Önkormányzati polgármesterek és képviselők képzése 2014.

Az önkormányzati vagyon és az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás

 Magyarország Alaptörvénye [32. cikk (6); 38. cikk (1)],  [32. cikk (6) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.  38. cikk (1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.]  „Nemzeti vagyonról” szóló évi CXCVI. törvény – (továbbiakban: Nemzeti vagyonról szóló törvény) -,  „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló évi CLXXXIX. törvény – (továbbiakban: Mötv.) - [106. §-116. §]. Jogforrások:

A helyi önkormányzat vagyona: Mötv. 106.§ (2) bekezdés: „a helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.” Nemzeti vagyonról szóló törvény 7. § (1) bekezdés: „A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.”

Közfeladatnak minősül Nemzeti vagyonról szóló törvény 3.§ (1) bekezdés 7. pontja: „jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is”

Mötv. 13.§ (1) bekezdése alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1.településfejlesztés, településrendezés; 2.településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3.a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4.egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5.környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6.óvodai ellátás; 7.kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8.szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9.lakás- és helyiséggazdálkodás; 10.a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

Mötv. 13.§ (1) bekezdése alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 11.helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12.honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13.helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14.a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15.sport, ifjúsági ügyek; 16.nemzetiségi ügyek; 17.közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18.helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19.hulladékgazdálkodás; 20.távhőszolgáltatás; 21.víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

Az önkormányzatok vagyona Törzsvagyon Forgalomképtelen Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű Korlátozottan forgalomképes Üzleti vagyon

Önkormányzati vagyonelemeknek egyeznie kell: Képviselő-testület vagyonrendeletének az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. Rendelet alapján készített vagyonkataszterének Mötv § (2) bekezdése alapján készítendő éves zárszámadás rendelet mellékletét képező vagyonkimutatásának

Forgalomképtelen A Nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a forgalomképtelen, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonba tartoznak: a helyi közutak és műtárgyaik, a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek és parkok, a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér a hozzá tartozó berendezésekkel, eszközökkel, létesítményekkel, valamint az önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon esetében a terhelési tilalom alól kivételt képeznek: a vagyonkezelői jog létesítése, a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanon közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek részére alapított használati jog létesítése, a vezetékjog, vagy ugyanezen okból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog létesítése.

Korlátozottan forgalom képes A Nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (5) bekezdése: a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművek, a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész, a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá a Balatoni Hajózási Zrt.-ben adott esetben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés.

Üzleti vagyon A nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a kincstári vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba.

Átlátható szervezet az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság; az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a Nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (2) bekezdése b) pontban foglalt feltételeknek; az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a Nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (2) bekezdése c) pontban foglalt feltételeknek;

Önkormányzati tulajdon ingyenes átruházása Nemzeti vagyonról szóló törvény 13. (3) bekezdése: A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt - amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges - a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja.

Önkormányzati tulajdon ingyenes átruházása Nemzeti vagyonról szóló törvény 13. (4) bekezdése: Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek: 1.a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni; 2.az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a rendeltetésének megfelelő, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetés, értékének megőrzése, álalgának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, a feladatellátás szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

Helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon esetében vagyonkezelő lehet önkormányzati társulás, költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, köztestület, az állam, a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, vagy az ilyen gazdálkodó szervezet 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

Nemzeti vagyon hasznosítása Nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § 4. pontja: hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását

Versenyeztetés mellőzhető Nemzeti vagyonról szóló törvény 17. §-a: Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás a)államháztartási körbe tartozó szervezet, b)jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet, vagy c)államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek javára történik.

Helyi önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenysége Nemzeti vagyonról szóló törvény 12. § (2) bekezdése: (2) A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők: 1.a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése, 2.a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése - a földi kiszolgálási tevékenység kivételével - a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, 3.a menetrend szerinti helyi személyszállítási szolgáltatás és a menetrend szerinti helyi különcélú személyszállítási szolgáltatás, 4. a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése, 5.a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése, 6.a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése.