1.Az ókori görögség történelmének szakaszai A görög kultúra alapja a vallás, az egyiptomiéhoz hasonlóan. Politeizmus, több istenhit ie.1100-700. Geometrikus kor Görög törzsek vándorlása, elrendeződése ie.700-500. Archaikus kor Rabszolgatartó társadalom Fejlődés alapja: kedvező éghajlat, mezőgazdaság, árutermelés, pénzgazdálkodás, hajózás, Spárta és Athén fejlődése, rivalizálása -ie.500-300. Klasszikus kor Periklészi demokrácia Athénban, harcuk az arisztokratikus Spártával. Peloponészoszi háború, Spárta győzelme, majd Macedón uralom. Athéni műveltségű (Arisztotelész) Nagy Sándor uralma. ie.330-30.Hellenizmus -A római korig

2.Görög építészet templomok, színházak, stadionok, kincsesházak Geometrikus kortól kezdve: Templom szerkezete: négyszögű alaprajz, lépcsős alépítmény, eredetileg fából Ie.480- kőből építik újjá az Akropolisz templomait a spártai gyújtogatása után, de marad a faszerkezet aránya. (ld:Egypt) -az istenszobor őrzésére épült cella (naosz, hajó) védelmére szolgált, nem tömegek befogadására, körülötte cölöpök, később oszlopsor, rajta a tető; párkányzat, tympanon csak a külső díszes, mert a belső teret a hívek nem láthatták Az oltár különálló egységet képezett, akár hatalmas méretet ölthetett (pl:pergamoni nagyoltár). Az eredetileg egytermes épületet kívülről perisztülion, külső oszlopsor övezte A hellenizmus vívmánya: Színházak szerkezete: kör alaprajzú orchestra, félkörívű nézőtér, nyitott építmény, csak a hyposcene fedett a scenevel Két szintes a drámai funkciók szolgálatára -oszloprendek, kapuzatok felhasználása

3.Templom és színház alaprajz

4.Oszloprendek -antropomorfizmus oszlopépítésben lábazat = törzs = nyaktagozat = fejezet. A templom részei: l lábazat (lépcsős alépítmény); törzs (oszlopsor); nyaktagozat (koronázza a párkány); alatta az eresz; a képszék /fríz/ a függőleges hornyokkal /triglif=triglüphosz/ és domborművekkel ; hevedergerendával /architráv/, ami az oszlopfőn nyugszik); fejezet (timpanon; a nyeregtető háromszög alakú homlokzati metszete). Archaikus: dór, robosztus pl: Parthenon az Akropoliszon, Delphoi Ante Templom Lábazat nélkül, törzs sudaras, 16-20 vájatsorral, rajta párnatag és fejlemez (abaszkusz) Ie.7században alakult ki klasszikus: ion, karcsúbb, oszlopfőn csigavonal, pl:Erechteion az Akropoliszon Több sor körbefutó barázdából álló lábazat, kecsesebb törzsű; a kannelúrák (vájatsor) száma 24, az oszlopfőn a párnatag és az abakusz közé csigafejezet: kettős spirál ékelődik (voluták). Kr.e.600. körül, Hellász keleti részén fejlődött ki. Hellenizmus: Korinthoszi- pl.Olümposzi Zeusz templom Az ión oszlopfő megmagasítása révén az oszlop maga egészében vékonyabb hatást kelt. Alsó részén akantuszlevelek futnak körbe, felette pálmatest, az abakusz sarkait egy-egy csigavonal –voluta- díszíti. Az oszlopot emberi alakot ábrázoló szoboralak is helyettesítheti; a férfi az atlaszfigura, a női a kariatida.

5. Archaikus kor ie. 700-500. Az athéniak kincsesháza, Delphoi; ie 5.Archaikus kor ie.700-500. Az athéniak kincsesháza, Delphoi; ie.6-4 sz, az ante templom típusa. Szerkezete az egykori mükénéi megaron (nagy terem), krétai minta . A meghosszabbított cellafalak között két oszlop támasztja alá a bejárat gerendázatát. A vájatolt oszlopoknak nincs lábazatuk, hanem közvetlenül az alépítményre támaszkodnak. Dór fejezetek tartják az architrávot. A képszéket triglifek (az egykori fagerendák végére emlékeztető, függőleges vájatok) és metopék (négyszögű falrész) díszítik. A párkányok által szegélyezett nyeregtető a háromszögű oromzatot rajzolja ki.

6.Parthenon ie.447-432 Benne Pheidiász 12 m magas Athene szobra fából, aranyozott, elefántcsont és drágakő berakású. Nyugati, kisebb teremben 4 ion oszlop, karcsúbbak

Dór oszlopfő

8. Akropoliszon Erekhteion- ION templom ie 8.Akropoliszon Erekhteion- ION templom ie.420 Kariatidák, oszlop helyett

9.ION oszlop arányai a DÓR és KORINTOSZI mellett

10.Hellenizmus építészete korintoszi oszlopokkal olümposzi Zeusz templom

Korinthoszi oszlopfő a phigaliai Apollón templomból ie.V.sz

12. Pergamoni Zeusz oltár ie. II 12.Pergamoni Zeusz oltár ie.II.század ion oszloprend, szélessége 36 méter

Archaikus kor 13.Görög szobrászat - Argoszi Polümedész- Kleibosz és Biton ie.590. -tömör formálás, egyiptomiakat utánozva, de már új formákkal, mosoly az arcokon pl. térd megalkotása, nincs a két láb mereven egymás mellett, a kar kifejező mozdulata

14. Görög szobrászat klasszikus kora Pheidiasz (ie 447 14.Görög szobrászat klasszikus kora Pheidiasz (ie 447.): Athene,a Parthenonban, 11m magas faszobor volt. Fegyver és ruházat arannyal bevonva, test fedetlen részeit elefántcsonttal; sisak, pajzs, szeme (a kígyóé is) drágakővel.- Római márványmásolat, 104 cm

Görög szobrászat klasszikus kora Pheidiasz Olümpiai Zeusz szobra ie Görög szobrászat klasszikus kora Pheidiasz Olümpiai Zeusz szobra ie.435. 13m magas, elefántcsont szobor, arany, drágakő bevonással Keletkezése után 800 évvel tűzvészben megsemmisült.

16.Sírkő, mint remekmű Hétköznapi jelenet, rokon az egyiptomi relieffel, de már nem olyan merev a mozdulat. A karok íve harmonizál a székláb vonalával. Hégészo síremléke, ie.400 Tutanhamon és felesége ie.1330

17.Bútorkészítés Kliszmosz szék vörösalakos vázán és 1815-ös baltimori modernizálás

18.Görög szobrászat klasszikus kora Praxiteles: Hermes a kis Dionüszosszal ie.340 Niké, a szandálját oldozó győzelem istennő ie.408.

19. Görög szobrászat klasszikus kora Belvederei Apollon, ie 19.Görög szobrászat klasszikus kora Belvederei Apollon, ie.350 Antik szépségeszmény, de egyiptomi hagyomány nyomai: minden testrész a legjellemzőbb nézetben van.

20. A görög szobrászat hellenisztikus kora 1. Miloi Vénusz, ie 20.A görög szobrászat hellenisztikus kora 1. Miloi Vénusz, ie. 200, márvány, 200 cm Ez még inkább típus, mint egyénítés

21. Görög szobrászat hellenisztikus kora 2. Pergamoni Zeusz oltár ie 21.Görög szobrászat hellenisztikus kora 2. Pergamoni Zeusz oltár ie.164. Istenek és gigászok harca, relief. Erős drámaiság, vad harc, görög harmónia, finomság hiányzik.

22. Görög szobrászat hellenisztikus kora 3 22.Görög szobrászat hellenisztikus kora 3. Polüdorosz: Laokoón és fiai, ie.175. 242 cm márvány A harc kifejezése a harmónia szabályának megtartásával

23. Portrészobrászat Lüszippos Nagy Sándor ie. 330 23.Portrészobrászat Lüszippos Nagy Sándor ie.330. Egyéni arcvonások, már nem istenképmás

24.Filozófia, a bölcsesség szeretete Mitológia- több istenhit, főisten, Zeusz, félistenek, bonyolult szövevény Szókratész (ie.469-399), szókratészi kérdések, Nincsenek írásművei, védőbeszédét is Platon jegyezte le Platon (ie.427-347): Az állam, A lakoma Művészek szerepe az állam hierarchiájában. Akadémia, liget, ahol sétálgatva beszélgettek Arisztotelész (ie.384-322): Poétika Nagy Sándor nevelője, egy évvel éli túl csak a hadvezért A műalkotás fogalma

25.Görög Festészet Emlékek vázafestészetben maradtak Fal- és szoborfestészet - római másolatok Témák: mitológiai, vallási Geometrikus formák Emberábrázolás Fekete- és vörösalakos technika Folytatják az egyiptomi hagyományt, de megújítják Geometrikus kor ie.900-700 vázafestészete- I.e.700 Halottsiratás Meander vonal, karcolás Fekete alakos, a váza anyagára fekete festék, karcolással

26.Meander vonal

27. Fekete alakos váza, Archaikus kor ie. 700-500, un 27.Fekete alakos váza, Archaikus kor ie.700-500, un.Francois váza, ie.570. Megjelennek az ívelt vonalak, ecset használata

28. Feketealakos váza, archaikus kor ie 28.Feketealakos váza, archaikus kor ie.700-500, Akhilleus és Aiasz kockázik, ie.540, vörösre festett vázára feketével festik az alakokat Még egyiptomi hatás a profilból való ábrázolásban, a szem szemből néz ránk, de a mozdulat már nem merev. Bal kezéből alig látszik valami. Később a rövidülés elvét is ábrázolták a szemből lévő lábfejen. A mozdulat alkalmazkodik a váza formájához.

29. Vörösalakos vázakép, archaikus kor vége Dionüszosz és a szatír, ie 29.Vörösalakos vázakép, archaikus kor vége Dionüszosz és a szatír, ie. 510 Fekete vázára vörös festés

30. Hellenizmus falfestészete, ie 30.Hellenizmus falfestészete, ie. 330-30 római kori Hadrianus villa mozaik másolata Dionuszosz és női álarc

31.A görög dráma ie. VIII.sz- Eposz Homérosz: Ilias, Odysseia Bizonyított az egy szerző és hiteles állításai Schliemann ásatásai Trójában. Illusztráció- vörösalakos váza ie.600:Líra: Alkaios és Sappho versei, Anakreóni dalok Dráma Arisztotelész: két ága a drámának: tragédia (kecskedal),- komédia (csúfolódó nóta, önálló szatírjáték Drámai verseny: 3 részű tragédia+szatírjáték Téma: össznépi fil-i, vallásos, mitológiai (ie..534 )Theszpisz első drámai költő Athénban A vallási rítust alakította színházivá) -Újítása: a karból kivált a karvezető és felelgetett a karral, úgy mesélte el a történetet. Alapja lett a dialógusnak- 50 év alatt ebből a dráma (cselekvés) (ie.525-456) Aiszkhülosz- súlyos veretű tragédiák; két szereplő, valódi dialógus (Perzsák) (ie.485-406) Euripidész- mozgalmas költészet- kórus háttérben, csak közjáték.(Elektra. Medea, Iphigenia) (ie.496-406 )Szophoklész- kiegyensúlyozottabb, három szereplő. (Antigoné)

32.A görög színház Dionysos ünnepek: a szüretkor kecskeáldozat; szatíroknak öltözve (állatbőrben) ittak, daloltak, táncoltak és áldoztak A theatron (ahonnan látnak) a Dionüszosz isten kultuszából kinövő ünnepségek színhelye tragédia, komédia, szatírjáték zenei versengés,(agón) népgyűlés Oltárkő, ahol papok áldoztak, később az orkhesztra közepe, ahol táncoltak.

33.A görög színház felépítése Oltárkő Orchester Szkéné (sátor) Proszkéné,paraszkéné Paradosz – két út, egyik a városból ki-vak jós, király haza; másik városba, városlakók KARA nézőtér: domboldalba vájt lépcsők, fával erősítve; kőből. Első sorban márvány trónusok a bíráknak Közönség- férfiak, szegények is Előadás: nappal sötétedésig.

34.Antik színház Első sorban- trónusok, itt nincs már meg a proszkéné, de a szkéné teteje látható és a nézőtér és szkéné közt két út is:paradoszok

-középső mögött- királyi pár -2 oldalsó- családtagok, előkelők 35.Szkéné épülete Épületen-három kapu -középső mögött- királyi pár -2 oldalsó- családtagok, előkelők Proszkéné-lépcsős emelvény szkéné előtt Paraszkéné- proszkéné két széle Lépcsőn- a szkéné tetejére lehetett menni Őr, hírnök helye

36. Athén, Dionüszosz színház, ie. IV 36.Athén, Dionüszosz színház, ie.IV.század Akropolisz déli lejtőjén, 17 ezer néző lépcsők: 32cm ülésfelület, mögötte 44 cm, 20cm emelkedés

37.Athén, Dionüszosz színház alaprajza

38.Epidaurosz színház ie.360, 14ezer néző, mai is működik 10m átmérőjű orkhesztra, 53 sor Két oldali kapuzat ion oszlopú nézőtér támfala és scene szárnyfalai között

39.Epidaurosz színház 2. 118 m átmérőjű, amelyben a nézőtér és a színházi épület építészetileg külön állt.

40.Epidaurosz színház alaprajza

41.Legnagyobb befogadóképességű ókori színház a megalopolisi, 44 ezer nézővel -már csak romokban

Geranos lebegőgép 42.Színpadgépészet -daruszerű szerkezet, scene felett lógattak be max 2 szereplőt, mint a mai artisták, övüknél fogva kötélen. Teologeion- felső színpad az istenek lakását mutatva. Az isten képében fellépő színész a theologeionban, a szkéné tetején erkélyszerű nyílásban geranos segítségével DEUX EX MACHINA

43.Színpadgépészet Ekkükléma: hengereken guruló színpad épületbelső jelzésére, a középső ajtón kitolva, áldozatot ezen hozták elő Alacsony volt, le lehetett lépni róla. Gyilkosság, brutális tettek sohasem a nézők szeme láttára történt, hanem csak az eredményt láthatták vagy valaki elbeszélte.