Közcélú zöldfelületek, mint vagyonelemek Heller Farkas úgy fogalmazta meg, hogy ”az érték alatt azt a jelentőséget értjük, amelyet a javaknak, szükséglet kielégítésünk szempontjából tulajdonítunk…. Az értékelés a fontos, kevésbé fontos megállapítása,.. szükségleteink intenzitásával függ össze. Az érték pontos számbeli kifejezése lehetetlen. A számbeli kifejezés csak a cseréből származik, és csak az árban jelentkezik. Az értéknek többféle alakja van,...használati, hozadéki, csereérték, gazdasági beszámítás…..Az érték mindig az egyén és a javak viszonyát fejezi ki. Az egyén szükségletei szempontjából a javak tulajdonságai, vagyis a használhatóságuk és mennyiségük alapján állapítja meg az értéket.”

A növények, mint ingatlanvagyon elemek A növények a közparkok funkcionális elemei, s mint ilyenek az önkormányzati vagyon elemei is. A számbavételük, értékük meghatározása az önkormányzati tulajdonokról készült ingatlanvagyon leltár számára szükséges. Az önkormányzatok a vagyonelemeiket többféle módszerrel értékelhetik, ez lehet: Piaci összehasonlító adatok elemzésén alapuló értékelés Hozamszámításon alapuló értékelés Költségalapú értékelés

Parki elemek értékelése A zöldterületi ingatlan telekterület értékét a piaci ára fejezi ki a legpontosabban. -Az ingatlan által elfoglalt földterület- a vagyonleltár „F” lapján kell nyílvántartani. A művi elemeknél a bekerülési költség -az aktuális állapotuknak megfelelő, avulással csökkenteni az értéküket a vagyonleltárhoz. -A művi elemek, -mai áron mibe kerülne -alapadatokat a meglévő számviteli nyilvántartás vagy katalógus ár szolgáltathatja. Az értékelés időpontjában aktuális, hasonló elem bekerülési áráról tájékoztat, szükséges az építmény jelenlegi állapotát is figyelembe venni .A füves, és virágos felületek a létesítésük bekerülési költségén értékelhetők.. A fák és a cserjék egy csoportja esetében az erdészek által alkalmazott értékelési módszer csak az egyik értékelési lehetőség. Azon alapszik, hogy a növények fás részei, az erdészeti feldolgozás számára milyen értéket képviselnek. Ez esetben a fa törzs mérete az értékelés alapja, tehát a növényben lévő faanyagra vonatkozik.

A fák értékelésének értékelméleti alapjai A növények a közparkok funkcionális elemei, de az önkormányzati vagyon elemei is. A számbavételük, értékük meghatározása az önkormányzati tulajdonokról készült ingatlanvagyon leltár számára szükséges. Ugyanakkor speciális vagyonelemek is, amelyek értékelésére a szokásos módszerek nem alkalmazhatók. a zöldfelületeket nem lehet közvetlenül a piacra vinni, hogy a kereslet-kínálat alakítsa az értéküket

Felméréshez használható adatforrások A zöldfelületek számbavételénél használható adatforrások -a földhivatali nyilvántartások - a közmű nyilvántartások, - a geodéziai és légi felvételek a területekről, -az önkormányzatok számvitelei nyílvántartásai, -az építési dokumentációk, -valamint a parkfenntartás meglévő, naturális adatai. A alapadatokra a növényzetről és az ott lévő építményekről és műtrágyakról az előbbiek mellett, a helyszini felmérések és minőségi értékbecslések, valamint az eszmei értékükre a különféle értékelési metodikák alapján lehet szert tenni.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv „Az ingatlan nyilvántartás” településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges személyazonosító adatait. Az ingatlan nyilvántartás részei: - tulajdoni lap - okirattár - ingatlan-nyilvántartási térkép A tulajdoni lapon a földhivatal egy adott ingatlan adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket tartja nyílván. Az ingatlanok azonosítása helyrajzi számmal történik. Minden tulajdoni lapot sorszámmal látnak el, s három részből állnak. Az I. rész az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza - település neve, ingatlan címe - helyrajzi szám, fekvés megjelölése (belterület, külterület) - az ingatlan területe - művelési ági besorolás (szántó, rét, legelő, stb. művelésből kivett, pl. közpark, temető, ) - a földek minőségi osztálya (aranykorona érték) - az ingatlan jogi jellege (pl. védett természeti érték, műemlék, stb. - telki, szolgalmi és földhasználati jog

tulajdoni lap A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információkat tartalmazza - tulajdonjog (a tulajdonos(ok) adatai, tulajdoni hányad(uk), tulajdonoshoz fűződő egyéb tények - állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet adatai - vagyonkezelői jogok A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait - földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használat joga - földmérési jelek, villamos berendezések elhelyezését biztosító jog - vízvezetési, bányaszolgalmi, vezetékjog - elő-, visszavásárlási, vételi jog - tartási és életjáradéki jog - jelzálog, végrehajtási jog

Ingatlan nyílvántartás bejegyzett jogokhoz és azok jogosultjához kapcsolódó tényeket, mint pl. - kiskorúság, vagy gondnokság alá helyezés ténye - jogosulttal szemben indított felszámolási, vagy végelszámolási eljárás, - bírósági ítéleten alapuló korlátozás - kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása - bejegyzés iránti kérelem elutasításának ténye - elidegenítési és terhelési tilalom - ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye - tartós környezetkárosítás - épület létesítésének vagy lebontásának a ténye Az okirattár a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat, azok hitelesített másolatait, valamint az ügyben keletkezett valamennyi iratot tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartási térkép az állami földmérési alaptérkép másolata, amely a nyilvántartással összhangban ábrázolja annak földrajzi fekvését. A térkép belterület esetében 1:1000, vagy 1:2000, külterület esetében 1:4000 méretarányú. Az ingatlanokkal kapcsolatos térképi változás vezetése az ingatlan nyilvántartási térképen történik.

Közmű nyílvántartás Geodéziai és légi felvételek helyíszini felmérésekkel is ki kell egészíteni. Egyrészt mért adatokkal a fák egyes részeittől (fa magasság, törzskörméret, törzsátmérő, stb.. Másrészt a helyszíni állapotfelmérés további értékes információt adhat

A fakataszter 1. rész: A helyszín helyrajzi szám szerinti felülnézeti ábrázolása, benne az egyes részletek jól megkülönböztethető megjelenítése. A sorfáknál a házszámok, mint tájékozódási pontok bejelölése, valamint a jellemző épületek, stb. ábrázolása. 2. rész: A fák megjelenítse. A különböző rendező elvek szerint színekkel, vagy egyéb módon való megkülönböztetése a fáknak. (Pl. az azonos korú egyedeket, esetleg az azonos faj és fajta szerint lehet elkülöníteni, esetleg egészségi állapot alapján. Ez utóbbihoz a faértékelés, EU Fagazdálkodási Bizottságának minősítése szerinti elvégzés igen hasznos lehet.) Az egyes fák megkülönböztethető megjelölése további finomításra szolgálhat a nyílvántartásban (kód, sorszám, stb.). Ha van zöldsáv, akkor ennek is fontos a külön megjelenítése. 3. rész: Minden egyes fához a szükséges és kívánatos az alkalmazásuk igényeinek megfelelő információk hozzárendelése. Alapja a helyszíni felmérések alapján beszerzett információk halmaza.

Parkvagyon kataszter A fák értékességének kifejeződése Alternatív értékesség A fák, mint önálló vagyontárgyak -fák jelentős beruházást reprezentálnak A fák mint értékhordozók, fenntartásukra fordított összeggel is jellemezhetők (költség alapú értékelés A fák faanyagában megtestesülő érték (erdészek által alkalmazott metódus) Tulajdonként megnyilvánuló érték Jogügyletek során kifejeződő faérték A fák a biztosítási ügyletek tárgyai is lehetnek Zöldterületek társadalmi hasznosságához kapcsolódó érték Környezeti érték

A zöldfelületek értékelése különösen három esetben indokolt: vagyonkataszter készítésekor fakivágás és fákkal kapcsolatos szabálysértések során jogviták esetén.

Faértékelés értékének meghatározása a bennük lévő faanyag alapján A fenntartásukra fordított költségek alapján végzett növény értékelés A környezet alakító hatásból levezetett értékelési metodikák Tehát

9 jellemző koronaforma 1. gömb alakú, 2. lapított gömb, 3. ellipszoid alakú, 4. tojás alakú, 5. kúp alakú, 6. sátorozó, 7. szabálytalan, 8. csüngő, 9. oszlopos korona forma. Ezen koronaformákhoz tartozó levélfelület nagyság kalkulálása lett az értékszámítás alapja. A hely és az egészségi állapot, továbbá az egyedi különleges érték a számított értéket módosítja.

Az érték meghatározáshoz az alábbi tényezőket kellett kalkulálni: Fajra jellemző élethossz (ezzel összefügg a növekedés intenzitása is) Rövid életű fajok ugyanannyi idő alatt gyorasbb növekedést produkálnak, de hamarább kezdenek elöregedni is. Fajra jellemző koronaforma, amelynél eltérés tapasztalható, pl. egy hosszú, oszlopos formájú, vagy egy jóval kisebb térfogatú gömb korona esetében A fák valóságos lombfelület növekedését leíró telítődési függvény alkalmazása, valamint a fákat jellemző eltérő élettartamok használata, mint a reális és pontos közelítést adó számítás alapja. A lomkorona állapota is befolyásolja az értéket. Az alábbi együtthatók az előbbiek szerint számolt értéket módosíthatják. Beépítés sűrűsége és a faérték összefüggése A fa értéke és a korona egészségi állapotának összefüggése

147./1992. Korm. rendelet, az önkormányzati ingatlanvagyon számbavételéről a 1/2002. (BK 8.) „BM-EüM-FVM-GM-ISM-KöM-KöViM-NKÖM-OMSzCsM együttes irányelv az önkormányzati ingatlanvagyon egységes és egyedi értékeléséhez”.