Kréta és az ókori Görögorszég művészete

Az előadások a következő témára: "Kréta és az ókori Görögorszég művészete"— Előadás másolata:

1 Kréta és az ókori Görögorszég művészete
Művészeti alkotások képelemzése

2 Knósszoszi palota, Kr.e. XVI.sz. Kréta
A krétai művészet föllendülése az egyiptomi Újbirodalom megalapításával egy időben zajlott le. A knósszoszi palotakomplexum közel négyzetméteres négyszögletű területet foglal el. A palotának öt szinten helyisége volt. Jellegzetes eleme az oszlop: lefelé keskenyedő, a tetejét egy párnatagként kidudorodó gyűrűs fejezet és egy négyszög alakú fedőlemez zárta le. A palota leletei között található a kígyóistennőt ábrázoló szobrocska.

3 Az ókori Görögország térképe

4 Mükénei fellegvár (kül.: oroszlános kapu), Kr.e. XIV-XII.sz.
A vár kapujának szerkezeti felépítése igen hasonlít Agamemnón sírjának bejáratához. A kép két egymással szembeállított, oszloptalapzatra támaszkodó oroszlánt ábrázol. Róluk nevezték el a kaput.

5 Parthenon – Pheidiasz, Kr.e. V.sz. Athén
Periklész alatt épült az athéni fellegvár, az Akropolisz. A főépítész Pheidiasz volt.

6 A dór templom teherhordó szerkezete
Akroteion=tetődísz Triglif=kőlap hármas rovátkával Metopé=domborműves kőlap a triglifek között Architráv=tetőszerkezetet tartó kőgerenda Abakusz=az oszlopfőt fedő kőlemez Echinusz=a dór oszlopfő jellegzetes része

7 Egy görög színház A görög színház három részből állt: orkhésztra, tgheatrom, szkéné.

8 Athéni akropolisz, Niké-templom, Erechteion Kr. e. 447-434.
Az akropolisz kiképzésének utolsó láncszeme az Erechteion építése volt. A legismertebb a déli csarnok, amelynek oszlopai ruhás leányalakok.

9 Zeusz oltár, Kr. e. 180. (Berlin, Pergamon Múzeum)
A pergamoni Zeusz-oltár t az együttes legmonumentálisabb elemeként a várkapun kívül, a fallal körülvett déli teraszon a Kr.e. II.század elején kezdték építeni.

10 Mürón: Diszkoszvető, Kr. e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano)
A diszkoszvető kompozíciójában több törvényszerűség rejlik. A szobron felfedezhető harmónia, világos összefüggések, ismétlődések arról tanúskodnak, hogy Mürón valóban a Kr.e. V.századbeli dór templomok építőinek kortársa volt.

11 Praxitelész: Knidoszi Aphrodité, Kr. e. 350 – 340
Praxitelész: Knidoszi Aphrodité, Kr. e. 350 – 340. (Róma, Museo Vaticano) Praxitelésznek indokolnia kellett a merész lemeztelenítést: az istennő éppen fürödni készül. Körplasztikai alkotás, jellegzetes testtartás: „kontraposzt”.

12 Szamothrakéi Niké, Kr.e. 200 k. (Párizs, Louvre)
Feltehetően Püthokritosz alkotása a kr.e. 2.század elejéről. Egy győztes tengeri csata emlékére készült. Egy hajó orrán áll.

13 A Laokón-csoport Kr.e. II.sz. (Róma, Museo Vaticano)
A görögök hogy a háborúskodást a trójaiakkal befejezhessék, cselhez folyamodtak.

14 Hegeso síremléke Hegeso és szolgálója jelenetét bensőségesnek érezzük. A dombormű ugyanis éppen a rajzzal való rokonság révén ki tudja fejezni az emberek egymáshoz való kapcsolatát és annak érzelmi motívumait. Ez az érzelmi színezet élményünket gazdagítja. A beleélés ugyanis, értelmi- érzelmi azonosulás.

15 Egyiptomi és görög szobrászat összehasonlítása
Testtartás: frontális, szimmetrikus, mozdulatlan Fejtartás: előre tekintő, merev, egyenes Arckifejezés: érzelemmentes Részletek: leegyszerűsített, elnagyolt, stilizált Elmozduló tengelyek, kontraposzt, pihenő tartás A test középtengelyétől elforduló Élethű: a szobrász a töprengő, gondolataiba mélyedő arcot mutat Valósághű, részletgazdag

16 Egy fekete -és egy vörösalakos vázakép
A feketealakos stílus az archaikus kor második felének (Kr.e. VII-VI.sz.) jellemzője. A vörösalakos stílus ( Kr.e. VI.sz. végén) jellemzője.

17 Az ókori görög irodalom térképe

18 Hangszerek a görög életben
Kithara: váza szögletesebb, kiképzése és a húrfeszítések eltérnek a líráétól. Játszás közben az alkarban tartották. Líra: többnyire teknősbéka páncéljából és a ráerősített keretből állt. A páncél és a keret között kifeszített húrokat kézzel pengették. Játszás közben a mellhez szorították.