TÁRGYI ESZKÖZÖK

ISMÉTLÉS VAGYON ÉS KETTŐS VETÜLETE: E = F ESZKÖZ: a vagyon megjelenési formája - múltbeli eseményekből eredő - vállalkozás által ellenőrzött erőforrás - jövőbeni gazdasági hasznok FORRÁS: a vagyon eredete, finanszírozási módja KÖTELEZETTSÉG - jelenbeli kötelem - gazdasági hasznok kiáramlása TŐKE: maradványérték © Deák István - 2006.

A besorolás módosítható → DE: következetesség, folytonosság elve!) ESZKÖZÖK BESOROLÁSA MÉRLEGKÉPESSÉG (MIT) TARTÓSSÁG (MENNYI IDEIG) BETÖLTÖTT SZEREP (MIRE) FAJTA, JELLEG (MILYEN) A besorolás módosítható → DE: következetesség, folytonosság elve!) © Deák István - 2006.

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK BEFEKTETETT ESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK SAJÁT VÁLLALKOZÁSBA MÁS VÁLLALKOZÁSBA NEM ANYAGI ANYAGI AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK © Deák István - 2006.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK FOGALMA: rendeltetése szerint a tevékenységet, működést tartósan szolgálja Csoportjai Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök © Deák István - 2006.

TÁRGYI ESZKÖZÖK fogalma Megfelelnek az eszközök fogalmának Több termelési perióduson keresztül használt eszközök, amelyeket eladásra szánt termékek, szolgáltatások előállítására, vagy bérbeadás céljából vagy igazgatási célokból tartanak © Deák István - 2006.

Tárgyi eszközök az sztv-ben Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi, üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét A mérlegben a tárgyi eszközök között (elkülönítetten) kell kimutatni az ezen eszközökre adott előlegeket, a beruházásokat is, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését Sztv. 26. § (1) bekezdés © Deák István - 2006.

CSOPORTOSÍTÁS 1. ÜZEMBE HELYEZETT (befejezett, aktivált) a) ingatlan (föld + felépítmény + ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) b) ingó műszaki egyéb tenyészállat 2. ÜZEMBE NEM HELYEZETT a) beruházás b) felújítás c) beruházásra adott előlegek + Tárgyi eszközök értékhelyesbítése gépek, berendezések felszerelések, járművek SZTV SZERINTI MÉRLEGTÉTELEK © Deák István - 2006.

Az elemek fogalmi meghatározása Ingatlan: rendeltetésszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek + a bérbe vett ingatlanokon végzett beruházás, felújítás + kapcsolódó vagyoni jogok (részletesen lásd az immateriális javaknál) Műszaki tárgyi eszközök: rendeltetés-szerűen használatba vett a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló eszközök (sztv. tételes fajta szerinti felsorolást is tartalmaz) Egyéb tárgyi eszközök: rendeltetésszerűen használatba vett eszközök, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják Tenyészállatok: azok az állatok, amelyek a tenyésztésük, a tartásuk során leválasztható terméket (szaporulatot, más állati terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb hasznosítás (iga, őrzés, lovagoltatás) biztosítja a tartási költségek megtérülését © Deák István - 2006.

Az elemek fogalmi meghatározása Beruházások: új tárgyi eszköz létrehozására irányuló tevékenység (rendeltetésszerűen használatba nem vett előző dián részletezett eszközök) Felújítás: meglévő, üzembe helyezett és elhasználódott tárgyi eszközön végzett beavatkozás, amelyből pótlólagos (üzembe helyezéskor nem becsülhető) gazdasági hasznok származnak: hasznos élettartam növelés javuló termék minőség korszerűsítés © Deák István - 2006.

TÁRGYI ESZKÖZ ÉLETPÁLYÁJA BEKERÜLÉSI ÉRTÉK BERUHÁZÁS INGATLAN, GÉP, BERENDEZÉS, FELSZERELÉS tszécs tszécs tszécs tszécs tszécs LÉTREHOZÁS MŰKÖDÉS (HASZNÁLAT) F O R D U L Ó N A P O K Eseti értékkorrekciók (tfécs, ví, éh) Üzembe helyezés (aktiválás) KIVEZETÉS © Deák István - 2006.

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK(1) Általános szabályok (üzembe helyezésig felmerülő, eszközhöz rendelhető tételek) Eszköz specifikus tételek + Finanszírozási forrás megszerzése, igénybevétele miatt fizetett összegek +/- Devizás kötelezettségek árfolyamkülönbözetei (devizás tételek értékelésének kivételes szabálya!) + Tervezés, kivitelezés, betanítás, próbaüzem Próbaüzem során keletkezett STK Adott előleg, elkülönített betét után kapott kamat (max. fizetett kamat összegéig) © Deák István - 2006.

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK(2) Telek + épület beszerzés Telek bekerülési értékét növeli: Nem aktivált épület lebontása Telekrendezés Max. a telek piaci értékéig vehető figyelembe Adott beruházás miatt áthelyezett épület bontás költsége: adott beruházás Újraépítés költsége: újraépített épület Bérlemény megvásárlása Beszámított bérleti jog → bekerülési érték része Nem csökkenti: a kapott támogatás © Deák István - 2006.

Támogatások elszámolása visszafizetési kötelezettség nélkül kapott végleges pénzbevétel Elszámolás: - tőke szemléletben - eredmény szemléletben © Deák István - 2006.

Elszámolás tőkeágon Ha az alapul szolgáló jogszabály így rendeli (egyes agrártámogatások és munkaerő-piaci támogatások) Könyvelés: a pénzügyi teljesítéskor T. 38. – K. 412. © Deák István - 2006.

Elszámolás eredményágon Rendkívüli bevételek: fejlesztésre Támogatás nem csökkenti az eszköz bekerülési értékét, de a támogatásból megvalósult eszközrész elszámolásának (összességében) nem lehet eredményhatása Könyvelés: pénzügyi teljesítéskor T. 38. – K. 98. Halasztott bevétel képzése T. 98. – K. 483. Feloldás: T. 483. – K. 98. a finanszírozott eszköz költségkénti elszámolásával párhuzamosan és arányosan

Fejlesztési támogatás modellje EREDMÉNYKIMUTATÁS Költség, ráfordítás Rendkívüli bevétel MÉRLEG 3/a ESZKÖZ 2 PIE: halasztott bevétel PÉNZ 1/a 1/b 3/b © Deák István - 2006.

Támogatás sajátos esete: térítés nélküli eszközátvétel Átadónál kimutatott kszé, maximum a piaci érték EREDMÉNYKIMUTATÁS Költség/Ráfordítás Rendkívüli bevétel MÉRLEG ESZKÖZ PIE: halasztott bevétel T. 1-3. – K. 98. T. 98. – K. 48. T. 5, 8. – K. 1-3. T. 48. – K. 98. © Deák István - 2006.

Bekerülési értékbe tartozó tételek elszámolása Üzembe helyezésig felmerült: tényleges felmerüléskor Üzembe helyezésig fel nem merült: üzembe helyezéskor számított összegben Üzembe helyezés után felmerült: Üzembe helyezéskor figyelembe vett Eltérés lényeges: bekerülési érték módosítása (nem visszamenőlegesen) Eltérés nem lényeges: ER vagy EB Üzembe helyezéskor figyelembe nem vett Bekerülési érték helyesbítése (visszamenőlegesen) © Deák István - 2006.

ÜZEMBEHELYEZÉST KÖVETŐ KÖLTSÉGEK ELSZÁMOLÁS FOLYÓ KÖLTSÉG → rendszeres működési költség, karbantartás, javítás: a használatba vett tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló tevékenység AKTIVÁLÁS (felújítás → eseti) Többlet gazdasági haszon Nagyobb élettartam Kapacitás növelés Termék minőségének javulása Korszerűsítés Stb. © Deák István - 2006.

KÖVETŐ ÉRTÉKELÉS Bekerülési érték (bruttó érték) - Értékcsökkenés + Visszaírás Nettó érték (KSZÉ vagy MÉ) + Értékhelyesbítés Piaci érték © Deák István - 2006.

ÉRTÉKCSÖKKENÉS TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS: rendszeres (szokásos) használatból eredő elszámolás Csak értékkorrekció TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS: eseti, egyszeri kiigazítás Eszköz kivezetés © Deák István - 2006.

TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS a tárgyi eszközök pénzben kifejezett hozzájárulása az adott évi tevékenységhez a) hasznos élettartam b) maradványérték c) leírás módja, mértéke AKTIVÁLÁSKOR ELVÉGZETT BECSLÉS Meghatározása: számviteli politika (értékelési szabályzat) keretében Könyvelése: költségként (évközben vagy év végén) © Deák István - 2006.

HASZNOS ÉLETTARTAM azon időszak, amely alatt az amortizálható eszközt használják, értékét az eredmény terhére elszámolják: IDŐTARTAM TELJESÍTMÉNY © Deák István - 2006.

MARADVÁNYÉRTÉK Az üzembe helyezés időpontjában (az akkor rendelkezésre álló információk alapján) a hasznos élettartam függvényében meghatározott érték, amely a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható Oka: Hasznos élettartam ≠ műszaki-gazdasági élettartam Nulla is lehet, ha összege nem jelentős © Deák István - 2006.

Részletes kifejtést lásd az Értékeléstan jegyzetben! LEÍRÁS MÓDJA IDŐARÁNYOS Lineáris (évente azonos összegű) Degresszív (évente csökkenő összegű) Progresszív (évente növekvő összegű) Kombinált Egyösszegű: kisértékű (100.000 Ft egyedi bekerülési érték alatti) eszköz a használatba vételkor leírható TELJESÍTMÉNYARÁNYOS Részletes kifejtést lásd az Értékeléstan jegyzetben! © Deák István - 2006.

Nem lehet terv szerinti écs. Beruházás Nullára leírt Maradványértéket elért Föld, telek, erdő, képzőművészeti alkotás Olyan eszköz esetében, amelynek értéke egyedi mivoltából adódóan növekszik © Deák István - 2006.

Terv szerinti écs. megváltoztatása Az üzembe helyezéskor figyelembe vett körülmények lényeges megváltozása: - felújítás - használat módja, jellege - maradványérték - terven felüli leírás - visszaírás - (átértékelés: Mo-n emiatt nem lehet → lásd Értékhelyesbítés) © Deák István - 2006.

TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS Használatból eredő: bármely tárgyi eszköz esetében Feleslegessé válás Megrongálódás, megsemmisülés, hiány Hatása: eszköz kivezetése Elszámolás: esemény bekövetkezésekor Esetleg képződő visszanyert hulladék → készlet Piaci érték megváltozásából eredő: aktivált tárgyi eszköz esetében PÉ < NÉ (tartósan és jelentősen) Hatása: eszközérték csökken Elszámolás: fordulónapon meglévő állomány után Könyvelése: Egyéb ráfordítás © Deák István - 2006.

VISSZAÍRÁS Piaci érték megváltozásából ered: aktivált tárgyi eszköz esetében lehet PÉ > NÉ (tartósan és jelentősen), ahol NÉ = BÉ – TSZÉCS - TFÉCS Hatása: eszközérték nő Elszámolás: fordulónapon meglévő állomány után Könyvelése: Egyéb bevétel Nem kötelező: egyszerűsített beszámolót ill. egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó esetében © Deák István - 2006.

ÉRTÉKHELYESBÍTÉS Piaci érték megváltozásából eredő: aktivált tárgyi eszköz esetében PÉ > NÉ (tartósan és jelentősen), ahol NÉ = BÉ - TSZÉCS Hatása: könyv szerinti érték nem változik Elszámolás: fordulónapon meglévő állomány után Könyvelése: Tárgyi eszköz számlához kapcsolódó kiegészítő számlán az Értékelési tartalékkal szemben Bemutatása: önálló mérlegtételként Alkalmazása nem kötelező, de a képzett ÉH-t évente felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell © Deák István - 2006.

Ugyanazon eszköznél egy időpontban nem lehet TFÉCS és ÉH ÖSSZEFÜGGÉSEK PIACI ÉRTÉK NÖVEKEDÉSE Visszaírás, ha … Értékhelyesbítés, ha … PIACI ÉRTÉK CSÖKKENÉSE Értékhelyesbítés megszüntetése, ha … Terven felüli értékcsökkenés, ha… Ugyanazon eszköznél egy időpontban nem lehet TFÉCS és ÉH © Deák István - 2006.

MÓDOSÍTÁS, ha ÉH előzte meg ALKALMAZÁSI SEGÉDLET VÍ, ha TFÉCS > 0, de VÍmax = TFÉCS 1 PÉ – NÉ > 0 2 KÉPZÉS, ha VÍ előzte meg ÉH MÓDOSÍTÁS, ha ÉH előzte meg ÉH megszüntetés 1 PÉ – NÉ < 0 2 TFÉCS © Deák István - 2006.

TÁRGYI ESZKÖZ KÖNYVVITELE ANALITIKA Egyedi Csoportos Minden, ami az eszköz azonosításához szükséges SZINTETIKA Számlakeret tagolása Többszámlás elszámolás Üzembe helyezés napja előtt: Beruházás Üzembe helyezéskor: Tagolásnak megfelelő számlára Kivezetés a könyvekből © Deák István - 2006.

Állománynövekedés elszámolásának a lényege Bekerülési jogcíme szerinti számla BERUHÁZÁS TÁRGYI ESZKÖZ © Deák István - 2006.

TÁRGYI ESZKÖZHÖZ KAPCSOLÓDÓ SAJÁTOS BEKERÜLÉSI TÉTELEK KÖNYVELÉSE Aktiválás előtt (felmerüléskor) Aktiváláskor (számított összeg) Aktiválás után Beruházási hitel kamata 16. – 38. 16. – 479. 87. – 38./48. Devizás kötelezettség árfolyam-különbözete 16. – 44/454. vagy 44/454. - 16. Nincs árfolyam különbözet könyvelés Általános szabályok szerint © Deák István - 2006.

Állománycsökkenések elszámolása Esemény bekövetkezésekor: kivezetés Értékesítés: lásd köv. dia Egyéb jogcímen (lásd gazd. események sillabuszt) Értékkorrekciók Év közben: TSZÉCS Fordulónapon: TFÉCS, VÍ, ÉH Sajátos események Átsorolások Próbaüzem során keletkezett termék Vásárolt készlet → tárgyi eszköz STK → tárgyi eszköz tárgyi eszköz → vásárolt készlet Tárgyi eszköz → STK Használati jog átengedése (lásd később) © Deák István - 2006.

Tárgyi eszköz értékesítés EREDMÉNYKIMUTATÁS Egyéb ráfordítás Egyéb bevétel MÉRLEG Tárgyi eszköz Fizetendő áfa VEVŐK PÉNZ T. 31/38. – K. 96. és T. 31/38. – K. 467. T. 86. – K. 11-16. és T. 1x9. – K. 86. © Deák István - 2006.

TÁRGYI ESZKÖZ KIVEZETÉSI TECHNIKÁJA a) változat Tárgyi eszköz Tárgyi eszköz Egyéb ráfordítás értékcsökkenés E. 1000 1000 1000 400 400 E. 400 b) változat Tárgyi eszköz Tárgyi eszköz értékcsökkenés E. 1000 400 400 E. 400 Egyéb ráfordítás 600 600 © Deák István - 2006.

Tárgyi eszköz használati jogának tartós átengedéséért kapott bevétel elszámolása - árbevétel - halasztott bevétel, amelynek megszüntetése - szerződés szerinti idő - 5 év (határozatlan idő esetén) © Deák István - 2006.

Költség (ig.vett szolg.) TÁRGYIESZKÖZ-BÉRLET bérbeadó bérbevevő Kapott bérleti díj Fizetett bérleti díj árbevétel Költség (ig.vett szolg.) AIE, ha … PIE, ha … © Deák István - 2006.

LÍZINGKONSTRUKCIÓK PÉNZÜGYI LÍZING: Lízingbeadó: tulajdonjog Lízingbevevő: használat Használatból eredő költségek lízingbevevőt terhelik, de jogosult a hasznok szedésére is Az ügylet futamideje ~ hasznos élettartam Futamidő végén lízingbevevő tulajdonjogot szerez(het): zárt vagy (nyílt) végű ügylet → számviteli elszámolás azonos Áfa egy összegben előre esedékes Áfa az egyes részletek ütemezése szerint esedékes © Deák István - 2006.

LÍZINGKONSTRUKCIÓK PÉNZÜGYI LÍZING modellje Hosszú lejáratú követelés + kamatbevétel Árubeszerzés és eladás: árbevétel = ráfordítás LÍZINGBEADÓ LÍZINGBEVEVŐ SZÁLLÍTÓ Eszközbeszerzés és Hosszú lejáratú kötelezettség Törlesztés + kamatfizetés Eszközeladás: Árbevétel és ráfordítás © Deák István - 2006.

Szállító könyvelése Értékesítés (lízingbe adónak) T. 31. – K. 91. T. 81. – K. 26. vagy T. 581/81. – K. 25. T. 38. – K. 31. © Deák István - 2006.

Lízingbeadó könyvelése Árubeszerzés T. 26. – K. 454. T. 466. – K. 454. Értékesítés T. 31. – K. 91/467. T. 81. – K. 26. Követelés átsorolása T. 19. – K. 31. Befolyó törlesztőrészletek T. 38. – K. 19. T. 38. – K. 97. © Deák István - 2006.

Lízingbevevő könyvelése Beszerzés T. 16. – K. 454. T. 466/16. – K. 454. Kötelezettség átsorolása T. 454. – K. 448. Törlesztőrészletek kifizetése T. 448. – K. 38. T. 87. – K. 38. Aktiválás T. 12-15. – K. 16. Értékcsökkenés elszámolása T. 57. – K. 1x9. © Deák István - 2006.

PÉNZÜGYI LÍZING SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE Normál: futamidő végén Rendkívüli: futamidőn belül Helyesbítő számla alapján T. Szállítók – K. Tárgyi eszköz T. Lízingköt. – K. Szállító Szállítók különbözet: pü. rendezése Tárgyi eszköz különbözet: TFÉCS TSZÉCS helyesbítése © Deák István - 2006.

LÍZINGKONSTRUKCIÓK OPERATÍV LÍZING: ami nem pénzügyi lízing elszámolása, mint a bérlet © Deák István - 2006.

ÉRTÉKCSÖKKENÉS SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI KÉRDÉSEI Számvitelben: Számviteli törvény célja: megbízható és valós kép Számvitelpolitikai kérdés → döntés Költségalakító tényező AEE csökkentő tétel Adózásban: Társasági adótörvény célja: adóbevétel Adóalap védelme → kötelező: adott évi adóalapnál figyelembe vehető mérték előírása Adóalap csökkentő tétel © Deák István - 2006.

A tárgyi eszköz (immateriális javak) bekerülési értéke a számvitelben költségként, az adózásban adóalap csökkentő tételként kerül figyelembevételre, de nem feltétlenül azonos időbeli ütemezésben. Az adótörvény az adóalap védelme érdekében előírja az adott évi adóalapnál figyelembe vehető értékcsökkenés maximális értékét (függetlenül a számvitelben elszámolt tényleges összegtől). © Deák István - 2006.

Adótörvény előírásai Számvitelben elszámolt écs. elfogadása Eltérés a számvitelben elszámolt écs-től Tételes lineáris kulcsok Nincs maradványérték Számvitelben elszámoltnál gyorsabb is lehet Terven felüli écs elfogadása: Könyvekből való kivezetéskor Ha nem lehet TSZÉCS © Deák István - 2006.

Számított nyilvántartási érték Ennek következménye: a számviteli szabályok szerint és az adózási szabályok szerint számított (nettó) érték eltér(het) egymástól Számított nyilvántartási érték Könyv szerinti érték A kétféle szemléletmódban számított értékcsökkenés eltéréséből adódó adókülönbözetet halasztott adónak nevezzük © Deák István - 2006.

A KÉTFÉLE ÉRTÉK KAPCSOLATA ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY + számvitelben elszámolt écs - adótörvény szerint érvényesíthető écs + könyvekből kivezetett eszköz könyv szerinti értéke - könyvekből kivezetett eszköz számított nyilvántartási értéke = ADÓALAP © Deák István - 2006.

HALASZTOTT ADÓ FAJTÁI Halasztott adó tartozás: adózásban korábban érvényesített écs. → adóalap < AEE Halasztott adó követelés: adózásban később érvényesíthető écs. → adóalap > AEE A halasztott adó további kérdéseit az eredményfelosztáshoz kapcsolódva a következő félévben tárgyaljuk © Deák István - 2006.

PÉLDA AZ ÉCS MIATT KELETKEZŐ HALASZTOTT ADÓRA Bekerülési érték 1.000 Hasznos élettartam 4 év Leírás módja: lineáris Maradványérték 0 Adótörvény által elismert écs 25% Társasági adó 16 % © Deák István - 2006.

PÉLDA MEGOLDÁSA 1. ÉV 2. ÉV 3. ÉV 4. ÉV 5. ÉV 1.000 250 750 200 800 AEE (écs nélkül) 1.000 Elsz. écs 250 AEE 750 Adóalap + Adóalap - 200 Adóalap 800 Halasztott adó + 8 -32 © Deák István - 2006.