A rákospalotai hulladékhasznosító mű

Az előadások a következő témára: "A rákospalotai hulladékhasznosító mű"— Előadás másolata:

1 A rákospalotai hulladékhasznosító mű
Készítette: Makai Renáta, Turcsák Lilla, Kiss Dorina

2 Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve.
Feladata, hogy termikusan ártalmatlanítsa a Budapesten keletkező települési szilárd hulladék mintegy 60 %-át. 1976-ban született meg a döntés a szemétégető létesítésére, amely állami nagyberuházásként valósult meg a XV. kerületben. Kapacitása évi 350 ezer tonna volt. 2002. decemberében  új füstgáztisztító berendezést szereltek be és a kazánokat felújították a legkorszerűbb műszaki színvonalnak megfelelően A 2005-ben befejeződött rekonstrukciót követően évi 420 ezer tonnára nőtt a kapacitása.

3 Hulladékból energia Szelektív hulladékgyűjtés:
az újrahasznosítást szolgálja Budapesten mintegy 1000 szelektív hulladékgyűjtő sziget van az újrahasznosítható rész kiválogatása után két alapvető megoldás létezik: a lerakás és az elégetés.

4 Hulladéklerakás: Hulladékégetők:
a falvak és városok gödreinek, üregeinek szeméttel való feltöltése, a hulladéklerakó telepekből Hulladékégetők:  higiénikus és a hulladék térfogata jelentősen csökken

5 A hulladékégetés előnyei:
a keletkező hulladékok térfogatát és tömegét jelentősen csökkenti energiatermelés, a keletkezett hő hasznosítható korszerű füstgáztisztítási technológiával betarthatók a kibocsátási előírások közegészségügyi szempontból a leghatékonyabb

6 A hulladékégetés hátrányai:
az égetés másodlagos szennyezéssel jár beruházási és üzemeltetési költsége magasabb a lerakásénál a települési hulladék heterogén jellemzői miatt anyag-előkészítés válhat szükségessé ökológiai szempontból kedvezőtlen, mert az anyag kikerül a körforgásból

7 A hulladékhasznosító tevékenysége
a hulladékból villamos energiát és távhőt állít elő ez a hasznosítási eljárás környezetvédelmi szempontból lényegesen kedvezőbb, mint ha a nagy mennyiségű hulladék lerakással kerülne ártalmatlanításra az üvegház-hatás szempontjából az égetés lényegesen kedvezőbb a lerakásnál, mivel a lerakókon felszabaduló depóniagáz metán-tartalma erősebb üvegházhatású gáz, mint az égetés során keletkező szén-dioxid

8 A technológia bemutatása

9 A technológiában keletkező hulladékok

10 Kibocsátások a levegőbe

11

12 Légszennyező anyag Mért értékek éves átlagok - (μg/Nm³) 24 órás egészségügyi határértékek (μg/Nm³) Kén-dioxid(t) 2,25 125,0 Nitrogén-oxidok 46,34 150,0 Szén-monoxid 460,00 5000,0 Szilárd anyagok 27,81 50,0 Sósav 0,00 - Nehézfémek 0,01

13 Energia és nyersanyagok felhasználása

14 Tiltakozások a hulladékégetők ellen

15 A hulladékégető képei Szemétbunker Kazánok

16 Kazánbelső Vezénylő Turbina

17 Salakbunker Zsákos szűrő Füstgáztisztító berendezés részlete

18 A  hulladékégetők technikailag különleges építmények és a világ számos nagy­városának látványosságai.
Bergamo- Olaszország Brescia- Olaszország Bécs- Ausztria

19 „Szemétből arany- piszokból jólét
„Szemétből arany- piszokból jólét! Hiszen ha jól meggondoljuk, nincs szemét, nincs piszok. Csak anyag van, mely akkor válik szemétté, ha nincs a helyén; a legértékesebb is. Értékké válik a leghitványabb is, ha helyére kerül. Nagy tanulság ez! Mindenre érvényes. Anyagra, energiára, emberre. Mindent és mindenkit a maga helyére!”