Előadó: Zarka Péter

Kérjük halkítsák le vagy kapcsolják ki a mobiltelefonjaikat! KÖSZÖNJÜK!

www.erdiadventistagyulekezet.hu

Kérdéseket lehet küldeni: zarkapeter@adventista.hu

Jób könyve

A könyv címe איוב - ’iob Jób nevének jelentése: gyűlölt, üldözött, szorongatott, vagy, hol van (az én) atyám,

A könyv szerzője A Babiloni Talmudban azt olvassuk, hogy „Mózes megírta könyvét és fejezeteit Bálámról és Jóbról” (Baba Bathra, 14b, 15a). Néhányan Elihut, Salamont vagy Ezsdrást tartják lehetséges szerzőnek. A Talmud (תַּלמוּד héberül: „tan, tanulmány, ami tanulva lett”) a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb és egyértelműen legfontosabb, tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza. Egyik elnevezését, a jám ha-Talmúdot (יָם הַתַּלמוּד; „a Talmud tengere”) terjedelméről és tartalmi gazdagságáról nyerte. Magába foglalja a Misnát és annak magyarázatát, a Gemárát, mely mindkettő az úgynevezett szóbeli Tannak rendszerbe foglalt, összegző, írott változata – azaz az úgynevezett írott Tan (a Tóra, Mózes öt könyve) értelmezése körül kialakult Szentírás-magyarázó és a vallási törvényeket (halácha) részleteiben is megállapító hagyomány végleges rögzítése. A Misna a hagyomány szerint Jehuda Hanászi szerkesztésében, i.u. 189. körül nyerte el végleges formáját, míg a Gemára a 2. és 6. század között. (A Talmud mintegy 800 rabbira, tanítóra hivatkozik név szerint is). A Gemára a Misna sokkal rövidebb és tömörebb szövegére reflektál, azt kommentálja, a különféle értelmezési hagyományokat egymással ütközteti, alternatív véleményeket ismertet, szájhagyomány útján örökített tantételeket rögzít. A Talmud sokat merít a Misnával párhuzamosan szerkesztett, az abban helyet nem kapó vagy másodlagos jelentőségűnek tekintett magyarázatokat tartalmazó, annál sokkal bőbeszédűbb, ugyancsak tematikus rendszerbe foglalt Tószeftából. (A gyűjtemény nevének jelentése: „Kiegészítés, Hozzáfűzés”, az egyes tanítások neve a Toszeftában barájtá). A Talmud nem más, mint a zsidó bölcsek jogi és homeletikai bölcseleteinek több évezredes kollektív gyűjteménye. Kialakulásának idején a zsidó bölcseletnek két főbb központja volt: az egyik a Szentföldön, a másik pedig az akkori Babilóniában (a mai Irak területén). Ennek a két központnak a tanházaiból két Talmud is kisarjadt – a Babilóniai Talmud, amely a babilóniai tanházak bölcseinek feljegyzése, és a Jeruzsálemi Talmud, amely az izraeli tanházak gyümölcse. A két Talmud eltér egymástól nyelvezetét, terjedelmét és tartalmát tekintve, sőt sok esetben még jogi határozataikban is különböznek. A Babilóniai Talmud magában foglalja a babilóniai és egyes izraeli bölcsek tanításait egészen i.sz. V. századig. Terjedelme igen nagy, a kommentárokkal együtt általában 20 kötetben szokták nyomtatni.

A könyv szerzője Az El-Shaddai, vagyis a „Mindenható” név 31-szer fordul elő Jób könyvében és 6-szor Mózes első könyvében, azonban a Bibliában másutt sehol.

Jób Mózes kortársa lehetett A név megváltozott Jób Mózes kortársa lehetett Jób személye annak is bizonyítéka, hogy Isten mindenkor odafigyelt az egész emberiségre és nem csak a kiválasztott emberekre. Úz földje a mai Szíria területén

A könyvre jellemző nem említi az Egyiptomból való kivonulást vagy valamelyik azt követő eseményt arábiai sivatagi kultúra nem ismerhető fel izraelita környezet nincs utalás politikai, katonai vagy papi viszonyokra

A könyv központi kérdése: Ki okozza szenvedéseinket A könyv központi kérdése: Ki okozza szenvedéseinket? Mi az oka szenvedésünknek? Mivel Jób szenved, tehát bűnös. Jób szerencsétlen sorsa nem azt mutatja, hogy Jóbot nem szereti az Isten. vagy Isten Sátán

Két szempont segítségével adja meg erre a választ 1 – A „barátok” megdöbbentő magyarázatainak segítségével, valamint Isten Jóbbal folytatott párbeszéde által. 2 – Az első két fejezetben leírt háttérhelyzet rendkívüli bemutatásával.

A három barát szempontjai Jób szenvedésének mértéke mutatja bűneinek mértékét. Amilyen mértékben bűnös valaki, olyan mértékben szenved miatta. Kezdeném a hozzánk közelebbivel a „barátok” magyarázataival.

Három barát szempontjai / bűnösség = szenvedés

Elifáz legidősebb a barátok közül Nem érez együtt Jóbbal „Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.” Jób 5:18. Elifáz: Talán ő a legidősebb a barátok közül. Világosan elemzi a szenvedés és bűn közötti akkori uralkodó véleményt. Nem érezhető beszédében az, hogy együtt érezne Jóbbal, szimpatizálna vele. Elifáz egy élő példája annak, hogy egy tekintélyes ember is ha nem érti meg Istent és Isten magatartását a bűnös ember felé, akkor mennyire rosszul kezel komoly igazságokat. Jellemző és sokak által idézett mondata: „Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.” Véli, hogy éjszakai látomást kapott Istentől, ezzel talán kijelentései fontosságát kívánja emelni (4:13). Cserna Károly: Férfi fejtanulmány, 1886

felemelne lesújtana Elifáz Ha ez így lenne, akkor Isten valóban egy despota lenne! felemelne Elifáz: Talán ő a legidősebb a barátok közül. Világosan elemzi a szenvedés és bűn közötti akkori uralkodó véleményt. Nem érezhető beszédében az, hogy együtt érezne Jóbbal, szimpatizálna vele. Elifáz egy élő példája annak, hogy egy tekintélyes ember is ha nem érti meg Istent és Isten magatartását a bűnös ember felé, akkor mennyire rosszul kezel komoly igazságokat. Jellemző és sokak által idézett mondata: „Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.” Véli, hogy éjszakai látomást kapott Istentől, ezzel talán kijelentései fontosságát kívánja emelni (4:13). lesújtana

Bildád Az ősök bölcsességét idézi Tiszteli Isten igazságosságát, de hibásan ítéli meg azt. Az ember egyszerűen csak tárgya az igazságszolgáltatásnak. Bildád: Amikor Jób az Urat bírálja, azokra a gondolatokra reagál. Bildád az ősök bölcsességét hívja segítségül. Tiszteli Isten igazságosságát, de hibásan ítéli meg Isten igazságát. Hiszi, hogy az igazság bizonyos büntetést követel meg az ember életében. Hiszi ugyanakkor, hogy Jób ennek az igazságszolgáltatásnak a tárgya.

Fejtanulmány (Laokóon), Czófár Kevés újat fűz két barátja gondolataihoz. Jób tiltakozása kirobbantja haragját. Pór Bertalan: Fejtanulmány (Laokóon), 1899

Czófár beszéde 1. Az a vágya, bárcsak Isten meg tudná győzni Jóbot bűnösségéről (11:2–6. v.); 2. szeretné, hogy Jób elismerje Isten bölcsességének hatalmasságát, amit a bűnös ember nem lát értéknek (11:7–12. v.); 3. csak Jób megtérése lehet az alapja annak, hogy visszanyerhesse előző gazdagságát (11:13–20. v.). Czófár: Kevés újat ad előző két barátja gondolatához. Mivel Jób továbbra is tagadja, hogy bűnös lenne ezért kirobban belőle a harag. Czófár beszédét három szakaszra lehet bontani: (1) Az a vágya, hogy ha Isten meg tudná győzni Jóbot bűnösségéről (2–6); (2) szeretné hogy Jób elismerje Isten bölcsességének hatalmasságát, amelyet a bűnös ember nem lát értéknek (7–12); valamint (3) csak Jób megtérése lehet az alapja annak, hogy visszanyerhesse előző gazdagságát (13–20).

Elihu Nevének jelentése: „Isten az én Istenem”. Filozófus alkat Tézise: Van-e joga az embernek Isten ellen panaszkodni? Elihu mind Jóbot, mind barátait vádolja. Elihu: A könyvben később jelenik meg 32. fej. Nevének jelentése: „Isten az én Istenem”. Elihu egy filozófus alkat, aki a tézisét kívánja megvédeni, amelynek lényege: Van-e joga az embernek Isten ellen panaszkodni? Egy megfelelő filozófiát állít fel arra a látszólagos ellentmondásra, ami Jób élete és szenvedése ellentmondásában található. Elihu ugyan úgy vádolja Jóbot, mint a barátait, csak azokat más ok miatt. Elihu a fiatalabb a beszélők körében. Vaszary János: Fejtanulmány, 1885

Isten beszédének célja Önmaga kinyilatkoztatása. Azt karja, hogy világosan, tisztán megértsük Őt. Nem akar véget vetni a vitának. Nem magyarázza el Jób szenvedésének okát, sem gondviselésének minden egyes lépését. Azt sem, hogyan fogja kompenzálni a szenvedőket. Isten nem igazolja Jóbot azonnal. Isten célja nem az, hogy véget vessen a vitának, hanem az, hogy kinyilatkoztassa önmagát. Nem magyarázza el Jób szenvedésének okát. Isten számára az a legfontosabb, hogy világosan, tisztán megértésük Istent, mintsem az, hogy isteni gondviselésének minden lépését pontosan értsük. Isten nem magyarázza el miért sikeresek a gonoszok vagy miért szenvednek az igazak. Isten nem magyarázza el hogyan kompenzálja a teremtményeket a jövőben a jelenleg meglevő igazságtalanságokért. Egyszerűen csak magát jelenti ki, igazságosságát, hatalmát, bölcsességét és ezzel azt jelenti ki, hogy mind ez válasz fog adni Jób problémáira.

Isten beszédének célja Egyszerűen csak kijelenti önmagát, igazságosságát, hatalmát, bölcsességét, és beszél szeretetéről. Isten nem igazolja Jóbot azonnal. Isten célja nem az, hogy véget vessen a vitának, hanem az, hogy kinyilatkoztassa önmagát. Nem magyarázza el Jób szenvedésének okát. Isten számára az a legfontosabb, hogy világosan, tisztán megértésük Istent, mintsem az, hogy isteni gondviselésének minden lépését pontosan értsük. Isten nem magyarázza el miért sikeresek a gonoszok vagy miért szenvednek az igazak. Isten nem magyarázza el hogyan kompenzálja a teremtményeket a jövőben a jelenleg meglevő igazságtalanságokért. Egyszerűen csak magát jelenti ki, igazságosságát, hatalmát, bölcsességét és ezzel azt jelenti ki, hogy mind ez válasz fog adni Jób problémáira.

Isten beszédének célja „Azelőtt csak hírből hallottam felőled, most azonban saját szememmel láttalak.” 42:5 SzIT Isten maga áll Jób elé és nem egyszerűen tényeket sorakoztat Jób elé. Ennek a megközelítésnek az eredménye az, hogy Jób elmondja: „Azelőtt csak hírből hallottam felőled, most azonban saját szememmel láttalak.” 42:5 SzIT Amikor Jób meglátta Istent, zavarodottsága eltűnt.

Isten maga áll Jób elé és nem egyszerűen tényeket sorakoztat Jób elé Isten maga áll Jób elé és nem egyszerűen tényeket sorakoztat Jób elé. Ennek a megközelítésnek az eredménye az, hogy Jób elmondja: „Azelőtt csak hírből hallottam felőled, most azonban saját szememmel láttalak.” 42:5 SzIT Amikor Jób meglátta Istent, zavarodottsága eltűnt. A kereszt adja meg az igazi választ Jób szenvedésére. Jób könyve azt mutatja be, hogy méltánytalanul szenved Jób, de azért mert szenved az nem Isten nemtetszése miatt van Jób iránt, hanem a föld realitása az ha szenvedünk, (bűntermészetes a szenvedés, a szenvedés csak a földi életünk során természetes) mert Sátán azt akarja elérni, hogy a szenvedéseink következtében Isten szeretetlennek lássuk és Őt okoljuk szenvedéseink miatt, pedig szenvedéseinknek oka az, hogy Sátán csapdájába estünk bele.

A könyv bepillantást enged a mennyei trónterem egy jelentébe Isten - Jézus Sátán - Lucifer

Lucifer úgy akarja beállítani, mintha Isten gonosz volna, és nem a szeretet Istene lenne. Mintha Isten nem az volna, akinek mondja magát. El akarja ezt hitetni a világegyetem minden teremtményével. A Biblia kezdettől fogva egy végtelen világegyetem szemléletét tanítja.

Jób könyve azt mondja el, hogy szenvedésünket nem Isten okozza. Isten meg akar menteni a szenvedéstől, nem Ő rendeli el azt. Ezt hirdeti Jézus keresztje is az Újszövetségben.

Kérdéseket a zarkapeter@adventista.hu

Következő előadás: Krónikák könyve