Sérelemdíj a gyakorlatban dr. Szabó Szilvia XIII. AIDA Budapest Biztosítási Kollokvium 2014. november 28.

Áttekintés Néhány bevezető gondolat Sérelemdíj a felelősségbiztosítások körében Egyéb biztosításokon alapuló igények A biztosító kontraktuális és deliktuális felelősége Új kihívások a gyakorlatban

Amiért már most beszélni kell róla Az új Ptk. és annak indokolása a bagatell kár/sérelem fogalmát nem ismeri – nincs törvényi „alsó határa” a következményt kiváltó magatartásoknak A jogelméletben fogalmazódott meg a bagatell sérelem kategóriája – a bírósági gyakorlattal is el kell fogadtatni A biztosítók sok ilyen ügyet kezelnek – jelentős a biztosítók szerepe a joggyakorlat alakításában A gyakorlat alakítása már az első kár rendezésénél elkezdődik Lehetséges következmények: - Minden személyi sérüléssel nem járó gfb kár esetén fizetni kell sérelemdíjat - A komolyabb személyi sérüléssel járó esetekben nőhet a kárkifizetés

Az első tapasztalatok: gépjármű felelősségbiztosítás Tényállás: A balesetben a gépjármű károsodott, de semmilyen testi sérülés nem történt Károsultak hivatkozása: ijedség, nem mer autóba ülni, az autó hiánya fizikai megterhelést jelentett, a szülőknek lelki terhet jelentett a gyermekek ijedsége Igényelt összeg és a biztosító álláspontja: - Házaspár autójába egy teherautó beletolatott: férj 400.000 Ft, feleség 700.000 Ft – elutasítás - Teherautóval ütközött a jármű. A házaspárt sokk érte és családi, társadalmi kötelezettségeiknek nem tudtak eleget tenni: 100.000 Ft - elutasítás - Busz az autót előzés közben a szalagkorlátnak szorította az autópályán : Összeg nem került megjelölésre - elutasítás - Kanyarodó autó a károsult járművével ütközött: 200.000 Ft - elutasítás - Két további eset: egyik károsult 80.000, a másik 120.000 Ft igény - elutasítás

A gépjármű felelősségbiztosítás határesetei I. Tényállás: A baleset minimális testi sérülést – zúzódás, kék foltok, orvosi ellátást nem igénylő felszíni sebek – okozott Károsultak hivatkozása: A testi épséghez és az egészséghez való jog sérelme, fájdalmak, távolt volt a gyermekeitől, ijedség, félelemérzet Igényelt összeg és a biztosító álláspontja: - A 4 tagú család minden tagja könnyebb sérülést szenvedett. Az egyik gyermeknél hasi zúzódást diagnosztizáltak a kórházban, majd hazaengedték. Összeg nem került megjelölésre – egyezség alapján 35.000 Ft kifizetés - Hasi zúzódás diagnosztizálható eltérés nélkül. A károsult 2 hétig táppénzen volt. Összeg nem került megjelölésre – egyezség alapján 50.000 Ft kifizetés - Térd zúzódása, élettársa vitte 3 hétig dolgozni. 100.000 Ft igény – 100.000 Ft kifizetésre került

A gépjármű felelősségbiztosítás határesetei II. - Mellkas, hasfal zúzódása, kézfej sérülése, (nem bizonyított) nyakrándulás. Igénye 1,2 millió Ft – elutasítás - Horzsolás a szemöldöknél és az alkaron, szem alatti bevérzés. Igénye 200.000 Ft – elutasítás - Egy 4 tagú család balesetében a két gyermeknél a biztonsági öv kisebb sérülést okozott, a szülők a gyermekek sérülése miatt nagy lelki fájdalmat éltek át. Igény gyermekenként 1 millió Ft, a szülőknek 500.000 – 500.000 Ft – elutasítás Egyéb érdekességek: - Gyalogos csonttörést és zúzódásokat szenvedett. Igénye 5 millió Ft és a sérelemdíj szabályaira tekintettel kérte jelentős összegű előleg (3 millió Ft) kifizetését. - A sérelemdíj összegét a végleges állapot alapján lehet megítélni. - A károsult bordatörést, mellkas zúzódást szenvedett. Kizárólag a sérelem tényét igazoló orvosi iratok alapján kér 1,5 millió Ft sérelemdíj kifizetését. – A sérelemdíj összegét a végleges állapot alapján lehet megítélni.

Amivel érvelni tudunk Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 1/2013. (VI.17.) számú kollégiumi véleménye Dr. Molnár Ambrus: A sérelemdíj elméleti és gyakorlati kérdései (Bírósági Határozatok Tára 2013. évi 7. szám) A személyiségi jog sérelmét a károsultnak kell bizonyítani (pl. nem tud aludni a baleset miatt). A személyiségi jogsértés szintjét el nem érő érdeksérelmek nem adnak alapot sérelemdíjra. A külső hatás akkor sérti az emberi méltóságot, ha az a károsult addigi életét megzavarja és kihat a további döntéseire, cselekedeteire. A mindennapi élet tevékenységei, így a közlekedés is, kockázattal járnak. Ilyen kockázat a baleset bekövetkezése. A sérelemdíj alkalmazásához a jogellenes magatartás súlyos és komoly volta szükséges. A szokásos figyelmetlenségből eredő baleset okozta ijedtség, kellemetlen érzések, jelentéktelen sérülések nem érik el azt a szintet, amire a jognak reagálni kell. A társadalom általános anyagi viszonyaira is figyelemmel kell lenni.

Szakmai felelősségbiztosítások I. Tényállás: A károsult egy hotelben elesett, fejsérülést szenvedett Károsultak hivatkozása: testi sérülés, és a hozzátartozók meghiúsult pihenése Igényelt összeg és a biztosító álláspontja: A károsult 500.000 Ft, a vele nyaraló fia és testvére 100.000 – 100.000 Ft – Elutasítás felróhatóság hiányában. Hozzátartozók igénye igazolt jogalap esetén sem térül. Tényállás: A végrehajtás több éven keresztül nem vezetett eredményre Károsult hivatkozása: A tulajdonhoz és az egészséghez való jog sérelme Igényelt összeg és a biztosító álláspontja: 3 millió Ft - elutasítás

Szakmai felelősségbiztosítások II. Tényállás: A végrehajtó lefoglalta a cég (károsult) üzletrészét Károsult hivatkozása: Sérült a cég jó hírneve Igényelt összeg és a biztosító álláspontja: Igény 1 millió Ft – elutasítás (lehetséges indokolás: BH2003. 108.) Tényállás: A károsult egy áruházban ráült egy kiállított bútorra, ami összecsuklott alatta. Az asztmás károsult rohamot kapott. Károsulti hivatkozás: Ijedség, az egészséghez való jog sérelme Igényelt összeg és a biztosító álláspontja: 50.000 Ft - elutasítás

Egyéb biztosítások Tényállás: Az ügyfél síbalesetet szenvedett. Az ügyfél szerint az utasbiztosítás alapján a biztosító nem szervezte megfelelően a kórházi ellátását, ezért ő és a felesége sokat idegeskedett. A hazaszállítás során a mentő kényelmetlen volt, és túl gyorsan ment. Károsult hivatkozása: Egészségkárosodás, erős fájdalom, emberi méltóság megsértése Igényelt összeg és a biztosító álláspontja: 1,8 millió Ft – elutasítás. Indokolás: A személyiségi jogi sértést a károsultnak kell bizonyítani. Pusztán a károsult elmondása nem elegendő bizonyíték. A szubjektív kellemetlenség érzése nem szolgálhat sérelemdíj alapjául.

A biztosító kontraktuális és deliktuális felelőssége I. Tényállás: Közúti ellenőrzéskor a biztosítottnak nem volt érvényes kgfb-je. Ezért 20.000 Ft szabálysértési bírságot kapott, amit bíróság előtt megtámadott. Károsult hivatkozása: A biztosító nem tudta igazolni a törlésértesítő kiküldését, a kgfb megszűnése miatt bíróságra kell járnia. Igényelt összeg és a biztosító álláspontja: 30 millió Ft – elutasítás. Indokolás: Valamilyen határidő vagy jogcselekmény elmulasztása önmagában nem minősül a személyhez fűződő jogok megsértésének. A jogsértés megállapítására csak az adhat alapot, ha a jogsértést a fél személyiségének lényegét alkotó ismérvek miatt követik el (EBH2007. 1598.)

A biztosító kontraktuális és deliktuális felelőssége II. Tényállás: A biztosított üvegtörést jelentett be. A biztosító további iratokat kért, de a levél meghalt jelzéssel visszaérkezett. A biztosító újabb levelet küldött „XY örökösei” megszólítással. Károsult hivatkozása: Ő egy idős ember, akit az emberi méltóságában sértett, hogy a biztosító halottnak tekintette. Igényelt összeg és a biztosító álláspontja: Összegszerű igény nem került megjelölésre – elutasítás. Indokolás: Elsődlegesen: felróhatóság hiánya. Másodlagosan: az ügyintézés során valamilyen tévedés nem jelenti önmagában a személyhez fűződő jogok sérelmét, az ilyen magatartással okozott szubjektív kellemetlenség nem éri el a jogi védelem szintjét (EBH2007. 1598. és a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumi véleménye)

És amit tehetünk Tudatosítani kell a biztosítók joggyakorlat alakító szerepét Igények kiemelt kezelése, folyamatos figyelemmel kísérése Következetes kárrendezési gyakorlat Perek felvállalása akkor is, ha a követelt sérelemdíj kis összegű A legjobb szakemberek bevonása a magas színvonalú jogi érvelés kialakítása érdekében

Köszönöm a figyelmet!