Külön könyvvizsgálói jelentés Felügyeleti tapasztalatok Somogyvári Sándorné 2008. november 24.

Általános összefoglaló 2008. év végén 34 részvénytársaság és 5 nagyegyesület (együtt: biztosítók) működött a magyar biztosítási piacon. Ezek közül egy Biztosító 2008-ban még nem rendelkezett tevékenységi engedéllyel Az egyesületek esetében 300 millió Ft éves díjbevétel alatt a jogszabály nem írja elő az éves beszámoló auditálását, és ennek következtében egy egyesület nem bízott meg könyvvizsgálót beszámolójának minősítésére.

Általános összefoglaló A biztosítók könyvvizsgálójának az éves beszámolók könyvvizsgálati jelentésétől különálló, a jogszabály által előírt tartalommal külön kiegészítő jelentést (továbbiakban Kiegészítő jelentés) kell készítenie a 2005-ös beszámolói évtől kezdődően Ezt legkésőbb május 31-ig meg kell küldenie az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek.

Általános összefoglaló Kettő könyvvizsgáló kivételével valamennyi részvénytársaság megküldte a jogszabály által meghatározott időben a Felügyelet részére a Kiegészítő jelentést a Felügyelet 2009. július 13-án – e tárgyban – levelet írt az érintett könyvvizsgálóknak és biztosítóknak Másfél, két hónapos késéssel került megküldésre a jelentés

Általános összefoglaló Az egyik könyvvizsgáló társaság a saját gyakorlatától eltérően, de az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonlóan az éves (normál) könyvvizsgálatot követően elkészített úgynevezett hosszú jelentésébe illesztette bele (jól elkülönített módon) a Kiegészítő jelentésnek megfelelő tartalmú Kiegészítő jelentését

Általános összefoglaló A felügyelet álláspontja, hogy bár a jogszabályi kötelezés a könyvvizsgálókra vonatkozik, azonban a (szerződéses) megállapodási kötelezettség létrehozása, annak kezdeményezési felelőssége természetszerűen a Biztosítókat terheli

Általános összefoglaló A Kiegészítő jelentés tartalmát általánosságban a Bit 151. § (5), (7) és (8) bekezdése szabályozza, a 151. § (6) bekezdésének első fele pedig pontosítja, hogy ezen bekezdésekre vonatkozóan a könyvvizsgálóknak a megállapításaikat rögzíteniük kell. Ezen túlmenően a Felügyelet Felügyeleti Tanácsa és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlást (10/2006. – XI. 30.) adott ki a Kiegészítő jelentés szerkezetéről és tartalmáról (továbbiakban: Ajánlás).

Általános összefoglaló Összefoglalónk célja annak megítélése, hogy a Kiegészítő jelentés szerkezete, tartalma, pontossága illetve teljes körűsége mennyire felel meg a jogszabályi előírásoknak, valamint az Ajánlásnak

Általános összefoglaló A Felügyelet álláspontja szerint a jogszabályi előírásból (Bit. 151. §. (6) bekezdés első fele) egyértelműen kiolvasható az a jogalkotói szándék, amely szerint elsősorban a könyvvizsgálói értékítélet, vélemény, minősítés miatt szükséges a Kiegészítő jelentést elkészíteni, Amennyiben a beszámolóból, illetve annak kiegészítő mellékletéből is kiolvasható lenne az adott információ abban az esetben is szükséges a Kiegészítő jelentésben a könyvvizsgálói minősítést megfogalmazni

Általános összefoglaló Az Ajánlásban megfogalmazott Kiegészítő jelentés szerkezete leképezi a hivatkozott jogszabályi helyen megfogalmazott főbb tartalmi elvárásokat. összefoglalónk is ezen fejezeti megbontás szerint készült el, amelyben részleteztük a pozitív, illetve negatív tapasztalatainkat

Kiegészítő jelentések áttekintése Kiegészítő jelentések felépítése követi az Ajánlásban foglaltakat, az Ajánlásban található szerkezetet. A Kiegészítő jelentések közel felénél nem említi a könyvvizsgáló, hogy annak elkészítésekor figyelembe vett-e a Felügyelet által kiadott ajánlásokat, irányelveket, módszertani útmutatókat. A KPMG, a PWC által készített Kiegészítő jelentések többsége nem utalt erre, és ugyanez vonatkozik a Trautmann által készített egyetlen jelentésre is.

Kiegészítő jelentések áttekintése A Kiegészítő jelentések alapvetően nem rögzítik azt, hogy a könyvvizsgálat során a „jelentősség” és a „lényegesség” fogalmát miként, milyen szakmai előírások figyelembe vételével határozta meg a könyvvizsgáló a munkája során A Kiegészítő jelentések többsége kitér arra, hogy a könyvvizsgálat során készült-e vezetői levél . Ez a megállapítás nem vonatkozik az EY és a Trautmann által kiadott Kiegészítő jelentésekre. egyedül a PWC nem beszél a vezetői levél meglétéről, esetében tapasztalható egy általános hiányosság e tekintetben

A szavatoló tőke, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartásának, a szavatoló tőke számítások helyességének vizsgálata A vizsgálat során jelentős hangsúlyt fektettünk arra, hogy a könyvvizsgálók miképpen nyilatkoznak a szavatoló tőke pontosságáról és megalapozottságáról Általánosságban megállapítható, hogy a Kiegészítő jelentések ezen része – néhány kivételtől eltekintve – alapvetően megfelelt a jogszabályokban és az Ajánlásban szereplő vizsgálati tényezőknek

A szavatoló tőke, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartásának, a szavatoló tőke számítások helyességének vizsgálata A könyvvizsgálók elvégezték a biztonsági tőke szabályok teljesülésének, a szavatoló tőke szükséglet és a rendelkezésre álló szavatoló tőke szükséglet számításának vizsgálatát Ez alól kivétel: kettő társaság az egyik arra hivatkozva, hogy a Biztosító 2009. május 15-ig tartó tevékenységi engedély felfüggesztés miatt nem kellett teljesítenie a szavatoló tőke és a minimális biztonsági tőkeszintnek való megfelelést A másik esetben indoklás nélkül nem tért ki a rendelkezésre álló szavatoló tőke szükséglet számításának a véleményezésére

A szavatoló tőke, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartásának, a szavatoló tőke számítások helyességének vizsgálata Szükséges megemlíteni, hogy kettő könyvvizsgáló társaság Kiegészítő jelentéseinek a többségéből hiányzik annak értékelése, hogy a nem realizált tételek jelentős hatással bírnak-e a biztosítók szavatoló tőke helyzetére. Ez jelentős súlyú hiányosságnak tekinthető, különösen a pénzügyi és gazdasági válságra tekintettel, mivel egyes biztosítóknál jelentős mértékű a csendes tartalék értéke.

A szavatoló tőke, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartásának, a szavatoló tőke számítások helyességének vizsgálata Több Biztosítót vizsgáló könyvvizsgáló társaság nem tért ki a biztosítók rendelkezésre álló szavatoló tőkéjének számítására vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata során az összevont felügyelet alá tartozó biztosítókra vonatkozó jogszabályi előírásokra (Bit. 184-187. §-ai).

Ajánlás viszont megfogalmaz bizonyos „minimális elvárásokat” Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, valamint prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülése Sem a jogszabály, sem az Ajánlás nem összegzi, hogy mely jogszabályokat, jogszabályi helyeket kell a megfogalmazottak alatt érteni, illetőleg melyek azok, amelyekre kiemelten kell figyelni a vizsgálat során, mintegy a vizsgálati prioritást is megadva Ezen kívül megjegyezendő, hogy az érintett jogszabályi előírások egy része nem egzakt követelményeket tartalmaz, hanem általános normákat fogalmaz meg Ajánlás viszont megfogalmaz bizonyos „minimális elvárásokat”

A Kiegészítő jelentésben kétféleképpen nyilvánult meg: Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, valamint prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülése A Kiegészítő jelentésben kétféleképpen nyilvánult meg: Egyrészt az idézet jogszabályi részben, illetve az Ajánlásban megfogalmazott vizsgálati szempontok szerinti minősítés formájában, másrészt a vizsgálatban a könyvvizsgáló tudomására jutó lényeges információk – Ajánlás szerkezete szerint rendezett – bemutatása, leírása révén.

Kivételt jelent egy könyvvizsgáló és néhány Kiegészítő jelentés Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, valamint prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülése Általánosságban megállapítható, hogy a könyvvizsgálók többsége az Ajánlásnak megfelelő szerkezetben, és tartalommal fogalmazta meg e megállapításait. Kivételt jelent egy könyvvizsgáló és néhány Kiegészítő jelentés

Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, valamint prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülése Egy könyvvizsgálói társaság nem említette meg az általa készített Kiegészítő jelentésekben azt, hogy a biztosítók a tevékenységük során vállaltak-e nagykockázatokat. Továbbá nem tért ki arra, hogy jutott-e tudomására olyan információ, tétel, amely a vizsgált biztosító jövőbeni biztonságos működését, jövedelmezőségét veszélyezteti. Ez esetben jelentős hangsúlyt kap a vizsgálat azon szempontja, mely szerint a nemleges állításnak is információértéke van.

Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, valamint prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülése A könyvvizsgálók ebben a részben az Ajánlásnak megfelelően értékelték a Biztosítók tőkehelyzetét bár az egyik könyvvizsgáló társaság esetében az értékelés helyett táblázatos formában mutatta be a tőkeadatokat Kiegészítő jelentések e részének részletes áttekintése során megállapításra került: Egy Biztosító esetében a jogszabály által előírt vizsgálat eredménye rendkívül hiányos ez abban a tekintetben mindenképpen különös, hogy a csoportba tartozó másik két biztosító könyvvizsgálója ugyan az a társaság és a csoport többi tagjánál ilyen mértékű hiányosság nem volt tapasztható.

A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése E témának a megítélése tág teret enged a véleményalkotónak, és így az előző ponthoz hasonlóan ebben az esetben is alapvetően szubjektívek a vizsgálati szempontok, így azok súlya, mértéke, illetve a róluk megfogalmazott megállapítások is erősen általánosak lehetnek. A Felügyelet is a munkája során ténylegesen csak a szélsőségesen gyenge informatikai háttér, illetve folyamatjellegű kontrollproblémák esetén él az ilyen jellegű hiányosságok határozatba emelésének a lehetőségével.

A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése Az Ajánlásban megfogalmazott minimális követelmények között szerepel – jogszabályi előírás kiegészítéseként – az adatszolgáltatások számviteli szempontú és a teljesség ellenőrzését is magában foglaló vizsgálata E rész optimális esetben kiváló lehetőséget nyújt a Felügyeletnek a vizsgált területről tájékozódni, mivel a nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer megfelelőségéről csupán a helyszíni vizsgálatokon lehet tapasztalatokat, információt szerezni.

A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése a könyvvizsgálók is évről évre egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az informatikai rendszerek, az informatikai folyamatok felmérésére, vizsgálatára, ellenőrzésére, megítélésük szerint is az informatikai rendszerek komplexitása, nyilvántartási-, adatfeldolgozási- és adatszolgáltatási biztonsága, átláthatósága kiemelten fontos működési tényező.

A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése Ennek tudtuk be, hogy a Kiegészítő jelentés e részében a könyvvizsgálók nagy terjedelemben, leíró jelleggel tájékoztatják a Felügyeletet az informatikai háttér megfelelőségéről. A könyvvizsgálók többségében törekedtek az Ajánlásban megfogalmazott szempontok szerint vizsgálni, illetve a Kiegészítő jelentések ezen részét az itt rögzített szerkezetben megírni, azonban a biztosítói piacon az informatikai területen tapasztalható közismert hiányosságok következtében a könyvvizsgálók egy része az informatikai helyzet részletes leírását vállalta.

A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése Az Ajánlásban foglaltakon túl a könyvvizsgálók egy része röviden említést tett az informatikai területeken folytatott belső ellenőrzésekről, illetve azok eredményéről is. Általánosságban megállapítható, hogy a könyvvizsgálók a jogszabályi előírásra épülő Ajánlásnak megfelelő szerkezetben, és tartalommal fogalmazzák meg e vizsgálati területre vonatkozó megállapításaikat. Kivételt jelent egy könyvvizsgáló és néhány Kiegészítő jelentés, amelyek különböző mértékű hiányosságokkal készültek el.

A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése A z egyik könyvvizsgáló - mindkét általa auditált biztosító esetében - (2007) informatikai auditot végeztetett el, amelynek jelentését emelte be a Kiegészítő jelentésének ezen részébe Azóta újabb auditot nem végeztetett, így rendkívül szűkszavúan, súlytalan tartalommal szerepel néhány sor ennél a résznél mindkét biztosító esetében.

Egy Kiegészítő jelentés e része jelentős mértékben hiányos. A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése Egy Kiegészítő jelentés e része jelentős mértékben hiányos. A könyvvizsgáló többek között nem értékelte a Biztosító állomány-, tartalék-, eszköznyilvántartó rendszerét, nem fogalmazott meg véleményt a Biztosító jogosultsági rendszerének szabályozottságáról, illetve annak betartásáról. Egyik társaság nem foglalkozik a jogosultsági rendszer dokumentáltságával, szabályozottságával és a belső szabályozások betartásával.

A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése Az egyes Kiegészítő jelentések e részének áttekintése során megállapításra került, hogy a Csoport három tagjának a könyvvizsgálója, egyik biztosító esetében sem értékelte a tartalék-nyilvántartó rendszert. Az állomány- és eszköznyilvántartást is csak a Csoport egyik tagja esetében a Kiegészítő jelentésében értékelte, a másik kettő csoporttag Biztosító esetében nem végzett értékelést.

A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatszolgáltatási rendszer megfelelőségének értékelése Kettő könyvvizsgáló társaság ( több Biztosító könyvvizsgálatát is ellátják, de egy-egy Biztosító esetében) Kiegészítő jelentésében nem tértek ki a könyvvizsgálat szempontjából jelentősnek ítélt nyilvántartási, adatfeldolgozási, adatátviteli rendszerek és folyamatok átláthatóságára, dokumentáltságára, ellenőrzöttségére.

Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése A korábbi két vizsgálati szemponthoz hasonlóan az Ajánlás röviden, de lényegre törő módon megfogalmaz olyan vizsgálati szempontokat a könyvvizsgálók részére, amelyek a biztosító méretétől (létszám, díjbevétel), jellegétől (kompozit / élet / nem-élet, régen alapított / újabb alapítású) függetlenül fontosak egy biztosító ellenőrzési rendszerének megítéléséhez. Az Ajánlásban foglaltakon túl a Kiegészítő jelentések e részébe számos esetben belefoglalták a könyvvizsgálók az ellenőrzések technikai és humán hátterének a leírását, az ellenőrzési terv készítésének a körülményeit, szempontjait, a jelentési rendszer konkrét, részletes bemutatását, a jelentések feldolgozásának, nyilvántartásának, összesítésének a módját.

Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése Általánosságban megállapítható, hogy a könyvvizsgálók az Ajánlásnak megfelelő szerkezetben, és tartalommal fogalmazzák meg e vizsgálati területre vonatkozó megállapításaikat. Ez alól kivételt képez kettő könyvvizsgáló, amelyeknél megfelelő mennyiségű, minőségű információt nem tartalmazó, értékelést is nélkülöző szöveget tartalmaz a Kiegészítő jelentések e része.

Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése Egyik esetében a jelentés minősítéseket, értékeléseket egyáltalán nem tartalmaz, a leírtaknak valós tájékoztató, informatív jellege nincs (kivétel a 2008-as belső ellenőrzési vizsgálatok témaköreinek felsorolása). A könyvvizsgáló láthatóan nem vette figyelembe az Ajánlásban megfogalmazottakat, de a jogszabályi általános elvárásoknak sem fel meg ez a rész.

Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése A másik könyvvizsgáló a Kiegészítő jelentéseinek a többségében nem véleményezte a döntési jogkörök és hatáskörök, a vezetői és a folyamatba épített ellenőrzés szabályozottságát, és ennek hatékonyságát. Ezen túlmenően nem tért ki a Kiegészítő jelentés e része a belső ellenőrzési szervezeti egység függetlenségének megvalósulására Az egyes Kiegészítő jelentések e részének áttekintése során megállapításra került, hogy kettő Biztosító esetében a Kiegészítő jelentés jelentős mértékben hiányos

A tartalékok megfelelőségének és fedezetének vizsgálata A Kiegészítő jelentés tartalmára vonatkozó jogszabályi előírások közül az egyik leglényegesebb pont az, amely szerint a biztosítók könyvvizsgálója „köteles arra is kitérni, hogy a biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és az eszközfedezete megfelel-e e törvényben foglaltaknak.” (Bit. 151. § (7) bekezdés)

A tartalékok megfelelőségének és fedezetének vizsgálata Általánosságban megállapítható, hogy – néhány hiányosság ellenére – a könyvvizsgálók a vizsgálatuk, a jelentésírásuk ezen részénél alapvetően megfeleltek a jogszabályokban és az Ajánlásban szereplő vizsgálati tényezőknek. Ezt elősegítette, hogy a vizsgálati szempontok körülhatárolhatóak, és mind a biztosítástechnikai tartalékok képzésére vonatkozóan, mind a tartalékok eszközfedezetével kapcsolatban megfelelő részletezettségű jogszabályi előírások léteznek. Ezen kívül az Ajánlás is egyértelműen fogalmazza meg e rész tartalmával kapcsolatos javaslatait.

A tartalékok megfelelőségének és fedezetének vizsgálata Az egyik könyvvizsgáló Kiegészítő jelentéseinek e részéből számos esetben hiányzik a biztosítók eszközportfolióinak, illetve a befektetések piaci értékének változásainak, hozamának bemutatása.

A tartalékok megfelelőségének és fedezetének vizsgálata Az egyes Kiegészítő jelentések e részének áttekintése során megállapításra került, hogy a könyvvizsgáló nem hívta fel a figyelmet a részesedésekkel kapcsolatos értékelési kockázatokra, miközben a Felügyelet határozati kötelezést adott ki – megfelelő indoklással – azzal kapcsolatban, hogy az ingatlanvagyonnal is érintett eszközei értékelésekor a Biztosító számviteli előírásokkal összhangban, az óvatosság elvét figyelembe véve járjon el.

A tartalékok tartalékfajtánkénti és ágazatonkénti értékelése A Bit. 151. § (8) bekezdése szerint „a biztosító könyvvizsgálója köteles a Kiegészítő jelentésében a biztosító biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni, és a részletes értékelést a biztosítónak átadni.” Az Ajánlás nem tartalmaz egyéb, részletező vizsgálati szempontot ebben a témakörben. A Kiegészítő jelentések tartalékokra vonatkozó része mutatja, hogy az idézett jogszabályi előírás nem egyértelmű, és a biztosítók különbözően értelmezik a biztosítástechnikai tartalékok „értékelését”.

A tartalékok tartalékfajtánkénti és ágazatonkénti értékelése Általánosságban megállapítható, hogy a könyvvizsgálók minősítették a biztosítástechnikai tartalékokat tartalékfajtánként, illetve ágazatonként. Azonban ez különböző módon történt, hol tartalékonként, hol egy mondatban összevontan, illetve ez utóbbi esetében vagy direkt megfogalmazással, vagy indirekt módon („a tartalékszabályzat megfelel a jogszabályoknak… a tartalékot a tartalékszabályzatnak megfelelően képezték.”, „nem jutott tudomásunkra olyan tény, amely azt jelezné, hogy a Társaság ne felelt volna meg…” a jogszabályi előírásoknak).

A tartalékok tartalékfajtánkénti és ágazatonkénti értékelése Az egyes Kiegészítő jelentések e részének áttekintése során megállapításra került, egy könyvvizsgáló nem hívta fel a figyelmet a biztosítástechnikai tartalékok értékelésével kapcsolatos kockázatokra, miközben a Felügyelet határozati kötelezést adott ki – megfelelő indoklással – azzal kapcsolatban, hogy a Biztosító a tartalékképzése során olyan módszereket dolgozzon ki és alkalmazzon, amelyek a biztosítástechnikai tartalékok prudens (óvatos) megképzését eredményezik.

Összegzés Az előző, 2007. évi külön könyvvizsgálói jelentésekkel összehasonlítva kijelenthető, hogy azzal nagyjából egyezően, megfelelő a jelentések színvonala, tartalmi megfelelősége, illetve az informatív jellege. Az egyes könyvvizsgálóknak bázis évben kiküldött levelek hatására számos hiányosság megszűnt a 2008-as Kiegészítő jelentésekben. Ettől függetlenül a 2008-as Kiegészítő jelentésekben is találhatóak hiányosságok, azonban ezek számosságukat és súlyúkat tekintve nem jelentősek.

Felügyeleti akciók Szükségesnek tartottuk figyelemfelhívó levelet írni az érintett könyvvizsgálók ügyvezetői részére a tapasztalt hiányosságokra tekintettel. A figyelemfelhívó levél megküldését több fejezettnél jelentkező jelentősebb súlyú hiányosságok, míg egy könyvvizsgáló esetén egy egész fejezettel kapcsolatos fejezeti szintű hiányosságok indokolták. Egy könyvvizsgáló esetén a Kiegészítő jelentéseivel kapcsolatban a bázisévben, illetve a tárgyévben is tapasztalt hiányosságok miatt a könyvvizsgáló biztosítási minősítésének törlését kezdeményezte a Felügyelet a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál

Köszönöm a figyelmet! somogyvari.maria@pszaf.hu