HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkagazdaságtan II. 2008. március 7. A munkaerőpiac (fogalma, intézményrendszere, jogi háttere, sajátosságai, típusai, működési mechanizmusa); A munkaerő foglalkoztatásának típusai, atipikus foglalkoztatási formák; Munkanélküliség (fogalma, típusai, kezelésének eszközei, finanszírozási forrásai, állami szerepvállalás, területi megoszlások stb.); Munkaügyi kapcsolatok rendszere, tömeges létszámleépítés.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac (fogalma, intézményrendszere, jogi háttere, sajátosságai, típusai, működési mechanizmusa)

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac (MEP) A korszerű piacgazdaság működési mechanizmusát meghatározó alkotóelem. A munkaerő adás-vételével kapcsolatos viszonyok összessége. A munkaerő kereslete és a munkaerő kínálata alakítja a MEP működésének eredményességét. A munkaerő kínálata alkotja a MEP eladói oldalát, vagyis azok a munkavállalók, akik bizonyos időn belül szeretnének elhelyezkedni, munkaerejüket befektetni. A MEP másik oldala a munkaerő kereslete, azaz a gazdaság közvetlen szereplői egy meghatározott időszakban adott létszámú és összetételű munkaerőt foglalkoztatni kívánnak. A MEP-on bizonyos mennyiségű munkaerő kereslet és munkaerő kínálat találkozik. Eltérés esetén túlkeresletes, vagy túlkínálatos piacról beszélhetünk.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A MEP-on a felek erőviszonyai nem kiegyenlítettek, azaz mindig a rövidebb oldal elve érvényesül. Globális munkaerő túlkereslet esetén a munkaerő-kínálat, globális túlkínálat esetén pedig a munkaerő-kereslet nagysága szab határt a foglalkoztatásnak. Ha a vevők (munkáltatók) vannak erőfölényben, akkor kereslet-korlátos MEP-ról beszélhetünk. Amennyiben az eladók (munkavállalók) vannak erőfölényben, kínálat-korlátos MEP-ról beszélünk.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A túlkeresletes MEP jellemzői: a munkaerő kereslet meghaladja a kínálatot, munkaerőhiányt idéz elő, gátolja a nemzetgazdaság fejlődését, a munkavállalók számára jelent előnyös helyzetet, javítja piaci pozíciójukat, válogathatnak a felkínált álláslehetőségek között (kedvezőbb bérek, munkakörülmények stb.) A túlkínálatos MEP jellemzői: munkaerőtöbbletet jelentkezik, munkanélküliség a munkaadók vannak kedvezőbb helyzetben, válogathatnak a munkavállalók között, A munkabér leszorítását idézi elő.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő kereslet: A munkaerőpiac vevői oldalán elhelyezkedő munkáltatók egy meghatározott időben valamilyen meghatározott létszámú munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. Befolyásoló tényezők: a munka termelékenysége (egységnyi munkaráfordítás hatékonysága), a végtermék iránti kereslet (származtatott kereslet, a munkaerő kereslete a termékpiaci kereslet függvénye), a munkabér (magasabb bér-csökkenő vásárlási arány-csökkenő kibocsátás-alacsonyabb foglalkoztatási szint) (egyensúlyi bér)

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST (Folytatás) Befolyásoló tényezők: adott munkáltató általános piaci helyzete, a munkáltató bérköltség növelő képessége, munkakövetelmények, munkaerőpiac általános egyensúlyi helyzete, konkurencia, milyen erősek az érdekképviseletek.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő- kereslet grafikus ábrázolása: Munkabér Munkaerő kereslet Munkavállalók száma

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő- kereslet növekedésének grafikus ábrázolása: Munkabér Munkaerő kereslet Munkavállalók száma

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő-kínálat: A MEP kínálati oldalán álló munkavállalók munkát végeznek, vagy szeretnének munkát végezni. Azaz egy meghatározott időszakban valamilyen létszámú és összetételű munkaerő el kíván helyezkedni. Két szempontból vizsgálhatók a befolyásoló tényezők: Egyén oldaláról (mikroökonómia): életminőség, a munkaidő hossza, a szabadidő, a jövedelem (egyensúlyi bér). Nemzetgazdasági oldalról (makroökonómia): demográfiai adottságok, munkajogi előírások, törvények.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő kínálat grafikus ábrázolása: Munkabér Munkaerő kínálat Munkavállalók száma

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő kínálat csökkenésének grafikus ábrázolása: Munkabér Munkaerő kínálat Munkavállalók száma

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő-piaci egyensúlyi állapot: Amikor a munkaerő kereslete és kínálata megegyezik, egyensúlyi állapotról beszélhetünk, azonban ilyen állapot nem v. csak nagyon rövid ideig, átmenetileg létezik, csak elméleti síkon képzelhető el. A 2-3%-os munkanélküliségi arány már egyensúlyi állapotnak tekinthető (Japán). Amennyiben a kereslet és a kínálat nem egyezik meg de közelítenek egymáshoz, akkor egyensúlyhoz közeli állapotról beszélhetünk.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő-piaci egyensúly grafikus ábrázolása: Munkabér Munkaerő kereslet Munkaerő kínálat E Munkavállalók száma

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkaerő-piaci egyensúly – teljes foglalkoztatottság fogalmának értelmezése: 1950-es évek: a rendelkezésre álló munkaerőforrás maximális kihasználása. 1960-as évek: a munkaerő-kínálat megfelel a keresletnek, függetlenül a foglalkoztatottság színvonalának mértékétől. A munkaerő-kereslete=munkát keresők száma. 1970-es évek: munkához való jog érvényesítése, lehetőség szerint mindenki a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozzon. XXI. sz.: annyi a betöltetlen álláshely, mint amennyi az álláskereső.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac szereplői: az állam, a munkaadók, a munkavállalók, az érdekképviseleti szervek.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az állam munkaerő-piaci szerepe: munkáltató (a tulajdonában lévő vállalkozások, intézmények fenntartása révén – közalkalmazottak, köztisztviselők), munkaerő-piac „karbantartása”, foglalkoztatás-politika kialakítása, foglalkoztatás-politikai döntések előkészítése, szervezése, koordinálása, érvényesítése, foglalkoztatás-politikai eszközrendszer meghatározása, MEP-i intézményrendszer létrehozása és fenntartása, a MEP-i folyamatok figyelemmel kísérése, elemzése, prognózisok készítése, foglalkoztatást elősegítő programok, intézkedések kidolgozása, a foglalkoztatási érdekegyeztetésben való közvetlen részvétel.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaadók és érdekképviseleteik munkaerő-piaci szerepe: : a MEP vevői oldalát képviselik, meghatározzák a konkrét piaci igényeiket amelyek létszámfelvételekben illetve az elbocsájtásokban jut kifejezésre, járulékfizetési kötelezettség terheli (munkanélküli ellátási alapba), szabályozott keretek közötti létszám-leépítési kötelezettség terheli, az érdekképviseletek részt vesznek a foglalkoztatási érdekegyeztetési folyamatokban, a MEP-i feltételrendszerek és működési szabályok kialakításában.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkavállalók és érdekképviseleteik munkaerő-piaci szerepe: a MEP kínálati oldalát képviselik, járulékfizetési kötelezettség terheli, az elhelyezkedés illetve az újra-elhelyezkedés érdekében saját maguknak kell aktívan fellépniük a foglalkoztatási érdekegyeztetési folyamatokban, együtt kell működniük a MEP-i szervezetekkel, részt vesznek a MEP-i feltételrendszerek és működési szabályok kialakításában.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac működési mechanizmusa: A munkaerőpiac úgy működik, hogy egy állami szabályrendszer keretei között a munkaadói és munkavállalói érdekek konfrontálódnak. Azonban az utóbbi időben az tapasztalható, hogy az érintett felek egyre inkább elsajátítják a normális, piacorientáltságú viselkedés alapelemeit. Főbb működési zavarok: növekvő munkanélküliségi arány, növekvő munka nélkül töltött időtartam, a munkanélküliség újratermeli önmagát, a pályakezdők bejutása a MEP-ra rendkívül nehéz, a képzési struktúra és a MEP összhangjának hiánya, kiforratlan és hiányos a MEP intézményrendszere, információs-rendszere.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A MEP működését a munkaerő iránti kereslet és a munkaerő-kínálat, illetve az egyes felek (munkavállalók és munkáltatók) magatartása határozza meg. A munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat egymásra gyakorolt hatása alakítja: a foglalkoztatás színvonalát, a munkavállalók javadalmazását, a munkavállalók allokációját (a munkavállalók elosztását jelenti a vállalatok, ágazatok, területek között).

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac sajátosságai és típusai: a munkavállaló társadalmi lény, jogai vannak; nem minden résztvevő versenyzik egymással (eltérő a szakképzettségi színvonal, eltérő munkahelyi körülmények, az eltérő képzettségű személyek egymással nem cserélhetők fel); a munkavállalók többsége inmobil, előnyben részesítik a a helyben történő munkavégzést. A munkaerőpiac két fő típusa: külső MEP, azaz a munkavállalók más országban keresnek munkalehetőséget (migráció). belső MEP, azaz egy ország hazai, belső munkaerő-piaca.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőpiac intézményrendszere és jogforrásai: Mai intézmények a munkaerőpiacon: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Állami Foglalkoztatási Szolgálat Regionális/Fővárosi Munkaügyi Központok Kirendeltségek Jogforrásai: 1991. évi IV. tv. Flt: A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ellátásáról szóló tv. 68/1996.Kormányrendelet a pályakezdőkről

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő-piaci egyensúlyhiány: Az államszocialista rendszerben a MEP-i egyensúlyhiány a krónikus munkaerőhiányban jelentkezett. Ideológiai síkon mindenki munkájára szükség van, függetlenül attól, hogy tényleges hasznot állított-e elő vagy sem. Mindenki dolgozott, aki pedig nem arra büntetést róttak ki (közveszélyes munkakerülő KMK). A piacgazdaságokban viszont ezzel szemben az állandósult globális munkanélküliség jelenségével kell számolni. Ennek oka azzal magyarázható, hogy a bérek nem mozoghatnak szabadon a munkaerő-kereslet és –kínálat függvényében. A bérek lefelé rugalmatlanok, aminek oka a munkavállalók kollektív fellépése, a szakszervezeti ellenállás.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség fogalma, típusai: Munkanélküliség: (közgazdasági értelemben) a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát A KSH munkanélkülinek tekinti: nincs munkája, aktívan munkát keres, azonnal rendelkezésre tud állni egy adandó állás betöltésében. Egyórás kritérium: nem számít munkanélkülinek az, aki a megkérdezés hetében akár 1 órányi pénzkeresési tevékenységet folytatott. FH: Regisztrált munkanélküliek: A regisztrált álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres és a munkavégzésre, egy adódó (megfelelő) állás elfogadására rendelkezésre áll, együtt működik a Munkaügyi Központtal.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A megfelelő állás a munkanélküli képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetve az általa utoljára legalább 6 hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, egészségi állapota szerint a munkanélküli a munka elvégzésére alkalmas, a várható kereset a munkanélküli járadék összegét, illetve a minimálbér összegét eléri, a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát nem haladja meg (10 éven aluli gyermeket nevelő nő és 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a 2 órát), a foglalkoztatás munkaviszony keretében történik.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség típusai: Három típusát különböztetjük meg: 1., súrlódásos munkanélküliség (frikciós) Oka: az információáramlás tökéletlensége Típusa: önkéntes vagy álláskeresési munkanélküliség (nagyobb fizetés reményében önként hagyja el az állást)

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST 2., szerkezeti munkanélküliség (strukturális) Oka: a bérek nem teljesen rugalmasak Típusai: - szakmai-foglalkozási munkanélküliség (pl. nehézipar, mezőgazdaság) - területi munkanélküliség

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST 3., globális munkanélküliség (ciklikus) Oka: az egyensúlytól eltérő reál-bérszint esetén következik be (kereslet elégtelenségi munkanélküliségnek is nevezzük), a kialakult bérszínvonalon a munkaerő-állomány egy részének nem jut munkaalkalom Típusai: - konjunkturális: a teljes gazdasági növekedés több éves (hosszú távú) ciklusait követi - idényszerű: a gazdasági ágak a munkaerő keresletének rövid távú hullámzásához igazodnak

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség által különösen veszélyeztetett csoportok: Fiatalok és pályakezdők Időskorúak Nők Megváltozott munkaképességűek Etnikai kissebséghez tartozók Tartósan munkanélküliek Külföldiek

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei és jellemzői Aktív eszközök, melyek révén a kereslet és a kínálat mennyisége és szerkezete befolyásolható: A munkaerő-keresletet növelő eszközök: munkahelyteremtő beruházások támogatása munkahelymegtartó intézkedések támogatása munkanélküliek vagy potenciális munkanélküliek alkalmazásának támogatása a térség vállalkozási kapacitásának növelése közmunkák szervezése és támogatása a munkaidő csökkentéséhez kapcsolódó támogatások

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő-kínálatot csökkentő eszközök: a munkaerő elvándorlásának támogatása a nyugdíjba menetel időpontjának előrehozásához kapcsolódó különféle támogatások a munkaerő bevándorlásának korlátozása az ifjúsági képzés kiterjesztése

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő-kereslet és kínálat összehangolását szolgáló eszközök: munkaerő-piaci információk gyűjtése, feldolgozása és terjesztése munkaerő-közvetítés munkaerő-piaci képzés munkaerő-piaci marketing

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség kezelésének aktív eszközei az FLT alapján: Aktív eszközök (támogatások): Képzések elősegítése Intenzív álláskeresés támogatása Munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás Közhasznú munkavégzés támogatása Önfoglalkoztatás támogatása Munkahely teremtés és megőrzés támogatása Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása Munkaerő-piaci programok támogatása

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség kezelésének passzív eszközei: Ebbe a csoportba tartoznak azok az eszközök, amelyek alkalmazásával a munkanélküliséggel járó társadalmi feszültségek enyhíthetők. A munkaerőpiaci politika passzív eszközei elsősorban a munkanélküliség következtében fellépő jövedelem-kiesést kívánják valamilyen mértékben kompenzálni annak érdekében, hogy a munkanélküliség egyéni és társadalmi következményeit enyhítsék. A passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök tehát közvetlenül nincsenek hatással a munkanélküliség méretére és szerkezetére.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség kezelésének eszközei: Passzív eszközök FLT alapján álláskeresési járadék, álláskeresési segély, költségtérítés.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküli biztosítás finanszírozási forrásai és formái: A munkanélküli járandóság forrását általában a biztosításba bevont munkavállalók és munkáltatók befizetései képezik, amit gyakorta kiegészít az állam, az általános adóbevételekből képződő költségvetésből. A munkavállalói oldal elismeri a társadalombiztosítás védelmi szerepét és ennek fejében hajlandók kollektív kötelezettség-vállalásra. A munkáltatói hozzájárulás logikája ezzel szemben az, hogy a termelési költségekben nemcsak a munkásoknak fizetendő bérnek kell megtérülnie, hanem azoknak a biztosítási költségeknek is, amelyek révén jövedelem garantálható az elbocsátott munkások számára. A központi kormányzat szerepvállalása az adott ország adó- és jövedelmi struktúrájától függ. A kormányzat hozzájárulását az indokolja, hogy a társadalom viseljen közvetlenül is felelősséget állampolgárai megélhetéséért, illetve jólétéért.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküli biztosítás finanszírozási formái: Formái: szolidaritási: - állam biztosítási: - munkaadó - munkavállaló vegyes - munkáltató

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanélküliség területi megoszlása: A regionális különbségek sajátosságai: Stabilitás a térségi különbségekben. A legjobb és a legrosszabb helyzetben lévő megye közötti különbség 4-szeres. A regisztrált munkanélküli 21%-a tartozik a munkanélküliség szempontjából legrosszabb térségben. A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő területek: BAZ, Szabolcs, Nógrád, Zala megye. A legkedvezőbb helyzetben lévő területek: Pest, Győr-Moson-Sopron, Veszprém megye. Nyugat-kelet irányú dualizmus (kétpólusúság) alakult ki. Település nagysága és a munkanélküliség nagysága közötti összefüggés: minél kisebb egy település, annál kevesebb munkahellyel rendelkezik. Számottevő különbség van a falusi és a városi munkanélküliek állománycsoportok szerinti összetételében. A munkanélküliség diffúziós jelenség: diffúzió = áramlás.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A regionális különbségek okai: Történelmi okok: Egyrészt a Monarchia gazdaságpolitikájára nyúlik vissza. A Monarchia központja Bécs volt, a Bécshez közeli régiókat fejlesztették elsősorban (Nyugat-Magyarország). Másrészt az I. világháború után a Trianoni Egyezményt követően az ország „győztesekkel” volt körülvéve, azt a kevés, infrastruktúrával rendelkező területet is elcsatolták, ami volt. Számos térség nagyváros nélkül maradt, a fő vasútvonal és útvonalak is elkerülte. Mezőgazdaság hanyatlása (Szabolcs, Hajdú, Békés megye): rendszerváltást követően a tulajdonviszonyok megváltoztak. A mezőgazdaság túlnyomórészt keleti piacra termelt, ez a piac összeomlott, fizetésképtelenné vált (Szovjetunió). Ezen kívül a mezőgazdasági termelés erősen éghajlatfüggő, ezért kockázatos. Nehézipar összeomlása (Borsod megye): a bányák bezárása egyben a feldolgozóipar megszűnését is jelentette. Ezekben az iparágakban jellemzőek a „nehezen váltó” szakmák.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Atipikus foglalkoztatási formák: Atipikus foglalkoztatás: ide tartoznak mindazok a foglalkoztatási formák, amelyek a „normál” alkalmazási viszonyoknál a munkáltató szempontjából költségkímélőbb és rugalmasabb munkaerő igénybevételi formát jelentenek. Atipikus foglalkoztatás jellemzői: munkaviszony hossza /határozott idejű/ munkaidő /kötetlen vagy változó/ bérezés /változó/

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Atipikus foglalkoztatási formák: Bedolgozás: olyan önállóan végezhető munka, amelyre a teljesítmény, követelmény, munkanorma formájába határozható meg. Saját munkaeszközzel, a foglalkoztató által biztosított alapanyaggal. A munkavégzés a munkaadó közvetlen irányítása nélkül zajlik. Alkalmi munkavállalás: Állami Munkavállalói Kiskönyv áll rendelkezésre. 97. évi 74. tv. Szabályozza. Ha a munkáltató ugyanazzal a munkaerővel legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, egy éven belül 90 napig munkaviszonyt létesít. Több munkáltatónál max. 120 nap/év. Távmunka: nincs konkrét törvényi szabályozás. A munkáltató és a munkavállaló között, telekommunikációs kapcsolat van. Munkaerő kölcsönzés: 1990-től van Magyarországon mint fogalom, nincs szabályozva. Kölcsönző a munkavállalóját üzletszerűen ellenérték fejében a foglalkoztatónak átengedni. Részmunkaidő Szezonális, idényjellegű: időjáráshoz kötődik Önfoglalkoztatás Segítő családtag

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A piacgazdaságok - másfél évszázad szerves fejlődésének eredményeként - a munkavállalók, a munkáltatók, illetve érdekképviseleti szervezeteik között az intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatok rendszerét alakították ki az együttműködés fenntartására, a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzésére, és - a már kialakult - konfliktusok megoldására. A munkaügyi kapcsolatok fogalmán általánosan a munka világának szereplőit átfogó kapcsolatrendszert értjük, amelyet "ipari kapcsolatoknak", vagy "munkaügyi kapcsolatoknak" neveznek.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere magába foglalja: a kollektív tárgyalások és megállapodások rendszerét; a munkavállalói részvétel (participáció) intézményeit; a munkaügyi viták, konfliktusok rendezésének intézményeit (ideértve a sztrájkot és a munkakizárást); a gazdaság- és társadalompolitika fő irányainak meghatározására irányuló háromoldalú, tárgyalásokat és megállapodásokat; valamint, a mikro-, mezo-, és a makroszintű konzultációkat.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A piacgazdaságokban, a munkaügyi kapcsolatok rendszerében léteznek bipartit és tripartit munkaügyi kapcsolat modellek. A bipartizmus a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek párbeszédére helyezi a hangsúlyt. Ezzel szemben a tripartizmus módot ad az államnak a közvetlen szerepvállalásra is a munkaügyi kapcsolatok formálásában. E modellben országos szintű háromoldalú konzultációkkal, illetve tárgyalásokkal és megállapodásokkal próbálnak keretet adni a kétoldalú megállapodásoknak.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A két modell léte, érvényesülése egymástól különböző intézmények, módszerek, eljárások alkalmazásában is megtestesül. Míg a bipartit kapcsolat együttműködés, a bipartit tárgyalások és megállapodások homlokterében a munkaügyi kapcsolatok "hagyományos" elemei, dimenziói állnak (a munkaviszony, a munkafeltételek, a bér, stb.), addig a tripartizmus esetében a tárgyalások során meghatározó szerephez jutnak a kormánypolitika olyan átfogó kérdései, mint a társadalompolitika, jövedelempolitika, szerkezetmódosítás, adók, foglalkoztatás-politika.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A munkaügyi kapcsolatok a társadalom, a gazdaság különböző szintjein is jelen vannak: mikro-, vagy munkaszervezeti, intézményi szinten; mezo- vagy ágazati-szakmai, regionális szinten; makro- vagy országos szinten, sőt a munkaügyi kapcsolatoknak úgynevezett "szektoriális" szintje is létezhet.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok intézményei: A munkaügyi Kapcsolatok rendszere a fejlett piacgazdaságokban a következő intézményeket foglalja magában: 1./ a kollektív tárgyalások és megállapodások makro-, mezo-, ill. mikroszintű rendszerét; 2./ a munkavállalói részvétel; 3./ az egyéni és kollektív munkaügyi viták rendezésének eljárásait, beleértve a sztrájkok kezelését.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A munkaügyi viták két fő csoportra oszthatók: - egyfelől egyéni és kollektív vitákra, - másfelől jogvitákra (illetve jogi vitákra) és érdekvitákra (illetve gazdasági vitákra). A jogviták a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy egyéni munkaszerződésben rögzített valamilyen jog megvalósulására vagy értelmezésére vonatkoznak. Az érdekviták a kollektív tárgyalások kudarca esetén keletkeznek, pl. akkor, amikor a kollektív szerződés megkötését, megújítását vagy módosítását célzó tárgyalások holtpontra jutnak. Az utóbbi esetben nincs valamilyen eleve létező jog, hanem csak az egyik félnek van ahhoz fűződő érdeke, hogy valamely jogot a megkötendő kollektív szerződésben rögzítsenek.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaügyi kapcsolatok rendszere: A munkaügyi viták négy fő rendezési módja: a bírói eljárás, a döntőbíráskodás, és az egyeztetés/közvetítés.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés: Létszámleépítésen olyan, a munkaviszony megszűnésével járó létszámcsökkentés értendő, amikor a munkahely megszűnésére jogos gazdasági indok alapján, munkáltatói felmondással kerül sor. A gazdasági indok ellenőrizhető kell, hogy legyen, és biztosítékokat kell adni arra, hogy a munkavállalók, illetve csoportjaik jogtalan megkülönbözetésére az indoklás megtételekor nem kerül sor. Tömegesnek a leépítés akkor minősül, ha az adott szervezeten belül, egy előre rögzített intervallumban a leépítettek száma egy határt elér, vagy meghalad.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés meghatározása: A szervezet nagysága (fő) A leépítettek létszáma 20 - 99 100 - 299 > 300 > 10 fő > 10 % > 30 fő

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés intézményrendszere: A fontosabb modellek a következők: a gyors leépítés, a gyors reagálás modellje, amelyet döntően az Egyesült Államok gyakorlata testesít meg. A munkáltató gyorsan, minimális korlátozásokkal leépítheti a munkavállalóit, ha a piaci körülmények azt szükségessé teszik. A gyors reagálás "áldozatait", a leépítetteket számos, különböző típusú munkaerő piaci intézmény segíti az újra történő elhelyezkedésben, a szükségszerű váltásban. A fő cél a munkavállalók rugalmasságának elősegítése, alkalmazkodásának ösztönzése, és annak elfogadtatása, hogy a változó piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás terheit elsősorban a munkavállalóknak kell vállalniuk.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés intézményrendszere: - a leépítés elkerülésére, megelőzésére építő modell, amely elsősorban Japánra jellemző. A gazdasági alkalmazkodás fő terheit itt elsősorban a munkáltatók, a vállalatok viselik, s döntő szerepet a belső munkaerő-átcsoportosítás és képzés játszik. Legerőteljesebben "az életre szóló alkalmazás" intézményének stabilitása garantálja ezt a japán nagyvállalatok körében.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés intézményrendszere: - kombinált modell, a nyugat-európai fejlett piacgazdaságok által követett modell az előző két megoldás között helyezkedik el, bár országonként lényegesek az eltérések. Jogszabályok által korlátozott, nehezített a leépítés, ugyanakkor az állam nagy felelősséget vállal a munkaerő újra-elhelyezéséért, a munkanélküliek támogatásáért. Az állam szerepe különösen domináns a svéd modellben. Az Európai Közösség tagországai igen hasonló utat járnak a létszámleépítések során, főként a már több mint másfél évtizede közösen megfogalmazott leépítési irányelvek következtében.

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A tömeges létszámleépítés intézményrendszere: Magyarországon alkalmazott modellek: Elbocsátás típusú modell Kritikus körzet leépítési modell Piacgazdasági (önfinanszírozó) modell

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!