Munkanélküliség fogalma, típusai Jogi, társadalomstatisztikai szempontok, típusok, Munkaügyi központok feladatai, Munkaerő-piaci alap összetevői H.P.

A munkanélküliség jogi értelemben Az illetékes hivatalban regisztrált, nem foglalkoztatott, az előírásoknak megfelelően együttműködő (aktívan kereső) ügyfél tekinthető munkanélkülinek. Feltétel a rendszeres megjelenés, a felkínált lehetőségek elfogadása. (Képzés, foglalkoztatás, programba vonás.)

A munkanélküliség társadalomstatisztikai értelemben Az a munkanélküli, akit annak regisztráltak, aki nem foglalkoztatott, a kérdezés idején semmilyen munkajogviszonyban nem állott. Munkaügyi központok és a statisztikai hivatal nyilvántartása közötti különbség és annak okai.

Néhány alapfogalom Aktív munkanélküli: az a személy, aki maga is aktívan keres és kész a kompromisszumokra foglalkoztatása érdekében. Passzív munkanélküli: az a személy, aki nem működik közre, külső segítséget vár el, nem kompromisszumkész. Inaktív: aki nem foglalkoztatott, de nem is regisztrált munkanélküli

Munkanélküliség típusai I. Abszolút v. recessziós munkanélküliség: a gazdaság hanyatlása, összeomlása következtében létrejövő munkanélküliség. Egész iparágak szűnnek meg, drasztikus szerkezetátalakítás, stb. ( üzemek megszünnek, leépülnek, újak helyettük nem létesülnek)

Munkanélküliség típusai II. Strukturális munkanélküliség: akkor jön létre amikor a struktúra váltás következtében időlegesen nem talál egymásra a munkavállaló és a munkaadó. Megoldás a strukturális mobilitás. (képzés, átképzés, lakóhely váltás, mobilizációs képesség növelése)

Munkanélküliség típusai III. Súrlódásos munkanélküliség: mindig jelen lesz a társadalomban, mert családi okok, költözés, házasság, válás, stb. által időlegesen fellépő állapotot jelöl. Átmeneti, nem tartós munkanélküliség. (maximum 3 hónap)

Néhány számítási modell Munkanélküliségi ráta= mn. sz./fogl. Sz. + mn.sz.x 100 Foglalkoztatottsági ráta= fogl. sz./ népesség sz. x 100 Gazdasági aktivitási ráta= fogl. sz. + mn. sz./ népesség sz. x 100

Munkaügyi központok feladatai I. Állásfeltárás Munkaerő és az állások közvetítése Munkavállalók felkészítése a munkavállalásra Munkaadói igények felmérése, és lehetőség szerint kielégítése Munkaerő-piaci elemzések készítése

Munkaügyi központok feladatai II. Különféle támogatások és szolgáltatások nyújtása az érintettek részére Támogatások: - képzés, - közhasznú munka, - bértámogatás, - vállalkozóvá válás tám. -pályakezdők tám. -munkahelyteremtés tám. (önfoglalkoztatás, rehab. Munkahelyteremtés) -mobilitási tám. komplex programok (célorientált tranzit, és más többelemű progr.)

Munkaügyi központok feladatai III. Szolgáltatások végzése: -információ szolg. -munkaerő kiválasztás -munkavállalási tanácsadás -pályaválasztási tanácsadás -képzési tanácsadás -fogl. rehab. Tanácsadás -álláskereső klub -pszichológiai tanácsadás -speciális csoportfoglalkozások, - munkaerő kíválasztás, stb.

A munkaügyi központok tevékenységének néhány alapelve Partnerség elve Esélyegyenlőség elve Diszkrimináció tilalmának elve Bizalom, kölcsönös kapcsolatépítés Szubszidiaritás elve (döntések levitele a végrehajtói szintekre)

A munkaügyi központok működésének néhány súlyponti eleme Humánerőforrás fejlesztés Foglalkoztathatóság javítása Alkalmazkodóképesség fejlesztése Komplex programok Hatósági tevékenység Támogatások és szolgáltatások

Munkaerő-piaci Alap összetétele I. MPA Szolidaritási alaprész: munkanélküli ellátások Foglalkoztatási alaprész: foglalkoztatást segítő támogatások, programok Rehabilitációs alaprész: megváltozott munkaképességűek fogl. tám. (munkahelyteremtő és megőrző, beruházások)

Munkaerő-piaci Alap összetétele II. MPA Szakképzési alaprész: a szakképzés fejlesztésének támogatására (beruházás, képzés) Nem a munkaerő-piaci szervezet hatáskörében van. Bérgarancia alaprész: bérgarancia vállalása, fizetésképtelenné vált cégek munkavállalói tartozásának kiegyenlítésére.