Építésügyi hatósági eljárások Eljárási kódex alkalmazási tapasztalatai dr. Bedő Katalin – BM ÉFO 2013. november 21.

Ügyféli kör vizsgálata, ügyféli jogok

Ki az ügyfél az építésügyi hatósági eljárásban? Az ügyféli jogállás megállapításához A Ket. általános, keretjellegű, minden hatósági eljárásra érvényes, A 312/2012. (XI.8.) Korm. rend. (Engr.) speciális szabályozást ad.

Ki ügyfél? Ket. 15. § (1) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

Ki ügyfél? (3) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek.

Ki ügyfél? Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

Ki ügyfél? Engr. 4. § (1) Az építésügyi hatóság engedélyezési és tudomásulvételi eljárásában, az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárásában külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa. Ket. 15. § (3)

Ki ügyfél? Engr. 4. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban minden esetben vizsgálni kell az ügyféli jogállását annak, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ket. 15. § (1) – nem kizárólag az ő ügyféli jogállásukat – csak emlékeztető.

Ki ügyfél? Engr. (3) A szakhatóságok állásfoglalásuk tartalma erejéig ügyféli kört, hatásterületet állapíthatnak meg a jogszabályokban foglaltak szerint. külön vizsgálat nélkül csak a szakhatóság által megállapított hatásterület érintettjei nem zárja ki, hogy a Ket. 15. § (1) alapján mást is bevonjunk.

Ellenérdekű? Engr. 4. § (4) Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát.

Nincs ellenérdekű ügyfél - joghatása Engr. 12. § (5) e) pontja szerint: amennyiben ellenérdekű ügyfél az első fokú építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem vesz részt, és a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

Nincs ellenérdekű ügyfél - joghatása Engr. 73/A. § (2) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén jogerőre emelkedik a döntés a) az első fokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,

Nincs ellenérdekű ügyfél - joghatása Ket. 103. § (1) Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. (2) A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. (4) A szakhatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő szakhatósági állásfoglalást a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

Ügyféli jogok iratbetekintés kapcsolattartás tájékoztatás kérelem benyújtása, visszavonása, ügyfélértesítés nyilatkozattétel, szemlén való részvétel, a döntést közölni kell az ügyféllel jogorvoslat joga stb. Minden ügyfelet megillet, korlátozni csak jogszabályban lehet.

Iratbetekintés Ket. 68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. (6) Az iratbetekintésre jogosult - az (1)-(5) bekezdés szerint - az eljárás jogerős lezárását követően is betekinthet a hatóság kezelésében lévő iratokba. Kivéve azokba amit a Ket. tilt

Iratbetekintés 69. § (4) A hatóság a 68. § szerinti személy kérelmére - … - az iratbetekintést biztosítja, vagy végzésben dönt az iratbetekintési kérelem elutasításáról. A végzés ellen az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet.

Másolat készítése Ket. 69. § (5) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti.

Másolat készítése 1999. évi LXXVI. Törvény a szerzői jogról 1. § (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,

Másolat készítése (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. Az ügyiratokra kizárólag a Ket. vonatkozik!

Szerzői jogi védelem – ügyiratokra nem vonatkozik 10. § (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. 12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

Szerzői jogi védelem – ügyiratokra nem vonatkozik 16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

Szerzői jogi védelem – ügyiratokra nem vonatkozik 17. § A mű felhasználásának minősül különösen: a) a többszörözés , 18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. (2) … Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is. Az ügyirat részét képező építészeti-műszaki tervdokumentáció jogellenes felhasználására szerzői jogi védelem vonatkozik, ez azonban nem akadályozhatja a jogszerű iratbetekintést és másolatkészítést.

Ügyféli jogok gyakorlása Ket. 15. § (6) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be. A nyilatkozat, illetve a kérelem tartalmi követelményeit a törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet meghatározhatja.

Ügyféli jogok gyakorlása Étv. 53/C. § (7) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

Ügyféli jogok gyakorlása Engr. 4. § (5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/C. § (7) bekezdése alkalmazása során nyilatkozatnak kell tekinteni a tényállás tisztázására felhasználható tényekről, bizonyítékokról nyújtott ismereteket, vagy a tanúvallomással, a szakértői véleménnyel, a helyszíni szemlén vagy az ellenőrzés során tett megállapítással kapcsolatos észrevételt.

Ügyféli jogok gyakorlása Az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesíti a külön vizsgálat nélküli és a már ismert ügyfelet. Az értesítésben a hatóság az ügyfelet köteles tájékoztatni arról, hogy amennyiben az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, az ügyféli jogait (például a fellebbezési jogát) nem gyakorolhatja. A hatóságnak az eljárás lefolytatásához az ügyfél nyilatkozatát beszereznie, annak benyújtására hiánypótlási felhívást kibocsátania nem kell.

Ügyféli jogok gyakorlása Az eljárásban nyilatkozatot nem tevő, vagy kérelmet nem benyújtó ügyfél az eljárásban olyan ügyfél, aki az ügyféli jogát nem gyakorolhatja. Így a vele közölt érdemi döntés ellen fellebbezési joga nincs. Miután fellebbezési joggal nem rendelkezik, az érdemi döntés jogerőre emelkedésénél meghatározó időpont az érdemi döntés közlésének napja, mivel ezen a napon az ügyféli jogokkal nem rendelkező ügyfél tekintetében a jogerő beáll.

Meddig tart az elsőfokú eljárás? A Ket. III. és IV. fejezete vonatkozik az elsőfokú eljárásra és annak lezárását hozó döntésre és közlésre. A VII. fejezet a jogorvoslat és a döntés felülvizsgálat szabályait tartalmazza, ebben van benne az I. fokú hatóság azon joga, hogy saját hatáskörben – a fellebbezés felterjesztése előtt – döntését módosíthatja, visszavonhatja. Nevében is: ez már a jogorvoslati eljárás része.

Meddig tart az elsőfokú eljárás? Az ügy iratainak a másodfokú hatósághoz érkezésével indul meg a másodfokú hatóságnál folyó eljárás, illetve az ő ügyintézési határideje ettől az időponttól indul, azonban a jogorvoslati eljárás az ügyfél jogorvoslati kérelmével megindult. Ennek első elemeként az I. fokú hatóság már nem az elsőfokú eljárást folytatja, hanem  saját hatáskörben jogorvoslati eljárást folytat mindaddig, amíg a fellebbezést fel nem terjeszti a II. foknak.

Meddig tart az elsőfokú eljárás? Tehát az ügyfélnek az elsőfokú döntés közléséig van lehetősége nyilatkozatot tenni, szemlén részt venni, észrevételt tenni, azaz részt venni az eljárásban ahhoz, hogy ügyféli jogait gyakorolhassa. Kivéve Ket. 68. § (1) - iratbetekintés

Ha csak betekintett az iratokba, fellebbezhet-e? Étv. 53/C. § (7) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.  Ket. 34. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A 312-es csak az eljárást megindító kérelem esetén határoz meg írásbeli formát és tartalmat.

Indokolás nélküli fellebbezés Ket. 98. § (1a) Törvény a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írhat elő. Törvény azt is előírhatja, hogy fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. Étv. 53/C. § (12) Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.

Indokolás nélküli fellebbezés Ket. 102. § (3) Az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja d) a 98. § (1a) bekezdése megsértésével benyújtott fellebbezést. Ket. 100. § (1) Nincs helye fellebbezésnek h) a 98. § (1a) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén. Ket. 100. § (2) Az (1) bekezdés a), c)–h) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye.

Indokolás nélküli fellebbezés Az építésügyi hatóságnak a döntése jogorvoslati záradékában fel kell hívnia az ügyfél figyelmét arra, hogy az egyébként fellebbezhető döntés ellen fellebbezni csak INDOKOLVA, a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.

Indokolás nélküli fellebbezés Kiadhat-e az I. fokú hatóság hiánypótlási felhívást? Ha a megfelelő tájékoztatás megtörtént - hiánypótlási felhívás kiadásának nincsen helye. A Ket. 95. § rendelkezése szerint a jogorvoslati eljárásban és a döntés felülvizsgálata során e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A jogorvoslati fejezet eltérő rendelkezése, amikor a fellebbezést olyan kérelemnek tekinti, mely ha nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak van helye az elsőfokú hatóság részéről.

Indokolás nélküli fellebbezés Amennyiben a hatóság a felhívást nem tüntette fel a döntésében:  A Ket. 5. § (1) bekezdése alapján „a közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője részére biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.” Mivel ez a fenti felhívás hiányában nem történt meg, utólag kell orvosolni a kialakult hiányosságot: az elsőfokú építésügyi hatóság hiánypótlási felhívást* ír ki, és csak nem teljesítés esetén utasítja el érdemi vizsgálat nélkül a fellebbezést.

Indokolás nélküli fellebbezés A Ket. 35.§ (1) bekezdése a kérelem tartalmáról így kezdődik: „Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, ……” Márpedig az Étv. 53/C.§ (12) bekezdése a jogorvoslati kérelem tartalmát tekintve további követelményeket határoz meg. A Ket. 37.§ (3) bekezdése alapján tehát az indokolás nélküli, vagy hiányos tartalmú indokolással benyújtott fellebbezés esetén lehet hiánypótlási felhívásnak helye, ha erről a hatóság a döntésében nem adott megfelelő tájékoztatást.

Értesítendők körének feltüntetése Engr. 19. § (7) Az építésügyi hatóság a határozaton feltünteti az értesítettek körét a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

Értesítendők körének feltüntetése Engr. 20. § (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, ad) a szakhatóságok által megállapított ügyféli körrel, b) tájékoztatásul …… c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

Értesítendők körének feltüntetése A 312-es Kr. 19. és 20. §-ában rögzítve van a határozat tartalma, és ebben nem tér ki arra, hogy a neveket, címeket külön íven kell leírni. Ezért minden, ügyfélnek küldött határozat-példány tartalmába beletartoznak ezen adatok. A Ket. egyes szakaszaiban rendelkezik azokról az esetekről, amikor a magánszemély nevét és lakcímét zárttan kell kezelni (ügyfél kifejezetten kéri adatainak zárt kezelését, vagy védett adat, titokkal kapcsolatos stb.)

Hatósági bizonyítvány

Ki adja ki? Ket. 83. § (1) Az ügyfél kérelmére a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

Ki adja ki? Étv. 34. § (5) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából a) a tervezés elősegítése érdekében, vagy b) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.

Ki adja ki? Engr. 56. § (1) Kérelemre, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az OÉNY-ből megismerhető adat, tény, állapot, vagy helyszíni szemle alapján a) a telken építmény meglétére vagy hiányára az építésfelügyeleti hatóság, b) a telken meglévő építmény vagy önálló rendeltetési egység jogszerűségére az építésügyi hatóság vonatkozó adat, tény igazolása céljából az Étv. 34. § (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt állít ki.

Ki adja ki? Építésügyi hatóság: tervezés elősegítése, ingatlannyilvántartás átvezetése (összhangban az ingatlannyilvántartásról szóló jogszabályokkal), jogszerűség. Építésfelügyelet: építmény megléte vagy hiánya. Ez a 4 eset nem fedi le az összes tényt, adatot és állapotot, amiről hatósági bizonyítvány állítható ki. A Ket. 83. § (1) bekezdése szerint a többi előforduló esetre is (pl. épület rendeltetésének, állapotának stb. igazolása) KÖTELEZŐ kiadni hatósági bizonyítványt.

Ki adja ki? Ket. 21. § (5) Az ügyben illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű hatóságok közül az ügyfél kérelmének hiányában az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (a továbbiakban: megelőzés). Ezért az építésügy hatáskörébe tartozó olyan kérdésekben, melyek a fenti 4 esetbe nem férnek bele, a bizonyítványt  az adja meg vagy tagadja meg, akinél előbb kérték.

Ki adja ki? Kivétel: Ket. 83. § (8) A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik.

Hatósági bizonyítvány - jogorvoslat Ket. 83. § (5) A hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan.

Hatósági bizonyítvány - jogorvoslat Ket 82. § (2) A hatóság által valamely tény, adat, jogosultság vagy állapot igazolására kiállított okiratot, mindezek más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni. (3) A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági nyilvántartásba való bejegyzés megtagadásáról a hatóság határozatot hoz. Akkor jogerős, ha letelt a nem ellenérdekű ügyfél 15 napja, vagy lemond a fellebbezésről.

Hatósági bizonyítvány - illeték Itv. XV. Sz. melléklet: I. Az építésügyi hatóságnál indított 11. az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása 20 000 forint, Építésfelügyeletről a XV. melléklet nem rendelkezik: általános illeték (Itv. 29. § (1) bekezdés): 3.000,- Ft

Ellenőrzés - szemle

Hatósági ellenőrzés Ket. 88. § A hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.

Hatósági ellenőrzés 89. § A hatósági ellenőrzés eszközei: a) adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, b) helyszíni ellenőrzés, vagy c) ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.

Helyszíni szemle Ket. 50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. (4) A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték.

92. § A helyszíni ellenőrzésre e törvénynek a szemlére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Köszönöm a figyelmet!