak a rendeletben előírt felsőfokú iskolai végzettségi és szakképzettségi feltétel alól  a Kjt. 3. számú melléklete alapján a mentesítésben részesült magasabb vezetői munkakörben foglalkoztatott gazdasági vezetők illetményét a törvény alapján nem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani

17 A Kjt. módosításai A vezetőkre vonatkozó rendelkezések ezt a problémát orvosolja a 2009. évi CXXVI. törvény 52. §-ának (2) bekezdése:  amennyiben a kinevezett magasabb vezető jogszabály alapján mentesül vagy felmentik a felsőfokú iskolai végzettségre, illetve képesítésre vonatkozó feltételek alól, az illetményének megállapítása során a Kjt. 3. számú melléklete szerint a középfokú vezetőre vonatkozó képzettségi osztályba kell besorolni az új Ámr. értelmében a korábban kiadott felmentések érvényessége 2011. január 1-jén szűnik meg

18 A Kjt. módosításai A pályáztatás változó szabályai 2010. január 1-jétől a Kjt. kettéválasztva szabályozza a munkakörökre (ideértve a kinevezett magasabb vezetői és vezetői munkaköröket is), valamint a magasabb vezető és vezető beosztásokra vonatkozó pályázattal kapcsolatos szabályokat (Kjt. 20/A. § és a 20/B. §). A munkakörhöz kapcsolódó pályázatok Ki írja ki? a közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén (ideértve a magasabb vezető és vezető munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyt is) – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezési jogkör gyakorlója köteles a pályázatot kiírni

19 A Kjt. módosításai A pályáztatás változó szabályai A pályázat kiírása alóli új kivétel az egy évet meg nem haladó határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén alkalmazandó egykori kivétel helyébe a következő kivétel lépett :  a helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén [Kjt. 20/A. § (2) bek. d) pontja] a munkáltató vezetésére szóló kinevezés esetén 2010. január 1-jétől minden esetben szükség van a pályázat kiírására, s attól végrehajtási rendelet sem térhet el

20 A Kjt. módosításai A pályáztatás változó szabályai a munkáltató vezetője kivételével a magasabb vezető és a vezető munkakör tekintetében nem kötelező a pályázat kiírása [Kjt. 20/A. § (9) bek.]  olyan munkakör esetén, amely tekintetében – 90 napon belül – már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására [Kjt. 20/A. § (2) bek. a) pontja]  ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók [Kjt. 20/A. § (2) bek. b) pontja],  egy új kivétel: ha a közalkalmazott az erre vonatkozó kinevezésmódosítást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval

21 A Kjt. módosításai A pályáztatás változó szabályai valamennyi kivétel alkalmazása önmagában csak lehetőség, a kinevezési jogkör gyakorlója a kivételben megfogalmazott feltételek fennállása esetén is kiírhatja a pályázatot A vezető beosztáshoz kapcsolódó pályázatok Ki írja ki? a magasabb vezető és vezető megbízás esetén a megbízási jogkör gyakorlója írja ki a pályázatot a pályázatban meg kell jelölni, hogy a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető a pályázatban meg kell jelölni a közalkalmazott által betöltendő munkakört is

22 A Kjt. módosításai A pályáztatás változó szabályai Kinevezési jogkör versus megbízási jogkör ha a magasabb vezető, illetve a vezető beosztással történő megbízáshoz közalkalmazotti jogviszony létesítése is szükséges – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezési jogkör a megbízási jogkör gyakorlóját illeti meg [ld. Kjt. 20/B. § (4) bek.] A pályázat kiírása alóli kivételek köre a munkáltató vezetésére szóló megbízásra minden esetben pályázatot kell kiírni a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató vezetője kivételével – pályázat kiírása nélkül a korábbiakban ismertetettekhez hasonlóan alakul

23 A Kjt. módosításai Kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége 2010. január 1-jétől többek között a közalkalmazottak tekintetében is megteremti a lehetőséget arra, hogy  a gyermek otthoni gondozása miatti fizetés nélküli szabadság igénybevétele után  a korábbi munkahelyére visszatérő szülő  a gyermek három éves kora előtt  egyoldalú döntése alapján a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét választhassa a fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább 60 nappal benyújtott – írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezést módosítani

24 A Kjt. módosításai Kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége a részmunkaidő: heti 20 órás – készenléti jellegű munkakör esetén a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében speciális szabályok Egyenlőtlen munkaidő-beosztás a közalkalmazott a részmunkaidős foglalkoztatás igénylése során kérheti, hogy munkaideje az általános munkarendtől eltérően ne egyenlő részletekben, hanem egyenlőtlenül kerüljön beosztására a munkáltató azt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha annak teljesítése számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene, a kérelem megtagadását a munkáltatónak írásban meg kell indokolnia

25 A Kjt. módosításai Kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége a részmunkaidő kikötése a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól, vagy ha a közalkalmazott számára ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadság igénybevétele után csupán egyetlen alkalommal választhatja a részmunkaidős foglalkoztatást a munkáltató a közalkalmazottat a kérelem szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig köteles foglalkoztatni részmunkaidőben a részmunkaidő kötelező kikötésének joga nem illeti meg sem kinevezett, sem a megbízott magasabb vezetőket, illetve vezetőket

26 A Kjt. módosításai A határozott időre létesített közalkalmazotti jogviszony korlátai Határozottból határozatlan a közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a Kjt. 21. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a határozott idő kikötésére vonatkozó feltételeknek, azaz:  ha azt nem helyettesítés céljából,  meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására kötötték EBH2006. 1543. Ha a kinevezés határozott időre vonatkozó rendelkezése – a törvényi feltételek hiányában – érvénytelen, úgy kell tekinteni, hogy a jogviszony a kinevezéssel határozatlan időre jött létre. Öt évnél több a határozott időtartamra létesített közalkalmazotti jogviszony időtartama akár az öt évet is meghaladhatja

27 A Kjt. módosításai Az összeférhetetlenség új szabályai A gazdasági összeférhetetlenség szabályai a módosítás lazított ún. gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályain a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság [ld. Kjt. 41. §-a (2) bek. b) pontja] az egyes ágazati törvényekben szabályozott kivételeket beemelése a Kjt. szövegébe a közeli hozzátartozóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok nem változtak

28 A Kjt. módosításai Az összeférhetetlenség új szabályai Az összeférhetetlenség esetén irányadó eljárási szabályok az összeférhetetlenséggel összefüggő előzetes bejelentést és a jogviszony létesítésének megtiltását írásbeliséghez köti „Mástól való tudomásszerzés” ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem a közalkalmazott bejelentése alapján szerez tudomást, a korábbi szabályokkal ellentétben a munkáltatónak nem megtiltania kell a jogviszony létesítését, hanem a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül írásban kell felszólítania a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére

29 A Kjt. módosításai Az összeférhetetlenség új szabályai „Ha nem szünteti meg” ha a közalkalmazott a tiltás, illetve a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül nem szünteti meg az összeférhetetlenséget,  a munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal felszámolni  ha azonban az összeférhetetlenség a magasabb vezető, illetve vezető beosztással összefüggésben áll fenn, a munkáltató köteles a magasabb vezető, illetve vezető megbízást az Mt. 10. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával visszavonni „Ágazati” eljárási szabályok a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozó – rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az összeférhetetlenség a Kjt. 41. §-a, valamint 43/A–43/D. §-a alapján áll fenn

30 A Kjt. módosításai A tudományos munkatársak megszűnő pótszabadsága 2010. január 1-jével hatályon kívül helyezésre került a Kjt. 57. § (4) bekezdése, amely a tudományos munkatársak (ideértve a közkönyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkakört betöltő közalkalmazottakat is) és az ennél magasabb munkakörű tudományos közalkalmazottak számára évente 5 munkanap pótszabadságot biztosított

31 A Kjt. módosításai A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő módosítások A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén esedékes igazolások módosítása, illetve kiegészítése amennyiben az utolsó munkában töltött napon esedékes igazolások tartalma a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáig módosításra, illetve kiegészítésre szorul, a munkáltató a módosított igazolást köteles a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 3 munkanapon belül kiadni A végkielégítés összegének felére csökkentése bizonyos esetben a közalkalmazott nemcsak akkor jogosult az egyébként őt megillető végkielégítés összegének felére, ha a felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetve áthelyezéséhez nem járult hozzá, hanem akkor is, ha a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról egyáltalán nem nyilatkozott

32 A Kjt. módosításai A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő módosítások Az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatás jogellenes fegyelmi elbocsátás esetén ha a bíróság a 2010. január 1-jét követően indult perben megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát, a közalkalmazott abban az esetben is kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha bebizonyosodik, hogy  a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy  a felelősség megállapítása esetén – az elbocsátás fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával. (a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 64. számú állásfoglalása)

33 A Kjt. módosításai A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő módosítások A munkavédelmi képviselő eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatásának szabályai az ítélkezési gyakorlattal összhangban a bíróság akkor is elrendelheti a közalkalmazott eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását, ha a munkáltató a munkavédelmi képviselőnek vagy a munkavédelmi bizottság tagjának közalkalmazotti jogviszonyát szüntette meg a Kjt. 45–53. §-ába, 54/A. §-ába, illetve az Mt. 28. §-ába ütköző módon [Kjt. 34. § (1) bek. b) pontja].

34 A Kjt. módosításai A keresetkiegészítés megállapításának feltételei a módosítás értelmében a keresetkiegészítés célja 2010. január 1-jétől nem a meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok teljesítésének ösztönzése, hanem – az átirányítást ide nem értve – a meghatározott munkateljesítmény elérése, illetve átmeneti többletfeladatok teljesítése [Kjt. 77. § (1) bek.] a módosítás pontosítja a „tárgyévi illetmény” kifejezést (ld. „kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát”)

35 A Kjt. módosításai A közalkalmazott minősítése a gyakornoki idő lejártával a Kjt. nem tartalmazta e gyakornoki időhöz kötődő minősítési eredményekhez rendelt százalékos értékeket  a „nem megfelelt” eredményhez rendelt érték az „alkalmatlan” minősítésnek felel meg: 30 % alatt „nem megfelelt”  „megfelelt” : 30–100 %-ig

36 A Kjt. módosításai Állásfelajánlás és a prémiumévek program viszonya A Péptv. új 3/A. §-a rendezi a Kjt. 30/A–30/E. §-aiban szabályozott állásfelajánlási rendszer, a felmentés elkerülésével összefüggő részmunkaidős foglalkoztatás és a Pép. közötti kapcsolatot sorrendiség:  a prémiumévek programban való részvétel feltételeivel rendelkező közalkalmazott részére csak akkor kell felajánlani a prémiumévek programban való részvételt, ha nem kívánja igénybe venni az állásfelajánlást, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét, vagy az nem vezetett eredményre

37 Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony – a Kjt. 21. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően  előadó-művészeti szervezetnél kinevezett magasabb vezetői, illetve vezetői munkakörben történő foglalkoztatásra, legfeljebb ötéves időtartamra, továbbá  művészi és művészeti munkakör betöltésére létesíthető

38 Kjt. módosítása Büntetlen előélet a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű a munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított 15 munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti

39 Kjt. módosítása Büntetett előélet és a megszűnés a munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal felszámolni, és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazni, ha  közalkalmazott az igazolási kötelezettségének a felhívástól számított 15 munkanapon belül nem tesz eleget, és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,  a kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut az azonnali hatályú felszámolását indokolással, írásba foglaltan kell közölni a közalkalmazottal

40 Köszönöm a figyelmet!