A felnőttnevelés – felnőttoktatás – felnőttképzés

felnőttnevelés (Durkó Mátyás) „A nagykorú és felnőtt ember személyiségének meghatározott célok érdekében folyó, céltudatosan szervezett fejlesztése.” – céltudatosan szervezett hatásrendszer Szervezett formális és non-formális folyamatok összességeként is felfogható.

felnőttoktatás (Csoma Gyula) „A felnőttnevelés azon területe, amely döntően ismeretnyújtáson és elsajátításon keresztül valósul meg” Elsősorban elméleti ismeretátadás Iskolarendszerű (formális) felnőttoktatásra érvényesíthető, de iskolán kívüli és tanfolyami formákban (nonformális felnőttoktatás), sőt kötetlen, szabad ismeretterjesztésben is előfordulhat.

felnőttképzés (Zrinszky László, Koltai Dénes) „szűkített értelemben … a felnőttek – rendszerint hivatalosan elismert végzettséget is kínáló – … szakmai kiképzése, továbbképzése és átképzése” Általánosabb értelemben … „a személyiség képességeinek, jártasságainak formálására koncentráló nevelés, oktatás” Napjainkban talán a legelterjedtebb (pl. felnőttképzési törvény, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet stb.)

A terminológia integrálódása FELNŐTTNEVELÉS F E L N Ő T O K A Á S F E L N Ő T K É P Z S

Fő felnőttképzési tartalmak részdiszciplínák (Durkó, Maróti) Általános felnőttképzés: az alap- és általános műveltség pótlólagos kialakítása. (alap- és középfokú végzettség pótlólagos megszerzése; az általános kompetenciák fejlesztése, különösen az idegen nyelvek tanulása és az IKT (információs és kommunikációs technológiák) ismeretek stb.) Szakirányú felnőttképzés: az alap- és általános műveltségre épülő, különböző szakirányú nevelés. (munkanélküliek felzárkóztató képzése, új szakmákra való felkészítés, vezető- és menedzserképzés) Közéleti-közösségi, állampolgári felnőttképzés: az egyéneknek a közösségbe való beilleszkedését, helyüknek megtalálását segíti. Szociális felnőttképzés (szociálandragógia): a szociális, egészségügyi, higiéniai területen dolgozó szociális munkások képzése és nevelése. Kriminális felnőttképzés (kriminálandragógia): a szabadságvesztésre ítéltek reszocializálására irányul. Katonai felnőttképzés: a szerződéses és hivatásos katonai állomány (korábban a sorkatonai is) képzését, továbbképzését jelenti. Vallásos, hitéletbeli felnőttképzés: a különböző egyházak és felekezetek szervezésében. Egyéb felnőttképzési részdiszciplínák (történeti, összehasonlító, elméleti stb. felnőttképzés).

A felnőttoktatás/képzés formái, intézményei

Az intézményrendszer felosztása Formális és nem formális Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli Formális tanulás, „Általánosabb megjelöléssel formális képzés (az angol ’formal education’-ból), amely az iskolai rendszeren belüli, illetve a felsőoktatási intézmény rendszerén belüli felnőttoktatást – képzést foglalja magában. Más értelemben minden olyan képzés az előbbieken kívül is, ami intézményes keretek között végzettséget ad”

Formalizáltsága Nem-formális tanulás, „Általánosabb megjelöléssel nem-formális oktatás, amely a fiatalok és a felnőttek iskolai, illetve felsőoktatási rendszeren kívüli oktatását-képzését foglalja magában. Más értelemben minden olyan képzés, ami nem ad végzettséget, hanem a szabad tanulás céljait valósítja meg. … A nem formális felnőttoktatás tehát a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli intézményes szervezésben vagy azon kívül megvalósuló, – általában – végzettséget nem adó program”

Informális tanulás az egész életünkön át tartó folyamat, amikor az egyén benyomásokat, értékeket és tudást sajátít el a mindennapi tevékenységei során

Különböző fenntartók általi Állami (pl. felnőttképzést is folytató középiskola) Piaci, profitorientált (pl. felnőttképzési vállalkozások: bt., kft., rt. stb.) Civil (pl. felnőttképzési célú egyesületek, alapítványok)

Iskolarendszerű intézményi színterek - elsősorban Alapfokú iskolák Középfokú iskolák – különösen TISZK Főiskolák Egyetemek

Iskolarendszeren kívüli legfőbb intézményi színterek regionális képző központok oktatási vállalatok (egyéni vállalkozás, bt., kkt., kft., rt.) nagyvállalatok saját célú oktatási rendszerei népfőiskolák ismeretterjesztő társulatok oktatási célú egyesületek és alapítványok művelődési házak, művelődési otthonok, általános művelődési központok (ÁMK),ifjúsági házak, teleházak oktatási rendszer más szintjei (alapfokú, középfokú, főiskolai, egyetemi)

Regionális Képző Központ Megtalálható alap, közép és a felsőfokú szakképesítés is, ezeken kívül OKJ-s - államilag elismert- bizonyítvánnyal záruló képzések is vannak. Legfontosabb szegmensek: nyelvi, informatikai, gazdasági, ipari. A képzőközpont komoly szerepet vállal, hogy a hátrányos helyzetben élő emberek, illetve a csekély iskolázottsággal rendelkező emberek felzárkózzanak.

9 RKK Észak-magyarországi Regionális Képző Központ: www.erak.hu Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ: www.bmik.hu Békescsabai Regionális Képző Központ: www.brmkk.hu Debreceni Regionális Képző Központ: www.drmkk.hu Kecskeméti Regionális Képző Központ: www.krmkk.hu Nyíregyházi Regionális Képző Központ: www.nyrmkk.hu Pécsi Regionális Képző Központ: www.prkk.hu Székesfehérvári Regionális Képző Központ: www.szrmkk.hu Szombathelyi Regionális Képző Központ: www.remek.hu

Az intézmények felmérése Felnőttoktatási atlasz kutatás (1997-2001) Intézmény adatai (neve, címe, vezetője stb.) Képzési tartalmak (általános képzés, nyelvi képzés, szakmai képzés) pontos beazonosítás Felnőttképzési szolgáltatások (szintfelmérés, pályaorientáció stb.) felsorolása

A hazai intézményrendszer adatbázisa Nyilvántartott felnőttképzési intézmények www.szmm.gov.hu (Felnőttképzés – Intézmények – Nyilvántartott…)

Jó példák a nem-formális és informális tanulás területéről - Részletek - Tempus Közalapítvány

Mindent a szemnek – Nem-formális és informális tanulás a múzeumokban „A múzeumok egyedülálló lehetőségeikből fakadóan olyan új élményekhez juttathatják hozzá az embereket, amelyek akár radikálisan megváltoztathatják az életüket.” Az érzékszervekkel megtapasztalt és érzelmekkel felfedezett dolgok tovább maradnak az emlékezetünkben, mint a szavakkal átadott ismeretek.

Tanulj a Nagyitól! – Generációk közötti tanulás Kismaroson Nyugdíjasok, akik önként és szívesen szánnak életükből időt és energiát a fiatalokkal való foglalkozásra. Azoknak a gyerekeknek, akiknek már nem, vagy messzebb élnek a nagyszüleik, illetve a szüleik rendkívül elfoglaltak Fordítva is igaz: az idősek is tanulhatnak a gyerekektől, nagy igény van az idős korosztály részéről a számítógépek használatára

A kézműveskedésre lehetőséget biztosító programok Elősegítik a régi mesterségekben, az elődeink életének a megismerését, az aktív felfedezést A szentendrei Szabadtéri Múzeum: kenyérsütés vagy fazekaskodás A sóstói Múzeumfalu: a vályogvetés Más: Egri Vár, haditorna bemutató

OLVASÓKÖR PORTALEGRÉBEN Fő célja az olvasás népszerűsítése a felnőttek körében, minél több felnőtt tanulót, olvasót igyekeznek toborozni. Az olvasókörök moderátorainak képzését a partnerek közösen dolgozták ki és valósították meg, a körökben olvasott művek közül néhányat közösen választottak ki. Portalegrében két olvasókör működik: az egyik nyilvános, a lakosság által látogatható, plakátokon hirdetett csoport, a másik egy helyi hajléktalanszállón szervezett zártkörű csoport. A találkozókon általában 8-10 fő vesz részt, közöttük az otthon igazgatója

A klubban többféle módszerrel dolgozzák fel a rövid novellákat: leggyakrabban önként jelentkező tagok olvasnak fel hangosan, eközben vagy ezután a kör moderátora a jobb megértést kérdésekkel segíti. A klub tagjai megosztják egymással véleményüket egy-egy novellával kapcsolatban a kommunikáció révén saját személyiségük korlátait is felfedezik, átlépik, és nyitottabbá válva jobban megismerik egymást.

Egyetlen aranyszabály van: csak angolul szabad megszólalni. HA ÉN EZT A KLUBBAN ELMESÉLEM… – ANGOL NYELVŰ TÁRSALGÁSI KLUB ANGYALFÖLDÖN Egyetlen aranyszabály van: csak angolul szabad megszólalni. Célja, hogy nyelvtanulási, nyelvgyakorlási lehetőséget biztosítsanak (művész, diák, nyugdíjas, munkanélküliek stb.) és a közösségi élményt nyújtsanak A foglalkozás strukturált, irányított beszélgetés, meghatározott nyelvtani elemeket gyakoroltat a résztvevőkkel, érdekes, kommunikatív formában.

Különböző nyelvi szinten állnak a tagok Kompetenciafejlesztő HA ÉN EZT A KLUBBAN ELMESÉLEM… – ANGOL NYELVŰ TÁRSALGÁSI KLUB ANGYALFÖLDÖN Különböző nyelvi szinten állnak a tagok Kompetenciafejlesztő Tolerancia,türelem, egymásra figyelés, közösségi életben való aktív részvétel, együttműködés stb.

Az európai, illetve a hazai felnőttoktatás sajátos formái

Népfőiskola Első népfőiskola 1914-ben, Bajaszentiván 1936-ban nyitotta meg kapuit a sárospataki református népfőiskola Magyarországon a népfőiskolák virágkorukat a két világháború között élték A népfőiskolák elsődlegesen nem szakképző intézmények Pl. a mezőgazdasági ismeretterjesztés, a gazdaképzés, kiegészülve környezetvédelmi aspektusokkal, kisvállalkozói ismeretnyújtással. A népfőiskolák, mint általában a közművelődési intézmények jelentős segítséget adnak a közhasznú, jövedelempótló, háztáji, otthoni foglalatosságokhoz (kézművesség, kismesterségek, méhészkedés, szőlő- és gyümölcstermelés).

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat „Alólírottak a természettudományokat mívelni, s azok jótékonyságát a hazában terjeszteni akarva, Részvénytársaságba állunk s becsületünkkel kötelezzük magunkat az Alapszabályok értelmében közredolgozni. Költ Pesten Tavaszutó 28-án 1841. " Bugát Pál, alapító

TIT A Társulat minden megyében jelenlévő, főként tudományos ismeretterjesztésre alakult önálló jogi személyiségű társadalmi szervezetek (tagegyesületek) országos szövetsége. Pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem kap, pártpolitikai tevékenységet nem folytat. Kiemelkedően közhasznú szervezet, szolgáltatásait bárki igénybe veheti.

A közhasznú tevékenység során részt vállal: - a tudományos tevékenységben, kutatásban, felnőttképzési kutatásban, - a nevelésben és oktatásban, - képességfejlesztésben, - kulturális tevékenységben, a kulturális örökség ápolásában és megóvásában, - a tehetségnevelésben új tehetségfeltáró formák kutatásában, - a magyar nyelvi kultúra ápolásában, - az idegen nyelvek minél szélesebb körű elsajátításában, - szakmai át - és továbbképzésben, - műemlékvédelemben, - természet - állat - környezetvédelemben, - gyermek - és ifjúságvédelemben, - hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésében

A dán termelő iskolák A termelőiskolák olyan intézmények, ahol a munka és tanulás sajátos kombinációjával valósul meg a szakmai képzés. A termelőiskola résztvevői - különböző szintű - szakmai képzettségeket szerezhetnek meg. Ezek a képzettségek nem feltétlenül az államilag elismert (Magyarországon OKJ) szakképesítéseket jelentik csupán, hanem az olyan szakmai kompetenciák elsajátítását, amelyek bizonyos munkakörök betöltésére már alkalmassá teszik az egyént.

A dán termelőiskolai modell egyesíti magában mindazokat az előnyöket és erényeket, amelyeket más felzárkóztató programok külön-külön képviselnek. A szakmai kompetenciáknál még fontosabbak a szociális kompetenciák (együttműködési képesség, csapatszellem, munkahelyi lojalitás, megbízhatóság, felelősség, pontosság stb.), amelyek fontosabb munkahelyi elvárások, mint a formális végzettséget igazoló bizonyítványok. Mo: Zalaegerszeg

Svéd tanulmányi körök Az emberek kis csoportokban, hosszabb időn keresztül szabad akaratukból találkoznak, saját maguk által szervezett tanulási vagy kulturális tevékenység 1912 óta állami támogatást kapnak Évente kb 320.000 tanulmányi kör Néha 1-1 résztvevő az irányító Egyesületi keretben működök költségeikhez támogatást kapnak

Nyitott tanulási formák EK 1971 nyitott egyetem –Open University Tv, rádión keresztül Nyitottá tette a hozzájutást Műszaki Táv Főiskola –üzemi továbbképzés, fiatal munkások körében, távoktatási módszerek

Ipari egyetem EK Tanulást és képzést javítsák, ezen keresztül pedig a brit munkaerő foglalkoztatási lehetőségeit Felkeltse az érdeklődést az LLL iránt Hangsúly: a rugalmasságon Mindenki számára hozzáférhető Munkahelyi képzés, de általában nem felsőfokú Mo-n

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről önálló törvény általános keretjellegű nem vonhatott el szabályozási területet az oktatási-szakmai jogszabályoktól az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre terjed ki garanciát biztosító elemek

A törvény hatálya „… a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttek, felnőttképzési tevékenységükkel kapcsolatosan a közoktatási intézmények, szakképző intézmények, felsőoktatási intézmények, közhasznú társaságok, egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok, egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásai, valamint a Magyar Köztársaság területén oktatási tevékenységet folytató külföldi szervezetek, személyek…”