Kisvállalati adó (KIVA) Társasági adó 2013. évi változásai Dr. Oláh Angelika Jövedelemadók és Járulékok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Kisvállalati adó (KIVA) Társasági adó 2013. évi változásai Feltöltési kötelezettség Debrecen, 2012. december 11.

Kisvállalati adó Munkahelyvédelmi akcióterv 7. pontja: Jogszabályi háttér: a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény új adónem, mértéke 16 százalék Kiváltja: a társasági adót (10%), a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást (összesen 28,5%) foglalkoztatottság növelése beruházások ösztönzése Jellemzői: sajátos közgazdaságtani megközelítés széles körben alkalmazható pénzforgalmi szemlélet (a vállalkozás „mennyi pénzt termel”) választhatóság 2

Adóalanyi kör Mikro- és kisvállalkozások, az alábbi feltételek teljesülése esetén létszám: max. 25 fő összes bevétel: max. 500 M forint mérlegfőösszeg: max. 500 M forint üzleti év: naptári év folyamatos működés (az adószámot a megelőző két adóévben a NAV nem törölte vagy nem függesztette fel) A kapcsolt vállalkozások adatait az értékhatár szempontjából együttesen kell figyelembe venni! 3

Adóalanyiság keletkezése Választással: bejelentés december 1-jétől december 20-ig (a törvény jelenlegi szövege szerint, de változás!) bejelentés kizárólag elektronikus úton (12T203KV) állami adóhatósághoz a határidő jogvesztő Végrehajtható adó- és vámtartozása 1 M forintot nem haladhatja meg a bejelentés napján Újonnan létrejött adózónak a létrejöttét követő 30 napon belül kell a választását a NAV-hoz bejelenteni. KIVA alanya az Szt. hatálya alá tartozik A bejelentés visszavonható: elektronikus úton január 15-éig 4

Adóalap I. 1. +/- Pénzforgalmi szemléletű eredmény Pénzeszközváltozás (számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének a különbsége: pénzeszközök 2013 mérlegben – pénzeszközök a 2012 mérlegben ) korrekciós tételek 2. + Személyi jellegű kifizetések (amelyek a Tbj. szerint járulék alapot képeznek) KIVA ADÓALAP = 1+2, DE legalább a 2. 5

Személyi jellegű kifizetés a KIVA alkalmazásában Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (bérköltség, megbízási díj stb.). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azaz az ún. fiktív járulékalap szerinti jövedelemre is tekintettel kell lenni az adóalap meghatározásánál (például a személyesen közreműködő, „főállású” tagok esetében).

Adóalap II. A pénzforgalmi szemléletű eredményt CSÖKKENTI: hitel vagy kölcsön felvétele az adózó által nyújtott kölcsön törlesztésekor, a kölcsön nyújtásakor növelő tételként elszámolt összeg arányos része jegyzett tőke emelése osztalék, osztalékelőleg megszerzése elszámolásra kiadott előleg visszafizetése kapcsán a tárgyévben befolyt pénzeszköz, 7

ADÓALAP III. A pénzforgalmi szemléletű eredményt NÖVELI: hitel vagy kölcsön nyújtása az adózó által nyújtott kölcsön törlesztésekor, a felvételkor csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része tőkekivonás (pl. jegyzett tőke leszállítás) osztalék, osztalékelőleg kifizetlse elszámolásra kiadott előleg kifizetése miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetése. nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő pénzeszköz-kiadások, ráfordítások Szokásos piaci ár elvének alkalmazása Veszteségelhatárolás

Példa – Hitel- és kölcsönügyletek elszámolása Hitel/ kölcsön felvétele a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti 1 M Ft bankhitel  csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét  adóalap szempontjából semleges A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli az adózónak nyújtott hitel/ kölcsön törlesztése esetén a hitel/ kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része 1 M Ft hitel visszafizetése 10 év alatt egyenlő részletekben (évi 100.000 Ft + hitelkamat) Mivel az 1 M Ft pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként szerepelt  100.000 Ft a pénzforgalmi eredményt növeli (kifizetett kamat összege viszont megjelenik a pénzforgalmi szemléletű eredményben) 9

Veszteségelhatárolás Veszteség  pénzforgalmi szemléletű eredmény negatív összege rendeltetésszerű joggyakorlás elve keletkezés sorrendje (FIFO) 10 év alatt, egyenlő részletekben következő évek pénzforgalmi szemléletű eredményét csökkenti Különleges szabály: adóévben beszerzett/ előállított korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz/ szellemi termék/kísérleti fejlesztés aktivált értéke teljes mértékben, időbeli korlát nélkül a következő adóévek adóalapját akár nulla forintra csökkenti 10

Adómérték, adófizetés, adóbevallás Adómértéke: 16% 3 közteher bevallása és megfizetése alól mentesít: társasági adó szociális hozzájárulási adó szakképzési hozzájárulás Nem váltja ki az osztalék után fizetendő SZJA és eho kötelezettséget, kizárólag a felsorolt 3 adónem alól mentesít. Adóbevallás, adófizetés: adóévet követő év május 31-e Amennyiben az adóalanyiság év közben szűnik bevallás: a megszűnés hónapját követő 5. hónap utolsó napja

Adóelőleg Bevallása, fizetés: Havonta (20-áig) megelőző adóévi adófizetési kötelezettsége >1M Ft megelőző adóévi bevétele > 100 M Ft Negyedévente (20-áig) megelőző adóévi adófizetési kötelezettsége ≤1M Ft megelőző adóévi bevétele ≤ 100 M Ft Adóelőleg alapja: meghatározás egyszerűsített formája meghatározás „teljes körű” módja negatív adóelőleg-alap görgetése 12

Egyszerűsített meghatározás a pénzeszköz adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása (+, -) az adóelőleg megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő járulékalapot képező összes jövedelem (+) az adóelőleg megállapítási időszakban megfizetett adó, adóelőleg (+) Kifizetett osztalék, osztalékelőleg (+) -> adóelőleg alap, de legalább a b) pont szerinti összeg (minimum adóelőleg-alap)

ADÓELŐLEG Teljes körű meghatározás a pénzeszköz adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása (+, -) az adóelőleg megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő járulékalapot képező összes jövedelem (+) az adóelőleg megállapítási időszakban megfizetett adó, adóelőleg (+) Kifizetett osztalék, osztalékelőleg (+) Korrekciós tételek -> adóelőleg alap, de legalább a b) pont szerinti összeg (minimum adóelőleg-alap) Negatív adóelőleg alap görgetése a)+c)+d) és választható módon az e) ha negatív a következő előleg megállapítási időszakban csökkentő tételként figyelembe vehető.

Adóalanyiság megszűnése Kijelentkezés: január 15-éig Megszűnés a törvényben meghatározott oknál fogva: átlagos statisztikai létszám eléri az 50 főt beviteli értékhatár túllépése végelszámolás, felszámolás illetőség megváltozása Átalakulás (változás! Kivéve társasági formaváltás) egyes mulasztási bírságok adószám felfüggesztése adó- vámtartozás ( > 1 M Ft) Megszűnés napja mérlegfordulónap ->önálló üzleti év kezdődik 2 adóévig nem választható újra a KIVA szerinti adózás 15

Átlépés a TAO alól KIVA hatálya alá Ha 2012-ben TAO alany és 2013-tól KIVA alany Jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni: fejlesztési tartalék jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítésének feltételes kedvezménye adókedvezmények amortizációs különbözet nem realizált árfolyamváltozás kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere, kedvezményezett eszközátruházás, stb. a bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásban előleget nem vall be, A bejelentést követő adóévre társasági adóelőleget nem fizet Kivétel: a jogutód nélküli megszűnésre elhatárolt veszteség változás! Gyorsított értékcsökkenéssel nem kell majd elszámolni.

Kinek éri meg a KIVA? A nyereség személyi jellegű ráfordítások viszonyított aránya alacsony (alatta marad) Beruházást, tárgyi eszköz vásárlást tervezünk Több munkavállalót foglalkoztat (mentesülés a szakképzési hozzájárulás és a szochó alól összesen 28,5% + a 10 %-os TAO alól is) Mikor érdemes figyelni: Egyedüli tag, egy foglalkoztatott Átalakulást tervezünk (megszünteti a KIVA alanyiságot, kivéve a társasági formaváltás)

KIVA kalkulátor és KIVA Gyakran ismételt kérdések (Gyik) gyűjteménye elérhető a Kormányportálon http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium

A társasági adótörvény 2013. évi változásai 1996. évi LXXXI. törvény

Bejelentett részesedés A bejelentett részesedés árfolyamnyereségét (apport esetén rendkívüli eredményét) csökkenteni kell a cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással, a bejelentett részesedés árfolyamveszteségét növelni kell a cégérték következtében elszámolt ráfordítással. 20

Bejelentett immateriális jószág Az adózó által előállított, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág is bejelentett immateriális jószágnak minősülhet. 21

Nem realizált árfolyamváltozás A nem realizált árfolyamkülönbözet hatása abban az adóévben keletkezik, amikor a hosszú lejáratú kötelezettségek kikerülnek a könyvekből. 22

Nem realizált árfolyamváltozás Csökkenti az eredményt: a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján kötelezettségenként elszámolt összeg (a kedvezmény alkalmazása esetén növeli a hosszú lejáratú kötelezettség értékének növekedéseként elszámolt összeg) Növeli az eredményt: a kötelezettségnek a kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben csökkentésként figyelembe vett összeg (csökkenti a hosszú lejáratú kötelezettség értékének növekedéseként elszámolt összeg 23

Jövedelem (nyereség) minimum A jövedelem (nyereség-) minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök napi átlagos állományának a megelőző adóév utolsó napján kimutatott tagi kölcsön összegét meghaladó részének 50 százaléka 24

A kisvállalati adó alanya részére juttatott ingyenes juttatás Elismert költség Áruminta ha több munkáltató foglalkoztat egy munkakörre valakit akkor a kijelölt munkáltató által teljesített személyi jellegű ráfordításként elszámolt összeg, feltéve, ha a többi munkáltató megtéríti Nem elismert költség A kisvállalati adó alanya részére juttatott ingyenes juttatás 25

Veszteségelhatárolás - Átalakulás Átalakulás: A jogutód a jogelődnél keletkezett, fel nem használt elhatárolt veszteségnek vagyonmérleg szerinti részéből részesül Az átalakulás egyes eseteit áttekintve a következőkre fontos felhívni a figyelmet: Jogutódnak minősül szétválásnál (különváláskor és kiváláskor) a létrejövő új társaság (több társaság esetén valamennyi társaságot ideértve). Beolvadáskor és összeolvadáskor az átvevő társaság jogutódnak minősül. A gazdasági társaságokról szóló 2004. évi IV. törvény 85. § (1) bekezdése értelmében kiválás esetén a fennmaradó társaságot is jogutódnak kell tekinteni. A társasági adó törvény 5. § (5) bekezdése értelmében kiválással történő beolvadás esetén az átvevő társaságot kell jogutódnak tekinteni. 26

Veszteségelhatárolás - Átalakulás A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), a) Tulajdonosi teszt: ha az átalakulás során benne – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett, és b) Tevékenységi teszt: ha a jogutód társaság az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. 27

bb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez. Cégfelvásárlás Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. Kivétel: ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja és ba) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől és bb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez. 28

Sportcélú adókedvezmény Adókedvezmény igénybevétele 22/C §(2) Az adózó a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig –döntése szerint –a támogatás éve+3 adóév adójából–feltéve,hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása – adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli az adózás előtti eredményt az adóalap megállapításakor.

Fejlesztési adókedvezmény Bejelentési kötelezettség a beruházás befejezését követő 90 napon belül Szabad Vállalkozási Zóna Energiahatékonyságot szolgáló beruházás Környezetvédelmi bírság - kedvezmény 30

Adóelőleg-kiegészítési (feltöltési) kötelezettség a társasági adóban

Feltöltési kötelezettség, a feltöltés bevallása és határideje a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak a társasági adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a várható, éves fizetendő társasági adó összegére ki kell egészítenie (feltöltés). [Tao. tv. 26. § (10) bekezdés] Naptári éves adózóknak: December 20. [Art. 1. számú melléklet I/3/A./b)] Eltérő üzleti éves adózóknak:adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell [Art. 6. számú melléklet 2. pontjának b) alpontja] Társasági adó előleg feltöltés bevallása: 1201. számú bevallás

A feltöltési kötelezettség összegének meghatározása A 2012. évi – illetve az üzleti évi – várható fizetendő társasági adó összegét. (adózás előtti eredmény módosítva az adóalap növelő, illetve csökkentő tételekkel -> adóalap ->10/19 százaléka -> számított társasági adó-> - adókedvezmények) Havi és negyedéves adóelőlegek (beleértve a december 20-án esedékes összeget is) korábbi évek társasági adó túlfizetésének vissza nem igényelt összege, valamint a más adónemről a társasági adónemre december 20-a előtt átvezetett összegek is. Nem kell figyelembe venni: az Európai Uniótól vagy más költségvetésből járó támogatást, ha azt az adózó részére december 15-éig nem folyósították. Csökkenti a külföldön megfizetett adó A feltöltési kötelezettség összege a várható adó és a 2012. évre bevallott adóelőleg pozitív különbözete.

Szankciók – mire érdemes figyelni Ha a feltöltési kötelezettség nem éri el a fizetendő adó 90 százalékát -> különbözet után 20 százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki Határidő betartása: az adómegfizetésének a napja amikor a számlavezető hitelintézet az adózó pénzforgalmi számláját megterheli

Feltöltési kötelezettség alóli mentesülés esetei I. ha az adózó éves szinten számított árbevétele az adóévet megelőző adóévben nem haladta meg a 100 millió forintot, ha az adózó egyszeres könyvvezetést alkalmaz ha az adózó jogutód nélkül vagy átalakulással történő megszűnése miatt ad be bevallást az előtársasági időszakban, és az azt követő adóévben.

Feltöltési kötelezettség alóli mentesülés esetei II. Nem kell adóelőleg bevallási és fizetési, így feltöltési kötelezettséget sem teljesíteni az alábbi adózóknak: a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak közhasznú felsőoktatási intézményeknek az egyesületnek a köztestületeknek az alapítványoknak közalapítványoknak a lakásszövetkezetnek az iskolaszövetkezetnek az egyházaknak a vízitársulatnak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetének.

Innovációs járulék Változások 2012. december 1-jétől! Feltöltési kötelezettség az innovációs járulékban is december 20-áig Első ízben a 2012-ben kezdődő adóévi járulékkötelezettségre már alkalmazandó Az utolsó negyedéves járulék-előleg megfizetése a feltöltéssel egy időben esedékes (2013. január 15. helyett 2012. december 20.) Innovációs járulék-előleg feltöltés bevallása: 1201. számú bevallás 2012. január 1-jétől szélesebb adózói kört érint, a KKV kritériumokat összevont beszámoló adatai alapján kell vizsgálni!

Köszönöm a figyelmet! 38