SZVÓ szakmai igazgatóhelyettes

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A KÓPÉVÁR ÓVODA SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A TÁMOP
Advertisements

A PEDAGÓGUS ÉLETPÁLYAMODELL
AZ ÉN PORTFÓLIÓM.
Kis csoport szeptember
„Ezt egy életen át kell játszani”
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés
Hogyan készítsünk pedagógusi portfóliót?
A Szaktanácsadók feladatai a 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet alapján
A pedagógusminősítési rendszer
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Készítette Kovács Nándor KONRACB.PTE
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
Változások – kompetenciafejlesztés az óvodai nevelésben
KPSzTI Minőségfejlesztési munkacsoport
A PEDAGÓGUSOK ÉRTÉKELÉSE
A minősítési rendszer filozófiája
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés,
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
ONAP ↓ HELYI ÓVODAI PROGRAM ÜTEMTERV TERVEZET
Német nyelvtanárok a pedagógiai minősítés küszöbén;
Tudás + képességek + attitűdök ismeretekalkalmazás 20 m hosszúságú kerítéssel téglalap formájú konyhakertet kerítenek el. Ha a kert szélessége 4 m, akkor.
A tanárképzésben megszerezhető kompetenciák a 8/2013 (I. 30
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
Az SNI tanulók státuszhelyzete a jogszabályváltozások tükrében
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Együttműködés a HUMÁN TISZK és a Mérei Intézet között SÁRIK ZOLTÁN.
A fejlesztőpedagógus szerepe a Családok Átmeneti Otthonában
Az iskola gyermekvédelmi feladata, célja, funkciója
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
TÁMOP / „Integrációs bázisiskola a Jászságban”
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
HEF OP / A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK EGYÜTTNEVELÉSE
Pedagógiai szempontok a szakmai vizsga során
Megközelítésmódok a tanári kompetenciák leírására
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
A portfólió - óvodai szakterület
Felkészülés a pedagógusok szakmai ellenőrzésére
Az óvodai tevékenységterv
„Migráns tanulók a magyar közoktatásban” Oktatási és Kulturális Minisztérium Társadalmi Megújulás Operatív Program „BÁBEL- interkulturális pedagógia porjekt”
Ötletek, javaslatok a kritériumok dokumentum szintű beépítésére
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola TÁMOP B „Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása”
BIHARINÉ dr. KREKÓ ILONA főiskolai docens
Pedagógusok felkészítése a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó feladatok ellátására Kontakt képzés TÁMOP „Köznevelési reformok.
Heves Megyei Pedagógiai Intézet 3300 Eger, Szvorényi u. 27. Pf.:196, Telefon:36/ , Fax:36/ , Honlap:
Az intézményi szabályozó dokumentumok felülvizsgálata az önértékeléshez és tanfelügyelethez kapcsolódóan.
Önértékelési kézikönyv október 5-i módosítása alapján
Didaktika-II. M. Nádasi Mária. Kooperatív és Kollaboratív módszer.
Portfólió Ember és társadalom műveltségterületi tanár- kémiatanár
Márkus Lászlóné Intézményvezető Közoktatási szakértő
Hogyan lesznek növendékeink iskolaérett gyermekek?
NEVELŐI ÉRTEKEZLETRE A FÉLÉVES ÉRTÉKELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Farkasné Egyed Zsuzsanna saját óvodai munkaanyag, forrásként felhasználható.
A gyakorlati képzés szemléleti hátterének és kereteinek meghatározása
Osztatlan tanárképzés kompetenciái
avagy a megismerési folyamatok probléma alapú tervezése
A TANFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSEK VEZETŐI ÉS HELYETTESI FELADATAI
Tanító szak, nappali- és levelező tagozat
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Gyermek- és ifjúságvédelem, vezetői felelősség és támogatás
Előadás másolata:

SZVÓ szakmai igazgatóhelyettes Vezetői feladatok a szakmai munka irányításában, fejlesztésében, valamint a szakmai munka aktuális tartalmi kérdései Sáriné Papp Erzsébet SZVÓ szakmai igazgatóhelyettes 2014.Június 16-17.

FELHÍVOM A SZÍVES FIGYELMET ARRA, HOGY A DIÁKON MEGJELENŐ INFORMÁCIÓK AZ ELŐADÁS SZÓBELI KIEGÉSZÍTÉSEIVEL EGYÜTT ÉRTELMEZHETŐEK!

A vezető feladata A jó vezető pontosan olyan, mint egy kertész: felelősséget kell vállalnia azért, amit elültetett. Néha ki kell kapálnia a vadhajtásokat, de a jövőért dolgozik, azokért a gyümölcsökért, amelyek majd később fognak megérni. Nelson Mandela

A vezetés legfontosabb funkciói Tervezés, szervezés Rendelkezés – utasítások Koordinálás, ellenőrzés

Alapvető vezetési feladatok(Gy.m) 1. Szervezet menedzsment 2. Emberi erőforrás menedzsment 3. Folyamat menedzsment 1.1. Szervezeti struktúra kialakítása 2.1. Motiváció 3.1 . Stratégia 1 .2. Szervezetfejlesztés 2.2. Konfliktus 3.2. Tervezés 1.3. Szervezeti kommunikáció 2.3. Emberi erőforrás tervezés, szervezés 3.3. Döntés 1.4. Információ 2.4. Munkaerő kiválasztás, toborzás 3.4. Végrehajtás, rendelkezés 1.5. Szervezeti kultúra 2.5. Munkakör kialakítás elemzés 3.5. Szervezés 1.6. Csoport 2.6. Teljesítményértékelés 3.6. Logisztikai - 1.7. Vezetési struktúra és hierarchia kialakítása 2.7. Emb eri erőforrás fejlesztés 3.7. Ellenőrzés 1.8. Változás 2.8. Karrier 3.8. Minőség

1. A vezető feladatai a szakmai munka vonatkozásában. A törvényes működés feltételeinek folyamatos biztosítása Pedagógiai munka Tanügy-igazgatás Hatékony költségvetési gazdálkodás Munkáltatói jogkör gyakorlása

Pedagógiai, szakmai munka A helyi pedagógiai program és vezetői program következetes végrehajtása Szakmai feladatok irányítása Gyermekvédelmi munka irányítása Szervezeti kultúra fejlesztése Értékteremtő tevékenységek biztosítása

Kiindulópont Törvényi megfelelés 2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről Törvényi megfelelés Az Óvodai nevelés országos alapprogramja

helyi pedagógiai program vezetői program Munkaterv Csoportdokumentáció Ellenőrzés, értékelés A gyermek fejlődésének nyomon követése Teljesítmény értékelés , pedagógus előmenetele (minősítővizsga, minősítési eljárás) A következő tervezési feladatok megfogalmazás Nevelési terv készítés Projekt/tématerv készítés

Mire kell nagy hangsúlyt fektetni a szakmai munka minőségének növelése érdekében 1.? „okos” terv Tervezés célkitűzés Specifikus, tehát konkrét, pontosan körülírt Mérhető Attraktív (vonzó), tehát megvalósítható, elérhető Reális, tehát témába vágó, releváns Tervezett időtartamra szól, tehát időkerethez köthető A sikeres célkitűzés titka: SMART célok!

SMART terv készítése „Megmondanád kérlek, merre kell mennem? – kérdezte Alice a Macskától. Ez attól függ, hogy hová akarsz eljutni – válaszolta a Macska. Tulajdonképpen mindegy, hova érkezem – mondta Alice. Akkor mindegy, merre indulsz – válaszolta a Macska.” (Carroll, L.: Alice Csodaországban) Helyzetelemzés ( SWOT analízis) Cél meghatározás A cél mérési mutatói A cél egyeztetésének jellemzői (kikkel, milyen módon) Megvalósíthatóság Időkeret Kacsolódás: Akcióterv ( Részcél,Intézkedés,Felelős,Határidő,Indikátor) Ellenőrzési terv Kapcsolódó munkacsoportok terve

Mire kell nagy hangsúlyt fektetni a szakmai munka minőségének növelése érdekében 2 ? A pedagógus kompetenciák fejlesztésére 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

2.Szakmai továbbképzések formájában Hogyan? 1. A hálózati, horizontális tanulás keretében (egyenrangú felek közötti tudásmegosztás) Legfontosabb céljai: a bevált gyakorlatok megismerése,saját rendszerünk jobbítása, - az együttműködés lehetőségeinek felkutatása 2.Szakmai továbbképzések formájában (továbbképzés, szakirányú továbbképzési szak) Megyei Pedagógiai Intézetképzései;Főiskolák) Legfontosabb céljai: a megszerzett szakmai, szaktudományos ismeretek frissítése, az egyes tudományterületeken megszületett tudományos eredmények megismerése - új ismeretek és készségek elsajátítása

Miért fontos? Az egyén kompetenciának erősödése A továbbképzéseken megszerzett ismeretek beépülése, hasznosulása, elterjesztése, tudásmegosztás megvalósulása Illeszkedés az életpályamodellhez

Változások, elvárások, hangsúlyok a teljesség lehetősége nélkül Gondolatok a szakmai munkáról Ismeretek felelevenítése az Alapprogram módosítással kapcsolatban Változások, elvárások, hangsúlyok a teljesség lehetősége nélkül Hangsúlyozottabbá vált elvek: 1.Az óvodával szembeni elvárások 2.A társadalmi, illetve a közoktatási rendszer új kihívásai 3.A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, továbbá az inkluzív az integrált a migráns (multikulturális,vagy ahogy Európában nevezik interkulturális) gyermekek nevelését és a kompetencia alapú nevelést támogató szemlélet változásait meghatározó elvek. 4.A tanulás fogalmának átértékelésé 5.Az egészséges életmódra nevelés, a testi nevelés, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítására a környezettudatos magatartáshoz a környezetvédelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítását meghatározó elvek Fontos változások: 1. az anyanyelvi nevelést valamennyi óvodai tevékenységforma keretében megvalósítandó feladatként határozza meg 2.az óvoda teljes nyitva tartási idejében, a gyermekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét kizárólag óvodapedagógus irányíthatja 3.„Játék” alcímtartalmában: a szabad játékra helyeződött a figyelem 4.„Mozgás” alcím alatt: a játékos mozgás az óvodai nevelés minden napjaiban nagyobb hangsúlyt kaptak

Gondolatok a szakmai munkáról Ismeretek felelevenítése az Alapprogram módosítással kapcsolatban Szervezésbeli változások: a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével A címbeli változások: Verselés, mesélés: Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás: elméleti indoklások, …képességfejlesztés, irányított mozgásfejlesztés… Környező világ tevékeny megismerésében …fenntartható fejlődés.. környezettudatos magatartás…

A Játék és a Tanulás értelmezése az óvodában Játék: szabadjáték ELSŐDLEGES (meghatározó) tevékenység örömteli vágykielégítő tevékenység önként vállalt szabad PSZICHÉS, MOTOROS ÉS SZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ

A Játék és a Tanulás értelmezése az óvodában „A tanulás fogalmának átértékelése”(4) A tevékenységben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás: Folyamatos, jelentős részben utánzásos,spontán tevékenység Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás

Óvodai élet képekben Szabadjáték

Óvodai élet képekben Tevékenység szervezés Napindítás .

„A vezető dolga, hogy jövőképet adjon, és tettekre tudja sarkallni a vele együttműködőket" Kemény Dénes Köszönöm a figyelmet!