Az ókori görög építészet

Az előadások a következő témára: "Az ókori görög építészet"— Előadás másolata:

1 Az ókori görög építészet
Készítette: Ilcsik gergely

2 1. Az érett görög építészet és az oszloprendek a) A templomok A vallás szabta meg a görög építészet főbb művészi feladatait. Ennek szolgálatában álltak a templomok, a vallásos jellegű versenyjátékok építményei és a vallási ünnepek kereteiből kinövő színházak is. A görög templom az istenszobor őrzésére épült cella (naosz, hajó) védelmére szolgált, nem tömegek befogadására. Az oltár különálló egységet képezett, akár hatalmas méretet ölthetett (pl. a Zeusznak és Athénének ajánlott pergamoni nagyoltár).

3 Az eredetileg egytermes épületet kívülről külső oszlopsor övezte
Az eredetileg egytermes épületet kívülről külső oszlopsor övezte. Létezett körtemplom is, pl. Delphoiban A görögségre jellemző antropomorfizmus megfigyelhető a templom- ill. oszlopépítésben is. A templom részei: lábazat (lépcsős alépítmény); törzs (oszlopsor); nyaktagozat (koronázza a párkány; alatta az eresz; a képszék (fríz) a függőleges hornyokkal és domborművekkel; hevedergerendával, ami az oszlopfőn nyugszik); fejezet (timpanon; a nyeregtető háromszög alakú homlokzati metszete).

4 a) dór Az oszlopfajták közül az alap a dór volt, a férfias, robusztus hatást keltő. Ez a férfitest arányai szerint készült, lábazat nélkül. A törzse sudarasodott (hordószerű kidudorodás), vájatsorral tagolódott. E fölött nyaktagozat, párnatag és fejlemez adja ki az oszlopfőt. A dór oszloprend a Kr. e. VII. sz. második felében keletkezett, talán Korinthoszban.

5 b) jón A jón (ión) oszlop a női test arányai szerint épül fel, több sor körbefutó barázdából álló lábazata van, kecsesebb törzsű (a dór alsó átmérőjének 4-6,5-szöröse, a jónnak szerese az oszlop magassága); az oszlopfőn a párnatag és fejlemez közé csigafejezet: kettős spirál ékelődik (voluták). A jón oszloprend a Kr. e körül, Hellász keleti részén fejlődött ki.

6 c) korinthoszi Ez a legdíszesebb változat oszlopfője alsó részén akantuszlevelek futnak körbe, fölül központi pálmatest foglal helyet ez a stílus alakult ki legkésőbb (Kr. e. IV. sz.)