Az agrárpiaci rendtartásról szóló évi VI. törvény

Kire vonatkozik? a) a mezőgazdasági, a halászati, az élelmiszer- ipari, valamint az erdészeti termékekre; b) ezen termékeket termelő, előállító, feldolgozó, kül- és belkereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéb társaságra, természetes személyre (a továbbiakban együtt: gazdálkodó), továbbá c) az e törvény alapján terméktanácsként elismert szervezetre (a továbbiakban: Terméktanács).

Az évi VI. törvény fontosabb definíciói agrárpiaci rendtartás: az 1. § szerinti termékek sajátos termelés és piaci viszonyaiból adódó szabályozási rendszer

közvetlenül szabályozott agrárpiac: az a szabályozási rendszer, amely egyes termékekre a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett az agrár- piaci rendtartás eszközeinek e törvényben meghatározott elemeit működteti

közvetlenül szabályozott agrárpiac: –é–élelmezési célú búza –t–takarmánykukorica –t–tehéntej –v–vágómarha –v–vágósertés

közvetett módon szabályozott agrárpiac: az a szabályozási rendszer, amely csak azon termékekre terjed ki, amelyeknél a piaci egyensúly érdekében a garantált ár kivételével az agrárpiaci rendtartás eszközeinek e törvényben meghatározott elemeit működtetik

közvetett módon szabályozott agrárpiac: –v–vágócsirke –c–cukorrépa –c–cukor –i–izoszörp –i–ipari célú napraforgómag

befolyásolt agrárpiac: az a szabályozási rendszer, amely az előző két pont hatálya alá nem tartozó termékekre terjed ki

termékpálya: a piaci szereplők meghatározott termék alapanyag- előállításától a végtermék előállításáig terjedő kapcsolatrendszere

képviseleti jogosítvány: a Terméktanács tagjai számára adott szavazati jog átruházása

kvóta: az a szabályozási rendszerbe vont termék- vagy árumennyiség, illetőleg termőterület, amelyet a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a piaci zavar megelőzése érdekében jogszabályban határoz meg, és amelyhez minőségi kikötés is elrendelhető

garantált ár: a piaci viszonyok figyelembevételével jogszabályban megállapított olyan minimum ár, amelyhez a miniszter kvótát rendel, valamint az így meghatározott mennyiségű és minőségű termék állami felvásárlására kötelezettséget vállal; garantált áras felvásárlásnak tekintendő az is, amikor a felvásárló szervezettel, szervezetekkel kötött külön megállapodás alapján – az állam áru feletti rendelkezési jogának egyidejű fenntartatásával – a miniszter gondoskodik a garantált áron történő felvásárlásról

az irányár: az az ár, amely a várható piaci viszonyok függvényében azt a centrumot jelöli meg, amely az áringadozások központját képezi

piaci zavar: a piaci áraknak az irányártól, ennek hiányában az áringadozás középpontjától való olyan mértékű eltérése, amely veszélyezteti a termékek keresleti- kínálati egyensúlyát, és amelynek megelőzése vagy elhárítása érdekében piaci beavatkozás (intervenció) keretében e törvény hatálya alá tartozó termékek mennyiségi szabályozására, továbbá állami intézkedés alapján történő felvásárlására, feldolgozására, bértároltatására, illetve értékesítésére kerülhet sor

normatív exporttámogatás: az éves költségvetési törvényben meghatározott forrás függvényében egyes termékek külpiacra jutásának elősegítése érdekében megállapított mértékű támogatás

kiegyenlítő befizetés: az irányárat jelentősen meghaladó exportár esetén átmeneti időre elrendelt, a folyamatos belföldi termékellátást szolgáló befizetési kötelezettség

szezonév: a termékek biológiai sajátosságaihoz igazodó időtartam

Az agrárpiaci rendtartás intézményrendszere Az agrárpiaci rendtartás irányításával, működésével kapcsolatos egyes hatásköröket a) a miniszter; b) a tárcaközi bizottság (a továbbiakban: Bizottság) c) a Terméktanácsok látják el.

A miniszter feladatai az agrárpiaci rendtartás irányítása, szervezése és szabályozása a törvény szerinti információs rendszer kialakítása, működtetése Feladat ellátása: Agrárrendtartási Hivatal

A Bizottság feladata agrárpiaci rendtartási döntéseket előkészítő, egyeztető fórum véleményt nyilvánít az 1. § a) pontja szerinti termékek külkereskedelmi forgalmát érintő szabályozási kérdésekben javaslatot tesz agrárpiaci, valamint egyes termékek kereskedelmi forgalmát és piacvédelmét szolgáló intézkedés meghozatalára

A Bizottság tagjai a földművelésügyi miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter által kijelölt egy-egy személy. A Bizottság elnöke a miniszter által kijelölt bizottsági tag. A Bizottság munkájában állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz: a) a napirend szerint illetékes Terméktanács egy, b) a gazdasági kamarák egy-egy, c) az érintett termelők, feldolgozók, továbbá a forgalmazók érdekeit képviselő társadalmi szervezetek összesen kettő, valamint d) a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó szervezet egy képviselője." A Bizottság elnökének meghívására, annak ülésein más érdekelt is részt vehet

Mi a Terméktanács? A törvény hatálya alá tartozó, azonos vagy hasonló terméket termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek (a továbbiakban együtt: gazdálkodók) az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján létrehozott közfeladatokat is ellátó nem nyereségérdekelt szerveit a miniszter Terméktanácsként ismerheti el.

Terméktanácsként csak az a szerv ismerhető el, amely: a) biztosítja azt, hogy ha az (1) bekezdésben említett gazdálkodók a Terméktanács alapszabályát magukra nézve kötelezőnek fogadják el, azokat a Terméktanács tagjai sorába felveszi; b) az alapszabályban meghatározott módon biztosítja, hogy a fogyasztók érdekképviseleti szervei a Terméktanács munkájában részt vegyenek; c) az alapszabályban meghatározott, vagy más módon felelősséget vállal azért, hogy a Terméktanács tagjai a miniszter és a Terméktanács közötti szerződésben foglaltakat végrehajtják; d) döntéseinél a termékpálya résztvevőinek arányos szavazati jogot biztosít; e) biztosítja a tagsági jogok képviseleti jogosítvány alapján történő gyakorlását azzal, hogy egy képviselő csak egy jogosítvány alapján járhat el.