ÜZEMI BALESETEK, FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖVETKEZMÉNYE Dr. Szép Flórián

Fogalmak Baleset: Az emberi szervezetet ért olyan külső hatás, amely hirtelen, a személy akaratától függetlenül következik be és testi, szellemi egészségromlást, maradandó egészségkárosodást okoz. Üzemi baleset: Az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzemi az a baleset is, amely a biztosítottat munkába menet vagy onnan lakására menet közben éri. Közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során elszenvedett baleset is üzemi baleset.

Fogalmak Kizárási okok: kizárólag a sérült ittassága munkahely feladatkörébe nem tartozó engedély nélküli munka, engedély nélküli jármű használata munkahelyi rendbontás indokolatlanul nem a legrövidebb út használata, illetve indokolatlan utazás megszakítása sérülést szándékosan okozva, a baleset bejelentésével, illetve az orvosi segítségnyújtással szándékosan késlekedik

Foglalkozási megbetegedés A biztosított foglalkozásának, munkájának fokozott veszélye, egészségre ártalmas volta miatt kialakult megbetegedés. Az 1907. évi IX. törvénycikk vezette be ezen két fogalmat a társadalombiztosítási jogba.

Üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés joghatása biztosított részére: magasabb biztosítotti védelem foglalkoztató részére: foglalkoztatói felelősség megjelenése

Legfontosabb jogszabályok, amelyek szabályozzák a foglalkoztatói felelősséget 1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 1997. évi LXXXI. tv. a társadalombiztosítási nyugellátásról 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről 5/1993. /XII. 26.) MüM rendelet Mtv. rendelkezéseinek végrehajtásáról 2013. évi V. tv. a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EÜM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet építési munkahelyeket minimális munkavédelmi követelményeiről 65/1999. (XII. 22.) EÜM r. egyéni védőeszköz használatának követelményéről Biztonsági szabályzatok, stb.

Foglalkoztatói felelősség tartalma A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. A felelősség megállapításhoz szükséges az okozati összefüggés (a baleset a munkavédelmi szabályok megszegésének részben vagy egészben a következménye).

Foglalkoztatói felelősség tartalma A sérült közrehatásának nincs jelentősége: Nincs kármegosztás, azaz a legcsekélyebb munkavédelmi szabályszegés teljes foglalkoztatói felelősséget jelent (szinte objektív felelősség). Kizárólag a sérült felelőssége lehet kizáró ok.

Kár tartalma A sérült részére nyújtott társadalombiztosítási szolgáltatások összessége. Olyan szolgáltatások, amelyek az üzemi baleset, foglalkoztatási megbetegedések következtében merültek fel.

Szolgáltatások lehetnek 1. Pénzbeli ellátások: baleseti táppénz baleseti járadék korábban baleseti rokkantsági nyugdíj hozzátartozói baleseti nyugellátás: özvegyi nyugdíj árvaellátás szülői nyugdíj

Szolgáltatások lehetnek 2. Természetbeni ellátások: a sérült részére nyújtott egészségügyi ellátások forint értéke. egészségügyi ellátás gyógyszerköltség gyógyászati segédeszköz költsége (A sérült TAJ száma alapján beazonosíthatók.)

A foglalkoztatói felelősség megállapításának eszközei rendelkezésre álló iratok sérült nyilatkozata, meghallgatása helyszíni szemle szakértői vélemény hatósági ellenőrzési jegyzőkönyv egyéb eljárások (szabálysértési, büntetőjogi) iratai

A foglalkoztatói felelősség megállapításának eszközei Alap dokumentum a Munkabaleseti jegyzőkönyv, amelynek kitöltése és az illetékes társadalombiztosítási szervekhez való eljuttatása a foglalkoztató kötelezettsége. Felelősség érvényesítői a társadalombiztosítási igazgatási szervek.

Megtérítési igény érvényesítésének formája 1. Fizetési meghagyás: jogerőre emelkedése esetén végrehajtható közigazgatási határozatnak minősül. 2. Jogorvoslat: kézhezvételtől számított 30 napon belül. Jogorvoslat alapján saját hatáskörben lehet: fizetési meghagyást módosítani, visszavonni vagy felterjeszteni az illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz

Megtérítési igény érvényesítésének formája 3. Mentesülés a felelősség alól (kivételes): kizárólag a sérült közrehatása állapítható meg nincs munkáltatói óvórendszabály szegés vagy nincs okozati összefüggés 4. Mérséklés, méltányosság lehetősége

Összefoglalás A foglalkoztató felelősség üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén rendkívül szigorú, szinte már objektív felelősség. A legcsekélyebb mértékű foglalkoztató munkavédelmi szabályszegés megállapítása már teljes mértékű kártérítési felelősséget von mag után. Mentesülés a felelősség alól csak akkor lehetséges, ha bebizonyítható, hogy a baleset teljes körűen csak a sérült munkavédelmi szabályszegésének a következménye.

Köszönöm figyelmüket! Dr. Szép Flórián

ÜZEMI BALESETEK, FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖVETKEZMÉNYE a gyakorlatban Dr. Szerémi Gyöngyi

Nyomtatványok Munkabaleseti jegyzőkönyv A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4/a sz. melléklete. Üzemi baleseti jegyzőkönyv: www.oep.hu KPE 170 nyomtatvány

Nyilatkozat A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 1997. évi LXXXIII. Törvény 68/A §. (3) bek. szabályozza, hogy a 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti.

33/1998 NM rendelet A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16. § Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, álláskereső, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve az a munkát végző személy, aki az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy nem alkalmas minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, tevékenységet nem folytathat.

Munkabaleseti jegyzőkönyvek Megyék 2012 2013 Vas megye 826 854 Zala megye 720 718 Győr-Moson-Sopron megye 2083 1927 Összesen 3629 3499

Kibocsátott fizetési meghagyások Megyék 2012 2013 Vas megye 143 171 Zala megye 153 140 Győr-Moson-Sopron megye 381 336 Összesen: 677 647

Perek Megyék 2012 2013 Vas megye 7 Zala megye 15 12 Győr-Moson-Sopron megye 14 17 Összesen 36

Köszönöm a figyelmet! Dr. Szerémi Gyöngyi