Vállalatgazdaságtan III. A vállalkozások szervezeti keretei 2011. Október 11

A vállalkozások szervezeti keretei Egyéni vállalkozás: egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás Társaság: két vagy több tulajdonos által alapított személy/vagy tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén Részvénytásaság: tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság működéséért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelősséggel nem bírnak Az üzleti vállalkozások mindhárom formája megtalálható valamennyi piacgazdaságban, rendkívül eltérő azonban egymáshoz viszonyított jelentőségük

Nonprofit társaság A Gazdasági törvény hatály módosításával megteremti a nonprofit társaság intézményét (eddig ez a Ptk. által felkínált fakultatív lehetőség volt). Az új társasági törvény alapján nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A társaság nonprofit jellegét a cégnévben fel kell tüntetni. Az esetleges visszaélések miatt a törvény kimondja, hogy nonprofit társaság csak nonprofit társasággal egyesülhet és válhat.

A klasszikus modell (érintettek három csoportja) ma már sokszor módosul → a menedzserek felvásárolják a vállalat részvényeit. Ugyanígy létezik munkavállalói részesedés is egyes országokban A részvénytársaságok lehetnek zártkörűen működő (zrt.) társaságok vagy nyilvánosan (nyrt.) társaságok. A zrt-nél a részvények nem mehetnek nyilvános forgalomba, csak szigorú szabályok szerint adhatók el. (TriGránit zrt.) A nyrt-nél a részvények meghatározott része a tőzsdén szabadon forgalmazható az értékpapírokra vonatkozó szabályok szerint. Valamennyi társasági formában az alapítók illetve a tagok között szerepelhetnek az állam erre felhatalmazott intézményei.

Vállalatok alapítása A vállalatalapítás jogi aktus, amelyet az adott ország társasági törvénye szabályoz. Az alapítás lehetőségeit főként a piac állapota határozza meg, de jelentős szerepe van az állami gazdaságpolitikának is. Vállalatalapítás: Vadonatúj: előzmény nélkül, egyéni kezdeményezésre (kisvállalkozás) Meglévő vállalatok szervezeti átalakulása

Egyének vállalatalapítása Motivációk: Egyéni motivációk: Nyereség, pénzügyi függetlenség, jólét Önmegvalósulás, egyéni képességek kipróbálásra, alkotni akarás Függetlenség, hatalomvágy Környezetből fakadó motivációk: a szellemi vagy anyagi elismertség hiánya a munkahelyen, túl sok hierarchikus lépcső, „egy fogaskerék a sok közül”, perspektívátlanság

Alapvető vállalatalapító személyiségek: Szakmai ismeretekre épülő: Korábban általában műszaki ismeretekkel rendelkező munkás, esetleg beosztott műszaki szakember volt, gyakran vezetési tapasztalatok nélkül. A vállalatalapítás többnyire hirtelen elhatározás eredménye, közvetlen helyi igények kielégítésére A finanszírozást saját és rokoni eszközök bevonásával oldja meg. Lassú növekedés Legdöntőbb pozitív motiváció: a függetlenség megszerzése (nagyon sok kényszer vállalkozó a rendszerváltás után)

Menedzseri képességekre épülő: Elsősorban a vállalkozók köréből származik, felsőfokú végzettséggel rendelkezik Van vezetési, irányítási tapasztalata Átgondoltan tervezi meg a vállalatalapítást, akkor valósítja meg elképzeléseit, ha karrierjében törés következik be, hiányoznak a további előrelépés feltételei. Döntően külső pénzforrásokat von be a vállalkozás finanszírozásába Nagymértékben specializált vállalatot hoz létre, amely jelentős kockázati tényezőkkel működik

Szervezetek vállalatalapítása Alapító: meglévő vállalatok, állami intézmények, nonprofit szervezetek. Leggyakoribb forma, ha egy leányvállalatot hoz létre a meglévő vállalat. Alapformái: Fúzió: két vállalat egyesülése, amelynek során az új vállalat létrejöttével a régiek megszűnnek Felvásárlás: egy vállalat (saját tőkéből vagy hitelből) megvásárol egy másikat (vagy annak egy részét) Mindkettő radikális eljárás a vállalatszerkezet átalakítására Egyéb formák: Egyesülések, közös vállalatok Szövetkezetek: egyének vagy kisebb vállalatok társulását jelentik, ahol a vezetésben rendszerint az egy tag-egy szavazat elv érvényesül.

Vállalatok megszűnése Általában a sikertelenség jele, de sokszor lehet tőke felszabadítás újabb sikeres vállalkozás létrehozásához Okai: A kereslet hibás felmérése, illetve piacvesztés Hibás vezetés: túlzott optimizmus, „kreatív könyvelés”, kevés információ Hibás expanzió, balul sikerült felvásárlások (hibás időzítés, finanszírozási konstrukció) Csőd:az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni. Önkéntes: maga kéri a csődeljárást Hitelezők kezdeményezik a felszámolási eljárást ( a vállalat ebben az esetben csődvédelmet kérhet)

Természetes személyek vállalkozási tevékenysége Egyéni vállalkozás: vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély (egyéni közjegyző, egyéni ügyvéd, végrehajtó, magán állatorvos) Feltételei: cselekvőképes természetes személy Kizáró okok: büntetett előélet más gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja (közkereseti társaság tagja, betéti társaság beltagja= felelősséghalmozás tilalma)

Bejelentés, nyilvántartás Az egyes ügyekben a jegyző vagy a Kormányhivatal jár el Bejelentés: elektronikus úton (ügyfélkapu) Adatok: családi és utónév, szül, családi és utónév, anyja neve, szül. hely és dátum Nyilatkozat arról, hogy nincs kizáró ok Főtevékenység és egyéb tevékenységek Adózáshoz szükséges nyilatkozat Székhely, telephely, fióktelep címe Statisztikai Hivatal bejegyzése, vállalkozói igazolvány kiállítása

A vállalkozói tevékenység tartalma A vállalkozó csak egy vállalkozást alapíthat, de több egymástól eltérő tevékenységet is folytathat Képesítéshez kötött vállalkozást csak a követelményeknek megfelelő v. folytathat A vállalkozó köteles személyesen közreműködni A vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, bedolgozót, családtagot és szakiskolai tanulót foglalkoztathat (segítő családtag) Teljes vagyonával korlátlanul felel Jogosult a vállalkozás szüneteltetésére (5 év) Megszűnés: egyéni cég alapítás, cselekvőképtelenség

Egyéni cég Egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre Kizárólag egy tagja lehet Alapító okiratra van szükség Törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el Jegyzett tőkével alakul: korlátlan vagy korlátolt mögöttes felelősséget vállalhat Megszűnése alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt, elhatározza jogutód nélküli megszűnését, cégbíróság által

Mezőgazdasági vállalkozók Mezőgazdasági termelő (de nem őstermelő): vállalkozói igazolvány nélkül erdőgazdasági, halászati vadászati és az ehhez kapcsolódó feldolgozó tevékenység Mezőgazdasági őstermelő (16. életévet betöltött, saját gazdaságban végzi és őstermelői igazolvánnyal rendelkezik) Közös őstermelői tevékenység folytatóként Családi gazdaságban Mezőgazdasági kistermelő: olyan őstermelő, akinek az éves bevétele nem haladja meg a 7 millió forintot

Speciális vállalkozások Adószámos magánszemélyek: vállalkozói igazolvány nélkül, csak adószámmal (nem minősülnek a társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak). Ilyenek a szellemi szabadfoglalkozású személyek és a csak bérbeadással foglalkozó magánszemélyek Önfoglalkoztató külföldi állampolgárok: letelepedés nélkül gazdasági tevékenység folytatása (oktatási tevékenység, előadóművészi, építési, szerelési, vevőszolgálati tevékenység, ingatlan és természeti erőforrás értékesítése). Nem foglalkoztathat alkalmazottat. Egyéb szállás üzemeltetés:szálláshely szolgáltatás.: üzemeltetési engedélyt kell kérni.

Gazdasági társaságok közös szabályai A gazdasági jog alapelvei A társulási szabadság és vállalkozási szabadság elve Csak a törvény szerinti formában létesíthetők Bizonyos tevékenységeket csak meghatározott formában lehet folytatni Tevékenységüket esetenként csak hatósági engedély birtokában kezdhetik meg Képesítési követelmények előírása bizonyos esetekben Társult tagok egyenlőségének elve: társaság alapításához legalább két tag szükséges Korlátok: természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag Egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági t. korlátlanul felelős tagja

Cégbejegyzés, cégnyilvánosság elve Valamennyi GT létrehozása cégbírósági bejegyzéshez kötött Cégnyilvántartás (cégjegyzék, mellékletek) : nyilvános adatok Cégközlöny (KIM hivatalos lapja) Bírósági kontroll elve Cégbejegyzési eljárás folytatása, tájékoztatás nyújtása a cégbíróságok hatásköre Bíróságok végzik a társaságok által hozott határozatok felülvizsgálatát, a csőd és felszámolási eljárások lefolytatását Fellebezés: Itélőtáblák joga

A társasági szerződés tartalma Létesítő okirat: Alapító okirat vagy társasági szerződés (közjegyző által vagy ügyvéd által készített) Kötelező tartalmi elemek: A társaság cégnevének megválasztása (tartalmazza a vezérszót és a társaság cégformáját). A cég használhat rövidített nevet is. Lehetőség van névfoglalásra is A társaság székhelyének, telephelyének, fióktelepének megjelölése A tagok nevének (cégnév), lakóhelyének megadása Rendelkezés a társaság tevékenységi köreiről (KSH TEÁOR) Rendelkezni kell a társaság jegyzett tőkéjének nagyságáról, az egyes tagok vagyoni hozzájárulásának mértékéről Apport tárgya és értéke

Rendelkezni szükséges a társaság képviseletéről, a cégjegyzés módjáról Cég írásbeli képviselete (aláírási címpéldány) Lehet önálló vagy együttes képviselet és cégaláírás Cégjegyzési jog megosztása (képviseleti jog) A vezető tisztségviselő nevének, lakóhelyének feltüntetése Elnevezések: közös vállalat (igazgató), Kft. (ügyvezető), Részvénytársaság(vezérigazgató) Felügyelőbizottság tagjainak neve A társaság működésének időtartama: ha nincs rögzítve, akkor határozatlan időtartamra alapítják