Nemzetközi kollíziós magánjog Különös rész – Személyek joga 2012/13 Dr. Glavanits Judit

I. Személyek joga Lex personae: jogképesség, cselekvőképesség, személyi állapot és személyhez fűződő jogok Nmj tvr. 10-18.§§. 2 megközelítési lehetőség: állampolgárság elve és domicile elve Nmj tvr. által alkalmazott személyi jogi kapcsoló elvek (SORREND!): Állampolgárság joga Lakóhely joga Legszorosabb kapcsolat elve Szokásos tartózkodási hely joga

I. Személyek joga Definíciók természetes személyekre: Lakóhely: ahol valaki állandóan vagy a letelepedés szándékával lakik. Szokásos tartózkodási hely: ahol valaki a letelepedés szándéka nélkül hosszabb ideig tartózkodik. Vö: Brüsszel I. 60.§ a lakóhely kérdésében a bíróság saját belső jogát alkalmazza. Nemzeti elbánás elve: menedékjogot élvezőkre a magyar jogot kell alkalmazni, külföldi és hontalan esetében ugyanazokat a szabályokat (értsd: kollíziós szabályokat) kell alkalmazni, mint a belföldiekre. Belső jogi érdek esetén a magyar jogot kell alkalmazni, ha a forgalom biztonsága megkívánja, hogy cselekvőképesnek kell valakit tekinteni, aki a magyar jog szerint az lenne, illetve Halál vagy eltűntnek nyilvánítás kérdésére.

I. Személyek joga Természetes személy gazdasági tevékenységet végez (egyéni vállalkozó, sole trader, Kaufmann): a tevékenységre annak az államnak a joga irányadó, ahol a tevékenységet engedélyezték, vagy ha engedély nem kell, ahol a központi ügyintézés székhelye van. Természetes személy neve: személyes joga irányadó, vagy azon más állam joga, amelynek állampolgára.

I. Személyek joga Avello-ügy Előzetes döntéshozatal, belga b.k. Felek: Carlos Garcia Avello, belga állam Tényállás: C.G. Avello és I. Weber, a felesége, gyermekeik belga-spanyol kettős állampolgárok. A belga jog szerint a gyerekek az apjuk vezetéknevét kapják : Garcia Avello. Felek kérelme: a spanyol jog által szentesített szokásos használat szerint egy házaspár gyermekeinek vezetékneve az apa első vezetéknevéből és az anya első vezetéknevéből áll : Garcia Weber. Az ilyen anyakönyvezést a belga állam megtagadta. Jogkérdés: megtagadható-e a spanyol hagyományokon alapuló névbejegyzés Belga állampolgárok esetében? Ítélet: a belga állam által felhozott érvek (nevek állandóságának elve, integrációs törekvés, későbbi negatív hatások kiküszöbölése) nem indokolják az egyébként hátrányos megkülönböztetést, ezért a belga gyakorlat ellentétes a közösségi joggal.

Kollíziós társasági jog Jogforrások : EUMSz 49. cikk: tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviselet, fióktelep vagy leányvállalat alapítására vonatkoznak. EUMSz 53.cikk: Valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unió területén van, e fejezet alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai.

Gazdasági társaságok egyesülése: csak akkor jöhet létre az egyesülés, ha mindkét tagállam anyagi joga megengedi SEVIC-ügy: luxemburgi társaság teljes beolvadása egy német társaságba egyetemleges jogutódlással. A német jog csak a belföldi társaságoknak engedte a beolvadást: ellentétes az EK jogával. X Holding-ügy: egy belga és egy holland társaság anyavállalat és leányvállalati viszonyban álltak, és kérték, hogy egységes adóalanynak tekintsék őket, és csak az egyik államban kelljen adót fizetni. A holland jog ezt csak belföldi adózók között engedi: EB: mivel a tagállami adójog csak a tagállam területén hatályos, a megkülönböztetés nem közösségi jogba ütköző.

Róma I. rendelet hatálya alól kivett társasági jogi kérdések: Tagállami adatszolgáltatási kötelezettségek: ha a székhely szerinti tagállam eltérő, a fióktelep államának szabályait kell alkalmazni az adatszolgáltatásra Európai gazdasági egyesülés: a létesítés szerinti székhely jogát kell alkalmazni. Abban a tagállamban kell bejegyezni, ahol a tényleges székhely (központi ügyintézés helye) van, így összekapcsolódik a bejegyzés elve és a székhely elve. Európai részvénytársaság: a létesítő okirat szerinti székhelyének abban a tagállamban kell lennie, ahol a központi ügyvezetés helye van Közös szabály a székhely-áthelyezésre: ha a társaságra alkalmazandó jog a székhelyáthelyezéssel megváltozna, a kiindulási székhely tagállamai a közrendre hivatkozással a székhelyáthelyezést megakadályozhatják Róma I. rendelet hatálya alól kivett társasági jogi kérdések: a társaság létrehozására, jogképességére, belső szervezetére, működésére és megszűnésére, valamint a társaság, illetve szervezet tagjainak és tisztviselőinek személyes felelősségére vonatkozó szabályok.

Róma I. rendelet hatálya alól kivett társasági jogi kérdések: a társaság létrehozására, jogképességére, belső szervezetére, működésére és megszűnésére, valamint a társaság, illetve szervezet tagjainak és tisztviselőinek személyes felelősségére vonatkozó szabályok. Róma II. rendelet hatálya alól kivett társasági jogi kérdések: a társasági jogból eredő kötelmi viszonyok (például a létrehozással, jogképesség, belső szervezet, feloszlatásával kapcsolatos kérdések) a tisztviselőknek és tagoknak a társaság kötelezettségeiért való személyes felelőssége a könyvvizsgálók felelőssége a társasággal szemben Helyette alkalmazandó: nemzeti kollíziós szabályok

Nmj tvr. 26.§ (2) (szerződésekre alkalmazandó kollíziós szabályok között) „A társasági szerződést annak az államnak a joga alapján kell elbírálni, amelynek területén a társaság a tevékenységét kifejti. A jogi személyt alapító társasági szerződésre a jogi személy személyes jogát kell alkalmazni.” Felmerülő kérdések: Alapszabály? Alapító okirat? Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra mit? Ha több állam területén fejti ki a tevékenységét? Mi értelme van egyáltalán a megkülönböztetésnek? Miért van a szerződéses viszonyok között? (vö: Czigler Dezső Tamás: Az európai nemzetközi (kollíziós) magánjog és családjog főbb kérdései. PhD értekezés, 2011. )

Jogi személy személyes joga Érintett kérdéskörök: jogképesség, gazdasági minőség, személyhez fűződő jogok, tagok egymás közötti jogviszonyai. Fő kérdés: a jogi személy személyes jogának meghatározása. Bejegyzés elve – nyilvántartásba vétel elve Nmj tvr: bejegyzés elve DE: Gt: székhely elve

Hol van a társaság székhelye? Gt: csak azokra a társaságokra vonatkozik, amelynek a székhelye Magyarországon van. Cégtörvény: 7.§ (1) „cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.” Ettől eltérő lehet: központi ügyintézés helye

Nmj tvr: személyes jog (SORREND!) Ahol a jogi személyt nyilvántartásba vették Ha több jog szerint vették nyilvántartásba, vagy nem vették nyilvántartásba: alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog Ha az alapszabály szerint nincs székhely, vagy több székhelye van, és nem vették nyilvántartásba: központi ügyintézés helye.

Vö: Brüsszel I. 60. cikk: társaságok azon a helyen rendelkeznek székhellyel, ahol: a létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése, üzleti tevékenységének fő helye van. Róma I. 19. cikk: társaságok és más jogi személyek szokásos tartózkodási helye: központi ügyvezetés helye. Róma II. 23. cikk: jogi személyek és szervezetek szokásos tartózkodási helye a központi ügyvezetés helye.

Jogi személyek és letelepedés szabadsága EUMSZ 49 és 54. szakaszai alapján: a letelepedéshez való jogot nem lehet korlátozni, illetve a nemzeti elbánás elvének rögzítése. EUB: 2 esetkör: A társaság az eredeti jogi személyisége megtartásával szeretné székhelyét áttenni egy másik államba, A társaság székhelyétől eltérő államban akar tevékenységet folytatni.

Jogi személyek – székhely-áthelyezés Daily Mail-ügy Előzetes döntéshozatal (1988), brit b.k. Felek: Daily Mail and General Trust PLC, Egyesült Királyság Tényállás: A Daily Mail egy brit jog alapján bejegyzett, ott székhellyel rendelkező társaság. A társaság bizonyos vagyontárgyak értékesítését tervezte, amelynek adója az Egyesült Királyságban nagyon magas lett volna, ezért székhelyét és központi ügyintézésének helyét úgy akarta áthelyezni Hollandiába, hogy közben a társaság megtartja jogi személyiségét Nagy- Britanniában is. Az angol adóhatóság megtagadta annak az igazolásnak a kiállítását, amely a székhelyáthelyezéshez szükséges lett volna. Jogkérdés: egy társaság másik államba való székhely-áthelyezése kapcsán előírható-e, hogy a tagállamnak hozzájárulást kell ehhez adnia (különösen akkor, ha a székhely módosítása adójogi szempontokat érint)? Ítélet: a RSZ azt rögzíti, hogy az EK-n belül mindenkinek joga van a tagállamok bármelyikében társaságot létrehozni. Ebből nem következik az, hogy joga van arra is, hogy az egyik tagállam joga alapján létrehozott társaságot szabadon áthelyezze egy másik tagállam területére. A jogi személyiséget a tagállam keletkezteti, és a tagállamhoz kapcsolódik.

Jogi személyek székhely-áthelyezése Cartesio-ügy Előzetes döntéshozatal (2008), Szegedi Ítélőtábla k. Felek: Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt, Cégbíróság Tényállás: A bajai székhelyű szolgáltató kft. változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a Cégbírósághoz, kérték az új székhely bejegyzését: Gallarate – Olaszország. A cégbíróság a kérelmet elutasította, mivel a magyar jog nem teszi lehetővé a székhely külföldre történő áthelyezését úgy, hogy a társaság személyes joga továbbra is a magyar jog maradjon. Jogkérdés: 1. Ha a cégbíróság közigazgatási hatóságként jár el, tekinthető-e bíróságnak? 2. Változott-e a Bíróság ítélkezési gyakorlata a Daily Mail ügy óta a székhelyáthelyezés kérdésében? Ítélet: az EUMSz továbbra is azonos értelmezési keretet jelent: valamely nemzeti jog szerinti társaság kizárólag azon nemzeti jog alapján létezik, amely szabályozza annak létrehozását és működését.

Jogi személyek székhelye Centros-ügy Előzetes döntéshozatal (1999), dán b.k. Felek: Centros Ltd.(brit székhely), Dán kereskedelmi hatóság Tényállás: dán házaspár 1992-ben alapította a társaságot brit jog alapján, amely nem határoz meg minimális tőkeköveteleményeket. A társaság valós tevékenységet nem folytatott, de fióktelepet akar bejegyeztetni Dániában. A társaság szabályosan létrejött, a fióktelep létrehozásának EK jogi akadálya nem volt. Jogkérdés: az EK szerződéssel ellentétes-e ha egy tagállam arra hivatkozással tagadja meg egy szabályosan létrehozott társaság fióktelepének bejegyzését, mert az valószínűleg a helyi szabályok kijátszására alakult meg egy másik tagállamban? Ítélet: a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a tagállamok hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek célja a visszaélésszerű joggyakorlás megakadályozása, de önmagában az, hogy egy társaság a székhelye szerinti államban nem folytat tevékenységet, nem elégséges a csalárd magatartás bizonyítására. Egy tagállam nem kérdőjelezheti meg egy másik tagállam által szabályszerűen létrehozott társaság azon jogát, hogy más tagállamban fióktelepet hozzon létre.

Jogi személyek székhelye Überseering-ügy Előzetes döntéshozatal (2002), német b.k. Felek: Überseering (holland alapítás, közben német székhely), Nordic Construction (német társaság) Tényállás: a felek között hibás teljesítés miatti per folyamatban, amelyben felmerült az az érv, hogy a holland társaság, amelynek tényleges székhelye Németországban van, a német társasági jog szabályai szerint nem is létezik, ezért nincs perképessége. (bejegyzés szerinti ország joga ellentétes a tényleges székhely szerinti ország jogával) Jogkérdés: megtagadható-e a jogképesség attól a társaságtól, amelyet más tagállamban szabályosan megalapítottak, és amely élve a letelepedés szabadságával más tagállamba helyezte át a székhelyét? Ítélet: a tagállamoknak kötelessége tiszteletben tartani a létesítés szerinti állam joga alapján az e társaságnak biztosított jogképességet és perképességet.

Jogi személyek székhelye Inspire Art-ügy Előzetes döntéshozatal, holland b.k. Felek: Amszterdami Kereskedelmi- és Iparkamara, Hollandia (holland) és Inspire Art (brit) Tényállás: holland jogszabályi előírás vonatkozik a „formálisan külföldi vállalkozások”-ra, különösen a hitelezőket védő minimális tőkekövetelményekre és a tagi felelősségre. A Kamara megtagadta az Inspire Art regisztrációját arra hivatkozva, hogy nem felel meg a jogszabályoknak. Jogkérdés: korlátozhatja-e a tagállam a belső jogi elismerést a külföldi társaságok vonatkozásában úgy, hogy külön jogszabály vonatkozik a belföldön tevékenységet folytatni kívánó külföldi társaságokra (másodlagos letelepedés korlátozása), ha azok ténylegesen az alapítás szerinti államban nem folytatnak tevékenységet? Ítélet: azok az előírások, amelyek csak a formálisan külföldi vállalkozásokra állapítanak meg többlet-követelményeket, ellentétesek a közösségi joggal, mert akadályozzák a letelepedés szabadságát. A visszaélésszerű joggyakorlást csak az egyes eset körülményei alapján lehet megállapítani.

Személyhez fűződő jogok sérelme Nmj tvr. 10.§ (3) a jogsértés helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni. Kisegítő szabály: ha a sérelmet szenvedettre a magyar jog kedvezőbb, e jogot kell alkalmazni Vagy-vagy: nem lehet keverni az alkalmazandó jogi szabályokat A személyiségi jogok tartalma, megsértésük esetkörei és tartalma minden államban más.

Az állam mint jogalany Immunitás elve: speciális rendelkezések vonatkoznak azokra az esetekre, amikor valamely állam közvetlenül érintett Főszabály: par in parem non habet iurisdictionem Fajtái: abszolút és relatív (funkcionális) immunitás Vizsgálni kell a tranzakciók (ügyletek) minőségét: ha kormányzati jellegű az immunitás érvényesül. Ha kereskedelmi jellegű, de célja közjogi, politikai tevékenységhez kapcsolódik, az immunitás megállapítható.

Állam, mint jogalany Nmj tvr 17.§. Az államra saját jogát kell alkalmazni. Kivételek: A külföldi jog alkalmazásához kifejezetten hozzájárult Tárgya külföldi ingatlan Tárgya külföldi érdekeltségű gazdasági társaságban való tulajdonszerzés Külföldi államra a magyar jogot csak viszonosság esetén lehet alkalmazni.

Állami immunitás Trendtex-ügy Court of Appeal, 1977. Felek: Trendtex Trading Corporation (Svájc), Nigériai Központi Bank, képviselője az angol Midland Bank Ltd, amely a szerződést kötötte Tényállás: A Nigériai Központi Bank visszavonhatatlan akkreditívet nyitott 240.000 tonna cement szállításának ellenértékeként a Trendtex számára. A szállítás idején Lagos kikötője túlzsúfolt volt, minden rakodóhely foglalt, és több száz hajó várt a kikötőben. Eközben Nigériában politikai rezsimváltás miatt az új kormányzat kiderítette, hogy sem a vételárra, sem a fekbér kifizetésére nincsen fedezete, ezért megtiltotta a banknak, hogy az akkreditíveket kifizesse. Jogkérdés: van-e joghatósága a bíróságnak a Nigériai Központi Bank elleni eljárásra, vagy a bankot immunitás illeti meg? Ítélet: bár a bank 100%-ban állami tulajdonban állt, az ügylet egyértelműen kereskedelemi célú volt. A bankot nem illeti meg az immunitás.