SZÁMVITELI ISMERETEK I. rész

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
1 Nem fizethető ki az osztalék előleg devizában,
Advertisements

SZÁMVITEL.
Változások a Számvitelben
Számviteli alapelvek Számviteli politika
Kereskedelmi gazdálkodás elemzése
Készítette: Matukovics Gábor,1 Honlap:
- 2. SZÁMVITELI ALAPOK –.
Az eredménykimutatás A mérleg szerinti eredmény levelezetését tartalmazza. (70. §) Eredménykategóriák: Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek.
Kereskedelmi gazdálkodás elemzése
Egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló.
A számviteli információs rendszer Jellemzők Modellje
Számvitel alapjai 3. előadás.
A tárgy: Számvitel alapjai kódja: SZAM1KOMPZS
Vállalati pénzügyek.
1 Könyvvizsgálói megbízások minőségellenőrzése Jelentéskészítés Galyatető Puskás István.
Kalkuláció.
2014. Január 1-jétől várható számviteli változások
A számvitel szerepe az adójogban
Könyvviteli alapismeretek
KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK. irányadó jogszabályok: az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról.
A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY évi C. törvény
Könyvvezetési feladatok
KÖNYVELÉSI TÉTELEK SZERKESZTÉSE, A SZÁMLAKERET
SZÁMVITEL B.Sc. képzés. Cél: információigény kielégítése  külső és belső érintettek Tulajdonosok, befektetők Hitelezők KözvéleményHatóságok Kormányzati.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló január elsejétől Sajátos egyszerűsített éves beszámoló megszűnik! Könyvvizsgálatra nem kötelezett,
Számviteli törvényváltozások évi várható változások (1/4) USA $-ban könyvvezetés, USA $-ban könyvvezetés, ( vállalkozó döntését Számviteli Politikájában.
EGYES PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK SAJÁTOSSÁGAI Készítette: Szabó Gabriella.
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI Készítette: Szűcs Krisztina.
Költségvetési szervezetek évi beszámolója. Vonatkozó jogszabályok: (1/2) évi XXXVIII. törvény az államháztartásról - 292/2009. (XII. 19.)
Adózói fórum – A végelszámolás számvitele „röviden” Kovács Lajos
Számvitel S ZÁMVITEL Dr. Ormos Mihály. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk... Hiányzik egy jól.
1 Készletek. 2 Előadás anyaga Fogalmak, Csoportosítás, megjelenés a mérlegben, Értékelés Bekerülési érték, Mérlegérték (értékvesztés, visszaírás) Könyvviteli.
1 Számvitel- pénzkezelés, vagyon elszámolás 2 Bevezetés Számviteli törvény változásai Indoka.
Az államháztartási számvitel évi változása.
GAZDASÁGI ESEMÉNYEK Minden olyan esemény, amely a vállalkozás vagyonát közvetlenül, vagy közvetetten megváltoztatja. VAGYON ESZKÖZÖK = FORRÁSOK Ha az.
Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk... Hiányzik egy jól strukturált rendszer.
SZÁMVITELI POLITIKA II.. 2© Deák István A lényegesség és a költség-haszon összevetése elvével összefüggő számvitelpolitikai döntések Mit tekint.
Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk…
A Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló bemutatása Kapcsolata az éves beszámolóval.
2. SZÁMVITELI ALAPELVEK, A SZÁMVITELI POLITIKA.
Az eredmény keletkezése, eredménykimutatás
SZÁMVITEL.
A SZÁMVITELRŐL SZÓLÓ ÉVI C. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAI
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL Dr. Ormos Mihály.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
Vállalkozások pénz és költséggazdálkodása
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL Dr. Ormos Mihály.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
285 Eredmény 1000 Tulajdonos Eszköz Forrás 500 Bankhitel
A Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzat
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
KÖNYVELÉSI TÉTELEK SZERKESZTÉSE, A SZÁMLAKERET
Mikrogazdálkodói beszámoló magyar számviteli standard
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY évi C. törvény
Kötelezettségvállalás nyilvántartása, számvitele
Előadás témája: Eredménykimutatás fogalma, célja, szerkezete, formái
Pénzügyi jog 2. Számviteli alapok 2019.
Előadás másolata:

SZÁMVITELI ISMERETEK I. rész Mérlegképes könyvelő SZÁMVITELI ISMERETEK I. rész Vázlatok Pópity István

Ha úgy érezzük, hogy összecsapnak a fejünk fölött a hullámok. 5 % tudás 15% készség 80 % lelkesedés Hány négyzet látható az ábrán? 1×1 16 2×2 4 2×2 5 3×3 4 4×4 1

A számviteli rendszer kialakítására ható tényezők Tervgazdasági rendszerben Piacgazdasági rendszerben u.a. 1.) A számviteli rendszer célja,feladata célja: a gazdaság külső és belső szereplőinek információval való ellátása feladata: a múlt adatainak automatikus ellenőrzése melletti rögzítése a jelen és a jövő céljaira Állam, mint tulajdonos… 2.) A gazdaság szereplői (érdekhordozók köre) a vállalattal közvetlen kapcsolatba kerülő természetes és jogi személyek (a koalíció tagjai) Valós tulajdonos… Állami információs igények kielégítése a közgazdasági szabályozók kialakításához statisztikai összesítések elvégzéséhez adóellenőrzés kiszolgálásához 3.) Az érdekhordozók információ igénye Milyen a tőke hatékonysága, jövedelmezősége, a befektetés biztonsága, megtérülése Az állami érdeknek prioritást adó szabályozás a pénzügyminisztérium irányítása és a pénzügyminiszter felelőssége mellett 4.) Érdekütközések feloldása intézményes szabályozásra van szükség, mert nem engedhető meg, hogy a koalíció egyes tagjai előnyöket élvezzenek más tagokkal szemben Kormánytól független szakmai szervezetek útján egyre nagyobb szerepet kapnak

A számviteli szabályozás formái Állami szabályozás (állami szervek általi) Szabályozott önszabályozás szakmai szervezetek kapnak meghatározó szerepet az állam csak akkor avatkozik be, ha a szabályozás közérdeket sért

Számvitel: a közgazdaság tudomány körébe tartozó, olyan alkalmazott tudomány, amely - sajátos elméleti alapokkal és módszertannal rendelkezik - épít a makro és mikrogazdasággal foglalkozó tudományágak fogalmi apparátusára - szoros kapcsolatban áll a jogtudomány különböző ágaival (társasági jog, adójog, deviza- és vámjog) - szoros kapcsolatban áll a pénzügyekkel, szervezéssel, vezetéssel, ellenőrzéssel rendszere magában foglalja: - a bizonylatok rendszerét - a könyvvitel rendszerét - a leltározást és az értékelést - a költség és önköltségszámítást - a beszámoló rendszert - a beszámoló könyvvizsgálatát - a beszámoló nyilvánosságra hozatalát fogalma: olyan információrendszer, amely a gazdálkodó szervezetek tevékenységét, működését mutatja be.

A számvitel súlypontjai A számvitel fogalmán a számvitel súlypontjai értendők. A számvitel súlypontjai a vagyon és vagyonváltozások megjelenítése nyomon követése kommunikálása Milyen értéken? bekerülési ár? jelenbeli ár? Kettős könyvvitel alkalmazásával Beszámoló összeállításával

A számvitel Mivel foglalkozik? Mint tudomány és gyakorlat kizárólag a vagyonnal és a vagyonváltozással foglalkozik Mi a vagyon? Azoknak a jelenségeknek (vagyonelemeknek) az összessége, amelyek egy gazdasági szervezet számára egy adott időpontban gazdasági tartalommal (értékkel) bírnak és értékelhetők (mérleg) Mi a vagyonváltozás? A vagyonelem mozgását, irányát és a vagyonra gyakorolt hatását kifejező jelenség (kettős könyvvitel)

Mikor és milyen vagyonelemnek tekinthető egy jelenség? A számvitelnek választ kell tudni adni a következő a kérdésekre Milyen értéket képvisel az adott jelenség? az aktiválás és passziválás kritériumaival A számvitel a felmerülő kérdésekre a választ megadja értéktanával A vagyon és a vagyonváltozások kommunikálása a beszámolók segítségével történik. A kommunikálásra szükség van, mert a szervezetet irányítani, a változásokra rugalmasan reagálni, a változásokat aktívan befolyásolni a vagyonváltozások ismerete nélkül lehetetlen. a gazdaság külső szereplőit információval kell ellátni.

Eszközök és idegen források különbsége (a saját tőke értéke) Mérleg Bruttó vagyon A vállalkozás rendelkezésére álló vagyontárgyak értéke (eszközök összesen) Nettó vagyon Eszközök és idegen források különbsége (a saját tőke értéke)

A mérlegértékelés elvei Mérlegben történő értékelés Mérlegen kívüli értékelés A vállalkozás értékét a vállalkozás rendelkezésére álló vagyontárgyak értékéből kiindulva határozzák meg. Eszközök és idegen források értékének különbségével történik a saját tőke értékének meghatározása. A vállalkozás globális értéke kerül meghatározásra. Üzletértékelés , jövedelemtermelő képesség szerinti saját vagyont határozzák meg. A saját tőke értékét a korábban elért és/vagy a jövőben elérhető eredményből kiindulva állapítsák meg. Értékelési eljárások Hogyan közelítjük az értékelés tárgyait és milyen konkrét árakat alkalmazunk a pénzértékre történő átszámítás során. Értékelési elvek Az eszközök és források értékelési módját jelenti. A vagyon, a saját tőke és az eredmény értéke közötti összefüggést mutatja.

Üzemgazdasági becsérték elv Értékelési elvek Realizációs elv Időérték elv Üzemgazdasági becsérték elv Múltbeli (aktualizált múltbeli) bekerülési árakon történő értékelés. Az időszaki eredmény meghatározása történik. Olyan eredmény meghatározására törekszik, amelynek teljes kivonása esetén a vagyon és a saját tőke értéke változatlan marad. Jelenlegi árakon történik az értékelés. A realizált eredményen kívül az eszközök és a források átértékeléséből származó nem realizált eredmény is kimutatásra kerül. Jövőbeni árakon történő értékelés. Milyen eredményre számíthat a vállalkozás. Nehéz becsülni, ezért a gyakorlatban nem terjedt el.

Mérlegben történő értékelés összefoglalása Értékelési elvek Értékelési eljárások Realizációs elv Időérték elv Múltbeli árak Jelenbeli árak Jövőbeni árak

Anyagunk tárgyát képezi MÉRLEGELMÉLETEK MATERIÁLIS REÁLTUDOMÁNYOS A koalíciós tagok információs igényéből kiindulva vizsgálják a mérlegkialakítás lehetőségeit Egy- egy mérlegcélból kiindulva vezetik le a mérlegkészítési szabályokat Anyagunk tárgyát képezi Nem képezi anyagunk tárgyát

MATERIÁLIS MÉRLEGELMÉLETEK Statikus Időérték elv Jelenbeli árak Dinamikus Realizációs elv Múltbeli árak Organikus Duális értékelés Cél: a vállalkozás vagyonának (saját tőkéjének) meghatározása és annak célszerűen történő tagolása. Leegyszerűsítve: értéktan és tagolástan. Képviselői: Rieger,(1928) Nicklish. (1932) Mérlegfelfogásuk abban tért el, hogy az értéktant vagy a tagolástant részesítették előnyben. Gyakorlati haszna: ahol nem vagy csak korlátozottan érvényesül a vállalkozás folytatásának elve Például: Alapítói mérleg Átalakulási mérleg Felszámolási zárómérleg Végelszámolási zárómérleg Cél: adott időszakban elért eredmény meghatározása. Schmalenbach: a naturális folyamatokból kiindulva szemléli a vállalat tevékenységét (klasszikus dinamikus) Kosiol: pénzfolyamatokból kiindulva szemléli a vállalat tevékenységét (pagatórikus dinamikus) Gyakorlati haszna: ahol érvényesül a vállalkozás folytatásának elve. Cél: a vagyon és az eredmény minél pontosabb meghatározása. Az eredményt részekre kell bontani: normál forgalmi eredményre látszateredményre eszközök értékeléséből származó eredményre Képviselői: Schmidt, Sommerfeld Látszateredmény: értékesített javak bekerülési értéke és utánpótlási értéke közötti különbség. Szétosztása hosszabb távon meggyengítheti a vállalkozás tőkeerejét. Példa: 100 bekerülési értékű eszköz értékesítése 120 egységért 105 egység utánpótlási érték mellett. Értékesítés eredménye: 20, ebből 15 a normál forgalmi eredmény és 5 a látszateredmény. Nehézkes, nem terjedt el.

Mai magyar számviteli szabályozás Realizált eredmény A statikus elemek értékvesztés terven felüli leírás visszaírás Az organikus elemek értékhelyesbítés értékelési tartalék Duális értékeléshez hasonló, de azzal nem azonos!

Mérlegfajták (speciális mérlegek) dinamikus mérleg 1. A mérleg-összeállítás célja alapján statikus mérleg organikus mérleg nem terjedtek el (nem foglalkozunk vele) éves 2. A mérleg-összeállítás gyakorisága alapján negyedéves havi realizált eredmény meghatározása tényleges vagyoni helyzet meghatározása eredmény + vagyon meghatározása Megkülönböztetése azért fontos, mert a havi és negyedéves mérlegek összeállítása során az értékeléseknél szűkebb körű információkat vesznek figyelembe.

Mérlegfajták (speciális mérlegek) Kritikus állapotban vagy helyzetben lévő vállalkozásoknál alapító mérleg átalakulási mérleg felszámolási zárómérleg végelszámolási zárómérleg A beszámoló formája szempontjából egyszerűsített mérleg egyszerűsített éves beszámoló mérlege éves beszámoló mérlege összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlege Kinek készül a mérleg intern (belső célú) mérlegek extern (külső célú) mérlegek Általában nem, vagy csak sajátosan érvényesül a vállalkozás folytatásának elve. Intern: különböző döntés-előkészítéseket szolgálnak  az információkat a vezetői információrendszer szolgáltatja. Extern: ezek a jellemzők, ide sorolhatók az 1-4 mérlegek /belső célra is felhasználhatók.

A világ meghatározó számviteli rendszerei US GAAP (amerikai) IAS (IFRS) (nemzetközi) EU számviteli szabályozása Globalizáció, nemzetgazdaságokat átívelő tőkeáramlás Szükséges az egyes rendszerek egymáshoz való közeledése Sajátosságok miatt marad a nemzeti szabályozás is Általában A gazdaság nemzetközivé válása Globalizáció Számvitelben Egységesítésre való törekvés

A számviteli szabályozás modellje az EU tagországokban EU számviteli szabályozása Irányelvek (4, 7, 8) a tagországoknak nemzeti jogszabályban kell foglalni Rendeletek kötelező és közvetlenül alkalmazandók Közlemények szakmai állásfoglalások Ajánlások cselekvési elvárások Nem kötelező IAS rendelet 1606/2002 Rendeletek Irányelvek Nemzeti jogszabályok (törvény keretjelleggel) Állami szervek által szabályozott Törvényi felhatalmazások alapozzák meg, IAS-ok-at nagymértékben figyelembe veszik Nemzeti számviteli standardok Értelmezések, szakmai állásfoglalások 202/2003. Kormányrendelet, amely a standardokat készíti elő

A számviteli szabályozás hazai gyakorlata A II. világháborút megelőzően és azt követően 1952-ig A tervgazdálkodás időszakában A piacgazdaságra való áttérés időszakában 1723 Üzleti könyvek kötelező vezetése Leltár és mérlegkészítés szabályai Vagyonmérleg, adómérleg kapcsolatának rendezése 1875 Kereskedelmi törvény: Hites könyvvizsgálói képesítés bevezetése Hites könyvvizsgáló feladatainak meghatározása 1930 Forintmérleg rendelet Vagyondézsmát szedtek a nyitómérleg adatai alapján(1947) II. Világháború után (Infláció) Kötelező Általános Ipari Számlakeret (KÁLISZ) életbeléptetése Országos Számviteli Bizottság. (1946) 1952-ig működött. Feladatait a PM vette át.

A számviteli szabályozás hazai gyakorlata A II. világháborút megelőzően és azt követően 1952-ig A tervgazdálkodás időszakában A piacgazdaságra való áttérés időszakában A tervgazdálkodás kezdetén 1968. január elsejétől Könyvviteli elszámolások szabályozása Utókalkulációs kötelezettségekre vonatkozó rendeletek Mérlegbeszámolóra vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet Új gazdaságirányítási rendszer A vállalkozások önállósága növekedett Megszűnt a tervlebontásos rendszer, a szakminisztériumok közvetlen irányítása és ellenőrzése 1968. évi 33. számú törvényerejű rendelet a számvitelről Előrelépés a számvitel egységes rendszerének kialakításában Jelentős adatszolgáltatási kötelezettség a gazdaságirányító szervek részére A számviteli szabályozás filozófiai alapja a szabályszerűség

A számviteli szabályozás hazai gyakorlata A II. világháborút megelőzően és azt követően 1952-ig A tervgazdálkodás időszakában A piacgazdaságra való áttérés időszakában 1989. évben bekövetkező társadalmi – gazdasági rendszerváltást követően gazdaságunk legfőbb célkitűzése a magántulajdonnak egyre nagyobb szerepet adó szociális piacgazdaság kialakítása lett. A folyamatot jogszabályok módosításával, újak létrehozásával is segíteni kellett. A rendszerváltás hatására: Megváltozott az érdekhordozók köre, az érdekhordozók információ igénye Felmerült az EU - hoz való csatlakozás igénye, a külföldi befektetések segítése, a belföldi tőkeáramlás gyorsítása A számvitelben a korszerűsítést az 1991. évi XVIII. tv. jelentette, (számviteli törvény) amely 1992. január elsejével lépett hatályba. A szabályszerűség filozófiáját felváltotta a megbízható és valós összkép filozófiája A törvény megalkotásánál figyelembe vett szempontok Kialakult hazai gyakorlat EU 4, 7, 8 direktívái (beszámoló, konszolidáció, könyvvizsgálat) IASC standardjai Német Kereskedelmi Törvény

A számviteli szabályozás hazai gyakorlata A II. világháborút megelőzően és azt követően 1952-ig A tervgazdálkodás időszakában A piacgazdaságra való áttérés időszakában Folytatás A törvény többször módosításra került igazodva a változó körülményekhez Brüsszelben - az EU - hoz való csatlakozási igényünk miatt - 1998-ban átvilágították a számviteli szabályozásunkat. Formai és tartalmi eltéréseket állapítottak meg, amelyek átvezetése terjedelmük miatt a meglévő törvényen nehézkes lett volna. Újrakodifikált törvény került kiadásra a 2000. évi C. törvény elfogadásával. Számviteli rendszerünk további (jövőbeni) korszerűsítését a nemzeti számviteli standardok megalkotása jelentheti. A korszerűsítést a jelenlegi számviteli szabályozás jellemzői indokolják. Lásd következő fólia!

A jelenlegi magyar számviteli szabályozás A számviteli szabályozás jellemzői Törvény Országgyűlés Kormányrendeletek Egyes gazdálkodók specialitásai Számviteli politika A törvényben és kormány rendeletekben foglaltak gyakorlati végrehajtása a gazdálkodási sajátosságok figyelembevételével lehetővé teszi az eredmény évek közötti átcsoportosítását. Összhangban áll a gazdálkodást befolyásoló legfőbb jogszabályokkal A hiearchia magas szintjén történik a szabályozás, ezért kissé rugalmatlan

A számviteli törvény szerkezeti felépítése (2000. évi C. tv.) Általános rész I. Általános rendelkezések 1.-3. § II. Beszámolás és könyvvezetés 4.-16. § Beszámoló III. Éves beszámoló 17.-95. § Különleges helyzetek és beszámolók IV. Egyszerűsített éves beszámoló 96.-98. § (Sajátos szabályok) V. Egyszerűsített beszámoló 99.-144. § VI. Konszolidált éves beszámoló 115.-134. § VII. Sajátos beszámolási kötelezettség 135.-149. §

A számviteli törvény szerkezeti felépítése (2000. évi C. tv.) Szabályosság és nyilvánosság VIII. Számviteli szolgáltatás 150.-152. § IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel 153.-154. § X. Könyvvizsgálat 155.-158. § XI. Könyvvezetés és bizonylatolás 159.-169. § Egyebek XII. Jogkövetelmények 170. § XIII. OSZB 171.-173. § XIV. Záró rendelkezések 174.-178. § 14 fejezet 178 paragrafus 7 melléklet

A számviteli törvény szerkezeti felépítése (2000. évi C. tv.) MELLÉKLETEK 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet 6. számú melléklet 7. számú melléklet A mérleg előírt tagolása „A” változat „B” változat Az eredmény-kimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) (forgalmi költség eljárással) Az egyszerű-sített mérleg előírt tagolása Az eredmény-levezetés előírt tagolása Az összevont (konszolidált) mérleg és eredménykimutatás előírt tagolásának eltérései az 1. számú melléklet „A” változata szerinti mérleg tagolásától és a 2. számú melléklet „A” változata szerinti eredménykimutatás tagolásától Cash flow-kimutatás

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése I. Általános rendelkezések A törvény célja A törvény hatálya Értelmező rendelkezések, fogalmak Meghatározza: Megismerése az egyes témák tárgyalása során A beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget A beszámoló és a könyvvezetés során érvényesítendő elveket és az azokra épülő szabályokat Nyilvánosságra hozatal, a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése I. Általános rendelkezések A törvény hatálya kiterjed a gazdálkodóra Beszámoló készítésére kötelezettek Vállalkozó Államháztartás szervezetei Egyéb szervezet MNB A fentiek és természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény Nem terjed ki egyéni vállalkozóra a polgári jogi társaságra építőközösségre külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi ker. képviseletére KKT, Bt. Ec., ha EVA szerint vezeti a nyilvántartását magánszemélyre

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése II A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése II. Beszámolás és könyvvezetés Beszámolási kötelezettség Üzleti év Könyvvezetési kötelezettség Számviteli alapelvek A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Célja: megbízható és valós képet adjon a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. Az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – e törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során kell érvényesíteni. Az alapelvektől csak e törvényben szabályozott módon lehet eltérni!

Mikrogazdálkodói beszámolő A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése II. Beszámolás és könyvvezetés Beszámoló Nagyságrendet jelző mutatók Formát meghatározó feltételek a) Mérlegfőösszeg b) Árbevétel c) Létszám Lehet Éves Egyszerűsített éves Összevont (konszolidált) éves Egyszerűsített Feltételek fennállása esetén Feltételek fennállása esetén: anyavállalat Feltételek fennállása esetén: egyéb szervezetek Mikrogazdálkodói beszámolő

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló 2013. január elsejétől Számviteli politika nincs, mert a kormányrendelet - 398/2012. (XII. 20.) - szabályoz minden előírást. Hatály Határértékek: Könyvvizsgálatra nem kötelezett, konszolidálásba be nem vont vállalkozások, ha a három mutatóérték közül bármelyik kettő, a két megelőző üzleti évben nem haladja meg a határértékeket. mérlegfőösszeg 100 millió forint az éves nettó árbevétel 200 millió forint az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma10 fő Leghamarabb 3 beszámolóval lezárt üzleti év után lehet változtatni, ha egyébként teljesíti a feltételeket!

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése II A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése II. Beszámolás és könyvvezetés Beszámoló Könyv- vezetés módja Egyéb feltételek Éves kettős Ha a nagyságrendet jelző három mutató közül bármelyik kettő két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján nem haladja meg az előírt határértéket. Egyszerűsített éves Egyszerűsített egyszeres Ha e törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi. Csak éves beszámolót készíthet Nagyságrendet jelző mutatók Nyilvánosan működő Rt. Anyavállalat Értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy kérték az engedélyezést a) mérlegfőösszeg: 500 millió forint b) nettó árbevétel: 1000 millió forint c) foglalkoztatottak átlagos száma: 50 fő Évesített várható vagy éves szintre átszámított adat Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál

ÜZLETI ÉV az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év általában a naptári év. Az üzleti év időtartama 12 hónap. Ettől eltérhet: előtársaság esetén átalakulás esetén devizanem változtatás esetén végelszámolás esetén Kényszertörlési eljárás esetén felszámolás esetén Ettől eltérhet: - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi vállalkozásnál is eltér - külföldi anyavállalat leányvállalatánál, a leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál eltér - Európai Rt.-nél, európai szövetkezetnél - Nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél (2009. VII. hó 18.-tól) Az eltérést nem alkalmazhatja: - hitelintézet - pénzügyi vállalkozás - biztosítóintézet A fordulónap megváltoztatására: - három beszámolóval lezárt üzleti év után - vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség Az üzleti év 12 naptári hónapnál hosszabb csak kényszertörlési eljárás és felszámolás esetén lehet!

Üzleti év választása 2012-től (Eddig csak szűk körben volt lehetőség) Saját elhatározás alapján lehet Célja: a beszámoló időszaka kövesse az üzleti ciklusokat Feladatok: Számviteli politika módosítása (a változtatás időpontjára) Beszámolót kell készíteni Cégadatokon keresztül kell vezetni Nem alkalmazhatja: Szabad választás? Hitelintézet, biztosítóintézet, pénzügyi vállalkozás, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő, evás szt. hatálya alá tartozó vállalkozás

Könyvvezetés Az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – e törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. Lehet Egyszeres Kettős A pénzügyi realizációs elven alapszik. A vagyoni helyzetben bekövetkezett változásokat nem teljes körűen mutatja. Kiegészítő nyilvántartások kapcsolódnak hozzá. A gazdasági realizációs elven alapszik. A vagyoni helyzetben bekövetkezett változásokat teljes körűen mutatja. Technikai eszköze: a könyvviteli (főkönyvi) számla.

A vállalkozás folytatásának elve (átfogja az összes többi alapelvet) SZÁMVITELI ALAPELVEK A vállalkozás folytatásának elve (átfogja az összes többi alapelvet) Tartalomra ható kiegészítő elvek Tartalomra ható elvek Formára ható elvek Valódiság Teljesség Óvatosság Összemérés Világosság Folytonosság Következetesség Időbeli elhatárolás Bruttó elszámolás Egyedi értékelés Lényegesség Gazdaságosság Tartalom elsődlegessége a formával szemben Az alapelvek és az értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a számviteli politikát!

Számviteli alapelvek A vállalkozás folytatásának elve Valódiság elve A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét A vállalkozás folytatásának elve A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Valódiság elve A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni Teljesség elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség Óvatosság elve A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek Összemérés elve A gazdasági események kihatásait, ha két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik Időbeli elhatárolás elve

Számviteli alapelvek Bruttó elszámolás elve Egyedi értékelés elve A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el Bruttó elszámolás elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni Egyedi értékelés elve Lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit Lényegesség elve A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel Gazdaságosság elve A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, rendezett formában kell elkészíteni Világosság elve A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell Következetesség elve tartalom elsődlegessége a formával szemben elve a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, elszámolni Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat folytonosság elve

Számviteli politika A számviteli törvény végrehajtásához szükséges módszerek, eszközök és eljárások összessége, amelyek kihatással vannak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére, befolyásolják a vállalkozás eredményét. Jellemzői: Megalakulástól illetve a módosítástól számított 90 napon belül írásba kell foglalni Elkészítéséért és módosításáért a vállalkozás képviseletére jogosult a felelős Figyelembe kell venni a vállalkozás sajátosságait, adottságait Követelmények: Teljesség: minden olyan döntés, amelynek szerepe van a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet alakulásában Következetesség: változatlanság az évek közötti összehasonlítás érdekében Egyediség: a vállalkozás sajátosságainak a beillesztése Egyértelműség: az alkalmazott konkrét szabályok rögzítése Időszerűség: jogszabályi változások követése Hasznosíthatóság: külső és belső információs igényeknek való megfelelés

Számviteli politika

Általános jellegű számvitelpolitikai döntések A beszámoló fajtája Naptári évtől eltérő üzleti év alkalmazása Mérlegkészítés időpontja Beszámoló adatainak pontossága A mérleg formája, a tételek összevonása, bővítése Az eredménykimutatás formája, a tételek összevonása, bővítése A kiegészítő melléklet tartalma, felépítése Számlarend és a bizonylati szabályzat tartalma Eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozó számvitelpolitikai döntések A piaci értéken történő értékelés alkalmazása Amortizációs politika Választott árfolyam Készletek évközi nyilvántartása A saját termelésű készletek értékelése Követelések minősítése, a minősítés szempontjai Időbeli elhatárolások, azok tartalma Céltartalékok képzése, nagyságrendjük meghatározása

A lényegesség és a költség-haszon összevetése alkalmazásával összefüggő számvitelpolitikai döntések A hiba minősítése Egyösszegű leírás A bekerülési értékben tartozó tételek számított és tényleges értéke közötti különbözet jelentős nagyságrendje Terven felüli értékcsökkenés elszámolása feltételeként meghatározott tartósság ideje és jelentős nagyságrendje Fajlagosan kisértékűnek tekinthető készletekről Az értékvesztés elszámolásának feltételeként meghatározott különbözet tartós és jelentős nagyságáról A kisösszegű vevőnek, adósnak tekintendők körének meghatározása Fordulónapi értékelésből adódó árfolyamkülönbözet jelentős összegének meghatározása

SZABÁLYZATOK (a számviteli politika keretében kell elkészíteni) Értékelési szabályzat Leltárkészítési és leltározási szabályzat Önköltségszámítási szabályzat Pénzkezelési szabályzat A mérlegben szereplő eszközök és források értékelésének konkrét szabályai. Támpontot ad a belső és külső ellenőrzésnek. KÖTELEZŐ A mérlegben szereplő eszközök és források valódiságát biztosító szabályok összessége. Minden mérlegtételt leltárral kell alátámasztani. A mérlegben szereplő saját előállítású eszközök közvetlen önköltségének megállapítása az értékelés érdekében. Feltételek fennállása esetén kötelező A pénz és értékkezeléssel kapcsolatos szabályok rögzítése. A vállalkozásra jellemző sajátosságok érvényre juttatása.

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Tartalma Eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása, nyilvántartása Eszközök és kötelezettségek nyilvántartási értékének változása (növekedések, csökkenések esetei) Eszközök és kötelezettségek év végi értékelése, annak módszerei Eszközök és kötelezettségek állományból való kivezetése feltételeinek meghatározása Az értékelés alapját képező dokumentumok megjelölése A fentieket minden mérlegtételre vonatkozóan alkalmazni kell.

LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT Fordulónapra vonatkozó tételes lista a működési körbe bevont eszközökről és forrásokról, mennyiségben és értékben. Fogalma Teljes leltár: minden eszközt és forrást tartalmaz, az idegen eszközöket is. Évközi és évzáró leltár: Pl.: átalakuláskor, év végi beszámolóhoz Fajtái Mérlegtételenként csoportosítva tartalmazza az eszközöket és a forrásokat, azok: megnevezését, azonosítását, mennyiségét, egységét, könyv szerinti értékét, értékhelyesbítés összegét, továbbá: a fordulónapot aláírásokat Tartalma

LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT Az a tevékenység, melynek során a működési körbe bevont vagyont megszámlálják, megmérik. Módja: mennyiségi felvétel vagy egyeztetés Meggyőződünk a vállalkozás vagyonának valódiságáról. Folyamatosan vagy fordulónappal. Előkészítés feladatai: - Elvégzendő feladatok felmérése - Gondoskodás a szükséges munkaerőről és eszközökről - Leltározási ütemterv elkészítése - Leltárkörzetek kijelölése Bizonylati rend szabályozása A leltározás végrehajtása Értékelés A leltározás és az értékelés ellenőrzése A leltározás és a könyvvitel adatai egyeztetésének módja Leltárkülönbözetek megállapítása és rendezése Fogalma Időpontja Tartalma

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Az önköltségszámítás tárgya A kalkulációs séma Kalkulációs tételek tartalma Kalkulációs módszerek leírása Kalkulációs időszak, határidők A kalkuláció bizonylati rendje Egyeztetési lehetőségek a költségelszámolással Adatszolgáltatásokért és azok ellenőrzéséért felelős szervezetek, munkakörök Vezetői beavatkozások szintjei és lehetőségei Tartalma Árbevétel – ELÁBÉ – közvetített szolgáltatások > 1 milliárd forint Kinek kell készíteni? vagy Költségnemek összege > 500 millió forint Akik nem érik el az értékhatárt, illetve az egyszerűsített éves beszámolót készítők. Ki mentesül? -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Olyan műszaki-gazdasági tevékenység, melynek során egy adott időszakban létrehozott javak egy egységére vonatkozó termelési költséget (önköltséget) meghatározzuk. Az önköltség a tevékenység egységére jutó erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett értéke. Önköltségszámítás fogalma

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Összeállításánál figyelembe veendő szempontok Önköltségszámítási alapelvek Önköltségszámítási követelmények Költségokozat Bizonylati alátámasztás a kalkulációs egységre csak annyi költséget számoljunk el, amennyi az előállításával kapcsolatban ténylegesen felmerült és azzal ok-okozati összefüggésben van. Utalványozás Megbízhatóság Költségviselő képesség költség-haszon számítás függvényében kerülnek szétosztásra a közvetett költségek. (jelenleg nem alkalmazható) Áttekinthetőség Valódiság elve Pontosság Teljesség elve Gyorsaság Következetesség elve Időbeli elhatárolás elve Összehangoltság

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZEREI, SZÜKSÉGESSÉGE Osztókalkuláció A vezetői számvitel egyik legfontosabb területe, alrendszere és egyben alapfunkciója Egyszerű osztókalkuláció Egyenértékszámos osztókalkuláció Kapcsolt termékek kalkulációja A legfontosabb operatív és stratégiai döntések meghozatalához, a vezetői funkciók (tervezés, irányítás, ellenőrzés) ellátásához, az eredményes gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen, hogy a költségek felmerüléséről, alakulásáról pontos információval rendelkezzünk. Maradványérték alapú (fő-és melléktermékre) Piaci árarányos (ikertermékekre) Pótlékoló kalkuláció Költségkigyűjtésen alapuló pótlékolás Válogató pótlékolás Tevékenység alapú költségszámítás Normatív kalkuláció

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZEREI, SZÜKSÉGESSÉGE Osztókalkuláció Egyszerű osztókalkuláció Lényege: az időszakban felmerült költségeket el kell osztani a előállított mennyiséggel Alkalmazása: egyfajta termék vagy szolgáltatás esetén (pl. hajóépítés, erőmű, autópálya szakasz.) Egyenértékszámos osztókalkuláció Lényege: az időszakban felmerült költségeket egy számított mennyiséggel kell elosztani. A különböző termékek volumeneit egy kiválasztott vezértermékre számítjuk át az egyenértékszámok segítségével. (egyenértékszám: a fő elemből milyen arányban veszi ki a részét az egyes termék) Alkalmazása: pl.: különböző kiszerelésű cement, eltérő méretű tégla, csempe, síküveg gyártása esetén

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZEREI, SZÜKSÉGESSÉGE Osztókalkuláció Kapcsolt termékek kalkulációja Ugyanazon technológiai folyamat során több termék keletkezik (pl.:- kőolaj- finomítás esetén; gázolaj, benzin, kenőolaj, kátrány, - szénbányászat esetén; kőszén, koksz, szénpor, - állattenyésztésben; tej, borjú, hús, bőr). Maradványérték alapú (fő-és melléktermék(ek)re) A főtermék önköltségét úgy határozzuk meg, hogy az előállítás közvetlen költségéből kivonjuk a melléktermék(ek) eladási árát és a különbséget osztjuk el az előállított főtermék mennyiségével. (alkalmazása egy fő termék esetén) Piaci árarányos (ikertermékekre) Ha a termelési folyamat végeredményeként több nagy értékű ikertermék keletkezik. Az ikertermékek gyártása során felmerült közvetlen költségeket elosztjuk a termékek várható árbevételével és a kapott hányadossal megszorozzuk az egyes termékek eladási árát.

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZEREI, SZÜKSÉGESSÉGE Pótlékoló kalkuláció A termékekre történő költségfelosztást az üzemekre kiszámított pótlékkulcsok segítségével végezzük. Felosztandó költség Pótlékkulcs(P) = Vetítési alap összesen Költségkigyűjtésen alapuló pótlékolás A költségeket és költségjellemzőket külön-külön megfigyeljük, gyűjtjük. Válogató pótlékolás Az általános költségek költségfunkciók szerinti megfigyelését feltételezi a módszer alkalmazása. Az egyes funkciókhoz hozzárendelt a leginkább jellemző vetítési alapokból válogathatunk, funkciónként más-más pótlékkulcsot számolhatunk. Tevékenység alapú költségszámítás A pótlékoló kalkuláció továbbfejlesztett változata. Abból a feltételezésből indul ki a módszer, hogy az általános költségek nagy részét nem az előállított termékek, hanem a termékek előállítása érdekében végzett tevékenységek okozzák Normatív kalkuláció A folyó normáktól való eltéréseket vonjuk vizsgálat alá.

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Tartalma Egyebek a pénzforgalom (bankszámla, készpénz) lebonyolításának rendje a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei, felelősségi szabályai a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalom a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímei, eljárási rendje a napi készpénz záró állományának maximális mértéke a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárás, az ellenőrzés gyakorisága a pénzszállítás feltételei a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendje a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályok A törvényi előírásokon túlmenően a szabályzat összeállítása során figyelemmel kell lenni a vállalkozás sajátosságaira, működési feltételeire is. A készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga nem haladhatja meg a a beszámolóval lezárt üzleti év éves szintre számított összes bevételének 10%-át. Ha az összes bevétel 10 %-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Adott vállalkozásnál csak egy pénztár értelmezhető. A külföldi telephely pénztárát is figyelembe kell venni. Mikor tekinthető az üzleti év lezártnak? Üzleti év F Mki elfogadás 2012. december 1-jétől hatályon kívül

Könyvviteli alapismeretek A gazdasági események csoportosítása A gazdálkodás gazdasági események sorozatából, folyamatos, szakadatlan ismétlődéséből áll. Az előforduló gazdasági események csoportosítása Alapvető Összetett Eredményt csökkentő Költségek Ráfordítások Eszközkörforgás Tőkekivonás a vállalkozásból Tőkebevonás a vállalkozásba Eredményt növelő Árbevételek Bevételek Forráskörforgás

Alapvető és összetett gazdasági események hatása a mérlegre Alapvető gazdasági események Eszközök MÉRLEG Források a.) Eszközkörforgás (eszköz nő – eszköz csökken) Például: követelésünkből a vevő átutal 10 egységet A I II III B IV C Ö 40 5 20 15 60 30 -- 10 100 D I IV VII E F II III G Ö +4 60 10 35 15 -- 40 30 100 b.) Forráskörforgás (forrás nő – forrás csökken) Például: MSZE átvezetése az eredménytartalékba +30 +15 -15 c.) Tőkebevonás a vállalkozásba (eszköz nő - forrás nő) Például: Tárgyi eszköz beszerzése későbbi kiegyenlítéssel 30 egységért -8 +15 -10 +10 -7 -7 +30 +3 d.) Tőkekivonás a vállalkozásból (eszköz csökken – forrás csökken) Például: hosszú lejáratú kölcsönből 7 egységet visszafizetünk. a.) / +10 -10/ 0 b.) / -15 +15 / 0 c.) /+30/ 30 /+30/ +30 d.) /-7/ -7 /-7/ -7 Összetett gazdasági események /-8 +15/ +7 /+3/ +3 Ö 130 Ö 126 Például: 8 egységnyi készletet 12 egység + 25% Áfa-ért értékesítünk Eltérés az értékesítés eredménye +4

Az eredmény megállapításának módjai Közvetlen módon Közvetett módon Mérlegből történő megállapítás Eredmény-kimutatással történő megállapítás Eszközök és források különbségeként Bevételek és ráfordítások különbségeként 130 – 126 = 4 Eredmény Bevétel 12 Saját tőke változásaként Ráfordítás 8 Eredmény 4 64 – 60 = 4 Eredmény

Könyvviteli alapismeretek Technikai eszköz Könyvviteli számla

A gazdasági eseményeket a megfelelő könyvviteli számlán rögzítjük. Kettős könyvvitel Követelmény valódiság teljesség pontosság megbízhatóság Adatok rögzítése bizonylatok alapján Idősorosan A gazdasági eseményeket a megtörténésük időrendi sorrendjében rögzítjük. Számlasorosan A gazdasági eseményeket a megfelelő könyvviteli számlán rögzítjük.

A kettős könyvvitel biztosítékai 1. Egységes számlakeret 2. Számlarend 3. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem 4. Könyvviteli zárlat 5. A kettős könyvvitel technikája

1. Egységes számlakeret A négyszámlasoros elméletre épül Célja: - egységes rendszerbefoglalás segítse a gazdálkodók számvitelének megszervezését alapinformáció biztosítása a beszámolóhoz A négyszámlasoros elméletre épül A bruttó elszámolás elvén alapszik Jelenti hogy a könyvviteli számla egyenlege az összes növekedés és az összes csökkenés különbözete Mérlegszámlák Eredményszámlák Eszközszámlák Forrásszámlák Költségek, ráfordítások Árbevételek, bevételek

Egységes számlakeret felépítése /Decimális számrendszer alkalmazása/ Mérlegszámlák Eredményszámlák Eszközszámlák Forrásszámlák 1.számlaosztály 2. számlaosztály 3. számlaosztály 4. számlaosztály Befektetett eszközök Készletek Forgóeszközök a készletek kivételével és az aktív időbeli elhatárolások Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Befektetett eszközök

Egységes számlakeret felépítése /Decimális számrendszer alkalmazása/ Mérlegszámlák Eredményszámlák Ráfordítás számlák Bevétel számlák 5.számlaosztály 8. számlaosztály 9. számlaosztály Költségnemek: - Anyagköltség - Igénybevett szolgáltatások - Egyéb szolgáltatások - Bérköltség - Személyjellegű egyéb - Bérjárulékok - Értékcsökkenési leírás Ráfordítások Árbevételek Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek Összköltség eljárású eredménykimutatás esetén Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén Anyagjellegű ráfordítások Személyjellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Eredményt terhelő adók Értékesítés költségei - Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés közvetett költségei Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Eredményt terhelő adók Zárás előtt átvezetés

A számvitel területei Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel Elsődleges cél A vezetői információs igények kielégítése A gazdaság külső szereplőinek információval való ellátása A számviteli törvény csak ezt a területet szabályozza A költségek elszámolására csak az 5. számlaosztályban kerül sor Alkalmazása nem kötelező, a vállalkozó döntésétől függ A költségek megfigyelése költséghelyenként és költségviselőnként is 6. számlaosztály Költséghelyek, általános költségek 7. számlaosztály Tevékenységek költségei 0. számlaosztály Nyilvántartási számlák

2. Számlarend Belső szabályozás az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével Tartalma számlatükör (minden kijelölt főkönyvi számla száma és megnevezése) a számla tartalma, ha az a megnevezésből egyértelműen nem következik a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlát érintő gazdasági események, azok más számlákkal való kapcsolata a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolata a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend Elkészítésének ideje: Jogelőd nélküli alakulás esetén 90 nap Egyszeresről kettős könyvvitelre történő áttérés esetén az áttérés napja

3. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem A könyvviteli nyilvántartásban adatokat rögzíteni csak bizonylat alapján lehet A könyvviteli nyilvántartásban csak a szabályszerűen kiállított bizonylatok adatait lehet rögzíteni A könyvviteli nyilvántartásban minden olyan bizonylat adatát rögzíteni kell, amely megváltoztatja a vagyon nagyságát, összetételét Bizonylat fogalma Minden olyan belső és külső okmány, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek. Hagyományos formában Elektronikus formában Készpénz kezeléséhez kapcsolódik Más jogszabályi előírások alapján Nyomtatványt, ha…. Szigorú számadási kötelezettség Alaki és tartalmi kellékek Bizonylatok megőrzése Beszámolóhoz kapcsolódó 8 év Könyvvezetéshez kapcsolódó 8 év

4. Könyvviteli zárlat Fogalma: a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása. Elkészítésének ideje: - a vállalkozó döntésétől függően lehet havi, negyedéves, éves - kötelező a beszámoló összeállítását megelőzően Főkönyvi kivonat: - összesítő, egyeztető, ellenőrző kimutatás - a beszámoló összeállítását megelőzően kötelező elkészíteni

A főkönyvi kivonat sematikus ábrája Sorszám Főkönyvi számla Forgalom* Egyenleg száma megnevezése T K 1 . 111 Alapítás- átszervezés aktivált értéke Ö s s z e s e n : x y Próbamérleg Nyersmérleg * A nyitó adatokat is tartalmazza Összesítő kimutatás: a főkönyvi számlák adatait növekvő sorrendben tartalmazza Egyeztető kimutatás: a mérlegszámlák egyenlege megegyezik az eredményszámlák egyenlegével Ellenőrző kimutatás: - a forgalom rovatpár tartozik és követel forgalma megegyezik egymással - az egyenleg rovatpár tartozik és követel egyenlege megegyezik egymással

5. A kettős könyvvitel technikája Idősoros elszámolás Számlasoros elszámolás A korábban ismertetettek szerint

Könyvelés a könyvviteli számlákon A könyvviteli számla fogalma: olyan kétoldalas kimutatás, amelynek egyik oldalára a növekedéseket, a másik oldalára pedig a csökkenéseket könyveljük. Négyszámlasoros elmélet Mérlegszámlák Eredményszámlák 5-8. Költségek, ráfordítások 9. Árbevételek, bevételek 1-3. Eszközök 4. Források Nyitóadatok Növekedések Csökkenések Csökkenések Nyitóadatok Növekedések Növekedések Csökkenések Csökkenések Növekedések A könyvviteli elszámolás során felmerülő kérdések A gazdasági esemény hatására 2) hogyan változott? (növekedett, csökkent) 3) a változás melyik főkönyvi számlákat érinti? 4) a könyvelési tétel kijelölése (kontírozás) 1) mi változott?

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése III. Az éves beszámoló Általános szabályok Közbenső mérleg Mérleg tagolása, tételeinek tartalma A mérlegtételek értékelésének általános szabályai Az eszközök bekerülési értéke Az eszközök értékcsökkenése Az eszközök értékvesztése Eszközök és források értékelése Valós értéken történő értékelés A mérlegtételek alátámasztása leltárral Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az eredménykimutatás tételeinek tartalma Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés A mérleg és az eredménykimutatás csak csoportszintre összevont adatokat tartalmaz A kiegészítő melléklet tartalmára vonatkozóan kevesebb a tételes előírás IV. Egyszerűsített éves beszámoló - Eltérések az éves beszámolóra vonatkozó előírásokhoz képest - Mikrogazdálkodói beszámoló feltételekkel Értékelési előírások - egyszerűbbek - szűkebb körűek Üzleti jelentést nem kell készíteni V. Egyszerűsített beszámoló Általános szabályok Egyszerűsített mérleg tagolása, tételeinek tartalma Az egyszerűsített mérleg tételeinek értékelése Az egyszerűsített mérleg tételeinek alátámasztása leltárral Az eredménylevezetés tartalma, tagolása Az eredménylevezetés tételeinek tartalma

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése VI A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése VI. Összevont (konszolidált) éves beszámoló Beszámoló készítési kötelezettség A beszámoló formája Leányvállalat konszolidálása Közös vezetésű vállalkozások konszolidálása Társult vállalkozások konszolidálása Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés Feladatok Előkészítő feladatok: konszolidációs kör meghatározása egységes értékelés megvalósítása eltérő pénznem átszámítása Tényleges konszolidálási feladatok: tőkekonszolidáció adósságkonszolidálás közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése ráfordítások és bevételek konszolidálása Társasági adókülönbözet kimutatása

VIII. Számviteli szolgáltatás A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése VII. Sajátos beszámolási kötelezettségek Előtársasági időszak Gazdasági társaságok átalakulása Vagyonmérleg, vagyonleltár Vagyonmérleg-tervezetek Végleges vagyonmérlegek Egyéb átalakulás Devizanemek közötti áttérés Forintról devizára Devizáról forintra Devizáról devizára VIII. Számviteli szolgáltatás Könyvvizsgálat Könyvviteli szolgáltatás A tevékenység végzése regisztrációhoz kötött Különböző jogszabályok vonatkoznak rá. (Gt., Ctv., Kamarai tv. Szt., hitelintézeti tv.) Kivéve: 10 millió nettó árbevétel (várható vagy az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában)

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése VIII A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése VIII. Számviteli szolgáltatás Könyvviteli szolgáltatás A számviteli információs rendszer kialakítása, karbantartása A számviteli információs rendszer működtetése Számviteli politika elkészítése Számviteli szabályzatok összeállítása Számlarend Bizonylati szabályzat Értékelési szabályzat Leltározási szabályzat Önköltségszámítási szabályzat Pénzkezelési szabályzat Beszámolókészítés rendje Elemzési módszerek kialakítása Analitikus nyilvántartások vezetése Összesítő feladások készítése Főkönyvi nyilvántartások vezetése Beszámolók összeállítása Információszolgáltatás Döntéselőkészítés

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése VIII A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése VIII. Számviteli szolgáltatás Könyvviteli szolgáltatás Szolgáltatói kör Kamarai tag könyvvizsgáló Kormányrendelet szerint regisztrált Rendes Szüneteltető Nem kamarai tag könyvvizsgáló Mérlegképes könyvelő Regisztráció és nyilvántartás Feltételei Vezetése Végzettség Könyvvizsgáló Mérlegképes 3 éves gyakorlat Számviteli, pénzügyi, ellenőrzési területen Büntetlen előélet Szakmai továbbképzés MKVK NGM

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése VIII A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése VIII. Számviteli szolgáltatás Könyvviteli szolgáltatás Nyilvántartásból való törlés, újbóli nyilvántartásba vétel szabályai Nyilvántartásból való törlés Újbóli nyilvántartásba vétel továbbképzésben nem vesz részt bíróság jogerősen elítélt foglalkozástól eltiltott, valótlan adat közlése aki azt kéri, gondnokság alá helyezett elhalálozott. bármikor hátrányok alóli mentesülés eltiltás alóli mentesítést követően 3 év után annak megszüntetése ----------- A regisztráltak adatai nyilvánosak

Letétbe helyezés, közzététel A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel Letétbe helyezés, közzététel Tapasztalatok Határidő Általában Anyavállalat Ismételt közzététel Fordulónapot követő ötödik hónap utolsó napja (május 31.) Fordulónapot követő hatodik hónap utolsó napja Jóváhagyást követő 30 napon belül Céginformációs Szolgálat Hogyan? Kormányzati portál Közzététel Elektronikus űrlap Beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, KM) Könyvvizsgálói jelentés (ha van) Adózott eredmény felosztására vonatkozó határozat Díjbefizetési bizonylat (közzétételi költségtérítés) Mit? Dokumentumok megőrzése kézi Aláírás elektronikus

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése IX A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel Egyebek Nyilvánosság Specialitások A beszámoló adatai nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat. A beszámoló részét nem képező üzleti jelentés tartalmát a székhelyen minden érdekelt részére biztosítani kell. A fióktelep működéséről készített éves beszámoló és adózási célú kimutatások az érintett felek részére nyilvánosak. 1606/2002/EK rendelet hatálya alá tartozó vállalkozásokra Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére Ha nincs könyvvizsgálati kötelezettség vagy a záradék megadását elutasították Internetes honlapjukon is kötelesek közzétenni az adatokat, az üzleti jelentéssel együtt A fióktelepnek csak a külföldi székhelyű vállalkozás beszámolóját kell magyar nyelven közzétenni, ha az említett vállalkozó az EU tagállamában található, vagy olyan államban van, ahol a szabályok összhangban vannak az EU előírásaival Mérlegen, eredménykimutatáson, KM-en fel kell tüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva”

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése X. Könyvvizsgálat Annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló, e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is. Célja 2014-től a 200 milliós értékhatár 300 millióra változott. Nincs, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Jogelőd nélkül alapított vállalkozás esetén Tárgyévi várható (éves szintre átszámított) adatokat kell figyelembe venni Minden esetben van, ha: - jogszabály írja elő, (köztulajdon védelme) - a takarékszövetkezetnél, - a konszolidálásba bevont vállalkozásnál, - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, - a 4. § (4) bekezdés alkalmazásakor. Könyvvizsgálati kötelezettség

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése X. Könyvvizsgálat Könyvvizsgálói jelentés tartalma a) a független könyvvizsgálói jelentés címe, címzettje b) a könyvvizsgálat tárgyát képező beszámoló azonosítói c) a könyvvizsgálat hatóköre, alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölése d) az elvégzett vizsgálatok jellege, összefoglaló bemutatása e) a könyvvizsgáló beszámolóhoz adott véleményét, álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását g) figyelemfelhívó megjegyzés (ha van) h) a könyvvizsgáló véleménye a beszámoló és az üzleti jelentés összhangjáról i) a könyvvizsgálói jelentés keltezését; j) a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési számát; k) könyvvizsgáló cég esetén a cég képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát. Minősítés nélküli vélemény (a beszámolóban foglaltakkal egyetért) Korlátozott vélemény (a beszámolóban foglaltakkal nem ért egyet okok részletes megjelölése) Ellenvélemény A véleménynyilvánítás visszautasítása( a záradékhoz nem tud elegendő bizonyítékot szerezni) Könyvvizsgálói vélemény LEHET

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése X. Könyvvizsgálat Könyvvizsgáló cég választásakor kijelölhető Személyében felelős kamarai tag tartós távolléte esetén Helyettes könyvvizsgáló Ugyanazon jogok és kötelezettségek illetik meg Felmondása Csak megfelelő indok alapján A szakmai véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak A vállalkozónak a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal a felmondást vagy a lemondást közölnie kell Könyvvizsgáló által felszámított díjak bemutatása a kiegészítő mellékletben Könyvvizsgálatért Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásért Adótanácsadásért Nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért Összesen: Ez vonatkozik az éves, az egyszerűsített éves és az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítőkre egyaránt, de az egyszerűsített éves beszámolót összeállítók nem kötelesek értékadatokat megadni, csak a díjak jogcímenkénti megoszlását is szerepeltethetik.

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése X. Könyvvizsgálat Egyebek Könyvvizsgálatra kamarai tag könyvvizsgáló vagy nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég választható. A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól, annak alkalmazottaitól adatokat, felvilágosítást kérni. Titoktartási kötelezettség terheli. A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése XI. Könyvvezetés, bizonylatolás Lásd korábban!

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése XII. Jogkövetkezmények A Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályai A Büntető Törvénykönyvben, szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott felelősség (2-3 év is lehet) Szankciók Art. Szerinti mulasztási bírság Ha a beszámoló nem felel meg az Szt. előírásainak

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése XIII A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése XIII. ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG A számvitel elméletének, módszertani megoldások fejlesztésének, számviteli alapelvek gyakorlati érvényesülésének elősegítése érdekében Munkáját (nyilvános) az elnök irányítja Bizottság A miniszter nevezi ki, illetve menti fel. legalább kétharmadát a szakmai szervezetek javaslata alapján munkáját segíti ELNÖK Titkárság A titkársági feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik. Tagok Feladatai rendszeresen javaslatot tesz a könyvvizsgálói Feladatok végrehajtását is segítő számviteli ajánlások elkészítésére,felülvizsgálatára A nemzeti számviteli standardok előkészítésével, elfogadásával, értelmezésével kapcsolatos Kormányrendeletben meghatározott feladatok külföldi számviteli szabályozást és gyakorlat figyelemmel kísérése, azokról tájékoztatás javaslatokat tesz a törvény esetleges módosításának kezdeményezésére a miniszter részére a felmerülő problémák megoldására javaslatot ad a miniszter részére

A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés Az Európai Unió jogának való megfelelés A magyar számviteli standardok Átmeneti rendelkezések Felhatalmazás A szabályozás, annak elemei mikortól hatályosak 1606/2002/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések megállapítása E törvény milyen uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgál Azokat a törvényi előírásokhoz kapcsolódó részletes szabályokat, módszereket, eljárásokat, amelyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek, nemzeti számviteli standardokba kell foglalni. Gyakorlati teendők meghatározásához kapcsolódó határidők Például: 2004. január 1-jével az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre át kell térnie a vállalkozónak Feladatok végrehajtásához szükséges kormány és miniszteri felhatalmazások

A számviteli munka szakaszai 1. Nyitás A vagyon megjelenítése 4. Források 491. Nyitómérleg számla 1-3. Eszközök Forrás számlák nyitása Eszköz számlák nyitása Kontraaktív számlák nyitása Kontrapasszív számlák nyitása 2. Az évközi gazdasági események folyamatos elszámolása Növekedések, csökkenések elszámolása a korábban ismertetésre kerültek szerint. 3. Főkönyvi kivonat

A számviteli munka szakaszai folytatás 4. A fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között ismertté vált, de még az üzleti évet érintő gazdasági események elszámolása Üzleti év F Ismertté vált Mki 5. Főkönyvi kivonat 6. Eredménykimutatás összeállítása 7. Eredményfelosztás elszámolása Állam Tulajdonos Vállalkozó ADÓ OSZTALÉK MSZE

A számviteli munka szakaszai folytatás 8. Mérleg összeállítása A figyelembe veendő szempontok később kerülnek ismertetésre. 9. Kiegészítő melléklet elkészítése ( ha kell ) 10. Üzleti jelentés elkészítése ( ha kell ) 11. Könyvvizsgálat (ha van) 12. A beszámoló elfogadása (A legfőbb szerv hatásköre)

A számviteli munka szakaszai folytatás 13. Eredményszámlák zárása 493. Adózott eredmény elszámolási számla (58.) 8. Ráfordítások (58.) 9. Bevételek E: E: Hozam és ráfordítás számlák zárása Hozam és bevétel számlák zárása AEE 1-4.Mérlegszámlák 8. Eredményt terhelő adók Ta., különadó Átvezetés Az eredmény felosztása Osztalék (ha van) MSZE

A számviteli munka szakaszai folytatás 14. Mérlegszámlák zárása 1-3. Eszközszámlák 492. Zárómérleg számla 4. Forrásszámlák E. E. Eszközszámlák zárása Forrásszámlák zárása Kontraaktív számlák zárása Kontrapasszív számlák zárása 15. A beszámoló közzététele (Korábbiakban már ismertetésre került)

Éves beszámoló Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet de el kell készíteni az üzleti jelentést is Mérleg A vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja egy adott időpontra vonatkozóan Eredménykimutatás A vállalkozás adott időszaki teljesítményét mutatja Kiegészítő melléklet, üzleti jelentés További olyan információk , amelyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek

Mérleg Jellemzői Számviteli okmány Adott időpontra vonatkozik Eszközökből és forrásokból áll Értékadatokat tartalmaz Meghatározott struktúrája, aggregátuma van Formai előírások: - aláírás - nyilvános - hitelesítés Tartalmi előírások: - alapelvek - számviteli nyilvántar- tások A mérleg fordulónapja Ugyanazt a vagyont két vetületben mutatja be Ezer forint Millió forint Deviza Az MNB árfolyamlista szerinti mértékegységben A és B változat Összevont adatokat tartalmaz nem lenne áttekinthető A mérleg olyan előírt struktúrában összeállított számviteli okmány, amely az eszközöket és a forrásokat adott időpontra vonatkozóan, a számviteli szabályok szerinti értékeléssel, összevontan, pénzértékben tartalmazza

A mérleg szerkezeti felépítése (1. számú melléklet) „A” változat „B” változat Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen D. Saját tőke E. Céltartalékok F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Források összesen Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások Egy éven belül esedékes kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B+C-D-E) Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+-F) Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Saját tőke Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások Egy éven belül esedékes kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B+C-D-E) Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+-F) Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Saját tőke - Gazdálkodási szempontokat helyezi előtérbe - Az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat pedig fordított lejárati sorrendben tartalmazza - 7 főcsoportból áll - Részben finanszírozási szemléletű - 10 főcsoportból áll - Eszköz-forrás összesítés nincs

Eszközök Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások Azok az eszközök, amelyek a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. Azok a nem anyagi javak, amelyek a tevékenységet tartósan, legalább egy évet meghaladóan szolgálják. (alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték, immateriális javakra adott előlegek, immateriális javak értékhelyesbítése) Immateriális javak Azok az anyagi javak, amelyek a tevékenységet tartósan, közvetlenül és közvetetten, legalább egy évet meghaladóan szolgálják. (Ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, tenyészállatok, beruházások, beruházásokra adott előlegek, tárgyi eszközök értékhelyesbítése) Tárgyi eszközök Azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. Befektetett pénzügyi eszközök

Eszközök Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások A vállalkozási tevékenységet egy éven belül szolgáló eszközök Készletek: a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök Vásárolt készletek Saját termelésű készletek Anyagok Áruk Készletekre adott előlegek Befejezetlen termelés, félkész termékek Állatok a tenyészállatok kivételével Kész- ter- mékek Értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni Változatlan állapotban, továbbértékesítés céljából szereztek be Fizetett, áfát nem tartalmazó összegben A termelés, feldolgozás valamilyen fázisában vannak Hízó-, növendék-, egyéb állatok Értékesítésre várnak forintban Külső fél által elfogadott, elismert jogszerű fizetési igények Követelések Fajtái értéke devizában Vevő, váltó, egyéb Külön mérlegsoron a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban állókkal szembenit! értékelés

Eszközök Eszközök Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások Értékpapírok: a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve a tulajdoni részesedést jelentő befektetések Pénzeszközök: a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban Eszközök Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások olyan járó árbevétel, kamat- és egyéb bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el

Források Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások A vállalkozás vagyonának saját forrása! Az a tőkerész, amelyet a tulajdonos az adózott eredményből a vállalkozónál hagyott a tulajdonos bocsátott a vállalkozó rendelkezésére jogszabály alapján itt kell kimutatni (támogatás) A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is. Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet: jegyzett tőke jegyzett tőke lekötött tartalék értékelési tartalék jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Saját tőke - tőketartalék Összetevői: eredménytartalék vagy jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) tőketartalék eredménytartalék mérleg szerinti eredmény lekötött tartalék értékelési tartalék mérleg szerinti eredmény

Források Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Az adott időszak eredményét pontosítják! A pontosításra azért van szükség, mert a képzés jogcíme múltbeli vagy folyamatban lévő tevékenységből ered. Csak a fordulónapon fennálló, mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált eseményekre képezhető. jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettség, függő kötelezettség, biztos (jövőbeni) kötelezettség, korengedményes nyugdíj, végkielégítés miatti fizetési kötelezettség, környezetvédelmi kötelezettség, Céltartalék a várható kötelezettségekre (a képzés kötelező) Folyamatosan felmerülő költségekre nem lehet Céltartalék a jövőbeni költségekre (a képzés lehetőség) Fenntartási, átszervezési, környezetvédelmi (nem jogszabályon alapuló) Egyéb céltartalék Nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása miatt Elszámolása: Képzés: egyéb ráfordítás Felhasználás: egyéb bevétel

Források Hátrasorolt kötelezettségek Saját tőke Céltartalékok Passzív időbeli elhatárolások Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódnak. Hátrasorolt kötelezettségek minden olyan kapott kölcsön, amely: törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehet bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú felszámolás vagy csőd esetén csak a többi hitelező kielégítése után lehet kiegyenlíteni

Források Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Hosszú lejáratú kötelezettségek az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön és hitel, valamint az egyéb hosszú lejáratú tartozás. Rövid lejáratú kötelezettségek az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a fizetendő osztalék, részesedés, a váltótartozás, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. hosszú lejáratú kötelezettségek egy üzleti éven belül esedékes törlesztő részlete

Források Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások A megbízható és valós összképet pontosító, a tárgyidőszak eredményét csökkentő, helyesbítő, korrekciós elszámolások. Bevételek passzív időbeli elhatárolása Az üzleti évben elszámolt, de szerződés szerint - részben vagy egészben - csak a következő üzleti év(ek)et érintő, fordulónap után esedékes bevételek, függetlenül azok pénzügyi teljesítésétől. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Tárgyévet terhelő, fordulónap után esedékes költségek, ráfordítások, amelyek elszámolására cak a tárgyévet követően van lehetőség Halasztott bevételek Tárgyévben keletkezett, elszámolt rendkívüli és egyéb bevételek, amelyeket a számviteli törvény tételesen felsorol.

Értékelés a mérlegben Kiindulás Alkalmazni kell Figyelemmel kell lenni A vállalkozás folytatásának elve Az egyedi értékelés elvét a folytonosság elvére Ha ez az elv nem érvényesül más jogszabályi előírásokat is figyelembe kell venni Az eszközök és források valóságban meglévő állományát és értékét leltározással ellenőrizni kell és egyedileg értékelni Az alkalmazott értékelési eljárás megváltoztatására csak akkor kerülhet sor, ha a változtatást előidéző tényező tartósan (egy évet meghaladóan ) fejti ki hatását Eszközök értékelése Források értékelése Bekerülési érték Könyv szerinti értéken Ettől eltérő értékelés csak a devizás tételek esetén Előállítási költség Beszerzési érték Ehhez kapcsolódik - Terv szerinti écs. - Terven felüli écs. - értékvesztés + értékvesztés, terven felüli écs. visszaírása

Értékelés a mérlegben Alapelv Múltbeli (aktualizált múltbeli) árakon történő értékelés (realizációs elv) Az eszközöket bekerülési értéküknél magasabb értéken a mérlegben szerepeltetni nem lehet Ugyanakkor a törvény kötelezettséget, illetve lehetőséget ír elő a piaci értéken történő értékelésre (a valódiság elvét a realizációs elv elé helyezi) Könyv szerinti érték Piaci éték Könyv szerinti érték Tartós, jelentős Tartós, jelentős El kell számolni az értékvesztést, terven felüli leírást Felértékelni tilos Kivéve Értékhelyesbítés Valós értéken történő értékelés Alkalmazásuk nem kötelező

Devizás tételek értékelése A forintban történő főkönyvi elszámolás miatt van rá szükség Hatóköre Mérleghez kapcsolódó Eredménykimutatáshoz kapcsolódó Eszközök Források Ráfordítások Bevételek Valutapénztár Devizabetét Devizára szóló követelések Vevő Váltó Egyéb Adott előlegek Tartósan adott kölcsönök Bevételek AIE Devizalapú forintkövetelések Értékpapírok és részesedések Kötelezettségek Vevőktől kapott előlegek PIE Devizalapú forint kötelezettségek Felmerült költségek Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Árbevételek Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek Év közben: - növekedés - csökkenés Év végén: mérlegértékelés Év közben: eszközök, források értékeléséhez igazodik Év végén : nincs értékelés

Devizás tételek bekerülési értéke Választott árfolyamon Szabad választás Részben kötött választás Kötött árfolyam a) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam /középárfolyam/ a) Választott hitelintézet devizavételi árfolyama Ha nincs MNB, ill. pénzintézeti árfolyam A valuta szabadpiaci árfolyamán Ha ez nincs számított (kereszt) árfolyamán /Országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató alapján/ b) Választott hitelintézet devizavételi és eladási árfolyamából számított átlagárfolyam b) Választott hitelintézet deviza-eladási árfolyamán (Ha a szabad választás nem adna megbízható és valós összképet) Csak egy árfolyamot lehet választani. Az átszámítás a bekerüléskori, illetve a szerződés szerinti teljesítéskori választott árfolyamon történik. Ha a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez devizaárfolyamot, akkor a forintosítás a számviteli politikában meghatározott árfolyamon történik.

A devizás tételek állományba vétele az Szt. külön előírása alapján Forintért vásárolt valuta deviza Fizetett ellenérték /eladási árfolyam/ Követelés ellenében elfogadott váltó A kiváltott követelés értékén Barter ügyletek Az első ügylet értékén Ha devizás tétel csökkenéséből adódik egy másik devizás tétel növekedése, akkor az új devizás tételt is a választott árfolyamon kell forintosítani. A különbözet  árfolyamkülönbözet lesz! Pl.: Devizabetétről  valutafelvétel, vagy fordítva. Fizetett előleg esetén, adott kölcsön esetén, devizabetét tartós lekötésekor, más pénznemre történő átváltáskor, a lekötés feloldásakor.

A devizás tételek állományba vétele az Szt. külön előírása alapján Külföldi pénznemben felmerült ügyletek forintosítása 1.) Valutával kifizetett ügyletek az eszköz, illetve a szolgáltatás bekerülési értéke – saját döntés alapján – a valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható 2.) Számviteli törvény és az áfa törvény miatti eltérő árfolyamok a külföldi pénzértékre szóló ügyletek forintosításánál – saját döntés alapján – alkalmazható az áfa törvény szerinti árfolyam is, de a követelés illetve kötelezettség bekerülésének napja a számvitelben nem változik meg

Devizás tételek évközi csökkenései Kivezetés könyv szerinti árfolyamon Általában ÁK keletkezik, mert: az ellentétek elszámolása nem ugyanezen a könyv szerinti árfolyamon történik Pl.: Külföldi vevő átutalása Külföldi szállító kiegyenlítése devizabetétről Néha ÁK nem keletkezik, mert: az ellentétek elszámolása ugyanezen az értéken történik deviza, valuta kifizetés költségekre, ráfordításokra követelés ellenében elfogadott váltó barter ügyletnél a kompenzáció ÁK elszámolás Árfolyamveszteség Pü-i műv. egyéb ráf. Kivétel bekerülési értékben kerülő ÁK Árfolyamnyereség Pü-i műv. egyéb bevételei Tehát kivezetés könyv szerinti árfolyamon Könyv szerinti érték (árfolyam) lehet: a) Eredeti bekerülési árfolyam (Pl.: vevő, szállító) b) Pénzeszközök csökkenésekor: súlyozott átlagárfolyamon számított érték FIFO módszerrel meghatározott érték nyilvántartási árfolyamon meghatározott érték j

Devizás tételek év végi értékelése Az értékelő munkálatok utolsó mozzanata. Ezt megelőzően minden más értékelési teendőt /értékvesztés, visszaírás/ el kell végezni. A devizás mérlegtételeket fordulónapi választott árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni! Az értékelés lépései 1. Könyv szerinti érték /kialakult érték/ 2. Fordulónapi érték /választott árfolyamon számított érték/ 3. +/- Árfolyamkülönbözet /tételenként, számlánként/ 4. Az Összevont árfolyamkülönbözet megállapítása ÁK elszámolás Nettó módon Ha az összevont árfolyamkülönbözet veszteség Pü-i műv. egyéb ráf. Ha az összevont árfolyamkülönbözet nyereség Pü-i műv. egyéb bev. Kivétel bekerülési értékben kerülő ÁK

Az év végi értékelésbe nem vonható be: A barter ügyletből származó devizás követelés vagy devizás kötelezettség. Értékhelyesbítés és érték vesztés devizás, tartós részesedéseknél. mérlegkészítés időpontjában ismert piaci érték devizában szorozva forduló napi árfolyammal.

Mini feladat devizás tételek fordulónapi értékelésére Egy Kft. az üzleti év fordulónapján az alábbi devizás tételeket mutatja ki a könyveiben (a fordulónapi értékelést megelőzően): Főkönyvi számla száma Megnevezés Deviza érték Árfolyam Könyv szerinti érték 316 Vevők 100000 EUR 300 HUF/EUR 30000 E Ft 386 Devizabetét 16000 EUR 295 HUF/EUR 4720 E Ft 4542 Szállító 20000 EUR 299 HUF/EUR 5980 E Ft 452 Deviza kölcsön 50000 EUR 292 HUF/EUR 14600 E Ft A vállalkozás számviteli politikája szerint a devizás tételek üzleti év közbeni és mérlegfordulónapi értékelésénél a számlavezető hitelintézet devizavételi és eladási árfolyamainak átlagát alkalmazza. Az üzleti év fordulónapján érvényes választott hitelintézeti átlagárfolyam 298 HUF/EUR. Feladat: Határozza meg a Kft. fordulónapi összevont átértékelési különbözet összegét! Végezze el az átértékelési különbözet elszámolását!

Az ÁFA tv. és a számviteli törvény eltérően szabályoz! Az ÁFA tv. szerint az ÁFA kötelezettség forintra történő átszámítása Deviza eladási árfolyamon vagy előzetes bejelentés esetén MNB árfolyamon Mikori árfolyamon? A fizetendő adó megállapításakor Közösségen belüli beszerzéskor, előleg esetében, valamint ha az adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő a kötelezett (60. §) A számla kibocsátásakor 58. §-ban említett esetekben (részletfizetés vagy határozott idejű elszámolás) A teljesítéskor (egyéb esetekben) A vámhatározat szerinti napon (termék importja esetén)

Példa belföldi devizás ügyletre A NAGY Zrt. és a KIS Kft. belföldi illetőségű magyar cégek, amelyek egymással euróban számolnak el. 2012. március 19.-ei elismert áruszállításnak megfelelően a NAGY Zrt. leszámlázott 20 € + ÁFA összeget. Könyveljük a gazdasági eseményeket mindkét vállalkozásnál, ha a pénzügyi teljesítésre 2012. április elsején került sor! Kiegészítések: - A választott árfolyam mindkét cégnél a pénzintézeti átlagárfolyam. Bejelentés alapján az ÁFA tv. szerinti átszámításra használt árfolyam az MNB árfolyam. A KIS Kft. devizabetét számlájának könyv szerinti árfolyama a pénzügyi teljesítéskor 272 Ft/€ Árfolyamok: Dátum MNB Pénzintézeti árfolyam NAGY Zrt. KIS Kft. Vételi Eladási Átlag 2012. március 19. 270 267 277 272 266 276 271 2012. április 1. 273,5 280 275 269 279 274

egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege Eszközök értékelése Bekerülési érték Előállítási költség Beszerzési érték Ehhez kapcsolódik - terv szerinti écs. - értékvesztés - terven felüli écs. + értékvesztés, terven felüli écs. visszaírása Bekerülési érték (beszerzési, előállítási) az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege Kiemelések Előállítási költségnek minősül az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított vásárolt anyag bekerülési értéke a termék beépítésekor, a szolgáltatás nyújtásakor saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltsége

Kiemelések Építési telek (földterület) és a rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, ha az épületet, építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor: a bontási költségeket a telek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a bontás utáni üres telek piaci értékéig. Az ezt meghaladó költségeket a megvalósuló beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni. Ingatlan beszerzése esetén az eszköz értékét növelő bekerülési értékként kell figyelembe venni: a szerződés alapján beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, még le nem írt összeget. Például: vásárlás 100 egység, a vagyoni értékű jog nettó értéke 10 egység, akkor az ingatlan bekerülési értéke 110 egység. De csak akkor, ha a szerződésben erről rendelkeztek. Például: Telek vásárlása rajta lévő épülettel. Számla: 100+ÁFA Ebből: telek: 80+ÁFA épület: 20+ÁFA Bontási költség: 30+ÁFA A telek piaci értéke bontás után: 90+ÁFA A bekerülési értéket csökkenti: a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási értéke, maximum a próbaüzemelés költségeinek összegéig. a beruházásra adott előleg után - annak elszámolásáig - a beruházásra elkülönített pénzeszköz után - annak felhasználásáig - kapott kamat üzembe helyezésig számított időarányos összege, maximum a bekerülési értékben elszámolt fizetett kamat összegéig. Megoldás: 130 - 90 = 40 Például: bekerülési értékben elszámolt kamat 100 egység, a fenti jogcímeken kapott kamat 120 egység, akkor a bekerülési értéket 100 egységgel lehet csökkenteni. Vételár + bontási költség Megvalósuló beruházás bekerülési értéke Telek értéke

Nem része a bekerülési értéknek Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontási költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe kell beszámítani. Nem része a bekerülési értéknek A levonható ÁFA A folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemelést szolgáló javítási, karbantartási költségek Saját előállításhoz kapcsolódó igazgatási, és egyéb általános költségek A bevétel arányában megosztott le nem vonható ÁFA Az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújíítási munkák költségei Ha az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezik meg, akkor a rendelkezésre álló információk alapján kell a bekerülési értéket meghatározni. Ha a meghatározott érték és a tényleges érték eltér egymástól Ha az eltérés jelentős Ha az eltérés nem jelentős az eszköz értéket kell módosítani. (Ha még megvan) a különbözetet egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni. A módosítás nem visszamenőleges hatályú. Példa: ingatlanvásárlás esetén a vagyonátruházási illeték

Terv szerinti értékcsökkenési leírás Meg kell tervezni A tervezés során figyelemmel kell lenni a várható használati időre az elhasználódásra a maradványértékre Az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos karbantartási költségek Az amortizáció évek közötti szétosztásakor az összemérés elvének érvényesülése érdekében figyelembe vehetők Az eszközzel kapcsolatos, de a bekerülési értékben figyelembe nem vehető ráfordítások Például: üzembe helyezés után felmerülő hitelkamat Példa: A vállalkozás gépi beruházásának finanszírozásához 10000 E Ft 3 éves lejáratú, 12 % kamatozású hitelt vett fel. Kamatfizetés évente egyszer július elsején. A gép bekerülési értéke: 20600 E Ft Ebből: üzembe helyezésig (fordulónapig) felmerült hitelkamat: 600 E Ft Maradványérték 3600 E Ft Az összemérés elvének érvényesülését figyelembe véve, számszerűsítse az évenként elszámolandó amortizáció összegét, ha a hasznos élettartamot 5 évben határozták meg. Feladat

megoldás A hasznos élettartam alatt elszámolandó összes ráfordítás: Amortizáció: 20600 E Ft – 3600 E Ft = 17000 E Ft Kamat: 3000 E Ft Összesen: 20000 E Ft Az összes ráfordítás egy évre jutó összege: 20000 E Ft ÷ 5 = 4000 E Ft. Évek Fizetendő kamat Értékcsökkenési leírás Összes ráfordítás 1 2 3 4 5 Összesen: 10000 × 0,12 = 1200 /(10000 × 0,12 = 1200) ÷ 12/ × 6 = 600 ------------------------------------------- 3000 4000 – 1200 = 2800 4000 – 600 = 3400 4000 – 0 = 4000 17000 4000 20000 Terv szerinti értékcsökkenés: a hasznos élettartam alatt a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték után. Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az eszközt az eredmény terhére elszámoljuk. Maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.

Terv szerinti értékcsökkenés Nem számolható el Nem szabad elszámolni El kell számolni Földterület, telek (kivéve: veszélyes hulladék, bányaművelés) Erdő Üzembe nem helyezett beruházásnál A tervezett maradványértéket elért eszközöknél A már nullára leírt eszközöknél Régészeti lelet Képzőművészeti alkotás Olyan eszközöknél, amelyek értékükből a használat során sem veszítenek, vagy értékük nő. Rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják A tervezett leírás megváltoztatható ha az értékcsökkenés megtervezésekor figyelembe vett körülményekben lényeges változás következik be de a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve annak visszaírása is eredményezheti

Amortizáció számítás módszerei Egyösszegű (100 ezer forint alatti) Időarányos Teljesítményarányos Bruttó érték alapján Abszolút összeg alapján Nettó érték alapján Bruttó érték alapján Nettó érték alapján Letermelés arányos Azonos összeg Csökkenő összeg Növekvő összeg lineáris Yi Ni × Xi lineáris degresszív progresszív Bruttó érték éves teljesítmény × Ni: nettó érték Yi: letermelés Szorzószámok módszere Évek száma összege módszer Xi: ásványanyag mennyiség az i- dik év égén Lineáris gyorsított kulccsal Maradékértékes leírás Kombinált leírás n Mé Nettó érték × 30% Bé

Terven felüli leírás, visszaírás Immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél Szokatlan esemény miatt Piaci értéken történő értékelés miatt feleslegessé válás megrongálódás megsemmisülés hiány esetén, ha értéke tartósan lecsökken, rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan Fordulónapon meglévő eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke Egyéb ráfordítás Visszaírás: Maximum a terven felüli leírás összegéig, ha a terven felüli leírás feltételei már nem állnak fenn. Csak a következő év fordulónapján meglévő eszközöknél. Év közben tehát nem lehet visszaírás. Év közben is Egyéb ráfordítás Egyéb bevétel Visszaírás nincs

Értékvesztés és visszaírás Részesedések, értékpapírok, függetlenül attól, hogy a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kerül-e kimutatásra Tartósan lekötött bankbetétek Pénzeszközök készletek követelések Értékvesztés Értékvesztés Pénzügyi műveletek ráfordítása Egyéb ráfordítás Elszámolása: T 8. Részesedések,értékpapírok, bankbetétek értékvesztése K 1-3. Részesedések ,értékpapírok, bankbetétek Visszaírása Visszaírása: T 1-3. Részesedések ,értékpapírok, bankbetétek K 8. Részesedések,értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Egyéb bevétel Részletesen az adott téma tárgyalásakor! Negatív összegű főkönyvi számla egyenleget is jelenthet Megállapítása és visszaírása - a készletek kivételével - a fordulónapon meglévő eszközöknél, a mérlegkészítéskor ismert piaci információk alapján.

A fordulónapi értékelésre csak ezt követően Részesedések értékvesztése külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén Saját tőke arányos piaci érték meghatározása esetén Nem saját tőke arányos piaci érték meghatározása esetén követendő eljárás: követendő eljárás: a) a fordulónapi árfolyammal meghatározzuk a befektetés saját tőke arányos értékét b) az így meghatározott értéket összevetjük a könyv szerinti értékkel a) az értékvesztés összegét meghatározzuk devizában b) az így meghatározott devizaösszeget szorozzuk a könyv szerinti árfolyammal A fordulónapi értékelésre csak ezt követően kerül sor Példa: A részvény névértéke: 10 e $/db A részvény bekerülési értéke: 10 e $/db × 190 Ft/$ = 1900 E Ft A részvény piaci értéke a fordulónapon: 8 e $/db × 188 Ft/$ = 1504 E Ft A részvény piaci értéke a mérlegkészítéskor: 8,2 e $/db × 185 Ft/$ = 1517 E Ft A befektetést élvező cég saját tőke/ jegyzett tőke aránya: 170 e $÷200 e $ = 0,85 Mindkét esetben határozzuk meg az értékvesztés összegét! A befektetés - saját tőke arányos értéke: 0,85 e $ × 188 = 1598 E Ft - könyv szerinti értéke: 1900 E Ft Az értékvesztés összege devizában: (10 e $ - 8,2 e $ = 1,8 e $) Értékvesztés: 1,8 e $ × 190 = 342 E Ft Értékvesztés: - 302 E Ft

Értékhelyesbítés és értékvesztés devizás részesedéseknél Ez a különleges szabályon alapuló értékelés csak akkor alkalmazható, ha: a vállalkozás él az ÉH - lehetőségével fedezeti ügylettel nem fedezett kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő devizás tulajdoni részesedést jelentő nem kereskedési célú befektetésről van szó Lényege: a piaci érték meghatározása során az árfolyamkülönbözetet és a devizában kifejezett értékvesztés, illetve értékhelyesbítés forintértékét összevontan kell figyelembe venni Elkerülhető, hogy árfolyamveszteség (eredmény ág) és értékhelyesbítés (tőke ág) egyidejűleg kerüljön elszámolásra Ilyen értékpapírokat nem lehet bevonni a devizás tételek fordulónapi értékelésébe Példa: Bekerülési érték 10 e $/db × 190 = 1900 E Ft Piaci érték a fordulónapon 12 e $/db × 188 = 2256 E Ft Piaci érték mérlegkészítéskor11 e $/db × 185 = 2035 E Ft A különleges szabályon alapuló értékeléssel határozza meg az értékhelyesbítés összegét! Megoldás: Piaci érték 11 e $ × 188 = 2068 E Ft Bekerülési érték 1900 E Ft Értékhelyesbítés +168 E Ft Külön-külön meghatározva: Értékhelyesbítés Árfolyamveszteség Együtt 1 e $ × 190 = 190 E Ft 11 e $ × (188-190) = -22 E Ft 168 E Ft

Értékhelyesbítés P > K Tartós, jelentős Értékhelyesbítés Nem kötelező! Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök - Vagyoni értékű jogok - Szellemi termékek A beruházások és a beruházásokra adott előlegek kivételével Részesedések Alkalmazásának feltétele ha sajátos egyszerűsített éves beszámolót készít Kettős könyvvitel vezetése Nem alkalmazhatja

Értékhelyesbítés folytatás Csak együtt mozoghat Értékelési tartalék A mérlegben elkülönítetten kell szerepeltetni A saját tőke más elemei nem egészíthető ki vele, terhére kötelezettség nem teljesíthető A kötelező könyvvizsgálat keretében történik Könyvvizsgálati kötelezettség kapcsolódik hozzá Ha nincs könyvvizsgálat az értékelés felülvizsgálatára független könyvvizsgálót kell megbízni Ha az értékelési eljárást egyszer alkalmazzuk, akkor minden évben újra kell vizsgálni az értéket és az elszámolt összeget helyesbíteni kell. Elszámolásának eredményre gyakorolt hatása nem lehet T 1. Befektetett eszközök értékhelyesbítése K 4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka T 4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka K 1. Befektetett eszközök értékhelyesbítése vagy fordítva

Valós értéken történő értékelés EU jogharmonizáció Bevezetésének indokai A bekerülési értéken alapuló megbízható és valós összképet meghaladó többlet információ nyújtása Kapcsolódó mérlegtételek („A” változat) Eszközök Források III. 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B. II. 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési B. III. 5. Értékpapírok értékelési különbözete D. VI. 2. Valós értékelés értékelési tartaléka F. III. 9. kötelezettségek értékelési tartaléka 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

Valós értéken történő értékelés folytatás (Fair value) az az összeg, amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható, illetve megvásárolható) vagy egy kötelezettség rendezhető megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között, a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött (köthető) ügylet (szerződés) keretében. A valós érték fajtái a) Piaci érték b) Általános értékelési eljárásokkal meghatározott érték (amely elfogadhatóan közelíti a piaci értéket) 1) Tőzsdén jegyzett árfolyam 2) Szabad megállapodás szerinti ár 3) Számított piaci érték (összetevők, vagy hasonló instrumentumok alapján meghatározott) Jelenérték A valós érték meghatározásánál a sorrendet figyelembe kell venni!

Valós értéken történő értékelés folytatás Csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó választhatja (kivéve a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő) A törvényben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó kormányrendet előírásait lehet alkalmazni Könyvvizsgálati kötelezettség van Ha választja, akkor az ide vonatkozó törvényi előírásokat be kell tartani A VÉ alkalmazásának feltételei, általános szabályai Ha választja, akkor a mérlegben való szerepeltetéstől függetlenül a pénzügyi eszközöket négy, a pénzügyi kötelezettségeket pedig kettő csoportba kell sorolni. (kivéve a fedezeti ügylet részét képezőket) pénzügyi eszközök pénzügyi kötelezettségek VÉ kell 1. Kereskedési célú 2. Értékesíthető 3. Lejáratig tartott 4. Gazdálkodó által keletkeztetett A származékos ügyletek is pénzügyi instrumentumok VÉ lehet 1. Kereskedési célú 2. Egyéb VÉ nem lehet Minden olyan szerződés vagy megállapodás, amely az egyik félnél követelést, a másik félnél pedig kötelezettséget, vagy tőkeinstrumentumot jelent. Pénzügyi instrumentum

Valós értéken történő értékelés folytatás A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, kapcsolt tulajdoni részesedésekre Visszavásárolt saját tulajdoni részesedésekre Árura vonatkozó leszállítási határidős és opciós ügyletre (nem származékos ügylet) Egyedi jellemzőkkel rendelkező pénzügyi instrumentumra Az előző ábrán túlmenően nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés Ha a valós érték megbízhatóan nem határozható meg Klimatikus, geológiai vagy egyéb fizikai változókhoz kapcsolódó határidős és opciós ügyletre Átsorolási szabályok Lehet, ha a rendkívüli körülmények indokolják Nem jellemző Kereskedési célú Értékesíthető lehet Nem lehet Nincs értelme Gazdálkodó által keletkeztetett Lejáratig tartott Nem lehet: Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelést, a munkavállalókkal szembeni követelést, a biztosítási szerződésből eredő követelést és a költségvetéssel szembeni követelést.

Valós értéken történő értékelés folytatás Áttérések a valós értékelés miatt Mikor? F F+1 Fz Feladatok Átsorolások elvégzése Nyitó rendező tételek elszámolása A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek csoportjainak kialakítása A valós értékelésbe vont pénzügyi instrumentumok korábbi értékelésének visszakönyvelése és az értékelési különbözet elszámolása F: fordulónap F+1: fordulónapot követő első nap (ekkor lehet áttérni) Fz: záró fordulónap (ekkor lehet visszatérni) Értékelési különbözet (ÉK) = Valós érték – bekerülési érték

Valós értéken történő értékelés folytatás Értékelési különbözetek elszámolása Mérlegen kívüli tételek (származékos ügyletek) Mérlegen belüli tételek Kereskedési célú származékos ügyletek Piaci érték fedezeti ügyletek Kamatfedezeti célú piaci érték fedezeti ügyletek ÉK +/- Kereskedési célú pénzügyi eszközök, pénzügyi kötelezettségek ÉK +/- Eredményt érintő elszámolás (pénzügyi műveletek egyéb bevételei és ráfordításai, illetve kapott és fizetendő kamat) Saját tőkét érintő elszámolás 3. § (7) bek. 10. pont Értékesíthető pénzügyi eszközök ÉK csak pozitív lehet Értékvesztés lehet CF fedezeti ügyletek Nettó befektetés fedezeti ügylet ÉK +/- lehet Értékvesztés nem lehet

Valós értéken történő értékelés folytatás Tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek csoportosítása Ügyletek Azonnali Származékos Határidős Opciós Swap Tőzsdei (Futures) Tőzsdén kívüli (Forward) Tőzsdei Tőzsdén kívüli Tőzsdén kívüli Fizikai teljesítésű (leszállításos) Pénzügyi rendezéses (elszámolási) Fedezeti Nem fedezeti

Valós értéken történő értékelés folytatás Származékos leszállításos ügylet zárásaként beszerzett eszköz esetén a különbözet nem ÉK, hanem az eszköz értékét módosítja. Valós értéken történő értékelés folytatás Állományba vétel (aktiválás és passziválás) Bekerüléskor a bekerülési értéket Év végi értékeléskor a könyv szerinti értéket Valós értékre kell helyesbíteni a különbözet elszámolásával. A későbbiekben az ÉK változását kell értelemszerűen meghatározni és elszámolni. Az ÉK pozitív és negatív is lehet. (kivéve az értékesíthető pénzügyi eszközöket, mert ekkor a negatív ÉK helyett értékvesztést kell elszámolni) Példa mérlegen belüli pénzügyi eszközök valós értékelésére Határidős ügylet keretében 200 db részvényt vásároltunk 5,1 E Ft/db egységáron készpénzért. Napi árfolyam a határidős ügylet zárásának napján: 5 E Ft/db. A részvényekből 120 db-ot forgatási célúnak, 80 db-ot tartósnak minősítettünk. A részvények árfolyama: - fordulónapon 5,2 E Ft/db - mérlegkészítéskor 5,25 E Ft/db. Feladat:: könyvelje a tárgyévi gazdasági eseményeket, ha az értékesíthető pénzügyi eszközöknél is alkalmazzuk a valós értéken történő értékelést.

Valós értéken történő értékelés Feladat megoldása Sorszám Gazdasági esemény T K Forint 1 Tartós részvények állományba vétele 1/1 Fizetett ellenérték (80 db × 5,1 E Ft/db) 172 381 408.000 1/2* Valós értékre értékelés 80 × (5,1-5) 879 172 8.000 2 Forgatási célú részvények állományba vétele 2/1 Fizetett ellenérték (120 db × 5,1 E Ft/db) 372 381 612.000 2/2* Valós értékre értékelés 120 × (5,1-5) 879 372 12.000 3 Kötési ár törlése a nullás számlaosztályból 041 049 1.020.000 4 Év végi értékelés 4/1 Tartós részvényeknél (mérlegkészítéskor) Az ÉK elszámolása 80 × (5,25-5) 178 4172 20.000 4/2 Forgatási célú részvényeknél (fordulónap) Az ÉK elszámolása 120× (5,2-5) 372 979 24.000 Nem ÉK, mert mint realizált eredményt kell kimutatni a leszállításos ügyletnél (a konkrét eszköz értékét kell módosítani) 041. Jövőbeni kötelezettség, 049. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla, 178. Részesedések ÉK, 381. Pénztár, 172. Egyéb tartós részesedés, 375. Értékpapírok ÉK, 372. Egyéb részesedés, 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka 879. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, 979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei.

Valós értéken történő értékelés folytatás Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés kapcsolat Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés Általános értékelési eljárásokkal számított feltételek (jelenérték) Például: diszkonttényező, belső megtérülési ráta, várható osztaléknövekedési ráta A számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezők Az ÉK nagysága, változása A pénzügyi instrumentumok csoportjai és valós értékük Származékos ügyletek csoportjai Fedezeti ügyletek hatékonysága A valós értékelés értékelési tartalékának változása Az áttérés hatása az eredményre Pénzügyi instrumentumok hasznosítását, ha az jelentős hatással van a vagyoni helyzetre Kockázatkezelési és fedezeti ügylet politikát Az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázatot

A vagyon célszerű tagolásának szükségessége Szempontok, amelyeket a mérleg összeállításánál figyelembe kell venni! 1. Az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket nettó értéken kell szerepeltetni. 2. A befektetett pénzügyi eszközöket értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt értéken mutatjuk ki. 3. Az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre adott előlegeket (35. számlacsoport) elkülönítetten szerepeltetjük az említett mérlegcsoportokban. 4. A hosszú lejáratú kölcsönök, bankbetétek és értékpapírok következő évi lejáratát a forgóeszközök megfelelő tételein szerepeltetjük. 10. Követeléseink esetleges túlfizetéseit az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. 5. A készletek között elkülönítetten kell kimutatni a készletekre adott előlegeket (35. számlacsoport). 6. A követelések között elkülönítetten szerepeltetjük a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket. 9. A hosszú lejáratú kötelezettségek következő évi törlesztő részletét a megfelelő rövid lejáratú kötelezettségek között szerepeltetjük. A hátrasorolt kötelezettségeket nem szabad a rövid lejáratú kötelezettségek közé átsorolni. 8. A kötelezettségek között elkülönítetten mutatjuk ki a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni tartozásainkat. 7. Adónemenként vizsgálva a visszajáró összegeket, kötelezettségeink esetleges túlfizetéseit az egyéb követelések között mutatjuk ki.