Az allergia Magyarországon (Az allergia betegszemmel) Pós Péter elnök Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége www.abosz.hu Allergia „más szemmel” sajtótájékoztató 2010. május 20.

Magyarországon talán más? Hogyan került a címbe az ország neve? Magyarországon talán más az allergia mint máshol? Tényleg ország-, állam- vagy mégis inkább csak személyfüggő az allergia? Miért kell az allergiát betegszemmel is vizsgálgatni? Ez nem csak orvosi-tudományos kérdés? (Kérdések nélkül nincs miről beszélni!)

ALLERGIA előfordulási adatok Magyarországon http://www.phawker.com/wp-content/uploads/2007/05/allergy.jpg ALLERGIA előfordulási adatok Magyarországon FŐBB TÍPUSOK: Európa Magyarország Allergiás asztma 7,2 % >10 % (gyerm. ♂>♀)  6 % (~80 millió) 6,1 % Allergiás rhinitis (szénanátha/idült rh./ túltengéses rh.) 3-25 % 15-12 % (3-30.év)  <6 % (30-80.év) 10-15 % Ételallergiák (tojás, tej, mogyoró hal, rák, mogy.) 6-8 % (gyermek) 3-4 % >2 %  növ. Dr. Brugós László, 2010 - http://www.webbeteg.hu 2010-04-07 nyomán

Adottságaink: - a természetes növényállomány változatossága - Éghajlati (hőmérséklet, szél, csapadék) és Geográfiai (domborzati, talaj- stb.) viszonyok Példa: nyír vs. fűfélék borítottság: borítottság: pollen-koncentráció: www.enviport.org/promote/pollen/index.htm

Ciklikus eltérések: Napi eloszlási görbék (5-10 h között: max.) www.weborvos.hu Ciklikus eltérések: Napi eloszlási görbék (5-10 h között: max.) Szezonális változások (klíma függvénye) egeszseg.origo.hu/cikk/0618/451831/

Trend jellegű változások: Globális éghajlatváltozás lokális következményei (pl. idegen flóra és faunaelemek bevándorlása a Balkán felől) Globalizálódó kereskedelem, és urbanizálódás  Természetes és mesterséges allergének megsokszorozódása!

egy kissé más szemszögből… vagy: egy kissé más szemszögből…

A személy-, ország-, sőt államfüggő ALLERGIA Az allergia személyenként más és más. Mások kis „vacak” dolgokra allergiásak, és nem tudják átélni a mi rettenetes szenvedéseinket, amit csak a mi allergénünk okozhat. Még jó, hogy ez a megbízható parlagfű úgy „összehoz” legtöbbünket! (A parlagfű nagyon erősen allergén, a legtöbb allergiás ún. „első allergén”-je, és hatását további szennyezőkkel még csak erősítjük…) Az allergia országfüggő, mert az éghajlattól kezdve, a gazdasági, környezeti sőt kulturális viszonyoktól is függően, sajátosan eltérő lehet. No meg - államfüggő (állami felelősség-függő)!

…az ALLERGIA társadalomfüggő? Nem (köz)ismertek olyan vizsgálatok, amelyek az allergia előfordulása és a különböző társadalmi rendszerek közötti lehetséges összefüggéseket vizsgálták volna. Ismert viszont, hogy van összefüggés a stressz és az allergia, illetve a dolgok (viszonyok, információk) átláthatatlansága és a stressz között! A mi közös allergiánk - köszöni, jól van, és amíg a többi anomáliával sem törődünk, egyre erősödve terjed, „benépesíti” az emberek által pusztított Földet…

Mire, kire lehetünk allergiásak? A langyos desztillált vízen kívül mindenre! Szervetlen anyagokra (köztük természetes, de jobbára mesterséges anyagokra). Élő szervezetekre ill. szerves származékaikra, főként a számunkra korábban ismeretlenekre, vagy a korábbiakhoz képest túlzott jelenlétűekre. Pl. Emberi sejtekből álló anyagokra, sőt emberekre*, és társadalmi viszonyokra is. (*magunkra? )

Ki az allergia oka és elszenvedője? „Az allergia közismerten civilizációs betegség.” „A civilizáció létrehozója az ember.” „A civilizáció nem feltétlenül jár együtt allergiával.” „Azért még nem kell mindenről lemondva visszamásznunk…” A civilizáció több ezer éves, a tömeges allergia kb. 80 éves. A Föld a XX. század előtt is jól lakható volt. Az emberi boldogság nem arányos a civilizáció fokával. Okos emberek szerint lehet, hogy már fel is éltük a jövőt! Na és?

Az allergia mint Intő Jel… Az allergia léte figyelmeztet minket, hogy természetellenes, mohó viselkedésünkkel veszélyeztetjük magunkat, másokat, az emberiséget, akár majd a Föld egész élővilágát is! ? Sajnos leggyakrabban hagyjuk magunkat félrevezetni, ezért elhisszük azt is, hogy „ismeretlen okú” betegségeink mögött pusztán „sorscsapás”, vagy a természet korábban számunkra ártalmatlan részeinek „ellenünk fordulása”, és nem – leginkább – természetellenes tetteink állnak.

Szénanátha, allergiás nátha (rhinitis allergica) Az elnevezésről… az allergia, történetének korábbi, boldogabb időszakában nevet kapott ún. „szénanátha” helyett, az általánosabb „allergiás nátha” ma már valósabb kifejezés, de magam – a nevét szintén kiérdemlő gyötrő szúnyog mintájára – a „gyötrő nátha” megnevezés alkalmazását javaslom, tartom indokoltnak (a jogdíjról lemondok).

Egy rém-allergén, a parlagfű, mint megbízható lakmuszpapír… A már kisiskolában megismert jelzőpapír segített megmutatni, mit tegyünk elsősegélyként, ha hozzáértés nélkül, ismeretlen maró löttybe nyúltunk. A parlagfű-ügy kezelése jelzőértékű. Fontos kérdés, hogy valóban a parlagfű-e a fő bűnös, vagy életmódunk és modern környezetünk, az anyaméhben ért hatások, sőt talán még a születés hónapja vagy az elfogyasztott táplálék is felelős lehet a tünetek jelentkezéséért?

A parlagfű mint csúcsallergén… A parlagfű allergén hatásával tönkreteszi közérzetünket, elriasztja a turistákat, kárt okoz a mezőgazdasági termelésben, és termékeink kivitelében, a miatta össze-vissza végigpróbált gyógyszerek és más csodaszerek révén apasztja pénztárcánkat, e szerek mellékhatásai pedig tovább rongálják egészségünket.  KOMOLY NÉPEGÉSZSÉGÜGYI és GAZDASÁGOT HÁTRÁLTATÓ TÉNYEZŐ!

A folyamat kiábrándító, mert… Az allergiás betegek száma már az elmúlt évtizedekben is folyamatosan és drasztikusan nőtt. Előre látható, hogy a tendencia tovább folytatódik. Mivel ez jelentős egészségi és anyagi terhet ró a népességre és az állami egészségügyi kiadásokat a méltatlan támogatás-csökkentés ellenére is aránytalanul megnöveli, kiemelten fontos lenne az érintettek képzése és a közismeretek minőségi és mennyiségi javítása, hogy: a betegek saját életminőségük javításához, a többiek pedig a megelőzés érdekében - helyes döntéseket hozzanak.

Az asztma alapja és állapotrontója igen gyakran az időszakos allergia. Mégis: Saját bevallása szerint a lakosság 36 %-a (!) szenved valamilyen allergiában (csaknem fele időszakos allergiában) – derül ki a GfK LHS HealthCare 2010 májusában végzett lakossági felmérésének eredményeiből. Az allergiások 38 %-a nem tesz semmit allergiája ellen, 34 %-uk keresi fel az orvost, vagy szedi az orvos által felírt gyógyszereket. 12 %-a az alternatív gyógyászati módszerekben, 10 %-uk pedig az életmódváltásban látja a megoldást. A nők jóval aktívabbak a megoldások keresésében a férfiaknál. Forrás: OrientPress Hírügynökség http://www.orientpress.hu/64690/Minden_harmadik_magyar_allergi%C3%A1s?

Az alábbi adatok inkább csak az irányra jellemzőek, de így sem túl biztatóak:

„Betegszemmel…” Allergia betegszemmel? Természetesen nem beteg szemű, hanem érthető módon élesen kritikus látásmódot, és a felelőtlen (még egészséges, vagy sajátosan ill. irányítottan korlátolt) döntéshozóktól eltérő, más szemmel vizsgálódást jelent. Akár az allergia ismerősebb okairól is, az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés „ismeretlen” eszközeit kutatva. Például az idei „Cégek a fenntartható fejlődésért” konferencia anyagában, amelyről az egészségügyben jól ismert eLitMed.hu Kapitalizmus vagy fenntarthatóság címmel számolt be. A konferenciáról bővebben: http://www.elitmed.hu/ilam/hirvilag/kapitalizmus_vagy_fenntarthatosag_5628/ illetve: http://www.piacesprofit.hu/klimablog/fenntarthato_fejlodes/moho_sapiens_szintugras_elott.html

A gazdaság és az allergia „fenntartható fejlődése” Bár a túlhaladott elméletekhez a történelem tanúsága alapján a döntéshozók mindig a végső bukásig ragaszkodtak, és nincs ez másképp manapság a fenntartható fejlődéssel sem, amíg ők is rájönnek, mi legalább a következőket kérjük: - A közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogán és okán biztosítsák a legkorszerűbb, legenyhébb mellékhatású gyógyszerek eléréséhez szükséges fontos információkat, hogy legalább, ne letompult érzékű, értelmileg és érzelmileg is sivár életfeltételek között kelljen túlélnünk az időszakos allergiák, főként az allergiás avagy gyötrő nátha miatti legrosszabb életszakaszainkat. Mert a GDP-nél még a boldogságindex is fontosabb!

Az előadás viszont nem fenntartható, ennek tehát VÉGE! Amennyiben mást vártak, sajnálom, de jobb, ha pontosan tudjuk: az allergia az önmegvalósításban utolérhetetlen emberi géniusz talán eddigi legütősebben működő káros (mellék)terméke. Az érintett betegek érdekvédő szövetségének vezetőjeként erről is szólnom kellett, amiről egyébként a tudók úgyis minden fontosat régóta, de mégis hiába(?) tudnak. A tudósítandó emberek viszont – szinte semmit! Megtisztelő figyelmüket köszönöm! Tudósításukat pedig köszönjük! (Bővebben: www.abosz.hu)