Beszámoló az V. Dél-alföldi Zöld Diákparlament üléséről március 12. Gyomaendrőd Téma: a papír Készítette: Kelemen Dávid SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola 5.a

Az ünnepélyes megnyitót követően a házigazda iskola alsósai egy erdőgazdálkodásról szóló rövid műsort adtak elő.

Ezután elkezdődött az érdemi munka, ami a három szekció kijelölésével kezdődött: 1.Az erdő (erdőgazdálkodás, élet az erdőben) 2.A papír (papírgyártás, könyvnyomtatás) 3.Szelektív hulladékgyűjtés Megválasztottuk az egyes csoportok szóvivőit és három külön helységben megkezdtük a munkát. Én a papír munkacsoportba jelentkeztem, mert ebből a témából készültem.

Az első részben kiselőadásokat tartottunk a témával kapcsolatban.

1.A merített papír alapanyagát a cellulózt megőröljük, majd őrlés közben különböző adalékanyagokat (pl. színezékanyagokat) keverünk hozzá. 2.Felhígítjuk a cellulózpépet, a kívánt papír vastagságot figyelembe véve, majd a papír méretének megfelelő szitával kimerjük a pépet a merítőkádból. 3.A kimert pépet a szitáról filcekre helyezzük. A filcek között kipréseljük. 4.Préselés után óvatosan leszedjük a még nedves papírt a filcekről és csipeszek segítségével függesztve szárítjuk. 5.Megfelelő szárítási idő után újból préselünk, majd az így elkészült papírra magasnyomással szöveget nyomtatunk. késztermék A szünetben megismerkedtünk a kézi papírmerítés folyamatával.

A második részben Szőke Zoltán a Kner nyomda termelési igazgatója tartott érdekes előadást a modern könyvnyomtatásról és naprakész információkkal egészítette ki a gyerekek előadásait. A tőle kapott információk nagyban segítették a felmerült témákban való állásfoglalásunkat:

1. Mennyire környezetszennyezőek a papírgyárak? A 80-as és 90-es évek papírgyárai még nagyon környezetszennyezőek voltak. Kínában napjainkban is ezt a technológiát használják. A köztudatban még mindig ez él a papírgyárakról. Jellemzőik: Alapanyagként magas cellulóz felhasználás. Ez 1t papírra kivetítve majdnem 2t fát jelent (ez megtermett fát jelent). Nagymennyiségű vízfelhasználás. Nagy energiaigény. A nyitott technológia következtében a cellulóz leválasztását elősegítő vegyszerek és a fehérítésre használt klór kikerül a természetbe károsítva azt.

A modern papírgyárak melyek elsősorban a skandináv országokban és Németországban működnek, de Észak-Amerikában is kezdenek elterjedni, ezzel szemben nagyságrendekkel kisebb károsító hatással vannak környezetükre. Jellemzőik: A szendvics szerkezetű papírnak köszönhetően (csak a kétoldali külső réteg készül az első osztályú alapanyagból) minimális cellulóz felhasználás 1-5%. Ez azt jelenti, hogy 1t papírhoz kg fát használnak (ami kb. egy megtermett fa negyed része), de ez is csak garantáltan fenntartható gazdálkodású erdőkből származik. Ezt a csomagoláson az FSC (Forest Stewardship Council) pecséttel jelölik. A középső részben, ami a teljes anyag 95%-át jelenti, újrahasznosított rostok vannak. A technológiához szükséges vizet tisztítás után újra hasznosítják és csak minimális mennyiségben kell pótolni. Az energiafelhasználást csökkentik azzal, hogy a gyártás során keletkező nem újrahasznosítható hulladékot brikettálják és az ellenőrzött módon való elégetés után energiáját visszavezetik a gyártási folyamatba. A teljes gyártási technológia zárt rendszerben történik, így szennyezés nem kerül a környezetbe (a modern technológiában már klórt sem használnak a fehérítéshez).

2. Mennyire környezetszennyező a modern nyomdászat és könyvkötészet? A modern nyomdászatban már tisztán növényi olaj alapú és természetes pigmenteket tartalmazó festékeket használnak. Az egyik vezető festékgyártó képviselője, hogy mindezt bizonyítsa egy szakmai kiállításon négy kisszelet kenyeret rakott ki maga elé, majd ezeket megkente az általuk gyártott négy alapszínű festékkel és elfogyasztotta. Finom biztos nem volt, de ezzel bizonyítani szerette volna, hogy nem káros az egészségre. A gépek tisztítására használt speciális rongyokat, melyek tömegük 12-szeresének megfelelő festékmennyiséget képesek felszívni és magukban tartani speciálisan kezelik az erre szakosodott mosó üzemek. A rongyokat kimossák és újra használhatók lesznek. A keletkezett mosóvizet zárt rendszerben kezelik, tisztítás után újra használják. A visszamaradt szennyeződést brikettálják és ellenőrzött körülmények között elégetik, majd az így nyert hőenergiát is felhasználják. A könyvek kötésénél keletkező minimális hulladékot a port és vékony papírcsíkokat összegyűjtik és a papírgyárakba szállítják értékes másodlagos alapanyagként. A Kner nyomdában nagyteljesítményű elszívókat használnak a papírpor összegyűjtésére és nagy nyomáson tömörítő bálázó gépet a papírhulladék térfogatának csökkentésére. A könyvkötésben egyetlen környezetkárosító anyag volt a ragasztó, amit nem lehetett újra hasznosítani, de ezt is kiküszöbölik az új poliuretán ragasztók.

3. Melyik is a zöldebb? A digitális információ vagy a papíralapú információ? A digitális úton terjesztett információnak nagyon sok előnye van pl. a gyorsasága, a mindenki számára történő elérhetősége. Sok más mellett ezek miatt is nélkülözhetetlen. Azonban vannak környezetkárosító hatásai is: Az Európában működő szerver farmok energiafelhasználása megközelítőleg tízszerese az európai papírgyárak energiaigényének. Ezek a létesítmények hőt bocsájtanak ki a környezetükbe (gondolj a saját számítógépedre), ezzel is terhelve azt. A skandináv országokban van olyan szerver állomás, melyet a Balti-tenger 10 C o -os vizével hűtenek és a visszakerülő víz 50 C o hőmérsékletű. Más helyeken hatalmas ventillátorok csökkentik a hűtővíz hőmérsékletét. Környezetkárosító hatása van még a Computer-technológia elhasznált készülékeinek is. Költséges az újrahasznosítás. Fontos a szervezett begyűjtés. Sajnos előfordul, hogy illegálisan szabadulnak meg az ilyen hulladéktól, ami fejlődő országba kerülve a nem szakszerű bontás következtében károsíthatja a környezetet. szerver farm berendezésiazok hűtési rendszereventillátorokkal hűtött szerver állomás

A szekciók ülésének végén a három választott szóvivő mindenki előtt felolvasta az egyes csoportok állásfoglalását. A papírral foglalkozó munkacsoport állásfoglalásának lényege: Nem a papírgyártás a leginkább környezetszennyező iparág. Jó lenne, ha visszaállítanák a magyarországi papírgyártást. A digitális információszerzés mellett továbbra is létjogosultsága van a papíralapú információnak, elsősorban a könyveknek. Az interneten terjesztett információ eredete gyakran nem ismert, míg a könyvekben leírtak mindig ellenőrizve vannak. A felesleges szórólapterjesztést vissza kellene szorítani. Törekedjünk arra, hogy újrapapírt használjunk a mindennapokban. A belül fémmel bevont papírdobozok újrahasznosítása nem megoldott, ezért jó lenne ha ezek tartalmát inkább üveg edényekbe töltenék.