Az alkohol dietetikája az etilalkohol (CH3-CH2-OH) élvezeti szer, táplálóanyag és narkotikum egyben cukortartalmú növényekből, állati nedvekből állítják elő az élesztők az alkoholt tartalmazó italok egyéb káros komponenseket is tartalmaznak (aldehidek, fenolok, tannin, ochratoxin, ólom stb.) az italok széles választéka és volumene miatt fontos táplálkozási tényezővé vált elsősorban a túlzott fogyasztás miatt került az érdeklődés középpontjába

Különböző alkoholos italok alkoholtartalma

Az alkohol felszívódása kis részben a gyomorból, nagyobb arányban az epésbélből és az éhbélből szívódik fel a felszívódott rész 90-95%-a a májban alakul át, 5-10%-a a vizelettel, verejtékkel, a kilélegzett levegővel távozik a szervezetből a felszívódás sebessége a gyomor teltségétől és az alkohol töménységétől függ üres gyomorból gyorsabb a felszívódás maximális felszívódás 20%-os töménységnél metabolizmusa: etilalkohol – acetaldehid – ecetsav – CO2 + H2O CH3-CH2-OH CH3-COH CH3-COOH bontási sebesség: 120-150 mg/ttkg/óra; 10 – 12 g/óra a bontás sebességét genetikai tényezők is befolyásolják kínaiak, japánok szervezete gyorsabban, az eszkimók és az amerikai indiánok lassabban bontják

Az alkohol táplálóértéke 1g alkohol 29,7 KJ energiát tartalmaz. Ha sok ilyen „üres”energiát veszünk magunkhoz ebben a formában akkor ez vitaminhiányt (tiamin (B1), folsav, piridoxin (B6), niacin (B3), A vitamin) eredményezhet. Nagy mennyiségű alkohol fogyasztásakor csökken a vér kálium (izombénulás, reflex problémák), magnézium (neurológiai tünetek), kalcium (tetánia, gyengeség), cink (a gonádok hiányos működése, immunrendszeri problémák) és foszfor (szívelégtelenség, izomgyengeség, agyi működési zavarok, fehérvérsejtek működési zavara) szintje is. Az alkoholterhelés 6-36 órán belül vércukorszint csökkenést okoz a glükoneogenézisre gyakorolt hatása miatt.

Ismételt fogyasztás után a szervezet nagyobb dózisokat is tolerál Ismételt fogyasztás után a szervezet nagyobb dózisokat is tolerál. 1-2 hetes napi rendszeres alkoholfogyasztás után a máj alkohol metabolizációs képessége 30%-al is nőhet. Ez a metabolikus tolerancia. Sejt szintű tolerancia: a sejtmembránok ionáramlás-változásával kapcsolatos. Ilyenkor az idegsejtek normális működéséhez alkoholra van szükség. Ez felelős a fizikai függőségért, ezért okoz megvonási tüneteket az alkoholfogyasztás csökkentése.

Magatartási tolerancia Bizonyos véralkohol szint a vártnál kevésbé befolyásolja az egyén viselkedését. Ha az idegsejtek adaptálódtak az alkoholhoz, a biokémiai változások néhány hétig nem képesek visszatérni a normális szintre. Világszerte nő az alkoholfogyasztás mértéke, ezen belül egyre nagyobb a nők és a fiatalkorúak részaránya. A nők érzékenyebbek az alkoholra, mint a férfiak. A legtöbb alkoholista halálát szív és érrendszeri megbetegedés (30-50%), baleset, öngyilkosság, erőszakos cselekmény (20%), májzsugorodás (5-15%), hasnyálmirigy gyulladás és daganatok (15-25%) okozzák. Az alkoholisták átlagos élettartama 8-12 évvel rövidebb. Az alkohol viselkedési és fiziológiai hatása a dózistól, a felszívódás sebességétől, gyógyszerek jelenlététől, a korábbi alkoholfogyasztástól függ.

Az alkohol emberi szervezetre és viselkedésre gyakorolt tünetei négy szakaszra oszthatók: Az előjelek szakasza már 0,25 g/l (ezrelék) véralkohol szinttől bekövetkezik. A testi és szellemi tevékenységben nincs változás, de a látásélesség, a térhatás érzékelés, a szag, a tapintó, a hő és a fájdalomérzékelés csökken. Izgalmi szakasz, ittasság (0,5-1,5 g/l). Testi (szapora, telt, erőteljes pulzus, nedvesen csillogó szem, kipirult arc, gyorsult légzés, emelkedett vérnyomás, bővebb verejtékezés és vizeletürítés, alkoholszagú lehelet) és pszichés tünetek (önuralom és önbírálat fokozatos elvesztése, bőbeszédűség, ítélőképesség és felületessé válása, eufória, fáradságérzet hiánya, érzelmi ingerlékenység) egyaránt jelentkeznek. Rendezetlenségi szakasz, részegség. Véralkohol szint 1,5-2,5 g/l. Testi tünetek: lelassult szellemi műveletek, gyengült felfogás, hiányos tájékozódás, aluszékonyság. Eszméletlenség, kóma. Véralkohol szint: 2,5-4 g/l. Testi tünetek: vérnyomásesés, testhőmérséklet süllyedés, reflexek megszűnése, légzőközpont bénulás, esetleg halál. Pszichés tünetek: kómás állapot.

Az alkoholizmus szervkárosító hatásai Központi idegrendszer. Az alkohol az idegsejtekre toxikus hatású, ami kiegészül az alkoholfogyasztással együtt járó táplálkozási zavarokkal, vitaminhiánnyal. A memóriavesztés kialakulásában fontos szerepet játszik a tiamin hiány. Az alkoholbetegség pszichiátriai szövődménye az alkoholos delírium, a hallucináció. Emésztő rendszer: zsírmáj, alkoholos hepatitisz, májzsugorodás, Fokozott hajlam rákos megbetegedésekre (szájüreg, nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, mell). Vérképző szervek: A vörösvértestek térfogata megnövekszik, anémia alakulhat ki (vas és folsav hiány), csökken a fehérvérsejtek száma, nő a fertőzési hajlam. Szív és érrendszer: Kis mennyiségű alkohol fogyasztása nem káros, sőt csökkenti az ilyen irányú elhalálozás kockázatát (növeli a HDL koleszterin szintet, polifenol vegyületei révén növeli az antioxidáns státust). Kis mennyiségű alkohol csökkenti, nagyobb mennyiség növeli a vérnyomást. Krónikus alkoholfogyasztás szívritmuszavarokat okozhat.

A cél nem a tiltás, hanem a kultúrált, étkezésekhez kapcsolódó alkoholfogyasztás propagálása. Pl. a mediterrán országok alkoholfogyasztása nagyobb a hazainál, az alkohol betegek száma mégis sokkal kisebb. Hazánkban túl nagy (43%) az égetett szeszek aránya. A boroknak, söröknek kisebb az emésztő rendszert károsító hatása, mint a tömény szeszeknek. Ártalmatlan dózis férfiaknál kb. napi 30g alkohol lehet, nőknél a nagyobb érzékenység miatt ennek fele.