Egészségbiztosítási rendszer Készítette: Hrágyel Szilvia

Kialakulása: 13. sz-ra nyúlik vissza II. Vh után államosították 1989 elkülönül az állami költségvetéstől 1991 : TB alapot 2 részre osztották: Egészségbiztosítási Alapra és Nyugdíjbiztosítási Alapra, valamint ezek önkormányzati kézbe kerülnek 1998 önkormányzatokat felosztották, az OEP irányítását 1998-99 között a Miniszterelnöki Hivatal, 1999-2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, 2001-tõl az egészségügyi, 2002-tõl az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, 2004. szeptember 29.-től az egészségügyi miniszter útján látja el.

OEP juttatásai: Természetbeni ellátások: a megelőzés célú vizsgálatok, az egészségügyi alapellátás, fekvőbeteg ellátás, járóbeteg ellátás, fogászati ellátás bizonyos esetei, a rehabilitáció, betegszállítás és baleseti ellátás, gyógyszerár-támogatás, a gyógyászati segédeszközök ártámogatása, az útiköltség térítés és egyéb, méltányossági alapon történő támogatás

Pénzbeli juttatások: táppénz, gyermekgondozási díj, a baleseti ellátások (például baleseti táppénz, baleseti járadék).

az alkalmazottként dolgozók Biztosítottak: az alkalmazottként dolgozók a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tagok, a tanulószerződés alapján iskolai tanulmányokat folytató tanulók, a keresetpótló jellegű juttatásban részesülők (munkanélküli járadék)  az egyéni és társas vállalkozók az egyházi személyek az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek a választott tisztségviselők (alapítványok, kamarák, kht-k, stb..)

Külföldinek minősül (társadalombiztosítási szempontból): Külföldinek minősül mindaz a természetes személy, akit nem kell belföldinek tekinteni. Belföldinek minősül (társadalombiztosítási szempontból): Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok bevándoroltak letelepedési engedéllyel rendelkezők (letelepedett) menekültként elismertek EGT állampolgárok (EGT tagállam állampolgárai,) hontalanok  

Európai Uniós változások: Az E 111-es nyomtatvány segítségével lehet igénybe venni egy másik tagállam területén az adott tagállam területén való tartózkodás idején orvosilag szükségessé váló egészségügyi ellátásokat. A nyomtatványt a TAJ-kártyánk, személyi igazolványunk és a biztosítási jogviszonyunk jogcímét igazoló dokumentum bemutatása ellenében azonnal, térítésmentesen állít ki a lakóhelyünkhöz legközelebb eső Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyfélszolgálata A nyomtatvány hiányában az ellátás térítésköteles, legfeljebb a kifizetett összeg egy részét lehet az otthoni biztosítótól visszaigényelni •Néhány országban (pl. Ausztria, Németország) ápolási díjat (kötelező önrészt) is felszámolnak, akár honi, akár külföldi a beteg

Ellátásszervezők: Az irányított betegellátási modell 1999 –ben indult. Lényege: a háziorvos lehetőség szerint maga gyógyítsa meg betegét. Amennyiben ehhez, illetve a kór pontos meghatározásához szakorvos közbeiktatása szükséges, megszabja a továbblépés irányát, s nem hagyja bolyongani betegét. Menedzseli, követi a beteg útját. Nála fut össze a különböző szintű kezelések valamennyi információja, számítógépen is kartotékot vezet a rendelőjében megjelent betegekről, s ezt havonta továbbítja az adott rendszer szervezőjéhez (IBR). 2004.szeptembertől kétmillió ember vesz részt tizenegy térségben a megelőzést és szűrővizsgálatokat hangsúlyozó programban. Ellátásszervező a gyógyszergyártóit, és az egészségügyi szolgáltatók tulajdonosait kivéve bárki - akár bank, üzleti biztosító - is lehetne, csak megfelelő alaptőkével(milliárdos) kell rendelkeznie.

Idén ki szeretnék terjeszteni az egész ország területére, ezzel átszerveznék a egészségbiztosítási rendszert. Az átalakítás célja: •Tovább éljünk. •Növekedjen az életünk folyamán egészségesen eltöltött idő. •Ma a gyógyítás ténye, és nem az eredménye az érdekeltség centruma: ezt kell megfordítani! •Minden szereplő érdekelt legyen abban, hogy minél hosszabb ideig éljünk betegségek nélkül: •a szolgáltató a lakosság •az ellátás-szervező •az önkormányzat •a gyártó •és a befektető is.  

Köszönöm a figyelmet!